Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-13 / 265. szám

r CSÜTÖRTÖK, 1997. Nov. 13. BELFÖLD 3 röviden Apor-ünnepség • Gyula (MTI) A Gyulán negyed évszázadon át plébánosként szolgáló, s Rómában boldoggá avatott Apor Vilmos tiszteletére november 15-én, szombaton emlékünnepséget rendez a Körös-parti városban a helyi katolikus egyházközség és az Apor Vilmos Emlékbizottság helyi csoportja. A gyulai belvárosi plébániatemplomban a szombaton délelőtti szentmisén Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi, Gyulai Endre szeged-csanádi és Tempfli József nagyváradi püspök is részt vesz. A krisztusi szeretet, a felekezeti béke és a szegények, elesettek megsegítése szellemében pásztorkodó Apor emléke előtt tisztelgő Körösparti ünnepség az Apor-emléktábla megkoszorúzásával s az egyházmegyei énekkari találkozóval folytatódik. Délután Tempfli József váradi püspök tart előadást az erdélyi magyarság esélyeiről, valamint Apor Vilmos nagyváradi időszakáról. Szerződés • Miskolc (MTI) Oktatást és tudományos kutatást segítő együttműködési szerződést írt alá szerdán a Miskolci Egyetem gépészmérnöki és gazdaságtudományi kara a két évvel ezelőtt privatizált Észak-magyarországi Áramszolgáltató (EMÁSZ) Részvénytársasággal. Az aláírást követő sajtótájékoztatón elhangzott: a német RWE/EVS konzorcium által privatizált cég fontos feladatának tartja annak az egyetemnek a támogatását, amelytől jól képzett, diplomás szakembereket vár. Fiatal életmentő • Tatabánya (MTI) Életmentő emlékéremmel tüntették ki a tatabányai Kremencz Mátét szerdán Tatabányán, a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatalban. A most 18 éves fiatalember 1995 áprilisában megmentette egy idős ember életét. T. J. kerékpárjának egyik kereke egy vasúti átjáróban beszorult a sínek közé, amelyet megpróbált kiszabadítani, de eközben elvesztette az egyensúlyát és elesett. A TatabányaFelső felől közeledő vonat elől Kremencz Máté élete kockáztatásával húzta le a síneken fekvő férfit. Templomfelúiítés • Rábaszentmiklós (MTI) Hosszas előkészületek után megkezdődhet a románkori templom restaurálása Rábaszentmiklóson. A 170 lelkes Győr megyei kisközség 5 millió forintot kapott az Országos Műemlékvédelmi Hivataltól a különleges építésű műemlék tetőzetének megújítására. Ez a legsürgősebb tennivaló, nehogy a 800 éves építmény beázzon. Azután következhet a külső és a belső felújítás, amelyre az anyagiakat a környezetvédelmi tárca központi alapjából pályázat útján szeretnék elnyerni. A XII. század második felében emelt templom háromkaréjos, negyedik karéja helyén XVII. századból származó torony áll. A három karéj a Szentháromságot jelképezi. ff Kóródi a NATO-ról: Biztonság kell a jóléthez #i SZDSZ-igen a NATO-ra. (Fotó: Miskolczi Róbert) A politikai közvéleményt megosztó kérdésekről dr. Kóródi Mária, a Parlament szabaddemokrata alelnöke nem szokott véleményt nyilvánítani. A NATO-csatlakozásról mégis megnyilatkozott: az igenre voksol a népszavazáson, előtte azonban a tegnapi, szegedi sajtótájékoztatón, majd a hódmezővásárhelyi lakossági fórumon - az SZDSZ helyi vezetői társaságában érveket sorolt, ellenérveket cáfolt. A népszavazás jelentőségéről Kóródi Mária elmondta: először fordul elő, hogy a magyar nép a maga akaratából, szavazáson döntheti el, milyen szövetséghez tartozzon, mely katonai tömörülésben vegyen részt. A NATOtagságról nem egy szűk politikai elit, hanem a nép