Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-14 / 266. szám

PÉNTEK, 1997. NOV. 14. UNIVERSITAS 7 • Ahogy Básthy Gábor látja... „Mindkét félnek jé üzlet iff A város és az egyetem közötti ingatlancsere nem lehet vita kérdése állította határozottan Básthy Gábor alpolgármester az alábbi, vele készített interjúban. A folyamat azonban akkor gyorsulhat fel, ha az Universitas kezelésében álló Othalmi úti volt szovjet laktanyát kármentesítik. - A város szeretné elcserélni a területet az Universitassal - kezdte a beszélgetést Básthy Gábor. Ez nem lehet vita kérdése. Az önkormányzat azonban nem szívesen venne a nyakába egy szenynyezett objektumot. Éppen ezért fel kell tárni a környezeti károkat. Nyilvánvalóan szeretnénk, ha a kárfeltárásra és kármentesítésre állami támogatást kapnánk. S erre van is esély, hiszen készülőben van az állami felelősségű körbe tartozó környezetkárosodású területek kármentesítéséről szóló kormányrendelet. Mindemellett létezik egy kármentesítési program, amelyhez időpontokat és pénzeket rendeltek. Furcsa módon az ÁPV Rt. kezelésébe került volt szovjet laktanyák mindegyike szerepel a programban, ugyanakkor a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tulajdonában lévő laktanyák - mint a szegedi, a debreceni és a kecskeméti - nincsenek benne. A város vezetése ezt követően kezdeményezte az MKM-nél, hogy a kormányrendelethez kapcsolódjon egy általunk készített környezetvédelmi kárelhárítási alprogram. Ez alapján igényelhetnének forrásokat a szegediek a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium pénzügyi alapjából. Nyáron átadtuk Dinya Lászlónak az alprogram tervezeteket, amely után az MKM támogatásáról biztosított bennünket. • Milyen összegű támogatásról van szó? - Mind a KTM-ben. mind pedig az MKM-ben ígéretet kaptunk arra, hogy húszmillió forintot utalnak át a jövő évben a kárfeltárás céljára. De ez csak az elsó lépcső. A második lépcsőben a városnak, az Universitasnak és az MKM-nek közösen kellene pályázni a megfelelő pénzügyi alapokra a kárelhárítás érdekében. Már csak azért is kellene lobbizni, mert ha mindez bekerül a kormányzati programba, akkor jó lenne a kármentesítést - amelynek mostani becslések szerint 300-450 millió forint körüli az összege - minél előbb elvégezni. Nem pedig, mondjuk, 2028-ban. Ha az időbeli ütemezés sikerrel jár, az felgyorsíthatja az ingatlancsereprogramot is. Ez persze nem zárja ki, hogy bizonyos ingatlanokat - lásd Bal fasori épület - átadjuk. De maga a tulajdonjog cseréje csak akkor történhet meg, ha a területet már kármentesttették. 9 A város hosszú távú fejlesztési programjában milyen szerepet szánnak a 100 hektáros katonai objektumnak? - Az út felőli rész ipari parkként, míg a belső terület - Béketelep, Petőfitelep térségéhez csatlakozva - lakóövezetként szerepel a tervekben. De ahhoz, hogy ott lakóterület alakuljon ki, egyrészt nyom nélkül el kell takarítani mindenfajta szennyezést, másrészt fel kell tölteni és rendezni kell a területet. A százhektáros terület - amely ráadásul a belterületi határnál kezdődik - a legnagyobb fejlesztési területe lehet a városnak. • Az önkormányzat saját érdekeit képviseli az ügyben, hiszen kármentesített állapotban nem egymilliárdot, hanem annál sokkal többet fog érni a terület... - Itt azért álljunk meg egy pillanatra! Ha a területet kármentesítik is, összességében milliárdos nagyságrendű infrastrukturális beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy abból biznisz legyen. A közművek például használhatatlanok. A bekerített, beépített rész - a négy tiszti lakóház, valamint a kultúr-, az iskolaés és kantinépület kivételével - nem alkalmas semmiféle hasznosításra. így aztán először bontani kell. Tehát bontásra és újraépítére van szükség ahhoz, hogy az objektum hasznosítható legyen. Nyilván ezt a vállalkozói tőke bevonásával kell megtenni, de az alapvető közműveket a városnak kell majd kiépíteni. Tíz-tizenöt éves távon nyilván mindez üzlet a városnak. De úgy gondolom, hogy az Universitasnak is üzlet, ha a laktanyáért cserébe olyan kész belvárosi ingatlanokat kap, amelyeket már csak át kell alakftani. Az átalakítás csak olcsóbb, mint az új épületek felhúzása. Szerintem ez a mind a két fél számára jó üzlet. Sz. C. Sz. Tisztelt Hirdetőpartnerek! 