Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-17 / 268. szám

HÉTFŐ, 1997. NOV. 17. UNIVERSITAS 7 • Tizennégymilliárdra pályáznak Integráció a fővárosban A szegedihez hasoló felsőoktatási integráció kialakítását határozta el a fővárosban az Eötvös Loránd Tudományegye­tem, a Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem és a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem. A szövetségi formát vár­hatóan 1998 szeptem­berétől, az egységes egyetem pedig - a tör­vény szerint - két évvel később jön majd létre. Az ELTE önmagában is integrált egyetemnek minő­sül, így nem lenne „köte­lező" számára a társulás. A törvény ugyanis azt írja elő, hogy integrált intézmény az, amelyik az élő természettu­dományok, az élettelen ter­mészettudományok és a tár­sadalomtudományok közül kettőt oktat. Az ELTE így nem is kezdeményezte a tár­sulást más intézményekkel ­mondja Klinghammer István rektorhelyettes. - Amikor azonban a kertészeti és a közgazdaságtudományi egyetem felvetette, hogy a fővárosban is létre kellene hozi az integrációt, az intéz­mény egyértelműen támo­gatta a kezdeményezést. A valódi együttműködésen ala­puló integráció ugyanis mindegyik fél számára elő­nyös. 9 Hol tart most a folya­mat? - Hozzávetőleg egy évvel később indultunk, mint a vi­déki egyetemi városok. Az intézményi tanácsok nyáron hagyták jóvá a társulási szándékot. Elkészítettük egy integrációs pályázatot, ame­lyet a művelődési miniszter elfogadott. A FEFA-tól 16 millió forintot kaptunk arra, hogy kidolgozzuk a részletes tervet. Ez most van folya­matban. Ezután kezdődnek majd a tárgyalások a Világ­bankkal, és a tervek szerint jövő szeptembertől jönne létre a szövetségi, rá két évre az integrált egyetemi forma. • Milyen együttműködé­si területek jelentik az in­tegráció alapját? - Az együttműködésnek hét, különböző fontosságú pillére van. Az első a nyelvi képzés, melyben az ELTE biztosítaná a három egyetem nem nyelv szakos hallgatói­nak idegen nyelvi oktatását. A második az ELTE és a közgáz közös posztgraduális képzései, melyben a jogá­szok közgazdasági, a köz­gazdászok jogi oktatásban részesülnek. A harmadik kö­zös program egy integrált könyvtárhálózat kialakítása, a negyedik egy közös folyói­ratbázis. Az ötödik egy in­tegrált társadalomtudományi kar létrehozása a közgazda­ságtudományi egyetem má­sodik karából, az ELTE szo­ciológiai intézetéből és a kertészeti egyetem kapcsoló­dó tanszékeiből. A hatodik egy közös Európa-tanulmá­nyok képzés, a hetedik pedig olyan tudományterületek ­például matematika, biológia - együttműködése, amelyet jelenleg kettő, vagy mindhá­rom intézményben oktatnak. E hét pillér közül jó néhány esetében már évek óta folyik a közös munka. Ezért is gon­doljuk úgy, hogy az integrá­ció valós együttműködésen alapul majd. • Milyen lenne az egysé­ges egyetem felépítése? - Az ELTE a három tudo­mányegyetemi karral és a ta­nárképző főiskolai karral lépne be. A BKE a közgaz­daságtudományi karral, vala­mint az ELTE szociológiai intézetét és a KÉE kapcsoló­dó tanszékeit befogadó tár­sadalomtudományi karral lenne része az egységes egyetemnek. A KÉE - aho­gyan a törvény lehetővé te­szi - agrárcenrtumot hozna létre. Már a tárgyalások ele­jén megállapodtunk abban, hogy a szövetségi forma két­éves időtartama alatt az in­tézmények azonos számú, 12-12 képviselővel rendel­keznek a szenátusban, füg­getlenül a karok vagy a hall­gatók számától. Sőt, hallga­tói önkormányzatok is azo­nos számú képviselőt dele­gálnak. Abban is megállapo­dás született, hogy az integ­rált egyetem első szenátusá­nak elnöke az ELTE-ről, a questor a közgazdasági egyetemről kerül majd ki. 0 Mekkora összegre pá­lyáznak? - Az integráció teljes, öt­tíz éves bekerülési költségét 24 milliárd forintra becsül­jük. Ebből 10 milliárd már rendelkezésre