dönt. „Azt szeretném, ha nem kellene katonai szervezethez tartoznunk, ha a NATO egy olyan globális világszervezet lenne, hogy semmi nem indokolná a fenntartását" - vallotta be Kóródi Mária. Ám ez idea, így szükséges a védelmi szervezet. Az ország biztonságát a NATO garantálhatja. S a biztonsággal kikövezett úton jutunk el a remélt jóléthez, mert Magyarországra csak e feltétel teljesülése esetén jönnek el mindazok a befektetők, akiket szeretnénk. A NATO-hoz való csatlakozást ellenzők egyik érvére, vagyis hogy Magyarország hadszíntérré, felvonulási területté változik, Kóródi azt mondta: az ország geopolitikai helyzete adott, azaz hazánkat megkérdezésünk nélkül is hadszíntérré tehetik egy háborús konfliktus főszereplői. Ám a NATO tagjaként, mikor e szervezet bennünket véd és nem csak fölhasznál, befolyásolhatjuk a katonapolitikai stratégiát. A NATO drága - mondják a csatlakozást ellenzők. Erre a parlamenti alelnök azt hangsúlyozta, hogy semlegesként egyedül kellene azokat a védelmi költségeket előteremtenünk, melyeket egy katonai szervezet részeként csak részben kell fedeznünk, miközben állami szuverenitásunk megmarad. Ugyanakkor az Európai Unió számára is igazolni kell, hogy nem csupán a gazdasági előnyök miatt törekszünk a tagságra, hanem Európa közös védelmi, biztonsági rendszeréhez is csatlakozunk. A harmadik ellenérvre, vagyis hogy NATO-tagként romlik viszonyunk a szomszédokkal, Kóródi felelete: e tagság Magyarország számára külpolitikai feladat is, mert segíteni akatja, hogy e szervezethez a következő körben a szomszédos országok is csatlakozhassanak. Ez pedig a viszony javulását és nem a szembenállást idézné elő. Oroszország pedig ma már nem kifogásolja Magyarország NATO-tagságát. A katonafiukat féltő aszszonyokat - kérdésünk nyomán - sietett megnyugtatni a képviselőnő: a NATO tagjaként is a Parlament döntése szükséges ahhoz, hogy magyar katonák idegen földre léphessenek, ám egy másik tagországot védő hadműveletben való részvétel kevés katonát érintene. Ugyanakkor így csökkenthető, sőt 2003 táján megszüntethető a sorkatonai kötelezettség. A Parlament munkáját is értékelő Kóródi Máriától megtudtuk: a testület elé kerülő nagyjából 60 törvényjavaslat zöméről még ebben az évben döntenek. Ezek közül a legfontosabb: a fogyasztóvédelmi törvény. Rekordot döntve, e választási ciklusban eddig több mint 430 jogszabályt alkotott a Parlament. A politikusnő úgy véli: a következő négy év a rendszer finomításának időszaka lesz. Újsxászi Ilona • Az MDF és a Fidesz a népszavazásról Közös igenek Vásárhelyről • Munkatársunktól - A november 16-i NATO népszavazás olyan horderejű lesz, mint amit a kereszténység felvétele jelentett Szent István korában mondta dr. Mécs László, a Magyar Demokrata Fórum megyei elnöke az MDF, Fidesz-MPP a tegnapi közös vásárhelyi sajtótájékoztatóján, s véleményét fenntartás nélkül osztotta Farkas Sándor, a Fidesz-MPP megyei elnöke, dr. Kószó Péter, az MDF és dr. Szabó Attila, a Fidesz vásárhelyi elnöke. Dr. Kószó Péter hangsúlyozta, hogy 1993-ban az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának tagjaként járt az Észak-atlanti Szövetség brüsszeli központjában, azzal a delegációval, mely tárgyalásai után elindult az ország a csatlakozásához vezető úton. A NATO történetét taglalva elmondta: a kelet-európai rendszerváltozás az Észak-atlanti Szövetségen belül is erős változtatásokat kényszerítettek ki. Kiemelte: