Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-19 / 270. szám

SZERDA, 1997. Nov. 19. KAPCSOLATOK 13 Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Hová billen a megyemérleg? A közelmúltban szakmai észrevételeket tettem a Délmagyarországban ismertetett MDF-megyemérleghez, politikai célzattól sem mentesnek ítélve a hivatalos statisztika adataiból levont következtetéseik egyes elemeit. Az MDF megyei elnökének válaszcikke visszautasította ezt a feltételezést, és újabb érvekkel támasztotta alá korábbi álláspontjukat. Eredetileg nem szándékoztam a polémiát folytatni, de azóta „Ijesztően fogy a megye" címmel újabb írás jelent meg a Délmagyarországban az MDF megyei elnökének sajtótájékoztatójáról, ahol ismét statisztikával (is) foglalkozott, és téves, félretájékoztatásra alkalmas információkat is a széles nyilvánosság elé tárt. Dr. Mécs László úr válaszcikkében továbbra is a kormányzat felelősségét hangsúlyozta a megye népességének alakulásáért, és bemutatta kormányzati ciklusok szerint, hogy a megye népessége 1990 és 1994 között évente 60 fővel fogyott, ezt követően viszont két év alatt több mint 10 ezer fő a veszteség. Hangsúlyt adva a csökkenésnek, hozzátette, ez évente egy Mórahalom nagyságú várost jelent. Az „Ijesztően fogy a megye" című írás címadó gondolata ismétli ezt az állítást, idézem: „Az elmúlt három évben annyival csökkent a lélekszám, mint az azt megelőző tíz esztendőben." Ezzel szemben a valóság az, hogy egy 1992. évben hozott jogszabály - nevezetesen a meg nem újított ideiglenes lakcímek megszüntetése, amelynek következtében az érintettek más megyék lakossági nyilvántartásaiban szerepeltek - az alkalmazás első évében, 1994ben önmagában több mint 7 ezer fővel csökkentette adminisztratív úton megyénk népességét. Erre természetesen statisztikai kiadványaink módszertani részében időben - 1994 óta minden évben felhívtuk a felhasználók figyelmét. A népességcsökkenés további tétele, hogy évente 1500-2000 fővel többen halnak meg, mint születnek; emellett még volt néhány száz fős vándorlási különbözet. Kormányzati intézkedésekhez, népesedéspolitikához csak a születések alakulását szokták kapcsolni, azt is csak részben. A születések száma egyébként valóban csökkent, 1994—95-ben mintegy kétszázzal, 1996ban viszont már négyszázzal. Hasonló, több mint 300 fős csökkenés 1992-ben is előfordult a megyében. Ez természetesen kedvezőtlen domográfiai jelenség, a fiatal generáció házasodási, családalapítási, gyermekvállalási hajlandónáságának csökkenését mutatja. Az 1994-1996 évek átlagos születéscsökkenése azonban csak 20 év alatt tesz ki Mórahalomnyi népességet. Másik vitatott kérdésünk volt, hogy a megye GDP- és átlagkereset adatát az országos átlaghoz vagy a főváros nélküli vidéki átlaghoz helyesebb-e viszonyítani. Az MDF megyemérlege szerint a megye helyzete az országosnál is rosszabb, és ennek bizonyítékai között a GDP és a kereset elmaradását említi az országos átlagtól. Én azt állítom, ha minősíteni akaijuk a megye gazdasági fejlettségét, szakszerűtlenül járunk el az országos átlaghoz történő méréssel. Nézzük meg a tényeket: Egy lakosra jutó GDP Eszerint Csongrád megye teljesítményénél csak néhány megye adata nagyobb, azok is szolid mértékben, az mégis az országos átlag alatti. Döntse el az olvasó: rosszabbnak látja-e a megye helyzetét az országosnál? A KSH kiemelkedően fontos feladatának tartja a korrekt tájékoztatást, erre kötelezi a statisztikai törvény és a nemzetközi szervezetek folyamatos kontrollja is. Adatainkkal, elemzéseinkkel szolgálni szeretnénk minden felhasználót, így a politikusokat is - az adatok értelmezésével kapcsolatosan szívesen állunk rendelkezésére. Klonkai László, a Központi Statisztikai Hivatal Csongrád Megyei Igazgatóságának igazgatója A hét fotója Kormány(száj)zár Autótolvaj legyen a talpán, aki be meri tenni a lábát ebbe a kocsiba: alighogy benyomulna az utastérbe, máris csattanna bokáján a két fogsor. De még ha sikerülne is a behatolás: a rémítő külsejű ebek kettős fedezékében hagyott autót elég bonyodalmas lehet úgy vezetni, hogy közben a sofőr két csuklóján egy-egy kutya