Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-26 / 276. szám

4 KRÓNIKA SZERDA, 1997. Nov. 26. MA DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi u. 2. II. em. 204-es szobában. KATONA GYULA, a 13as választókerület (Móraváros) képviselője fogadóórát tart 17-től 18 óráig a Móravárosi Római Katolikus Közösségi Ház könyvtárában (Kálvária tér). DOBÓ JÁNOS, a 21-es választókerület (Északi városrész) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Kodály Téri Általános Iskolában. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Petőfitelep, Baktó) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Lidicei Téri Általános Iskolában. A POLGÁRI SZEGEDÉRT EGYESÜLET szociális választóirodát működtet 17 és 18 óra között a Dózsa György utca 2. szám alatt. Telefon: 310-490, 486-356. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT alsóvárosi és felsőoktatási alapszervezete 16 órakor taggyűlést tart a Szeged-állomás éttermében. AZ SZDSZ taggyűlést tart 17 órai kezdettel a Földváry utca 3. alatti irodában. PANCZA ISTVÁN, az FKGP országgyűlési képviselője 18 órai kezdettel lakossági fórumot tart a tömörkényi Nádas vendéglőben. DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14-es választókerület (Alsóváros) képviselője fogadóórát tart 18 órától az alsóvárosi általános iskolában (Dobó utca). Francia sanzonest • Munkatársunktól „Tout feu, tout femme" ctmmel Anne Pekoslawska párizsi énekeső ad francia sanzonestet november 26-án 19 órakor az Ifjúsági Házban. Az előadó a szegedi Alliance Franyaise kulturális egyesület meghívására érkezett Szegedre. • Visszatér a Móra zenekar Újra szól a csögitár! Az újszegedi szabadtéri színpadon a Móra zenekar: újra a közönség elótt. (Fotó: Somogyi Károlyné) • 25 éve Félidős a szegedi olajprogram Hazánk egyik legnagyobb ipari beruházása a szegedi olajprogram, amely ezekben a napokban félidejéhez érkezett. A földbe került az a betonalap, acélvezeték, vagy felszerelték azt az új tartályt, amellyel a beépített anyagok értéke már meghaladja a három milliárd forintot. Igaz, az olajipari beruházást eredetileg 6,5 milliárd forintban határozták meg, de már megállapítható, sikerül ebből az összegből megtakarítani. (1972) Csak semmi nosztalgia! - figyelmeztetnek a Móra zenekar tagjai. Hajuk ugyan már lisztes, ám szemükben a huncut fény a régi, ha az egykori ötórai teának nevezett bulik kerülnek szóba. A múlt pedig rövidesen jövó lesz, péntektói ugyanis rendszeresen várja a Móra egykori és új közönségét zenés táncestjeire. Szegeden és a megyében már legendának számit a Móra zenekar saját készítésű csőgitárjaival. Az együttes 1965-ben alakult és 1972-ig szórakoztatta az ifjúságot. Törzshelyük a névadójuk volt, rendszeresen játszottak Boltosok, • DM-információ Ezen a héten ismét várjuk azoknak a szegedi kiskereskedőknek a jelentkezését, akik a következő napokban finomlisztet, trappista sajtot, kolbászhúst, kristálycukrot, kávét, müzlit, kakaóport, Mikulás csokit, mézet, paptrzsebkendót a szokásosnál olcsóbban kínálnak. (A „neveugyanis a Festő utcai Móra Művelódési Otthonban. Méghozzá vasárnaponként, az ötórai teákon. Hozzá kell tenni, szigorú körülmények között muzsikáltak, hiszen ezek nem koncerteknek számítottak, hanem a tánciskola öszszejöveteleinek. Ahol bizony kötelező volt a fehér ing és a nyakkendő - sokszor a zenészek adogatták ki az ablakon a nyakkendőket -, a lányok