Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-19 / 270. szám

r — 2 KÜLFÖLD SZERDA, 1997. Nov. 19. kommentár Mellébeszélés X jé hány nappal ezelőtt úgy nézett ki, hogy kirobiY ban a Közel-Keleten a harmadik Öböl-háború. Pattanásig feszültek az idegek, görcsbe rándultak a gyomrok, riadót fújtak mindkét oldalon. A hadseregek harckészültségben vártak és várnak még ma is a parancsra, ugyanis a feszültség azóta sem csökkent. Csak a hangnem változott meg kissé: az ideges üzengetést felváltotta az elbizonytalanító mellébeszélés. És ebben Szaddam Húszéin iraki elnök vérprofi. Olyan, mint a diplomatái. Persze milyenek is lehetnének a véres kezd diktátor környezetében tevékenykedő szolgalelkü politikusok? A második Öböl-háború idején történt, hogy a világ egyik legbefolyásosabb htrtelevlziója, a CNN stúdióbeszélgetésre invitálta az iraki külügyminisztert. Az élő adásban Kuvait elfoglalásának okairól, illetve arról faggatták volna a külügyért, hogy Irak miért nem ürítette ki a megszállt területeket, amikor arra többször is felszólította az Egyesült Nemzetek Szövetsége. A riporter kőkemény volt. Amikor az iraki diplomata hadoválni kezdett, hogy így meg úgy, a nemzetközi egyezmények, a jogi gyakorlat, a diplomáciai útkeresés és a többi, az újságíró félbeszakította, mondván, az adást több száz millióan nézik, s az emberek nem erre kíváncsiak. A

ztán újból feltette kérdését, nyíltan, tömören, lényegretörően, s válaszra várt. Erre az iraki megint lényegtelen dolgokról kezdett el mesélni Ekkor olyan dolog történt, amilyet még sohasem láttam a televízióban. A riporter megköszönte a külügyminiszternek, hogy befáradt a stúdióba, majd belenézett a kamerába, és közölte a nézőkkel: mindent megpróbált, hogy információt nyerjen, ám az iraki diplomata nem hajlandó válaszolni a feltett kérdésekre. Az adás hátralévő részében egy grönlandi természetfilmet sugároztak. Felmerül bennem a kérdés: tárgyalni is így kell az irakiakkal? Menekülök a folyóban Bush szavai • London/Párizs (MTI) George Bush volt amerikai elnök hétfőn kifejtette, hogy azért utasította el Szaddám Húszéin iraki elnök uralmának megdöntését, mert attól tartott, hogy szétesett volna a nemzetközi koalíció. A BBC televízió műsorában Douglas Hurd volt brit külügyminiszternek Bush elmondta, hogy szétesett volna a koaltció, ha folytatják az előrenyomulást Bagdad felé. Felfedte továbbá azt is, hogy attól tartott: az amerikai csapatok nem lettek volna képesek megdönteni az iraki vezetőt. „Tudom, hogy a franciák abban a percben otthagytak volna bennünket, s az egyiptomiak és a törökök is kiszálltak volna". Bush elmondta, hogy az Egyesült Államok nem akart megszálló hatalom lenni egy arab országban. Hubert Védrine francia külügyminiszter az AFP jelentése szerint az Europe 1. francia rádióban kijelentette: Szaddám Húszéin azért van ma is hatalomon, mert George Bush amerikai elnök az Öböl-háború végén úgy döntött, hogy Kuvait felszabadításával eleget tettek az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak. Az ország felszabadítása után nem volt miért folytatni e háborút, mert a határozatok csak Kuvait felszabadítását írták elő, s mert a folytatás kezelhetetlen helyzetet teremtett volna. Az AFP szerint Védrine ezzel visszautasította Bushnak a franciákra vonatkozó londoni okfejtését. Kit