áll, így 13,9 milliárd forintra pályázunk. Ezt sokan sokallják, és való­ban nagy összegről van szó. De tudni kell, hogy az en­gedélyezési tervet úgy adtuk be, mint amikor egy építész­mérnök engedélyezési tervet készít, és megmondja, hogy mit akar építeni és az mennyibe kerül. De az, hogy végül mi valósul meg, attól függ, hogy amikor a kivite­lezési terveket csinálják, mennyi pénz van. A 13,9 milliárdot úgy állítottuk be, hogy ha már létrejön egy ilyen egyetem, a huszon­egyedik századra legyen ter­vezve. Csak a lágymányosi sporttelep kialakítására 3 milliárdot állítottunk be. A sportcsarnok olyan lenne, hogy az lehetne Budapesten a tudomány „forma egyes pályája." Ide lehetne hozni olyan kongresszusokat, ame­lyeket ma, megfelelő hely hiánya miatt, sehol az or­szágban nem tudunk meg­rendezni. • Erre a vidékiek joggal mondhatják, hogy a sze­gedi integráció sem kap központi pénzt arra, hogy Szegeden legyen konfe­renciaközpont. Ami Bu­dapest érdeke, azt leg­alább részben a városnak kellene finanszíroznia. - Ebben igaza van. De itt nem az volt a kérdés, hogy ki mit finaszírozzon, hanem az, hogy az integráció mennyibe kerül. Kiszámol­tuk, hogy 24 milliárdba, amiből tízet mi adunk. Az bennünk fel sem merült, hogy a maradék tizennégyet ki adja. Teljesen igaza van, hogy ebbe az akadémia, a főváros, bárki beszállhat. • A társulást nem az EL­TE nem kezdeményezte. A rektorhelyettes úr in­tegrációpárti? - Nekünk nem volt szük­séges a társulás, de nyitottak voltunk minden kezdemé­nyezésre. Nem tartottuk vol­na elképzelhetetlennek a régi Budapesti Egyetem visszaál­lítását sem. Úgy gondolom, az integráció akkor jó, ha erő-összpontosítást jelent, ha a társult intézmények való­ban egymás segítségére le­hetnek. Kecser Gabriella • Szabályzat a számítógépes hálózatról Használati utasítás A számítógépes hálózat főleg a tanulást és a kutatást szolgálja. (Fotó: Schmidt Andrea) Korlátozásokat vezet­nek be a József Attila Tu­dományegyetem számí­tógépes hálózatának használatában. A hallga­tók nagy száma miatt ugyanis a rendszer túl­terheltté vált. A korláto­zásokkal főleg azt kí­vánják elérni, hogy a há­lózatot akadálytalanul használhassák oktatási és kutatási célokra. A József Attila Tudomá­nyegyetem szabályzatot alko­tott számítógépes infrastruk­túrájának használatáról, ame­lyet az intézmény tanácsa ok­tóberi ülésén fogadott el. A szabályzatra - amint azt Ma­kay Árpád, a JATE Számító­központjának vezetője el­mondta - alapvetően két ok miatt volt szükség. Egyrészt azért, hogy minden oktató és hallgató egyforma eséllyel használhassa a hálózatot, és egyúttal ne akadályozzák egymás munkáját. Eddig elsősorban az jelentett gon­dot, hogy a hallgatóknál jó­val kevesebb oktató nem tu­dott rákapcsolódni a hálózat­ra, mert a diákok leterhelték azt. Másrészt pedig a ma már nyitottabb rendszert védeni kell a lehallgatás ellen, bizto­sítani kell, hogy bizonyos adatokhoz csak egy meghatá­rozott felhasználói kör fér­hessen hozzá. Az egyetemi számítógépes hálózat használata során nem egyszer fordult már elő, hogy a szolgáltató számítógép, a server leállt. Ennek az is oka lehet, hogy a vonalak kapaci­tása nem végtelen. Ennek el­kerülése érdekében - Makay Árpád szerint - olyan sza­bályzat született, amely elve­ket és a felhasználóktól el­várható viselkedésformát rögzít, továbbá bizonyos te­rületeken korlátozásokat, ti­lalmakat fogalmaz meg, ugyanakkor lehetőséget is biztosít a szolgáltatások igénybevételére. A szabály­zatnak tehát a korlátozások és tilalmak megfogalmazása­kor figyelembe kellett ven­nie, hogy minden embert megillet az információhoz való hozzáférés joga. Az egyetem erőforrásai azonban korlátozottak, a rendelkezés­re álló eszközöket csupán az oktatás, a kutatás, a kapcso­lattartás és az informáci­ógyűjtés céljaira tudja