himbálózik, mint élő kormány(száj)zár. Viszont, ha már eddig eljutott, nyugodt lehet, mert amelyik kutya harap, az nem ugat, mivel tele van a szája. (Fotó: Schmidt Andrea, szöveg: Nyilas Péter) Nyílt levél a Szetávhoz Tiltakozom! Tiltakozom a Szetáv azon eljárása ellen, amely engem jóváhagyásom, megkérdezésem és beleegyezésem nélkül fürödni kényszerít a lakásomba (és házunk hatvan családjának lakásába) 1997. X. 27-én bevezetett, undorító színű termálvízben! Tiltakozom az ellen, hogy engem inni kényszerít az ilyen „vízből"! És tiltakozom pedig a Csongrádi sgt. 108. számú panelház minden lakójának nevében! A síkos (lúgos) termálvízben többen elcsúsztak már, amikor jóérzésük ellenére, mégis úgy döntöttek, nem várnak tovább, beszállnak a kádba, és megpróbálnak megfürödni. Sokuknak a bőre nem túri a „gyógyvizet", ezért minden mosdás után kenőccsel kezelik magukat. Számos fiatal család kiskorú gyermeke pedig sfrva-bömbölve hajlandó csak belemászni a zavaros „vfzbe", amely „víz" iszapszínű, büdös, és befogja a belékerült fehérneműt, arra kényszerítve bennünket, hogy a már amúgy is borsos gázszámláinkat tovább növeljük, mert mosásra, főzésre mostanra immáron csak a (még egyelőre tiszta) hideg vizet használhatjuk. Tiltakozom az ellen, hogy a Szetáv engem rokonaim, látogatóim előtt magyarázkodni kényszerít lakásom fürdővizének tisztaságát illetően: s hogy a nálam vendégségben tartózkodó rokonok (minden magyarázkodásom ellenére) mégis a szegedi fürdők tiszta vizét választják inkább tisztálkodásra, azért még nekem kelljen szégyenkeznem! Tiltakozom az ellen, hogy a nem kis áldozattal megvásárolt lakásom értékét devalválják! A környékben (mert nem csak a mi házunk érintett) ugyanis mindenütt leálltak a lakáseladások és a lakásvásárlások, hiszen ki is költözne be egy ilyetén „vízzel" megáldott épületbe. Megmondom: senki! Az ilyen „víz", nemhogy 10% engedményért, de semmi pénzért nem kell nekem! Az én vizem legyen vízszínű, átlátszó, kristálytiszta és szagtalan: ehhez elemi emberi jogom van, és tiltakozom, ha a Szetáv ezen jogomat sérti! Tavaly már megpróbálkoztak ezzel, de akkor a Köjál (a tisztiorvosi szolgálat) közbelépett, ám most úgy tűnik, nem tud, mert ha nem találnak a „meleg vízben" emberi egészségre ártalmas kórokozót, tehetetlenek; mivel (mint Kávay Andrea közegészségügyi felügyelő elmondotta) az országban jelenleg nincs olyan rendelet, amely előírná, milyen kritériumokkal kell rendelkeznie a házakba vezetett meleg víznek, azért jobb híján, a tisztiorvosi szolgálat a hideg víz(!) paramétereinek szabályrendszerét próbálja a meleg vízre alkalmazni. Ám ha ők végül mégsem tudnak lépni majd érdemben e megkötések miatt, hiszem, hogy egy polgári bíróság végül is el fogja ismerni igényünket és igazunkat, és kártérítésre fogja kötelezni a Szetávot, amely monopolhelyzetéből adódóan, elfeledvén, hogy miérettünk van, felelőtlen túlkapásával (amelyhez, a „környezetvédelemre" hivatkozva, még egy átlátszó „ideológiát" is kreált), mérhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okozott! Vassalka Attila Szeged, Csongrádi sgt. 108. A Sárospatakon II. András és Gertrúd házasságából született Erzsébet, a világegyház máig egyik legtiszteltebb női szentje. A jámbor néphagyományban a ferences harmadrendiek mennyei patrónája, a szegények, elesettek, özvegyek és árvák, illetve az árvaházak, és a kórházak egyik kedves és tisztelt védőszentje. A név nálunk is kedvelt, annak ellenére, hogy újabban sok régi női nevet kiszorítanak. Az övé marad... Négyesztendős, amikor eljegyzik a türingiai gróf fiával, tizennégyévesen már asszony. Hitvesi és édesanyai teendőit úgy látja el, hogy szabadidejének nagy részét a szegények között tölti. Ez persze szemet szúrt férje nőrokonainak, akiktől állandó zaklatásban volt része. Féije azonban megérti, s nem kéri számon cselekedeteit, hiszen nemegyszer maga is megtapsztalta, mily nagy szeretettel és tisztelettel veszik körül asszonyát a • Szögedi naptár Erzsébet és a rózsalegenda szegények, az elesettek, akiknek olykor a jó szó is sokat jelent. „Történik egy napon - olvashatjuk az Ünnepi kalendárium második