pedig még véletlenül sem jelenhettek meg nadrágban. Lekérni is csak jobbról szabadott! Fellobban a huncut fény a Móra zenekar tagjainak szemében, amikor a múltról beszélnek, ám rögtön leszögezik: csak semmi nosztalgia! figyelem! zéshez" egy termék árának csökkentése is elég!) Szerdán és csütörtökön 9-12 óra között kolléganőnk, Mucsi Szilvia fogadja az aktuális ajánlatokat, a 481-281/350-es telefonon. Péntekenként a Délmagyarország „Itt olcsóbb!" ctmű rovatában természetesen csak a legkedvezőbb árakat közöljük! Péntek este 9 órakor a szegedi Vasutas Művelódési Házban újra szfnpadra lép a Móra zenekar. Nem nosztalgiaestet csinálnak, a bulik ugyanis a tervek szerint rendszeresek lesznek. Az ok egyszerű, az öreg rocker bulik felkérése óta évente 4-5 koncertet adtak, ám ezek kedvéért rengeteget gyakoroltak. Olyan sok régi nóta gyűlt össze a kezükben, hogy szeretnék ezzel a közönséget is megörvendeztetni. A színpad irányába sodorta őket az utóbbi évek bulijain tapasztalható fergeteges hangulat is. Tehát ha valaki péntek este ellátogat a Móra koncertjére, akkor számíthat arra, hogy legalább négy óráig Közéleti • DM-információ Zene és tánc címmel mutatkoznak be ma este 6-kor, a Royal Szálló különtermében, a Közéleti Kávéház vendégeinek a Testkontrollklub, valamint az Erica C szegedi tagozatának növendékei. A klub tulajdonosai Kovács Éva és Kovács Andrea - ismertetik a mára már húzzák a fülébe a talpalávalót - s nem sokáig bírja majd ülve. A nóták a régmúltat idézik majd, s a felállás is. A Móra zenekar tagja ugyanis jelenleg Musztafa László - dob, Pritz Tibor - billentyű, Somogyi László - basszusgitár, Sóhajda László - szólógitár, valamint Vadász Zoltán - gitár. A legendás csőgitárokból mára már csak egy darab maradt, igaz, ezt is csak mutatóba viszik, hiszen a korszerű hangszerek mellett nem rúghatnak labdába ezek jószágok. És különben is, ahogy a zenészek mondták: csak semmi nosztalgia - igazi Mórabuli lesz! T. V. Kávéház kibővült klub életét. Beszélnek a nő és az üzlet kapcsolatáról, annak egymásra való hatásáról, a sikerről és a kudarcról, a váltásról és az újrakezdésről. Mindezt sok-sok énekkel és tánccal fűszerezve, amivel további szórakozást kínálnak az est iránt érdeklődőknek. Elfogott autótolvaiok • Munkatársunktól Tegnap nem sokkal éjfél után egy szegedi lakos bejelentést tett a rendőrségen, hogy ellopták lakása elől VW Golf III típusú gépkocsiját. A 3 millió 250 ezer forint értékű járművet azonnal üldözőbe vették a Szegedi Rendőrkapitányságon nemrégiben létrehozott bevetési alegység munkatársai, s el is fogták az autótolvajokat. A lopással két hódmezővásárhelyi lakost, a 30 éves V. Lajost és a 18 éves Gy. Ferencet gyanúsítják. Törzsasztal a Bartókban • Munkatársunktól Ma este 6 órától a Bartók Béla Művelődési Központban tartják a Magyar Rádió Szegedi Stúdiója Törzsasztal című műsorának nyilvános felvételét. A talk-show vendégei ezúttal nagy szegedi vállalatok vezetői: Lednitzky Péter, Szeri István és Széli János. Minden érdeklődőt várnak a házigazdák: Lang János és Marik István, akik életútjukról, kedvteléseikről, mindennapjaikról kérdezik a vendégeket. • 75 éve Megindul a magyar légiforgalom A nemzetközi légiforgalom megindulása Magyarország felett a kora tavaszra várható. A forgalmat részben belföldi, részben külföldi vállalatok fogják lebonyolítani. A légiforgalmi vállalatok eleinte külföldi gépeket