képvisel Li? • Peking (MTI) A tajvani elnök valójában nem támogatja a szigetország és Kína újraegyesítését. Erre utal Li Teng-hujnak az a közelmúltban tett kijelentése, amely szerint Tajvan független és szuverén ország - vélekedett keddi számában a China Daily című hivatalos kínai napilap. „Az évek A szomáliai Bardera városán áthaladó Juba folyó áradása miatt kellett menekülésre fogni a városlakóknak. Az árvíz halálos áldozatainak száma - hivatalos adatok szerint - tegnapig 1265 volt. (MTI Telefotó) 9 USA-lrak: diplomáciai offenzíva Amerikai hangsúlyváltás • Washington (MTI) A katonai beavatkozás kiszámíthatatlan és kétséges következményeitől tartó európai és arab szövetségeinek vonakodása láttán az amerikai kormányzat érzékelhetően hangsúlyt váltott az Irakkal szembeni fellépésben, és legalábbis ez idő szerint - több szálon futó diplomáciai offenzíván munkálkodik a konfliktus elsimítására. Washington egyrészt a magas szintű, szoros iraki kacsolatokkal rendelkező Moszkvához és Párizshoz fordult, hogy rávegyék Szaddám Huszeint a meghátrálásra, akár - jóllehet hivatalosan tagadják - bizonyos, ösztönzőleg ható „ajánlatok" árán is. Másrészt hasonló közvetítésre bátorította az arab szövetségeseket is. Elemzők szerint az amerikai törekvések többrétűek. A leggyakrabban emlegetett, elsődleges cél az iraki tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) tevékenységének mihamarabbi felújítása. Tágabb értelemben azonban Washington egyszersmind szeretne új életet lehelni az Irak-ellenes nyugati-arab koalícióba, megszilárdítani az alaposan megroggyant, amerikai vezérletű közel-keleti biztonsági rendszert, és mozgásba hozni a vészesen megrekedt izraelipalesztin békefolyamatot is. A célok elérése érdekében az amerikai taktika négy elemet igyekszik latba vetni: - folytatni a kardcsörtetést, méghozzá elég hangosan ahhoz, hogy Szaddám Húszéin komolyan vegye az amerikai katonai felfejlesztés és csapásmérés veszélyét - de mégsem annyira fenyegetően, hogy halálra rémissze a szomszédos mérsékelt arab országokat; - Bagdad visszakozása esetén elegendő - megnövelt - mennyiségű segélyt nyújtani az iraki lakosságnak ahhoz, hogy kielégítse Franciaország, Oroszország és az arab államok kifogásait a szankciók nyomasztó hatásaival szemben - de mégsem annyit, hogy úgy tűnjön, mintha Washington a gyengébb fél pozíciójából kényszerült volna engedményre; - A diplomáciai erőfeszítésekre támaszkodni mindaddig, ameddig csak lehet, úgy állítva be az esetleges katonai csapásmérést, mint amely végleg elkerülhetetlenné vált; egyidejűleg vigyázni arra, hogy a diplomáciai kiútkeresés elhúzódása ne kínáljon lehetőséget Bagdadnak biológiai és vegyifegyver-programjainak újbóli beindítására; - nyomást gyakorolni Izraelre a palesztinokkal folytatott tárgyalások előmozdítása érdekében, bizonyítandó az arab országok számára az Egyesült Államok „pártatlanságát és igazságosságát" a közel-keleti rendezési folyamatban - de nem olyan erősen és olyan mértékben, hogy az kiváltsa a befolyásos amerikai zsidóság haragját és esetleg túl sok törvényhozó ellenkezését. óta tartó titkolózás és tétovázás után Li végül leleplezte valós szándékait" - írta a lap. A Washington Post és londoni Times november 8án ismertette a tajvani elnök nyilatkozatát, amelyben Li kijelentette, hogy a sziget