Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-26 / 276. szám

vrv'flöN jí úviö-.öi lfcü**nimoH& 2 KÜLFÖLD SZERDA, 1997. Nov. 26. kommentár Mi? Mennyi? A

usztria alkancellár-külügyminisztere az elmúlt héten ,Jutott" egy nagy kört Észak-Európában, hogy tájékozódjon a NATO-csatlakozás várható költségeiről. Tette mindezt azért, mert szomszédaink is tervbe vették, hogy a közeljövőben csatlakoznak az észak-atlanti szervezethez, S mint ahogy nekünk, nekik sem mindegy, hogy ez mibe kerüL Érthető az osztrákok mozgolódása e téren, hiszen a semlegességük alapját megteremtő érdekek mára elolvadtak. Ausztria semlegessége akkor született, amikor a kétpólusú világ körülményei között az Egyesült Államok abban volt érdekelt, hogy a Szovjetunió kivonja csapatait. Cserébe elfogadta az osztrákok semlegességét. A Szovjetunió pedig abban volt érdekelt, hogy ha már kivonja csapatait, Ausztria ne csatlakozzon a NATO-hoz. Nos, negyvenkét esztendővel ezelőtt ez a két érdek - ami még pluszban kiegészült az ENSZ BT többi állandó tagállamának biztonsági garanciáival teremtette meg az osztrák semlegesség alapját. A kétpólusú világ azonban megszűnt, következésképpen ma már a fent említett garanciák sem kaphatók. Az osztrákok mindezt figyelembe véve, egyre erőteljesebben kacsingatnak az észak-atlanti szervezet felé. Tegyük hozzá: ha maguk között rendezik az ügyet, nem lesz nehéz bejutniuk az euroatlanti közösség biztonságpolitikai pillérét jelentő NA TO-ba, lévén, hogy az Európai Uniónak már tagjai P

ersze, a csatlakozás költségei az osztrákokat is izgatják. Ez teljesen természetes, hiszen az utóbbi időben különféle adatok láttak napvilágot. Egy washingtoni bejelentés szerint azonban csak decemberre számítják ki a NA TO-bővttés összköltségét, s csak akkor derül ki hogy ebből mennyit vállalnak a nyugati államok, és milyen kiadásokra kell felkészülniük a csatlakozni szándékozó országoknak. • Félmillió olasz állattenyésztő tüntetett El- és meglepték a városokat Marhakolomppal Rómában. (MTI Telefotó) • Az osztrák alkancellár szerint Túlzottak a becslések • Bécs (MTI) Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszter szerint „a NATO-csatlakozási költségeket eddig mértéktelenül magasra becsülték". A politikus a múlt heti csehországi, norvégiai és dániai látogatása alapján jutott arra a következtetésre, hogy az eddigi becslések eltúlzottak. A Kurier osztrák bulvárlapban kedden megjelent nyilatkozatában azt is elmondta, hogy főleg a Jaroslav Sedivy cseh külügyminiszterrel folytatott megbeszélései voltak számára igen tanulságosak. Ezek során többek között megtudta, hogy a NATO a három tagjelölt országgal, Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal folytatott tárgyalások során „semmilyen követelést nem fogalmazott meg ezen országok katonai költségvetésével kapcsolatban. Egyszerűen nem igaz, hogy a szövetség megkövetelné a minimális katonai kiadások szintjét" hangsúlyozta Schüssel. Mint az inteijúban elmondta. úgy tájékoztatták, hogy csak a „tagsági díj", tehát az országok hozzájárulása a NATO költségvetéséhez volt csak a tárgyalások témája. Tudomása szerint a tagfelvételüket kérő országok számára a legköltségesebb a hadseregeik NATO-normáknak megfelelő felszerelése lesz, s ehhez körülbelül 40 milliárd schilling szükséges. Az alkancellár információi szerint egyik tagjelölttel szemben sem fogalmazott meg a NATO olyan követelést, hogy ezt vagy azt a felszerelést, illetve terméket meg kell vásárolnia. Schüssel szerint Ausztriának csatlakozása esetén 5-600 millió schilling tagdíjat kell majd fizetnie, de ezt az összeget előre nem Írja elő senki, hanem majd a tárgyalások során alakul ki. Az osztrák politikus úgy véli, hogy az osztrákoknak nem kell átállási költségekkel számolniuk, hiszen az osztrák hadsereg máris igyekszik NATO-kompatibilissá tenni felszereléseit. Schüssel hozzátette: ez a békepartneri programban való részvételhez is elengedhetetlen. Az Ausztria NATO-csatlakozását egy ideje nyíltan szorgalmazó