Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-20 / 271. szám

4 KRÓNIKA CSÜTÖRTÖK, 1997. Nov. 20. Torgyán József Üllésen • DM-információ A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke, dr. Torgyán József november 21-én, pénteken délután Üllésen tartózkodik. A kisgazdapárti politikus pénteken 15 órakor, az üllési római katolikus templomban részt vesz a Független Kisgazdapárt zászlajának felszentelési ünnepségén, majd 17 órától a Déryné Művelődési Házban nagygyűlésen szónokol. Polgári orvoskör • DM-információ Az MDF, a KDNP és a Fidesz-MPP által szervezett polgári orvoskör szegedi találkozóját csütörtökön délután 6 órakor tartják a Hági étteremben. A rendezvényen az egészségügy finanszírozásáról lesz szó. A meghívott előadók: Gógl Árpád, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Takács László, a Fidesz-MPP egészségügyi kabinetjének vezetője. napló HOLNAP JOGSEGÉLYSZOLGÁLATI fogadóórát tart az MDF szegedi szervezete 16 órától a Római krt. 31. szám alatti irodaházban. SZEMŐK ÁRPÁD, a 22es választókerület (Új-Rókus) képviselője fogadóórát tart 16-tól 17 óráig a Petresi utcai óvodában. DR. BOTKA LÁSZLÓ országgyűlési képviselő fogadóórát tart 17 órától a Képviselői Irodában (Széchenyi tér 10-11., volt anyakönyvi iroda). THURZÓ FERENC, a 17es választókerület (Kiskundorozsma) képviselője lakossági fórumot tart 17 órától a Petőfi Sándor Művelődési Ház nagytermében (Negyvennyolcas utca). Témája: az állatvásár, az állatmérlegelés és a mezőőri szolgálat. Vendégei: dr. Szalay István polgármester és dr. Géczi József országgyűlési képviselő. • Három polgármester összefog Hadüzenet a szúnyogoknak Csípőszúnyog-milliárdok halálos ítéletét látta el kézjegyével a három polgármester. (Fotó: Tésik Attila) • Munkatársunktól Három alföldi város, jelesül Szeged, Makó és Vásárhely polgárai számára lesz kellemesebb a '98-as nyár: a három település polgármesterei ugyanis összefogtak a százezrek életét megkeserítő, az Alsó-Tisza vidéki régióra oly' jellemző csípőszúnyogok ellen. A „biológiai csípőszúnyog ritkításról" szóló megállapodást tegnap délben dr. Rapcsák András vásárhelyi polgármester irodájában látta el kézjegyével - a házigazda mellett - dr. Búzás Péter, Makó, és dr. Szalay István, Szeged első embere. A három város vezetője együtt kíván tenni az évről évre visszatérő probléma környezetbarát megoldása érdekében. Ezért vállalják, hogy az eddigi, kémiai védekezési formák mellett egyre inkább előnyben részesítik a biológiai irtást is. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele - fogalmaz a polgármesteri triumvirátus -, hogy egy széles körű tudományos elemzés készüljön a csípőszúnyogok élőhelyeiről, fajösszetételéről. A felek megállapodtak abban is, hogy e munka elvégzésével a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézetét bízzák meg. Ugyanakkor fölkérik az intézetet arra is, hogy a szúnyogirtással járó tudományos föladatok elvégzését a JATE Ökológiai Tanszék, és a Rajna Menti Önkormányzatok Szúnyogmentesítő Társulata bevonásával koordinálja. Állami program vállalkozóknak • Pécs (MTI) A kormány gazdaságpolitikájába illeszkedik az ipari tárca által indított beszállítói célprogram, melynek célja a kis- és középvállalkozói kör támogatása és bővítése hangsúlyozta az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium politikai államtitkára egy Pécsett tartott szerdai beszállítói konferencián. T. Asztalos Ildikó arra is