az MDF szerint Magyarország csatlakozása nemzeti alapkérdés. Dr. Mécs László ismertette, hogy a két párt hatvan közös jelöltet indít a parlamenti választásokon. Közülük 40-en a Fideszt, míg 20-an az MDF-t képviselik. Farkas Sándor szerint az utóbbi évtizedek legfontosabb népszavazása lesz a vasárnapi, melyen az országnak a fejlett államokhoz való csatlakozása a tét. Dr. Szabó Attila hozzátette, nincs esély az ország semlegességére. Végül mindannyian arra kérték a választókat, hogy vasárnap voksoljanak igennel. • Budapest (MTI) Horn Gyula miniszterelnök szerdán hivatalában fogadta és megbeszélést folytatott a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) küldöttségével. A diákszervezet képviselői átadták a kormányfőnek azt a 30 ezer hallgatói aláírást, amelyek a hallgatói támogatások reálértékének helyreállítása, illetve a hallgatói normatíva, valamint a tankönyv- és jegyzettámogatások jövőre történő feleme• Horn Gyula és a HÖOK Újragondolják lése érdekében születtek. Skultéty Tamás, a HÖOK napokban újraválasztott elnöke a találkozót követően elmondta: a miniszterelnök egyetértett azzal, hogy a jövő évben újra kell gondolni a hallgatói támogatási rendszer egészét. A kormányfő ugyanakkor nem látta esélyét annak, hogy az egy főre jutó hallgatói normatívát a jövő évre tervezett 70 ezer forint fölé emeljék. Kifejtette ugyanakkor, hogy a hallgatónként 6200 forintos tankönyv- é$. jegyzettámogatási összeg növelésének lehetőségét meg kell vizsgálni. Horn Gyula a találkozón szót ejtett arról is, hogy a következő kormányülésen szorgalmazni fogja: az érintett tárcák, a Pénzügyminisztérium, illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium minél előbb jusson dűlőre a tandíjkompenzáció, valamint a tandíjhitel rendszerének kidolgozása tekintetében. A kormányfő kitért arra is, hogy nem látja lehetségesnek a tervezett lakhatási támogatás költségvetési finanszírozásának növelését. Rámutatott, hogy a lakhatási támogatás működtetésével kapcsolatban mindenféleképpen figyelembe kell venni a HÖOK elgondolásait. Jelezte: a megvitatott témákban kész a HÖOK képviselőivel szélesebb körben is megbeszélést folytatni a megvalósítás konkrét teendőiről. jegyzet Hallgatózás F

urcsa helyzet: amikor Skultéty Tamás, a hallgatói érdekvédelmi szervezet vezetője összefoglalja a miniszterelnökkel folytatott beszélgetésének lényegét, az derül ki, hogy Horn Gyula tulajdonképpen mindenben támogatja az egyetemi ifjúságot. Persze van, amit tud biztosítani a kormány, s van, amit nem. A korábbi időszakban a hallgatók és a kormányzat élesen szemben álltak egymással, s teljesen érthetően: a felsőoktatás finanszírozása, s általában a tudás értéke nem közelít a piaci arányokhoz. S rendre érkeztek a hallgatói tüntetések, beadványok, kiáltványok, memorandumok és követelések, amelyeknek természetesen nem lett semmi eredménye, leszámítva az elmaradt egyetemi órákat, amelyeket a szintén alulfizetett egyetemi oktatók nem tartottak meg. Azonban el elmúlt héten már olyan HÖOK-vélemények kaptak nyilvánosságot, hogy nem kéne ez a sok demonstráció, nem veszi ki jól magát, ha a jövő értelmisége az utcára vonulgat, transzparanseket lóbál, ráadásul ezeknek a megmozdulásoknak aztán semmi eredménye nem volt. Ehelyett, gondolom, a hallgatók képviselői is rájöttek arra, hogy már november közepét írjuk, jövő tavasszal pedig itt a választás, ahol az egyetemi ifjúság is voksol, mégpedig saját maguk jövőjére. És ezt átláthatta a kormányzat is, hiszen Skultéty Tamás felsorolta, hogy mi mindenben támogatja őket a kormány, s mennyi minden jóra számíthatnak majd a diákok. Hiszen éppen ez a a réteg az, amelyet eleddig nem kápráztatott el Horn Gyula ígéreteivel. L

