Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-19 / 270. szám

SZERDA, 1997. Nov. 19. KAPCSOLATOK 13 Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Hová billen a megyemérleg? A közelmúltban szakmai észrevételeket tettem a Dél­magyarországban ismertetett MDF-megyemérleghez, po­litikai célzattól sem mentes­nek ítélve a hivatalos statisz­tika adataiból levont követ­keztetéseik egyes elemeit. Az MDF megyei elnöké­nek válaszcikke visszautasí­totta ezt a feltételezést, és újabb érvekkel támasztotta alá korábbi álláspontjukat. Eredetileg nem szándékoz­tam a polémiát folytatni, de azóta „Ijesztően fogy a me­gye" címmel újabb írás je­lent meg a Délmagyaror­szágban az MDF megyei el­nökének sajtótájékoztatójá­ról, ahol ismét statisztikával (is) foglalkozott, és téves, félretájékoztatásra alkalmas információkat is a széles nyilvánosság elé tárt. Dr. Mécs László úr vá­laszcikkében továbbra is a kormányzat felelősségét hangsúlyozta a megye né­pességének alakulásáért, és bemutatta kormányzati cik­lusok szerint, hogy a megye népessége 1990 és 1994 kö­zött évente 60 fővel fogyott, ezt követően viszont két év alatt több mint 10 ezer fő a veszteség. Hangsúlyt adva a csökkenésnek, hozzátette, ez évente egy Mórahalom nagyságú várost jelent. Az „Ijesztően fogy a megye" című írás címadó gondolata ismétli ezt az állítást, idé­zem: „Az elmúlt három év­ben annyival csökkent a lé­lekszám, mint az azt meg­előző tíz esztendőben." Ezzel szemben a valóság az, hogy egy 1992. évben hozott jogszabály - neveze­tesen a meg nem újított ide­iglenes lakcímek megszünte­tése, amelynek következté­ben az érintettek más me­gyék lakossági nyilvántartá­saiban szerepeltek - az al­kalmazás első évében, 1994­ben önmagában több mint 7 ezer fővel csökkentette ad­minisztratív úton megyénk népességét. Erre természete­sen statisztikai kiadványaink módszertani részében időben - 1994 óta minden évben ­felhívtuk a felhasználók fi­gyelmét. A népességcsökke­nés további tétele, hogy évente 1500-2000 fővel töb­ben halnak meg, mint szület­nek; emellett még volt né­hány száz fős vándorlási kü­lönbözet. Kormányzati in­tézkedésekhez, népesedés­politikához csak a születések alakulását szokták kapcsolni, azt is csak részben. A szüle­tések száma egyébként való­ban csökkent, 1994—95-ben mintegy kétszázzal, 1996­ban viszont már négyszáz­zal. Hasonló, több mint 300 fős csökkenés 1992-ben is előfordult a megyében. Ez természetesen kedvezőtlen domográfiai jelenség, a fia­tal generáció házasodási, családalapítási, gyermek­vállalási hajlandónáságának csökkenését mutatja. Az 1994-1996 évek átlagos szü­letéscsökkenése azonban csak 20 év alatt tesz ki Mó­rahalomnyi népességet. Másik vitatott kérdésünk volt, hogy a megye GDP- és átlagkereset adatát az orszá­gos átlaghoz vagy a főváros nélküli vidéki átlaghoz he­lyesebb-e viszonyítani. Az MDF megyemérlege szerint a megye helyzete az orszá­gosnál is rosszabb, és ennek bizonyítékai között a GDP és a kereset elmaradását em­líti az országos átlagtól. Én azt állítom, ha minősí­teni akaijuk a megye gazda­sági fejlettségét, szak­szerűtlenül járunk el az or­szágos átlaghoz történő