felhívta a figyelmet, hogy a beszállítói célprogram - mint a kormány iparösztönzési rendszere - az EU-csatlakozás után is tartósan működtethető. A pályázati úton nyújtott támogatás egyebek között a minőségbiztosítási rendszerek bevezetését - mint a beszállítóvá válás többnyire legfontosabb követelményét -, a menedzsment továbbképzését, az infrastrukturális és technológiai beruházásokat segíti. Az utóbbi forrásainak összegét jövőre növelni szeretnék, hogy emelhessék a kamattámogatás mértékét. Az államtitkár bejelentette, hogy elkészült a célprogram információs csomagja: a CDn tárolt adatok tartalmazzák a beszállítói ajánlatokat, de azoknak a nagy cégeknek a beszállítási igényeit is, amelyek jelentős magyarországi befektetéseket valósítottak meg az elmúlt években. A pécsi beszállítói konferencián olyan neves nemzetközi vállalatok ismertették beszállításokra vonatkozó feltételeiket, mint az IBM, a Nokia, az Opel, a Suzuki és a Bosch. miről írt a DM? • 75 éve A Lyska-bioszkóptól a mozirevízióig A mozi a nemrégen még lenézett vásári komédia lassan-lassan az emberiség egyik nélkülözhetetlen kultúrintézményévé válik. Lépésről lépésre hódítja el a terepet a színháztól és ami a színházra nézve nagyobb baj, a tereppel együtt a közönséget is. A mai színház sorsát a mozikultúra pecsételte meg, amit a jelek már igazolnak is. Az Ember Tragédiáját vetített díszletekkel mutatja be az egyik fővárosi színház. A mozi tehát bevonult a konzervatív színpadra, s ez már frontáttörés. A mai színház avult elöltöltős csatakígyójával kicsorbult bronzkardjával nem verheti vissza a mozi ostromát. (1922) • 50 éve Kié lesz a Fehér-tó? Hosszabb idő óta húzódik a vita az állam és a város között, hogy a Fehértónak hatszáz holdnyi természetvédelmi területe és a hozzátartozó vízállásos területrész kinek a tulajdona lesz. A város ezt a területet magának akarja megtartani, mert a már halastónak kiépített 1200 holdnyi területtel együtt gazdasági szempontból igen jelentős értéket képvisel Szeged szempontjából. A vita eldöntésére 15 tagú bizottság érkezett az Országos Földalaptól Szegedre és helyszíni szemlét tartanak Fehértón. (1947) • 25 éve Szegedi postaközpont Átmenetileg szünetelt a népgazdaság beruházási egyensúlyának helyreállítása érdekében tett intézkedések következtében a négyszáz millió forintos beruházással készülő szegedi, új postaközpont építése. A jövő év elejétől teremtették volna meg annak lehetőségét, hogy a beruházást folytassák, de mert a város érdekei sürgetik, hogy a két szintes tízezer állomásos automata telefonközpont mielőbb működjön, a tanács hitelt adott a postának az alapozás folytatásához. (1972) Életet mentett • Szombathely (MTI) Életmentőknek járó kitüntetést vehetett át szerdán Szombathelyen egy 16 esztendős rönöki fiatalember. Szirmai Szilárd, a szombathelyi Puskás Tivadar Fémés Villamosipari Szakképző Iskola diákja május 18-án pünkösd vasárnap barátjával Szentgotthárd határában a Rába holtágán horgászott. Nem messze tőlük horgásztársuk, egy 33 éves rábafüzesi férfi rosszul lett, epilepsziás rohamot kapott és a vízbe esett. A fiú, elmondása szerint csak a csobbanást hallotta, de azonnal eldobta a kezében tartott horgászbotot és a férfi után ugrott. Komoly lélekjelenlétet tanúsítva sikerült a bajba jutottat kimentenie, miközben a parton egy másik felnőtt horgász valószínűleg az ijedtségtől mozdulni sem bírt. Itt újabb fröccs következett. Barcs az íróasztaláról