ehet ezt választási fogásnak is ítélni, s ennek az írásnak is ez a kicsengése, azonban van gyakorlati haszna is a töretlen egyetértésnek. Nevezetesen: végre kiderült, hogy a hallgatók finanszírozása teljes reformra szorul. Igaz, erre már az új kormánynak lesz gondja, bár lehet, hogy a vitapartnerek személye nem változik. Szavazási egyszeregy Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? E kérdésre népszavazáson válaszolhatunk - döntött az Országgyűlés. A köztársasági elnök november lóra írta ki a népszavazást. E vasárnapon 6 órától 19 óráig adhatják le voksukat a választópolgárok. A népszavazáson a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok vehetnek részt - tudtuk meg dr. Deér Ildikótól, a szegedi polgármesteri hivatal jegyzői irodája önkormányzati csoportvezetőjétől. Az, aki nem állandó lakóhelyén szeretne voksolni, a polgármesteri hivatalban, személyesen, szombaton 16 óráig kérheti az ehhez szükséges igazolást. E polgárokat kérelmükre a jegyző törli állandó lakóhelyük választói névjegyzékéből. Az erről szóló igazolást fel kell mutatniuk az általuk választott szavazókörben, hogy voksolhassanak. A népszavazásban részt vevő minden választópolgár feltétlenül vigye magával személyi igazolványát, illetve - ha csak lehet - a „kopogtatócédulát" is! - hangsúlyozta a szakember. A „kopogtató cédula" megkönnyíti annak ellenőrzését, hogy a választópolgár hol szerepel a nyilvántartásban. Szavazni személyesen lehet. Mozgó szavazóurnát csakis a nagyon betegek igényeljenek a „kopogtatócédulán" feltüntetett szavazókörben, a szavazás napján tudtuk meg. A 3 fős (esetenként delegált tagokkal bővített) szavazatszámláló bizottságok azon lesznek, hogy e kéréseknek eleget tegyenek. Szegeden 130 szavazókör működik, a választópolgárok által „megszokott" helyen. A szavazólap fehér, hoszszúkás kártyalap. A népszavazásra kiírt kérdés alatt a választási lehetőség: „igen" vagy „nem". A választópolgár akaratát úgy fejezheti ki, hogy a neki tetsző felelet alatti körben, tollal, két egymást metsző vonalat húz. A kártyalap alján ott áll, hogy érvényesen szavazni csak egy válasz megjelölésével lehet. A szavazólap érvényességi kelléke a szavazókör bélyegzője is. A népszavazás akkor érvényes, ha a választásra jogosult polgárok fele és plusz egy fő voksol. A népszavazás eredményessé nyilvánításához pedig az szükségeltetik, hogy az érvényességet biztosító szavazatmennyiség fele és plusz egy „igen" vagy „nem" legyen. Ehhez „milliók" szükségesek. A népszavazáson való részvételre mintegy 8 millió magyar (közte 128-129 ezer szegedi) választópolgár jogosult. Voksolni körülbelül 4 millió személynek szükséges, s kb. 2 millió azonos válasz kellene ahhoz, hogy elmondhassuk: nem költöttünk el hiába e szavazásra minimum 1,7 milliárd forintot. Ú. I. Metész-tüntetés • Kistelek (MTI) A Metész Csongrád megyei elnöksége és a közelmúltban megalakult nemzeti radikális tagozata szerdán délelőtt 10 órakor Kistelek határában az E75-ös úton megkezdte kétnaposra tervezett demonstrációját, amelynek egyebek között célja a magyar föld védelme, ugyanakkor tiltakozás a NATO-csatlakozás ellen.