Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-18 / 269. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 1997. No>. 18. kommentár Udvarlás C

ivil ésszel az ember azt hitte, a NA TO-népszavazás - különösen az eredeti, a földkérdéssel bonyolított - óriási kormánybalfogás. Az ismert földügyi bonyodalmak negatív reklámot (ha van ilyen) jelentenek az országnak külföldön, ahol valószínűleg nehezen értik meg, miért ne maradhatna számunkra nőnemű és édes a főid akkor is, ha „csak" rajta és mondjuk belőle élünk, de nem a mi tulajdonunk. Nos, a szavazás végül valódi reklámnak bizonyult (és ez egyes egyedül a politikai értelemben felnőtt polgároknak köszönhető). A NATO-tagjelölt országok közül rólunk beszélnek a legtöbbet a világban, meri a referendumnak van hírértéke. Manapság pedig az országok érdeke - mint a színésznőké: szinte mindegy, hogy mit, csak írjanak róluk. (Egyszer csak elérjük, hogy tőlünk Nyugatra sem fogják már összekeverni Budapestet Bukaresttel.) De mit szólnak a szomszédok? Ez azért fontos kérdés, mert NATO-tagság ide vagy oda: csupa nem NATO-taggal vagyunk körülvéve. És Ausztria kivételével nem is EU-kompatibilisek (micsoda szavakf) a szomszédaink. Minden jel szerint jó darabig ez így is marad. És ilyen szempontból roppant érdekes ország leszünk. Tessék csak megfigyelni mostanában az osztrákokat! Nem győzik hangoztatni, hogy keleti régióikat, Burgenlandot, Alsó- és Felső-Ausztriát sürgősen fejleszteni kell, ha nem akarnak „Európa hátsó udvara" lenni... Az osztrák aggodalmakban ott a mi holnapunk is! Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne törődjünk egyéb szomszédaink haladásával - az integráció felé. Mert különben itt lesz a hátsó udvar! Bekerítve. /

obb lenne amolyan holdudvarhelyzet, amelynek virtuális középpontjában mi közvetítenénk - északi-déli-keleti-nyugati irányokban... Vérfürdő a sivatagban Szomszédaink és a „magyar0 NATO • Bécs (MTI) Biztos, hogy Magyarország csatlakozik a NATO-hoz, hiszen a népszavazás a belépés támogatóinak döntA sikerét hozta - ezekkel a szavakkal ismertette vasárnap késé esti hírműsorában az ORF osztrák rádió a magyarországi NATO-népszavazás kimenetelét. A rádió hírszerkesztőségének tudomása szerint a majdnem összes szavazócédula értékelése nyomán kiderült, hogy a magyaroknak 85 százaléka Magyarország NATOcsatlakozását akaija. Az osztrák rádió megjegyezte, hogy ez a szavazati eredmény kötelező erejű a magyar kormány számára, s eszerint Magyarország minden valószínűség szerint 1999 tavaszán belép a NATO-ba. Az APA hírügynökség kiemeli, hogy a NATO-szavazás előtt a legnagyobb érdeklődés az az atomfegyverek telepítésére vonatkozó kérdésről szóló vitát övezte, de a NATO és a magyarok közötti csatlakozási megbeszéléseken „megállapodás született arról, hogy magyar területen nem állomásoztatnak atomfegyvereket, és idegen csapatokat is csak az ország kifejezett kívánságára lehet behívni". Utólag úgy értékeli az osztrák hírügynökség: általában arra számítottak, hogy a magyarok a csatlakozást támogatják, magyar kormánykörökben viszont attól tartottak, hogy az esetleges rendkívül alacsony részvétel a szavazáson kétségessé tehette volna ennek a politikának a legitimitását. Miután a hét végén minden jelentősebb bukaresti lap kommentárokban és tudósításokban számolt be a magyarországi NATO-referendum előkészületeiről, vasárnap a román főváros valamennyi rádió- és tévéállomása óráról órára tájékoztatott a magyar népszavazásról. A román közszolgálati rádió, amely hétvégi bel- és külpolitikai körképében külön kommentárban foglalkozott a magyarországi referendummal, és a parlamenti pártok egységes NATO-tagság melletti fellépését emelte ki, vasárnap minden híradásában azon melegében számolt be a referendum alakulásáról. A hétfőn megjelent szlovákiai lapok még csupán rövid, kora esti adatok ismeretében írott eseménytudósításokban számoltak be a magyarországi NATO-népszavazásról. Ha Ön akkora hirdetési felületet vásárol, mint ezen hirdetésünk (100 hasábmilliméter), akkor egy olvasó tájékoztatása Hirdetest képviselőink segítségévé1 On is meggyőződhet számítást helyessegetol! fniiiiUBjjiiiiii A luxori Hatsepszut templom, a turisták egyik kedvenc zarándokhelye. A bejáratnál kezdtek el lövöldözni a tömeggyilkosok. (MTI-Telefotó) • Luxor (MTI) Hetvennégyen vesztették életüket hétfőn a világhírű ókori romváros, az egyiptomi Luxor területén rendezett vérfürdőben, köztük hatvanegy turista, a többiek merénylők, illetve rendőrök voltak - közölte az újabb rendőrségi mérleget az AFV. A halálos áldozatok többsége japán, illetve svájci, de van közöttük francia állampolgár is. A 26 sebesült közül 12 svájci, 10 egyiptomi, kettő japán, egy francia, egy pedig eleddig ismeretlen nemzetiségű. Többük állapota súlyos - jelentette a Reuters luxori orvosi források alapján. Az egyiptomi televízió szerint a sebesültek száma csak 20, akik közül 11 külföldi, kilenc egyiptomi, s utóbbiak közt rendőrök is vannak. A televízió szerint a támadók hatan voltak, és mind meghaltak. Más jelentések szerint a támadók tizenegyen voltak, és közülük öt el tudott menekülni. A kairói japán nagykövetség szóvivője egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy az áldozatok között vannak-e japánok. Hivatalos közlés nem volt még a támadók kilétéről, de a hírügynökségek emlékeztetnek: egyiptomi muzulmán szélsőségesek előszeretettel veszik célba az észak-afrikai ország leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságait, illetve az oda látogató turistákat. Az AFP-nek az Isis utazási iroda tájékoztatására hivatkozó jelentése szerint a fegyveresek az ilyenkor igen népes turista látványosságnál, Hatsepszut királynó temploma bejáratánál válogatás nélkül lőni kezdtek két turistacsoportra. Rendőrök viszonozták a tüzet, egy támadót megöltek. A merénylők ekkor lövöldözni kezdtek egy autóbuszra, megsebesítették a vezetőjét, majd a hatalmukba kerítették a járművet, és el akartak vele menekülni. Körülbelül 150 métert tudtak haladni, mert ekkor a rendőrök lövéseikkel feltartóztatták őket. A támadók kiugráltak az autóbuszból, s a sivatagba menekültek. A rendőrök gyalog utánuk eredtek, de helikopteren is kaptak erősítést. A menekülő merénylőket megölték. Milosevics rakétái • Zágráb (MTI) A jugoszláv elnök vasárnap befejeződött pekingi látogatása idején kínai fegyverek vásárlásáról is tárgyalt állította hétfői számában a Vjesnik című zágrábi napilap. A kormánypárti horvát újság szerint Szlobodan Milosevics látogatása idején mintegy 100 millió dollár értékű üzletkötésről tárgyaltak Kína és Jugoszlávia megbízottai 12 féle szerződéskötés reményében. A Vjesnik szerint Milosevics áldását adta arra a megállapodásra, amelynek alaján Kína „a jugoszláv védelmi doktrínának megfelelő fegyverrendszereket" szállít majd a jugoszláv hadseregnek. A horvát lap értesülései szerint Belgrád olyan kínai rakétákat akar vásárolni, amelyeket Peking 1995-ben állított rendszerbe. A Vjesnik arról adott hírt, hogy 600-1000 kilométer hatótávolságú, föld-föld osztályú rakétákról van szó, amelyekért 11,6 millió dollárt fog fizetni a Jugoimport elnevezésű jugoszláv cég minden valószínűség szerint Pekingben működtetett gyümölcsfeldolgozó gyárán keresztül. A horvát lap szerint Belgrád olyan páncéltörő rakétákat is vásárolni akar Kínától, mint amilyeneket a bosnyák hadsereg szerzett be illegálisan Irántól. A Vjesnik emlékeztetett arra, hogy Kína továbbra is Jugoszlávia legnagyobb olajszállttója, és Belgrád traktorokkal fizeti ki pekingi vásárlásainak egy részét. Ausztria semleges • Bécs (MTI) Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) szerint szó se lehet arról, hogy Ausztria lemondjon a semlegességről és csatlakozzon bármilyen katonai szövetséghez. Ezt Heinz Fischer, az osztrák parlament elnöke, az SPÖ alelnöke jelentette ki a Salzburger Nachrichten című osztrák lapnak. A hétfőn megjelent nyilatkozatában Fischer közölte: „az SPÖ világosan kinyilvánította álláspontját, hogy szerinte a semlegességnek nem kell alternatívát keresni". Az osztrák parlament elnöke szerint „megnövelné Ausztria külpolitikai kiszámíthatóságát, ha egyértelműen állást foglalna a semlegesség mellett és a NATO(-tagság) ellen". A jelentős befolyással rendelkező szociáldemokrata politikus szerint Ausztria kül- és biztonságpolitikája továbbra is három oszlopon nyugszik majd: az első a semlegesség, a második az európai uniós tagság és a harmadik a szolidaritás és az együttműködés - a NATOval is, de csak a békepartneri program keretében. „Ez a három elem az optimum Ausztria számára és ezt az optimumot nem kellene könynyelműen eljátszanunk" mondta Fischer. A parlamenti elnök nyilatkozatát a salzburgi lap ellenpontként szánta Wolfgang Schüssel alkancellár-külügyminiszter hét végi, a Der Standardban megjelent nyilatkozatához. Ebben Schüssel határozottan kiállt Ausztria NATO-csatlakozása mellett, Német-magyar vegyes vállalat egészségügyi és gyógyaszati eszközök forgalmazásara, franchise-hálózatának fejlesztéséhez tőkeerős vállalkozókat keres a megye jelentősebb városaiban. A franchise-vállalkozó pályázatánál előnyt jelent: - a város frekventált helyén meglévő vagy megszerezhető. 