bizto­sítani. Makay Árpád szerint vannak olyan szolgáltatások, például a hálózatos játékok, vagy a már Interneten is megtekinthető televíziós adá­sok, amelyek - mivel nagy sávszélességet foglalnak el és nem egyetemi célokat szol­gálnak - teljes joggal kizár­hatók a számítógépes rend­szerből. A szabályzat na­gyobbik része azt rögzíti, hogy milyen rendszerben kell működtetni a számítógépes infrastuktúrát. Makay Árpád szerint a rendszer működésé­nek minőségét elsősorban az üzemeltetők határozzák meg. A szabályzat az egyetemen működtetett eszközpark fel­ügyeletét a Számítóközpontra ruházta. A központ feladata, hogy nyilvántartásba vegye a számítógépes szolgáltatáso­kat, és azokat rendszeresen ellenőrizze. Erre a munkára azonban a központnak csu­pán mintegy tizenöt diplomás szakembere van. Az egyetem részegységeiben működő eszközöket külön személyzet üzemelteti, s ők gondoskod­nak a gépek karbantartásáról is. A hálózat leterheltsége el­len többféle módon lehet vé­dekezni, ám ezek a módsze­rek még kidolgozás alatt áll­nak. Egyik az időbeli korlá­tozás, azaz a nap bizonyos időszakában a hallgatók csak oktatási célra használhatnák a hálózatot, s csak ezen időszakon túl levelezhetné­nek és gyűjthetnének infor­mációkat. A korlátozás má­sik módja, hogy bizonyos szolgáltatásokat csak a hall­gatók meghatározott csoport­jai vehetnének igénybe. Az egyetem tanácsa Kensei Ist­ván tudományos és pályázati rektorhelyettest bízta meg azzal a feladattal, hogy az ő irányításával felhasználói csoportokat határozzanak meg, és ezekhez korlátozáso­kat rendeljenek. Ennek az a célja, hogy a nappali időszakban az oktatás és a kutatás számára biztosítsák a szükséges sávszélességet, ezért tervezik például, hogy a kollégiumokból csak éjsza­ka lehet a hálózat nemzetközi kijáratait igénybe venni. Ma­kay Árpád elmondta, hogy a korlátozások céljára még nem tervezik számítógépek és más eszközök beszerzését, mert a kevés pénzt inkább a szolgáltatások bővítésére fordítják. Ha valaki nem tart­ja be a szabályzat által java­solt elveket, azt - Makay Ár­pád szerint - akár két hónap­ra is eltilthatják a hálózat használatától. Hegedős Szabolcs • Öntevékeny csoportok a JATE-n (6.) Az egyetemi énekkar Az egyetemi énekkar a József Attila Tudo­mányegyetem legré­gebb óta működő önte­vékeny csoportja, 1925­ben alakult. A ma mint­egy negyven-ötven tagú kórus nyitott más intéz­mények felé, énekelnek benne orvosegyetemis­ták, élelmiszeripari főis­kolások, sőt már végzett hallgatók is. Az egyetemi énekkarba bárki jelentkezhet, nem kell különösebb zenei tudással rendelkeznie, ugyanis ­amint azt Száz Krisztina, a kórus egyik vezetője sem tit­kolja - ez nem profi társa­ság. A jelentkezőket meg­hallgatják, hogy a karban jó helyre üljenek, ám ritkán fordul elő, hogy valakit a több hónapos türelmi idő után eltanácsolnak. Száz Krisztina szerint a kórus tag­jaival inkább az a probléma, hogy nem lehet kiszámítani, egy-egy próbára hányan és kik mennek el. A hiányzók miatt a tanulást és a gyakor­lást gyakran élőiről kell kez­deni. A próbákat a hagyomá­nyoknak megfelelően ked­den és szerdán este hét órá­tól fél tízig tartják a böl­csészkar Egyetem utcai épü­letében. A műveket Száz Krisztina és a másik kar­nagy, Kohlmann Péter irá­nyításával tanulják. Mind­ketten a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskolán szerez­tek zenei diplomát. A kórus elsősorban zene­kari és hangszeres kíséret nélküli műveket ad elő. Ez alól kivétel volt Liszt Missa Coralis című miséje, ame­lyet orgonamuzsika kíséreté­ben énekeltek tavaly a Dóm­ban az egyetem fennállásá­nak hetvenötödik évforduló­ja alkalmából, illetve idén Veszprémben. Most azonban átálltak a könnyedebb, vidá­mabb művekre, amelyek kö­zött egyebek mellett spiritu­álék, népdalfeldolgozások szerepelnek. A