külügyminiszter most a készülő biztonságpolitikai koncepcióról elmondta: annak elemző része már majdnem készen van, a politikai döntést pedig Schüssel elképzelései szerint január elején meg lehet hozni, amikor a tervek szerint összeülnek Viktor Klima kancellárral. • Róma (MTI) Mintegy félmillió állattenyésztő gazda tüntetett kedden Olaszországban: a mezőgazdasági termelók traktorjaikkal, állataikkal legalább 100 olasz város központjában vonultak fel. Eközben az ország északi részén folytatódik a tejtermelők tiltakozása is, jóllehet a kormány bejelentette, hogy a tejkvóták túllépése miatt kiszabott közösségi büntetés • Bécs (MTI) A Duna-Majna-csatornán évi 3,0 millió tonnáról 6,7 millió tonnára nőtt a szállított áru mennyisége a 171 kilométeres víziút 1992-es megnyitásától 1995-ig. Tavaly a teherszállítás 6,2 millió tonnára esett vissza. Ennek fó oka, hogy az erős fagyok miatt a víziút 47 napig nem volt hajózható - hangzott el egy bécsi tanácskozáson. 1997-re a tavalyihoz hasonló szállít• Dzsakarta (MTI) A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) szerdán Dzsakartában kezdődő miniszteri értekezlete elátt már tudni: nem támogatja minden tagország a szaúdi javaslatot az összkvóta emelésére. Ríjad azt indítványozza, hogy a kitermelhető olajmennyiséget a jelenlegi napi 25,033 millió hordóról napi 2 millió hordóval emeljék fel. Kartellen kívüli források szerint az OPEC a paptron rögzített mennyiséget amúgy is rendszeresen túllépi - október közepén állítólag napi 27,86 millió hordó olajat termelt. Irán, Indonézia és Líbia nem jelentős részét az állam megtéríti nekik. Az olasz gazdák felvonulásaikkal nemzeti agrárpolitika kidolgozását követelték a kormánytól, jelesül azt, hogy Róma sokkal határozottabb lépjen fel az Európai Közösségnél az olasz termelők érdekeinek védelmében. A tüntetésnek sajátos jelleget adott, hogy az állattenyésztők sok helyütt birkáikat, marháikat és szárnyasaikat is magukkal vitték. Természetesen nem hiámányozási érték várható. A téli jégblokád miatt ebben az évben is már 44 napra lezárták a Duna-Majna-csatornát. A Bamberg és Kelheim között öt éve működő víziút az Északi-tengertől Európán át a Fekete-tengerig húzódó 3500 hivatalosan már értésre adta, nekik nem tetszik a szaúdi javaslat. Indonézia azt hangoztatta, hogy a többlet lenyomná az olaj árát. Több tagországnak nehézségei vannak, nem tud annyi olajat kitermelni, mint amennyit számára engedélyeztek. Az OPEC által termelt olaj ára a múlt héten hordónként 18,81 dollárra csökkent az egy héttel korábbi 18,97 dollárról. Októberben még átlagosan 19,54 dollárba került egy hordó OPEC-olaj. A szervezet a hordónkénti 21 dollár elérésére törekszik. Az 1960-ban Bagdadban létrehozott kartell tizenegy tagországa - Algéria, Indonézia, Irán, Irak, Kuvait, Líbia, Nigéria, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek nyoztak a traktorok, s a mezőgazdasági munkagépek sem. Mindezek következtében Nápoly történelmi központja teljesen megbénult, s jelentős fennakadások voltak a városi közlekedésben Torinóban, Bariban, Piacenzában, Reggio Calabriában. Néhány birkanyájat - teherautókon szállítva - magukkal vittek a gazdák Rómába is. Eközben az ország északi részén több helyütt újra blokádokat emeltek az utakon kilométeres hajóút fontos szakasza, amelynek áteresztő képessége akár 14 millió tonna évente - írta a hírügynökség. Eddig túlnyomórészt élelmiszert, takarmányt, ércet, fémhulladékot, vasat, acélt és Venezuela - közül hivatalosan azonban egy sem emelt szót a szaúdi indítvány ellen. Az OPEC vezető olajtermelő országa, Szaúd-Arábia jelenleg napi 8 millió hordó olajat termel. Az új kvótarendszer szerint napi 8,7 millió hordóval hozhatna felszínre. Indonézia ez idő szerint napi 1,33 millió hordó olajat termel. Az olajkartell legutóbb négy évvel ezelőtt emelte az összkvótát, és azóta nem változtatott rajta. Rilvanu Lukman, az OPEC nigériai főtitkára arra számít, hogy az ENSZ az Irak-ellenes szankciók dacára további olajmennyiségeket