100-150 nm-es, földszinti üzlethelyiség (saját vagy bérelt) - a vállalkozásba bevonható tőke - vagy fedezet - nagysága kereskedelmi, egészségügyi, gyógyszertári asszisztensi képzettség - németnyelv-tudás családtagok alkalmazásának lehetősége. Követelmény: kreativitás - vállalkozószellem - üzleti érzék - rátermettség. Pályázatát „Pro Service 4486" jeligére kérjük leadni a Sajtóházba 1997. november 30-ig. A pályázat tartalmazza: - szakmai önéletrajzát - eddigi tevékenységének elemző bemutatását, jelenlegi státusát - a vállalkozásba bevonható tőke (készpénz, üzlet stb.) nagyságrendjét - a lervez.ett üzlethelyiség megjelölését. Az eredményes pályázókkal 1997. december l-jétől 15-ig ismerteti az üzleti tervet az alapító képviselője. Megállapodás esetén a franchise-szerződés aláírására 1997. december 15-től 20-ig kerül sor, a beruházás tervezett kezdése: 1998január-február. Tisztelt Hirdetőpartnerek! 1997. december 6-án (szombaton) jelenik meg Száncsengő színes karácsonyi mellékletünk, amelyben kedvezménnyel (színfelár nélkül) jelentetjük meg színes hirdetéseiket! Keressék hirdetési képviselőjüket, vagy érdeklődjenek Gábor Ildikónál a 311-819-es telefonon! Délmagyarország KJi. Középbal győzelem • Róma (MTI) A kormányzó középbal koalíció vártnál is meggyőzőbb sikerét hozta Olaszországban a vasárnap tartott részleges helyhatósági választás: bár a pártok szereplését tükröző listás szavazás eredményei még nem ismertek, az Olajfa nevű koalíció polgármester-jelöltjei már az elsó fordulóban magabiztosan győztek Rómában, Nápolyban és Velencében. A kormánykoalíciót támogató olasz lapok szerint a polgármesterek párviadalát kiütéssel nyerte meg a középbal, s az ellenzéki lapok is arról írtak, hogy „az Olajfa most szép termést hozott". Tüntetések • Bagdad (MTI) Az iraki parlament elnöke hétfőn 250 képviselő kíséretében „Le az Egyesült Államokkal!" feliratokat írt krétával angol és arab nyelven a parlament lépcsőjére. Szaadun Hammadi felszólftott minden iraki polgárt, hogy akár Irakban él, akár külföldön, adjon hangot hasonló módon tiltakozásának, és ítélje el az ország ellen intézett amerikai fenyegetéseket. Maoista terroristák • Haidarábád (MTI) Maoista gerillák aknarobbantással megöltek legalább hét rendőrt és megsebesítettek másik hatot hétfőn India déli részén. Az utóbbi két évben ez volt a negyedik ilyen típusú támadás. A betiltott Népi Harci Csoport (PWG) tagjai akkor robbantották fel az aknát, amikor odaért 14 rendőr, akik az Ándhra Prades állam fővárosától, Haidarábádtól északra lévő egyik kis faluba tartottak. NYEU-tanécskozás • Erfurt (MTI) A közép- és kelet-európai társult partnerországokkal való együttműködés erősítése az egyik fő téma a Nyugateurópai Unió (NYEU) hétfőn kezdődött kétnapos miniszteri értekezletén a németországi Erfurtban. A 28 ország részvételével zajló tanácskozáson Magyarországot Kovács László külügy- és és Keleti György honvédelmi miniszter képviseli. A NYEU soros elnökségét ellátó Németország azt szeretné, ha a mostani tanácskozás eredményeként növekedne az Európai Unió védelmi szárnyának számító szervezet szerepe az európai válságkezelésben, a viszályok megoldásában. Bejegyzett szabadkőművesek • Varsó (MTI) Százhetven év hivatalos nemlétet követően Lengyelországban társasági bejegyzést kaptak a szabadkőművesek. A liberális francia hagyományokat követő Nagy Kelet páholy az első hivatalosan működő szabadkőműves szervezet Lengyelországban. Andrzej Nowicki nagymester szerint a varsói vajdasági bíróság általi bejegyzés óriási jelentőségű, hiszen ékes bizonyítéka a lengyel demokrácia érettségének. Nowicki szerint a lépést az Európai Unió is nagyra értékelte, s melegen üdvözölte.