jó néhány cikket húzott elő, s m(g telefonált, ezekből jegyzeteltem. Ardai Aladár, a Népsort szerkesztője belső vezércikkben (gy érvel a tavaszi kezdés mellett. „1. egyszerűsíteni kell a sport szervezését, 2. ezzel tartalmi változást is el fogunk érni, 3. kedvezőbb körülmények között méltóbban, alaposabban készülhetünk fel, 4. rövidebb versenyzési idő nagy terheléssel felemeli az erőnlét szintjét, 5. a folyamatos terhelés egyenletes teljesítményt hoz magával. Ha a labdarúgás lesz az egyetlen sportágunk, amelyben még a legjobb játékosokat tömörítő egyesületek sem tudják szakmai munkájukat fokozni - hiszen a bajnoki időbeosztás nem ad nekik rá lehetőséget - és a csapatépítés elavult módszere mellett kell maradniuk, akkor vége a magyar futballnak." Ezután a Népsportban ilyen vastag betűs elmek jelentek meg: „Esett a színvonal", majd „Miért fáradtak a játékosok?" és „Milyen nehézséget okoz az esós időjárás a felkészülésben?" A Képes Sport így kommentál: „A lavaszi-őszi rengeteg előnnyel jár, a legcsekélyebb károsodás nélkül." Kapóra jön a Népsportnak a Racing Paris edzőjének kijelentése, hogy foglalkozni kellene a tavaszi kezdésű bajnokság gondolatával. Ez a nyilatkozat elég ahhoz, hogy a Népsport vastagbetűs címmel hirdesse: „Tavaszi-őszi bajnokság Franciaországban." Barcs visszaült, arcán kényszeredett mosoly, ő megmondta... -És a nagyvilág mit mondott erre a magyar abszurdra? - Megkérdeztük erről a „tudományos" szakmai tervről Európa kiemelkedő szakszemélyiségeit. Georges Boulone, korának első számú francia szakembere tőmondatban válaszol: „Agyrém." A nagymesterek közül Helenio Herrerával, Walter Winterbottommal, Sepp Herbergerrel konzultáltunk. Mindhárman nevetségesnek és komolytanannak nevezték a „tudományos" tervet. Sepp Herberger találóan fűzte hozzá: „ezt még csak a morgendorfi félnótás tanító szintjén sem lehet tudományosnak nevezni". - És itthon? - Magyarországon Bukovi Mártonnal, Pálfay János professzorral, a FIFA szakelőadójával, Sebes Gusztávval, Baróti Lajossal, Sós Károllyal, Lakat Károllyal és több kisebb klub edzőjével konzultáltunk. Kivétel nélkül, valamennyien ellenezték Dlusztus Imre Barcs Sándor (XIV.) a változtatást, így nem volt csodálható, hogy az edzőbizottság is egyhangúan visszautasította a tervet. Az akkor már nyugdíjban lévó Hegyi Gyula is nyíltan ellene volt. Ilyen körülmények után került az MTST javaslata az MLSZ elnöksége elé. Az elnökség egyhangúan elvetette. Erre a hivatal két irányban tett ellenlépéseket. Igyekezett megnyerni magának elnökségi tagokat, a másik törekvés pedig a tömegmozgósftás volt. Országos értekezletet hívott össze, amelyen túlnyomó részt a fővárosi és megyei hivatali alkalmazottak vettek részt, előre megszervezett hozzászólókkal és mutatóban néhány MLSZ-tanácstaggal. Egyedül én szavaztam nemmel. Ezzel az aktussal nyilvánvalóvá vált, hogy a sporthivatal gyakorlatilag visszavette a régi hatalmat. Ez számomra újra a kilátástalan harcot és a vereségek sorozatát jelentette. Néhány nap múlva megírhatták az újságok, hogy Barcs Sándor, az MLSZ elnöke lemondott. - Lemondásoddal új helyzet állt elő. Többször szólalhattál meg vagy kevesebbszer? - Először: sokkal kritikusabb hangnemet használhattam, amikor az elmaradottságunkról beszéltem. Másodszor: ez a bírálat már nemcsak hivatalos körökben vagy szakmai értekezleteken hangzott el, hanem a nagy nyilvánosság előtt is. Harmadszor: az UEFA-ban egyre erősödő pozícióm