1997. december 6-án (szombaton) jelenik meg Száncsengő színes karácsonyi mellékletünk, amelyben kedvezménnyel (színfelár nélkül) jelentetjük meg színes hirdetéseiket! Keressék hirdetési képviselőjüket, vagy érdeklődjenek Gábor Ildikónál a 311-819-es telefonon! Délmagyarország Kft. • Tavasszal ismét megkezdik a feltárást Szennyezett az öthalmi laktanya A volt szovjet laktanya kármentesítése elengedhetetlen. (Fotó: Karnok Csaba) A rendszerváltást kővetően a felsőoktatási intézmények kapták meg az üresen álló szovjet laktanyákat, hogy azokat ilyen vagy olyan módon hasznosítsák. Az Othalmi úti volt szovjet katonai objektumot a Szegedi Universitas Egyesülés használatába adta az állam. A szovjet csapatok komoly környezeti károkat hagytak maguk után, amelyek kiküszöbélése több százmillió forintba is kerülhet... 1992-ben a Campus-koncepció felvetésekor tanulmánytervek és költségösszesftők készültek arról, hogy az egyetemek és főiskolák mi módon és főként mennyiért költözhetnének ki az üresen álló laktanyákba. A szegedi Campus-gondolatból végül semmi sem lett, mert azt számos fórumon kemény bírálat érte. Robbanótestek és fertőtlenítőszerek Eközben elvégezték a terület vagyonértékelését, valamint elsődleges kármentesítését. Mindennnel együtt a volt katonai objektumot körülbelül egymilliárd forintra becsülték a szakértők. Molnár Ferenc, a SZOTE megbízott gazdasági főigazgatója elmondta: az elsődleges kárelhárítás elvégzésekor csak azt tűzték ki célul, hogy a területre biztonságosan lehessen belépni ahhoz, hogy a másodlagos kármentesítés is megtörténhessen. Ennek megfelelően a tűzszerészek műszeresen átvizsgálták a katonai bázis lőszerraktárát, valamint a beépítetlen füves területeket húsz centiméteres mélységben. A vizsgálat során a kilenc vaklőszer mellett több mint kétszáz éles géppisztoly- és géppuskalőszert, valamint két kézigránát égőgyújtót találtak. Ismeretlen típusú, illetve különösen veszélyes robbanótestre azonban nem bukkantak a negyvenezer négyzetméter átfésülésekor. A vegyvédelmi szakemberek szintén átvizsgálták a katonai objektumot. A lakó és gazdasági épületek, tárolók, raktárak, kazánházak, gépműhelyek, hangárok, bunkerek és gépkocsimosók vizuális és műszeres ellenőrzése során egyebek mellett huszonöt kilogramm zselatin alapú, lúgos fertőtlenítőszert, ugyanennyi barna színű, ismeretlen poranyagot nyitott vashordóban, s megannyi védőköpenyt, védőharisnyát és gázálarcot találtak. Az ismeretlen típusú, vagy a helyszínen meg nem határozható összetételű anyagokat a vegyvédelmisek elszállították az Öthalmi úti laktanyából. A vizsgálatról készült jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy a beépítetlen területet a zord téli időjárás miatt nem vizsgálták át. Az elsődleges kárelhárítást ellenőrizték az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség környezetellenőrzési osztályának munkatársai is, akik a helyszíni szemle során megállapították: további hatósági intézkedés nem szükséges. Erről 1994 októberében tájékoztatták a Környezetvédelmi Főfelügyelőséget. - Ekkorra már a Campuskoncepciót jószerével minden fórumon elvetették, amely után 1994 decemberében a város képviselő-testülete úgy döntött: jóváhagyja, hogy a felsőoktatási intézmények a belvárosban maradjanak - emlékszik vissza a történtekre Rácz Béla, a JATE integrációs rektorhelyettese. Tételes előkalkuláció nélkül Ezt követően merült fel az Universitas és a város közötti ingatlancsere ötlete. Annál is inkább, mivel a város hosszú távú fejlesztési terveiben ipari parkként, illetve beépített lakóterületként számolt a mintegy száz hektáros katonai objektummal. A városi önkormányzat és az Universitas Igazgató Tanácsa 1996-ban létrehozott egy, az ingatlanokkal foglalkozó csereelőkészítő bizottságot. Az ingatlancserével kapcsolatos tárgyalások során az önkormányzat elrendelte a katonai objektum környezetállapotára vonatkozó vizsgálatot. „A környezetállapot és a környezeti kockázat előzetes vizsgálata a Szeged-Öthalom térségben található volt szovjet katonai objektum területén " című jelentésben egyebek mellett az áll, hogy tételes előkalkuláció nélkül, egyéb kárelhárítások költségeinek ismeretében, analógia segítségével a kárelhárítás költségeit 180360 millió forintra becsülik a szakértők. Akik szerint mind a kerítésen kívül, mind pedig belül vannak gyanús helyek, ahol feltárással kell tisztázni a szovjet csapatokkal kapcsolatos esetleges szennyezést (üzemanyagtárolók, vegyszeres hordók). A vizsgálatról készített, légifelvételekkel illusztrált vaskos beszámoló szerint a szovjet csapatok eltávozása óta újabb környezetszennyezés tapasztalható a területen. így például a gyakorlótér délkeleti, illetve keleti oldalán aggasztó méretűvé növekedett a lakossági eredetű kommunális hulladék elhelyezése. A szakemberek véleménye szerint az