mé­réssel. Nézzük meg a ténye­ket: Egy lakosra jutó GDP Eszerint Csongrád megye teljesítményénél csak né­hány megye adata nagyobb, azok is szolid mértékben, az mégis az országos átlag alat­ti. Döntse el az olvasó: rosszabbnak látja-e a megye helyzetét az országosnál? A KSH kiemelkedően fontos feladatának tartja a korrekt tájékoztatást, erre kötelezi a statisztikai tör­vény és a nemzetközi szer­vezetek folyamatos kontroll­ja is. Adatainkkal, elemzése­inkkel szolgálni szeretnénk minden felhasználót, így a politikusokat is - az adatok értelmezésével kapcsolato­san szívesen állunk rendel­kezésére. Klonkai László, a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád Megyei Igazgatóságának igazgatója A hét fotója Kormány(száj)zár Autótolvaj legyen a talpán, aki be meri tenni a lábát ebbe a kocsiba: alighogy benyomulna az utastérbe, máris csattanna bokáján a két fogsor. De még ha sikerülne is a behatolás: a rémítő külsejű ebek kettős fedezékében hagyott autót elég bonyodalmas lehet úgy vezetni, hogy közben a sofőr két csuklóján egy-egy kutya himbálózik, mint élő kormány(száj)zár. Viszont, ha már eddig eljutott, nyugodt lehet, mert amelyik kutya harap, az nem ugat, mivel tele van a szája. (Fotó: Schmidt Andrea, szöveg: Nyilas Péter) Nyílt levél a Szetávhoz Tiltakozom! Tiltakozom a Szetáv azon eljárása ellen, amely engem jóváhagyásom, megkérdezé­sem és beleegyezésem nél­kül fürödni kényszerít a la­kásomba (és házunk hatvan családjának lakásába) 1997. X. 27-én bevezetett, undorí­tó színű termálvízben! Tiltakozom az ellen, hogy engem inni kényszerít az ilyen „vízből"! És tiltako­zom pedig a Csongrádi sgt. 108. számú panelház minden lakójának nevében! A síkos (lúgos) termálvízben többen elcsúsztak már, amikor jóér­zésük ellenére, mégis úgy döntöttek, nem várnak to­vább, beszállnak a kádba, és megpróbálnak megfürödni. Sokuknak a bőre nem túri a „gyógyvizet", ezért minden mosdás után kenőccsel keze­lik magukat. Számos fiatal család kiskorú gyermeke pe­dig sfrva-bömbölve hajlandó csak belemászni a zavaros „vfzbe", amely „víz" iszap­színű, büdös, és befogja a belékerült fehérneműt, arra kényszerítve bennünket, hogy a már amúgy is borsos gázszámláinkat tovább nö­veljük, mert mosásra, főzés­re mostanra immáron csak a (még egyelőre tiszta) hideg vizet használhatjuk. Tiltakozom az ellen, hogy a Szetáv engem rokonaim, látogatóim előtt magyaráz­kodni kényszerít lakásom fürdővizének tisztaságát il­letően: s hogy a nálam ven­dégségben tartózkodó roko­nok (minden magyarázkodá­som ellenére) mégis a szege­di fürdők tiszta vizét választ­ják inkább tisztálkodásra, azért még nekem kelljen szégyenkeznem! Tiltakozom az ellen, hogy a nem kis ál­dozattal megvásárolt laká­som értékét devalválják! A környékben (mert nem csak a mi házunk érintett) ugyanis mindenütt leálltak a lakáseladások és a lakásvá­sárlások, hiszen ki is költöz­ne be egy ilyetén „vízzel" megáldott épületbe. Meg­mondom: senki! Az ilyen „víz", nemhogy 10% enged­ményért, de semmi pénzért nem kell nekem! Az én vizem legyen víz­színű, átlátszó, kristálytiszta és szagtalan: ehhez elemi emberi jogom van, és tilta­kozom, ha a Szetáv ezen