mind jobban hozzásegített a legfejlettebb európai szakmai és szervezési módszerek elsajátításához, ami kiszélesítette javaslataim skáláját. A hivatalos sportvezetés ekkorra már nem csupán a hatalmát építette a szakszövetséggel szemben, hanem az egyre elgondolkodtatóbb eredmények láttán a mundér becsületét védte, akár hamis adatok közlése árán is. - Én azt tapasztalom, hogy a klubok, illetve a megyei szövetségek fogalmi zavarban vannak, amikor gyermekfutballról és utánpótláslabdarúgásról beszélünk. Miért alakulhatott ez ki? - A fogalmi zűrzavar a fejek zavara. Ma Magyarországon azok az emberek, akik tudják, hogy már ötéves kortól lehet és kell a kisgyerekkel mint labdarúgóval foglalkozni, nos, akik tudják, azok nincsenek pozícióban. És ez így van négy évtizede. Az utánpótlás sorsdöntő problémája 1949 óta évente került az MLSZ elnöksége elé és születtek meg újból és újból ugyanazok a határozatok. A Marseille-ben elszenvedett súlyos vereség után még fokozottabb figyelmet fordítottunk az utánpótlás helyzetére, dokumentum is született. Jó, okos előteijesztés, nagyhatású, kiváló munka. írásbeli feljegyzésben szóltam hozzá, s ez 1973 januárjában megjelent az Esti Hírlapban. Kiegészítettük a nemzetközi helyzettel tlz európai és két dél-amerikai ország tapasztalatait felhasználva. Ennek köszönhetően vált ketté az utánpótlásról készített előterjesztés: ezentúl külön foglalkoztunk a gyermekfutballal. Úgy értem, mi, akik értettünk hozzá. De a hangunk nem jutott el az egyesületekig. - Többször érintettük azt a kérdést, hogy a grundok fölszámolása után mennyire fontos lett (volna) a szervezett iskolai és gyermekfutball. Például azért, mert jó néhány mozdulat 6-10 éves korban rögződik. Mértétek ennek a mutatóit? - El kell mondjam, hogy az elnöki pozícióról történt lemondásom után a nemzetközi szövetségekben vitt vezető szerepemmel is élhettem, amikor az MLSZ-t gyakran bombáztam különböző felmérésekkel, elemzésekkel, javaslatokkal. 1978ban nagyszabású statisztikát készítettünk. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy ki mennyi időt töltött el labdával az 1910-es, 20-as, 30-as, 40-es, 50-es évek gyermekei közül, és mennyit töltenek el a maiak? Közel 100 volt játékossal, világklasszisokkal és amatőrökkel konzultáltunk, és kikérdeztük az NB-s és a megyei csapatok edzőit is. A munkát, amelyben a Meteorológiai Intézet véleményét is kikértük, TF-hallgatók végezték. Az eredmény: a régi gyerekek napi átlagban közel három órát töltöttek el labdával, az akkori serdülőjátékosok nem egészen 30 percet. Melyik tudhat jobban futballozni? - Ez már akkor sem lehetett kérdés. Változott valami? - Semmi. Az erőfeszítéseinkkel összefüggő MLSZ-elnökségi határozatok semmiféle változást nem hoztak, ami nem csoda, hiszen az MLSZ-nek csak annyi joga volt, hogy informálja az egyesületeket és ajánlásokat tegyen nekik. Több szúrópróbát végezve kiderült, hogy csak minden tizedik egyesületnél olvassák el az MLSZ anyagait. Sokkal súlyosabb hátrány volt azonban, hogy az iskoláknak a szövetség nem lehetett partnere, az állami sporthatóság viszont teljesen más vonalon haladt. A magyar iskolában ekkorra a labdarúgás nem szerepelt a kiemelt sportágak között. Hivatalos indoklás szerint azért nem, mert a futball amúgy is népszerű sportág. Nem csoda hát, ha az iskolák és a minisztérium eleve elzárkózott minden kezdeményezésünk elől. (Folytatjuk.) (A könyv kapható a Délhlr hírlapárusainál.)