illegális hulladéklerakó felszámolása után el kell végezni az okozott talajés talajvízszennyezés részletes felmérését, illetve a kár elhárítását. A terület morfológiai bonyolítottsága több helyen jelenthet eltemetett szennyezőanyagot is. Ezek tisztázására fúrásos feltárást javasolnak a szakértők. Megállapították továbbá a légifelvételek alapján, hogy a térséget koncentrált, illetve szétszórt szennyezőforrások terhelik. A beszámoló összfoglalójában többek között az áll, hogy a talajt és a talajvizet érintő szénhidrogénszennyezés, valamint lokális fémszennyezés elhárítása környezetvédelmi és környezetegészségügyi szempontból - bármilyen területhasznosítási alternatíva esetén is - elengedhetetlen. A közös pénzügyi alap A közgyűlés 1996 októberében megtárgyalta a beszámolót, s úgy döntött, hogy a katonai objektum területének hosszú távú hasznosítása csak a környezeti kárelhárítás végrehajtását követően valósítható meg. Mindemellett a képviselőtestület szükségesnek tartotta, hogy a terület kezelője, illetve használója a környezeti kárelhárítás előkészítése során végezzen részletes környezetföldtani feltárást. Ennek célja nem más, mint a tényleges szennyezettség pontos behatárolása, s a kárelhárítás költségeinek a lehető legkisebb mértékre történő csökkentése. A környezeti károk elhárítása az Universitas feladata, amelyhez az önkormányzat nem tud pénzt biztosítani. Mindeközben Szalay István polgármester és Básthy Gábor alpolgármester a környezeti kárelhárítás előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges pénzeszközökre „vadászott" az illetékes szakminisztériumoknál. Az Universitas pedig tervbe vette, hogy beindítja a másodlagos kármentesítés folyamatát. Ekkor jött a hfr, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium létrehozott egy közös pénzügyi alapot, amelyre majd pályázni lehet kárelhárítás ügyben. Somogyi Botond, az MKM főosztályvezető-helyettesének 1997. október 30-án kelt leveléből kiderül: a KTM vállalta, hogy saját forrása terhére, közbeszerzés útján megpályáztatja a volt szovjet laktanya egész területét érintő környezeti károsodások teljes mértékű feltárását. A közbeszerzési határidőket figyelembe véve a pályázatnak várhatóan 1998 januárjában lesz az eredményhirdetése, és csak ezután, az időjárás függvényében lehet megkezdeni a környezeti károkat feltáró munkálatokat. Sxabő C. Szilárd Laktanyák itt is, ott is... Körbetekintettünk, mi a helyzet azokban a városokban, ahol szintén kiürített szovjet laktanyát kaptak a felsőoktatási intézmények. Debrecen A debreceni Universitas, melyet három intézmény alkot: az orvos- és agrártudományi egyetem és a KLTE, négy esztendővel ezelőtt kapta meg az államtól a Kassai úti volt szovjet katonai objektumot, amely korábban magyar lovas-tüzér laktanyaként működött. A magyarok által épített kaszárnyákat és gazdasági épületeket felújították, míg a szovjetek tákolmányait, amelyek közül egy sem felelt meg az európai szabványnak, lebontották. Debrecenben a református hittudományi egyetem és a tanftóképző főiskola kivételével, melyek a belvárosban találhatók, a Nagyerdő környékén helyezkednek el a felsőoktatási intézmények. A Nagyerdei Campustól körülbelül másfél kilométerre van a Kassai úti Campus, ahol a négy év alatt több épületet is rendbe tettek, olyannyira, hogy a közgazdasági, a hároméves nyelvtanári, valamint a népegészségügyi képzés már ott folyik. A napokban adják át a laktanyában az Universitas adminisztrációs központját, illetve a lovardából kialakított hallgatói kulturális centrumot. A felújításokat és az infrastruktúra kiépítését állami, önkormányzati és pályázati pénzekből, valamint a tandíjbevételekből finanszírozták, s eddig több mint egymilliárd forintot költöttek a beruházásokra. Kecskemét A Kecskeméti Főiskolai és Kutatási Egyesülés, melynek rendes, illetve társult tagjai: a tanítóképző főiskola, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, illetve a Nemzetközi Kerámia Stúdió és a KÉE Kertészeti Főiskolai Kar 1991-ben kapta meg az E5-ös melletti nyolcvan hektáros volt szovjet katonai objektumot. A területen 174 épület áll, amelyből több mint 130-at lebontanak. A laktanya területén legkésőbb 2010-ig egy nyugat-európai mintájú Campust szeretnének kialakítani, ahol 5-7000 nappali tagozatos hallgató lakhatna, tanulhatna és szórakozhatna. Kecskeméten 1993 óta több mint 500 millió forintot költöttek már a terület rendbe tételére. Sx. C. Sx. 3 alkalomra feladott lakossági apróhirdetése INGYEN meg egyszer megjelenik! Érdeklődjön hirdetésfelvételi irodáinkban!