Franciaországhoz és NagyBritanniához hasonlóan mindig is szabad ország volt. Reldámcikkek közzétételénél egész évben engedményt KERESSÉK HIRDETÉSI KÉPVISELŐINKET! AZ ÉÖELEKTROHÁZ HETI AJÁNLATA: - - Teljesítmény: 800 W •IdStCir (mikrohullám)/1000 W (grill) - 5 fokozatú teljesítményszint - Dupla sebesség (0-10 perc/10-60 perc) ^ ÉÖELEKTROHÁZ Szeged, Párizsi krt. 8-12. Földszint: szórakozíatóeleltlronilcai osztály, emelet: háztartási gépek osztálya Ingyenes parkoló az alagsorban Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 9-18 óráig, szombaton: 9-13 óráig ELEKTRO MARKT További üzletünk Csongrádmegyében: Hódmezővásárhely, Andrássy út 10-12., a volt Hód Áruház emeletén. TORGYAN ÜLLÉSEN! Dr. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke 1997. november 21-én, pénteken, 15 órakor az üllési római katolikus templomban tartandó zászlószenteló' ünnepségen vesz részt, majd a Déryné Művelődési Házban 17 órától kezdődő nagygyűlésen mond beszédet. Mindenkit szereieltel várunk! POLITIKAI HIRDETÉS hírek Bizalom • Bukarest (MTI) A bukaresti törvényhozás képviselőháza kedden délelőtt több órás heves vita után 183:97 arányban elutasította a Ciorbea-kormány ellen a Román Nemzeti Egységpárt által kezdeményezett, s az ellenzéki pártok részéről támogatott bizalmatlansági indítványt, amelyet a Hargita és Kovászna megyei románság állítólagos üldözése miatt nyújtottak be. Emlékmű • Nanking (MTI) Monumentális szoboregyüttest állítottak fel a kelet-kínai Nankingban az 1937-ben elkövetett japán mészárlás emlékére. A város múzeuma előtt felállított két két- illetve hétméteres bronzszobor emberi karokból és fejekből képzett halmokat ábrázol. Kínában december 13-án emlékeznek meg a nankingi mészárlás hatvanadik évfordulójáról. Az 1937 és 1945 közötti japán-kínai háború e véres fejezete során a japán csapatok lerohanták a várost és hat hét alatt 300 ezer nankingi lakost mészároltak le. Az emlék máig megterheli a két ország viszonyát. FBI-elöodás • Moszkva (MTI) Moszkvába érkezett kedden négynapos látogatásra Louis Freeh, az amerikai FBI igazgatója, aki Nyikolaj Kovaljovval, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőjével folytat megbeszéléseket a két szolgálat együttműködésének bővítéséről a szervezett bűnözés és a terrorismus elleni harcban. Az FBI vezetője találkozik Anatolij Kulikov belügyminiszterrel és az orosz jogvédő szervek más vezetőivel, továbbá előadást is tart az orosz belügyi akadémián. Korlátok • Groznij (MTI) A csecsen törvényhozás véget vetett a szabad fegyverviselés eddigi gyakorlatának a köztársaság területén. A Groznijban elfogadott törvény ezentúl a köztársasági belügyminisztérium engedélyéhez köti a fegyverviselést, s kivételt csak a jogvédő szervek alkalmazottainak szolgálati fegyverei képeznek. A csecseneknek azonban nem kell megválniuk a háború éveiben felhalmozott fegyverektől, hiszen a törvény lehetőséget ad azok otthoni tartására. Feltétel viszont az orvosi alkalmassági vizsgálat, illetve a belügyi szervek engedélye. Ez utóbbit csak környezettanulmány után adják ki. Csecsenföldön az óvatos becslések szerint is legalább százezer fegyver van kint a lakosságnál. EXTRA T^RANCIÁ Z - m "ág FORD EXTRA 1 GARANCIA UJ SZOLGALTATAS A FORDNÁL MINDEN, OKTÓBERBEN MEGRENDELT FORD MODELL EXTRA GARANCIÁVAL JÁR. Ford nérkákenekeddk