kötetének 475. lapján -, amikoron nagy hideg volna, hogy úgy mint senki ne látná, vinne apró maradékokat az vár kapuja elébe az szegényeknek, és íme, elől találná az ő attya; Csodálkozván enne maga: mit járna, és hová sietne? Megszólajtá: 'Fiam Erzséböt, hová mégy, mit viszel?' Az nemes király leánya, miért fölötte szemérmes vala, nagyon megszégyellé magát. Megijede és nem tuda félelmében egyebet mit felelni: 'ím, rózsát viszök.' Az atyja kedég, mint eszös ember, meggondolá, hogy nem volna mostan rózsa virágzásának ideje. Hozzá hívá, és meglátá kebelét: hát mind szép rózsavirág..." Hogy ez valóban megtörtént-e, válasz lehet rá egy, a Szentek életében olvasható, eme legendát idéző részlet, amely egyértelműen vándorlegendaként említi. Ennek ellenére, és érthető okkal szentelnek nevére kórházakat, templomokat, így felénk az újszegedit, 1912-ben. Erzsébet kivételes tiszteletét jelzi, hogy halála után pár esztendőre már szentté avatták, s napja egészen a 18. század dereka tájáig piros betűs ünnep volt, mely napon nem illett dolgozni. Sok helyen alakult Szent Erzsébet olvasóközösség. Szegeden ma is működik, és tudom, valaha Tápén is volt ilyen. Időjárási regulája szerint: „Ha napján hó esik, rázza Örzsébet a pöndölyit." Egy másik, kevéssé ismert hiedelem pedig azt híreli: „Ha Örzse hajnalán a köd lefelé száll, akkor nem köll még havazásra számítani, inkább esőre." Kedvessége ellenére is a ritkább női neveink között találjuk Cecíliát. Forrásokból tudjuk, hogy keresztény hitéért szenvedett vértanúhalált, de hogy mindez a 3., vagy a 4. században történt-e, nem ismeretes. Cecília a sok-sok pogány között saját férjét is megtérítette, akivel aztán szűzies életet éltek, és teljes egészében a rászorulók megsegítésén fáradoztak. A hagyomány szerint amikor a hold fogyatkozik, azért nem látható teljesen, mert Cecília eltakarja a kötényével. Vagyis hát, ott táncolt volna, éspedig Dávid hárfamuzsikájának zenéjére, s lett Cecília az egyházzene partónusa. If|. Lala József Kedves autátolvajok! Elgondolkoztak már azon, milyen sok embernek okoznak bánatot? Ez természetesen költői kérdés, amelyre önök sohasem fognak válaszolni. S hogy miért írom ezt? Önök, tisztelt autótolvaj „urak", nemrég ellopták édesapám tíz esztendős, Lada típusú autóját. Valószínűleg egyikükben sem merül föl, hogy az autó tulajdonosának talán sohasem lesz ismét gépkocsija, hogy ez az autó egy élet munkájá- ' nak eredménye, s hogy a meglopott ember soha többé nem bízik már embertársaiban. Bízom abban, hogy talán mégis elolvassák e sorokat. Azt gondolom, hogy ha becsületesen élnének, akkor nem bánatot, hanem örömöt szereznének embertársaiknak. Név és dm a szerkesztőségben Humán köszönet A Humán Szolgáltató Központ II. számú Gondozási Központja és az Idősek Klubja köszöni mindazok támogatását, akik hozzájárultak az októberben megtartott, időseknek szóló rendezvénysorozat sikeréhez. Az ünnepségeken, előadásokon, műsorokban közreműködtek: Fejes Sándor és Lévai László nótaénekes. Szűcs László bűvész, Jenei József zenész, a Kodály téri Általános Iskola és a Rókus II. számú Általános Iskola diákjai, valamint a BIT tagjai. A rendezvények támogatói Csányi András, a József Attila sugárúti Z.Nagy Cukrászda, az Adri Cukrászda, valamint Ladányi Sándor. Ágostonné Sánta Éva Humán Szolgáltató Központ II. sz. Gondozási Központ és Idősek Klubja Szakember az óvodában A Hajnóczy utcai óvoda nevelőtestülete meghívására Dr. Vass Zoltán egyetemi adjunktus, az orvostudományok kandidátusa tartott előadást a légúti megbetegedésekről, valamint - ami nagyon fontos! - arról, hogy miként lehet elkerülni vagy megelőzni a fertőzést. A betegségek ugyanis (bármilyen sajnálatos) ennek az életkornak sajátságai, különösen az óvodai közösségekben, amelyekben nagyobb a lehetősége annak, hogy a gyerekek egymást is megfertőzzék. Az óvoda dolgozói és a szülők köszönik dr. Vass Zoltánnak a tartalmas, mindenki számára könnyen megérthető tájékoztatást. A Hajnóczy utcai évoda munkatársai ff^Hirdetését feladhatja fLv\ személyesen hétköznap 8-18 óráig Sajtóház, Stefánia 10. Telefax: 481-444 DÉLMAQYARORSZÁG KFT.