fognak alkalmazni, mivel • 50 éve a trianoni békeszerződés értelmében az antant a magyar repülőgépeket szétromboltatta, s a magyar repülőgépgyárak magyar konstrukciójú kereskedelmi gépeket, s motorokat a közeljövőben még nem tudnak előállftani. (1922) A város vezetői Szabadkán November 29-én, a föderatív Jugoszlávia kikiáltásának harmadik évfordulójára Subotica a MaDlSZ-on keresztül meghívta Szeged város vezetőségét. A város vezetőivel utazik Szeged válogatott labdarúgó- és pingpongcsapata. A látogatás nagy jelentőséggel bír, mert a két szomszéd ország határ menti legnagyobb városainak vezetői találkoznak első ízben a kulturális egyezmény megkötése óta. Értesüléseink szerint a találkozón kulturális jellegű megbeszélésekre is sor kerül. (1947) Dlusztus Imre Barcs Sándor - A tárcaközi bizottság mit ért el? - Óriási harcok árán kiverekedtük a gyógyvfztörvényt. Az ipari tárca részéről nagyon nagy ellenállást tanúsítottak, hiszen mi hadakoztunk először Hévízért! - Mert a hon legnagyobb hatalmával, az energetikai lobbyval ütköztetek. - Úgy van. A bányavíz végül is karsztvíz, és ezt egyszerűen lecsapolják. Mi azért harcoltunk, hogy vizsgálják meg a lecsapolás elölt a víz összetételét. Mert a gyógyvíz, elvileg, ugyanolyan nemzeti kincs, mint az ásványi vagyon, hasznosítása pedig az ország egyik kitörési pontja lehet ebből a szorult gazdasági helyzetből. Ha ezen a vonalon haladunk tovább, akkor szükségszerűen belebotlunk a bősi vízerőműbe, a döntési mechanizmusok tarthatatlanságába. a parlamenti munka színvonaltalanságába. - Hát jó, vessünk néhány pillanatot a parlamentre, és nézzük meg először onnan: mi szükség van az országos listára? - Véleményem szerint szükség van az országos listára. Azért, mert a képviselő dolgozik valahol, aztán rendszeres kapcsolattartással tartozik a választóinak, aztán valamelyik parlamenti bizottságnak is tagja, (gy az is leköti az idejét, mindennek egy ember képtelen eleget tenni. Az országos listán olyanok indultak, akik vagy profi politikusok, vagy a felső szintű döntéshozás régi, bejáratott emberei, vagy az egyházak és a nemzetiségek képviselői. Szerintem - ha a Parlamentben amatőr politikusok vannak - szükség van olyan szakmailag, vagy politikailag kiemelkedő képviselőkre, akiket nem terhelnek körzetének kapcsolattartó feladataival. Gondolok egy Bognár Józsefre, egy Szentágothai Jánosra, egy Varga Imrére. Tehát ne értsd félre! Én nem a régi emberek mellett érvelek, hanem a törvényhozói tevékenység mellett. Mert a képviselőnek első számú kötelessége, hogy jó törvényeket alkosson. Ez a mai viszonyok között, egy amatőr, az előbb fölsorolt munkákkal leterhelt képviselő számára lehetetlen. Az országos lista lehetővé teszi néhány jó képességű politikus tehermentesítését. Ezért nem ítélem el ezt az intézményt. Az igazi megoldás azonban a profi parlament. Én különben a kétkamarás országgyűlés híve vagyok. Nálam a felsőház tagjait a fő szakmák ajánlanák a köztársasági elnöknek, s az ott létrehozott bizottságok szűrnék át a törvényjavaslatokat, így kerülnének azok a parlament elé, amely megalkotná a törvényt. - Ha jól értettem, abban látod az országos lista előnyét, hogy az azon szereplőknek nem kell időt tölteni a választókkal való kapcsolattartásban. - Ez az egyik előny. A másik az, ami szemmel látható tény: az országos listára szakmánként jelölték az embereket. Ezek mind értenek valamihez, méghozzá