jo­gomat sérti! Tavaly már megpróbálkoztak ezzel, de akkor a Köjál (a tisztiorvosi szolgálat) közbelépett, ám most úgy tűnik, nem tud, mert ha nem találnak a „me­leg vízben" emberi egész­ségre ártalmas kórokozót, te­hetetlenek; mivel (mint Ká­vay Andrea közegészség­ügyi felügyelő elmondotta) az országban jelenleg nincs olyan rendelet, amely előír­ná, milyen kritériumokkal kell rendelkeznie a házakba vezetett meleg víznek, azért jobb híján, a tisztiorvosi szolgálat a hideg víz(!) para­métereinek szabályrendsze­rét próbálja a meleg vízre al­kalmazni. Ám ha ők végül mégsem tudnak lépni majd érdemben e megkötések mi­att, hiszem, hogy egy polgári bíróság végül is el fogja is­merni igényünket és igazun­kat, és kártérítésre fogja kö­telezni a Szetávot, amely monopolhelyzetéből adódó­an, elfeledvén, hogy miéret­tünk van, felelőtlen túlkapá­sával (amelyhez, a „környe­zetvédelemre" hivatkozva, még egy átlátszó „ideológi­át" is kreált), mérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okozott! Vassalka Attila Szeged, Csongrádi sgt. 108. A Sárospatakon II. And­rás és Gertrúd házasságából született Erzsébet, a világ­egyház máig egyik legtisz­teltebb női szentje. A jámbor néphagyományban a feren­ces harmadrendiek mennyei patrónája, a szegények, ele­settek, özvegyek és árvák, il­letve az árvaházak, és a kór­házak egyik kedves és tisz­telt védőszentje. A név ná­lunk is kedvelt, annak ellen­ére, hogy újabban sok régi női nevet kiszorítanak. Az övé marad... Négyesztendős, amikor eljegyzik a türingiai gróf fiá­val, tizennégyévesen már asszony. Hitvesi és édes­anyai teendőit úgy látja el, hogy szabadidejének nagy részét a szegények között tölti. Ez persze szemet szúrt férje nőrokonainak, akiktől állandó zaklatásban volt ré­sze. Féije azonban megérti, s nem kéri számon cselekede­teit, hiszen nemegyszer ma­ga is megtapsztalta, mily nagy szeretettel és tisztelet­tel veszik körül asszonyát a • Szögedi naptár Erzsébet és a rózsalegenda szegények, az elesettek, akiknek olykor a jó szó is sokat jelent. „Történik egy napon - ol­vashatjuk az Ünnepi kalen­dárium második kötetének 475. lapján -, amikoron nagy hideg volna, hogy úgy mint senki ne látná, vinne apró maradékokat az vár ka­puja elébe az szegényeknek, és íme, elől találná az ő attya; Csodálkozván enne maga: mit járna, és hová si­etne? Megszólajtá: 'Fiam Erzséböt, hová mégy, mit vi­szel?' Az nemes király leá­nya, miért fölötte szemérmes vala, nagyon megszégyellé magát. Megijede és nem tu­da félelmében egyebet mit felelni: 'ím, rózsát viszök.' Az atyja kedég, mint eszös ember, meggondolá, hogy nem volna mostan rózsa vi­rágzásának ideje. Hozzá hí­vá, és meglátá kebelét: hát mind szép rózsavirág..." Hogy ez valóban megtör­tént-e, válasz lehet rá egy, a Szentek életében olvasható, eme legendát idéző részlet, amely egyértelműen vándor­legendaként említi. Ennek ellenére, és érthető okkal szentelnek nevére kórháza­kat, templomokat, így felénk az újszegedit, 1912-ben. Er­zsébet kivételes tiszteletét jelzi, hogy halála után pár esztendőre már szentté avat­ták, s napja egészen a 18. század dereka tájáig piros betűs ünnep volt, mely na­pon nem