megtanulan­dó és előadandó műveket mindig az határozza meg, hogy éppen milyen rendez­vényen lépnek fel. Felkérés­re is vállalnak szereplést, de saját maguk is szerveznek fellépéseket bel- és külföl­dön egyaránt. Legutóbb az őszi kulturális fesztiválon vettek részt, legközelebb pe­dig decemberben egy Ko­dály kórushangversenyen lépnek fel, és egy karácsonyi koncertet is akarnak szervez­ni. Magyarországon kívül utoljára Portugáliában szere­peltek, immár harmadszor. Most pedig Temesvárral próbálják felvenni a kapcso­latot, és várhatóan decem­berben a kórus egy része is elutazik arra a rendezvényre, amelyen a JATE öntevékeny csoportjai mutatkoznak be. Az énekkar elsősorban az önkormányzattól és az egye­temtől számíthat anyagi tá­mogatásra, emellett azonban próbálnak szponzorokat sze­rezni, és országos pályáza­tokra jelentkezni. Száz Krisztina szerint most legin­kább egy modernebb egyen­ruhára lenne szükségük, amelyben méltóan képvisel­hetnék az egyetem színeit. H. Sz. Tájékoztatás a főiskoláról • Munkatársunktól A lapunk'íKvrermber 6-ai számában „Csúszó" pénzek címmel megjelent riportunk­kal kapcsolatban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Hallgatói Önkormányzatá­nak vezetői a következő megjegyzéseket tették. Nem csak a JATE-n osztják el a diákok között az ösztöndíjra fordítható pénzt a hallgatók által választott önkormány­zati képviselők, ez a felsőok­tatási intzémények nagy ré­szében az ő hatáskörükbe tartozik. így a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán is, ahol a hallgatói önkormány­zat küldöttgyűlésének dönté­sei értelmében utalják át az ösztöndíjat. A tanulmányi ösztöndíj elosztását a HÖK pénzügyi referense végzi, az e célra készült számítógépes program segítségével. A pénzügyi referens maga is hallgató, tisztét a minden év áprilisában összeülő tisztújí­tó küldöttgyűlésen tartott vá­lasztás alapján látja el. A JGYTF HÖK vezetői azt is megjegyezték, hogy a tanulmányi átlagok, s ezekből az ösztöndíjak ki­számításának folyamata ná­luk egyszerűbb és rövidebb ideig tart, mint a JATE-n. A HÖK által készített listát a tanulmányi osztály munka­társai számfejtik, a banki utalást a gazdasági hivatal végzi. A bankok - szerződés szerint - négy banki munka­nap alatt teszik a.hallgatók számlájára az ösztöndíjat, szociális támogatásokat tar­talmazó összeget. A JGYTF hallgatói a cikk megjelené­sének napján a harmadik ösztöndíjukat vehették fel. Olasz napok • DM-információ Olasz napokat szervez a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola november 17-én és 18-án. Hétfőn tizenhárom órakor kezdődik a fiúk-lá­nyok kosárlabda mérkőzése a Topolya utcai sportpályán, tizenhét órakor pedig tudo­mányos diákköri ülést tarta­nak az olasz nyelv és iroda­lom tanszéken. Kedden dé­lelőtt fél tizenegytől szép ki­ejtési és előadói versenyt rendeznek a Hattyas sori épület 60l-es termében. Ti­zenhét órakor ünnepi est zár­ja a kétnapos rendezvényt. Ezen Böszörményi Zsuzsa diák-Oscar díjas filmrendező tart filmrészletekkel illuszt­rált előadást, s kihirdetik a fordítói és a műelemzési pá­lyázatok, valamint a szép ki­ejtési és előadói verseny eredményét. EU-támogatás • Budapest (MTI) Magyarországi Európai Tanulmányi Központok lé­tesítésére írt alá a múlt héten megállapodást a Külügymi­nisztériumban Hans Beck, az EU Bizottság magyaror­szági képviseletének ve­zetője és Pataki István he­lyettes integrációs államtit­kár. Az egyezmény értelmé­ben az Európai Unió 3 mil­lió ECU értékben nyújt tá­mogatást magyarországi felsőoktatási intézmények­nek EU-szakemberek képzé­séhez. A hároméves prog­ram mintegy tíz egyetemet és főiskolát érinthet. A pro­jekt kínálta lehetőségekre pályázati felhívást tesznek közé, melyre december 15­éig lehet benyújtani az igé­nyeket.

Next

/
Thumbnails
Contents