magas szinten. Szükség van tehát a (XIX.) bizottságokban olyan szakemberekre, akik egy törvényjavaslathoz alkotó módon tudnak hozzászólni. - Ebben azért az is benne van, hogy a jelenlegi parlament értelmi szintje, az „átlagintelligencia" szomorúan alacsony. - Nem kell bátorság ennek kijelentéséhez. - Az országos lista mégiscsak egy demokráciapótló. - Az sem. A szakmai alapokon történő törvényalkotás és a szabad választásokon alapuló parlamenti demokrácia ugyanis két külön oldala a törvényhozásnak. - Kezdem érteni: a felsőház az elképzeléseid szerint szakmai csoportok közössége lenne, amely jól előkészített javaslatokat vinne a domokratikusan megválasztott, többpártrendszerű Parlament elé. 1 • - Erről van szó. - Tehát azt is állítod, hogy még profi képviselők esetén is szükség van felsóházra. - Nézd, én az Interparlamentáris Unió révén alaposan megismerkedtem a parlamentarizmussal. Fölismeréseimbe beleértve annak a nyugati parlamentarizmusnak a gyengéit, amely felé most mi törekszünk. Kiket választ meg a nép képviselőnek? Helyi, ismert politikust, aki párttag és szubjektíve megfelel az egyéni szavazók többségének. így áll össze a parlament. Ekkor kezdik megszervezni a szakbizottságokat és csakhamar kiderül, hogy szakképviselőkben van igazi hiány. Ezt úgy igyekeznek pótolni, hogy a legkorszerűbb technika segítségével információs anyaggal árasztják el a képviselőket, de ez persze nem ér fel az alapos szaktudással. Bizonyos, hogy nálunk is így fog összeállni a következő parlament. Nálunk azonban hiányozni fognak azok a drága információs források is, amelyekről most szóltam. Ezért van szükség szigorúan felső szintű, szakmai alapon összeállított szenátusra. Ehhez még két igen lényeges megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik, hogy a képviselő szakmai tudására nem csak a törvényalkotásnál van szükség, hanem a végrehajtó hatalom, a kormány megfelelő szaktárcájának ellenőrzésénél is, ami állandó feladat. A másik, hogy életre kell galvanizálni a tanácsokat és vissza kell állítani a tanácstag tekintélyét. A képviselői fogadóórákon a panaszosok túlnyomó többsége ugyanis olyan ügyek intézésére kéri fel a képviselőt, amelyek az illetékes tanácshoz tartoznak és tipikusan a tanácstag feladatköréhez számítanak. Végül harcolni kell a kijárás intézménye ellen. A kijárási ügyek ugyanis a legtöbbször mások rovására igényelt előnyt céloznak meg. Nem volt olyan fogadóórám, hogy valaki ne arra kért volna, „ugrassam feljebb" a lakásigénylók várakozási listáján. De azt is erkölcstelennek tartom, hogy a körzetben felépítsenek valamit, amire az anyagi eszközöket más körzettől veszik el - a képviselő jó összeköttetései révén. A képviselői fogadóóra igazi témája példájaként hivatkozom a már említett gyógyvízügyre. - És ennek a szakmai erőkből álló felsőháznak lenne vétójoga? - Á, nem. Tulajdonképpen nem is fontos ezt felsóháznak nevezni, csak nekem nincs jobb szavam erre. A lényeg az, hogy a politikai döntés, tehát a vétójog is a képviselőházban lenne. A képviselőház és a szenátus tehát világosan elkülönülne, de azonos érdekből dolgozna: a jó törvényért. - Ez mikor volt szempont? - Talán soha, de ma a legkevésbé. Ma a revansizmus és a címkézés korát éljük, ma az ügyesen manipuláló kortesek korát éljük. Á szuggesztivitás fog győzedelmeskedni a szaktudás fölött. (Folytatjuk.) A kötet a Délhír hírlapárusainál kapható.