illett dolgozni. Sok helyen alakult Szent Erzsébet olvasóközösség. Szegeden ma is működik, és tudom, valaha Tápén is volt ilyen. Időjárási regulája sze­rint: „Ha napján hó esik, ráz­za Örzsébet a pöndölyit." Egy másik, kevéssé ismert hiedelem pedig azt híreli: „Ha Örzse hajnalán a köd le­felé száll, akkor nem köll még havazásra számítani, in­kább esőre." Kedvessége ellenére is a ritkább női neveink között találjuk Cecíliát. Források­ból tudjuk, hogy keresztény hitéért szenvedett vértanúha­lált, de hogy mindez a 3., vagy a 4. században történt-e, nem ismeretes. Cecília a sok-sok pogány között saját férjét is megtérítette, akivel aztán szűzies életet éltek, és teljes egészében a rászorulók megsegítésén fáradoztak. A hagyomány szerint amikor a hold fogyatkozik, azért nem látható teljesen, mert Cecília eltakarja a kötényével. Vagyis hát, ott táncolt volna, éspedig Dávid hárfamuzsi­kájának zenéjére, s lett Cecí­lia az egyházzene partónusa. If|. Lala József Kedves autátolvajok! Elgondolkoztak már azon, milyen sok embernek okoz­nak bánatot? Ez természete­sen költői kérdés, amelyre önök sohasem fognak vála­szolni. S hogy miért írom ezt? Önök, tisztelt autótolvaj „urak", nemrég ellopták édesapám tíz esztendős, La­da típusú autóját. Való­színűleg egyikükben sem merül föl, hogy az autó tu­lajdonosának talán sohasem lesz ismét gépkocsija, hogy ez az autó egy élet munkájá- ' nak eredménye, s hogy a meglopott ember soha többé nem bízik már embertársai­ban. Bízom abban, hogy talán mégis elolvassák e sorokat. Azt gondolom, hogy ha be­csületesen élnének, akkor nem bánatot, hanem örömöt szereznének embertársaik­nak. Név és dm a szerkesztőségben Humán köszönet A Humán Szolgáltató Központ II. számú Gondozá­si Központja és az Idősek Klubja köszöni mindazok tá­mogatását, akik hozzájárul­tak az októberben megtar­tott, időseknek szóló rendez­vénysorozat sikeréhez. Az ünnepségeken, előadásokon, műsorokban közreműköd­tek: Fejes Sándor és Lévai László nótaénekes. Szűcs László bűvész, Jenei József zenész, a Kodály téri Általá­nos Iskola és a Rókus II. számú Általános Iskola diák­jai, valamint a BIT tagjai. A rendezvények támogatói Csányi András, a József At­tila sugárúti Z.Nagy Cuk­rászda, az Adri Cukrászda, valamint Ladányi Sándor. Ágostonné Sánta Éva Humán Szolgáltató Központ II. sz. Gondozási Központ és Idősek Klubja Szakember az óvodában A Hajnóczy utcai óvoda nevelőtestülete meghívására Dr. Vass Zoltán egyetemi adjunktus, az orvostudomá­nyok kandidátusa tartott előadást a légúti megbetege­désekről, valamint - ami na­gyon fontos! - arról, hogy miként lehet elkerülni vagy megelőzni a fertőzést. A be­tegségek ugyanis (bármilyen sajnálatos) ennek az életkor­nak sajátságai, különösen az óvodai közösségekben, ame­lyekben nagyobb a lehetősé­ge annak, hogy a gyerekek egymást is megfertőzzék. Az óvoda dolgozói és a szülők köszönik dr. Vass Zoltánnak a tartalmas, min­denki számára könnyen megérthető tájékoztatást. A Hajnóczy utcai évoda munkatársai ff^Hirdetését feladhatja fLv\ személyesen hétköznap 8-18 óráig Sajtóház, Stefánia 10. Telefax: 481-444 DÉLMAQYARORSZÁG KFT.

Next

/
Thumbnails
Contents