engedélyez majd az „olajat-élelmiszerért" megállapodás keretében. Irak OPEC-kvótája napi 1,2 millió azok a tejtermelők, akik sérelmezik, hogy a közösségi tejkvóták túllépése miatt Brüsszel borsos büntetést szabott ki rájuk. A tiltakozókat egyelőre nem nyugtatta meg, hogy Michele Pinto mezőgazdasági miniszter megerősítette: a kormány kész a termelőknek 700 milliárd lírányi büntetést visszafizetni, s hogy ilyen tartalmú kiegészítést fűz* a tejtermelésről szóló új törvénytervezethez, melyet jelenleg vitatnak meg a szenátusban. valamint követ és földet szállítottak. Ezek az áruk tették ki tavaly a teherszállítás 74 százalékát. A konténerforgalom viszont eddig vontatottan fejlődött. A Majnán és a Duna-Majna csatornán a német és a holland flotta 80-90 százalékkal meghatározó az áruszállításban, a Dunán pedig Ausztria, Magyarország és Szlovákia egyaránt 10-12 százalékkal részesedik. hordó, ebből hozzávetőleg napi 600 ezer hordó jelenik meg most az olajpiacon. Ha növelik is ezt a mennyiséget, a piac azt fel tudja szívni. Az OPEC várakozása szerint a világ olajkereslete 1998-ban napi 75,8 millió hordóra nő, a mostani napi 73,48 millióról. Lukman hangsúlyozta: természetesen számítani lehet rá, hogy az extra kereslet kielégítéséhez az OPEC is hozzájárul. Az olajkartell ezt könnyűszerrel meg is teheti, hiszen a világ 140 milliárd tonnára tehető bizonyított olajkészletének több mint háromnegyedével rendelkezik. Az olajban leggazdagabb Szaúd-Arábiában a világkészletek több mint egynegyede rejlik. hírek Védelem és biztonság • Belgrád (MTI) A jugoszláv kormány új bizottságot hozott létre a honvédelemmel kapcsolatos ügyek irányítására, s a testület élére Zorán Lilicset, Jugoszlávia volt elnökét, a jugoszláv kormány újonnan kinevezett alelnökét állították. A jugoszláv kormány hivatalos közlönyében kedden közzétett cikk szerint a Védelmi és biztonsági bizottság jogkörébe a Jugoszlávia biztonságával és védelmével, a jugoszláv hadsereggel, valamint a határátkeléssel és vámellenőrzéssel kapcsolatos kérdések tartoznak. A bizottság ugyancsak illetékes a veszélyes termékek - fegyverek, robbanószerek, mérgező és sugárzó anyagok - forgalmának és szállításának biztonságával kapcsolatos ügyekben. Erősítés - Bahreinbe • Dubai (MTI) Több mint harminc amerikai katonai repülőgép érkezett Bahreinbe, hogy erősítse a Perzsa (Arab)-öbölben állomásozó amerikai haderőt - jelentette be egy amerikai katonai szóvivő. Chester Curtis őrnagy elmondta, hogy az amerikai repülőszázadban 24 F-15C típusú, hat F-16-os, két B-1B típusú, valamint egy KC-135-ös, a levegőben történő üzemeanyagáttöltésre képes repülőgép található. Cipriéta zarándoklat • Nicosia (MTI) Görög ciprióták zarándokolnak vasárnap a török ellenőrzésű Észak-Cipruson fekvő András apostol kolostorhoz. A szigetország északi felének 1974-ben történt megszállása óta ez lesz a legnagyobb görög zarándoklat Eszak-Ciprusra. Takisz Krisztopulosz, a humanitárius ügyek ciprusi elnöki megbízottja ma közölte, hogy 1000 görög ciprióta vesz majd részt a zarándoklaton. A zarándoklatok a ciprusi görög és török lakosság közötti kapcsolatok javítását szolgáló és az ENSZ által támogatott, „kölcsönös, jószándékot jelző, emberbaráti gesztusok csomagjának" részét képezik. Kémkedtek? • Washington (MTI) A The New York Times értesülése szerint Bagdad az utóbbi két évben kémkedett az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság után. Fehér házi illetékesre hivatkozva azt írta a tekintélyes amerikai lap, hogy az arab állam ügynökei egyebek között elektronikus lehallgató berendezéseket használva fürkészték ki az ellenőrök szándékát, hova akarnak menni vizsgálódni. Ilyenformán lehetővé vált számukra a felkészülés és a fegyverek elrejtése. Ha gépjármű-felelősségbiztosítás, akkor Még 1000 Ft a kedvezmény új ügyfeleinknek, ha ügyfélszolgálati irodáinkban vagy a vidéki postákon személygépkocsi gépjármű-felelősségbiztosítást kötnek. Nő a Duna-Majnacsatorna jelentősége Nehéz döntés előtt áll az OPEC