Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-12 / 264. szám
SZERDA, 1997. Nov. 12. A HELYZET 13 Egy író kollégának 2300-ba j^redves barátom! Igen remélem, vagytok még né1A. hányan írók, van még könyv és könyvtár is, és a könyvtáros kisasszony sem robot vagy mindentudó műszertorony, hanem jólelkű, szandálos hölgy, aki korszerűtlen frizurával dacol holdparókák divatja ellen; kiívülről tud néhény Baka-verset, magányos éjszakákon Podmaniczkyt olvas, hanem még arról is tudna a szerelme fülébe suttogni, ha lenne szerelme szegénynek, hogy ki volt Bálint Sándor. Jól van. Tudom, hogy regényt írsz erről a korról, erről a városról, s ez a regény éppen akkor játszódik, amikor én élek, vagyis a második évezred legvégén. Tudom, hogy alaposan fölkészültél. Átnyálaztad a korabeli sajtót, az itt élő írók és költők, közírók és publicisták könyveit, tárgyi tudásod roppant gazdag, tudod, miféle utcák szűntek meg e háromszáz év alatt, melyek épültek meg, tudom, kissé csodálkozol azon, hogy az egykor oly gazdag és hivalkodó Újszeged lezüllött, és hogy Tarján lett az újgazdagok kedvelt építkezési területe, és gyengébb pillanataidban megpróbálod elképzelni, a mi időnkben hogyan is zörgött végig a Kossuth sugárúton a kollégista lányokkal megtömött cseh villamos. Azt hiszem, mindent tudsz, amit egy regény megírásához tudni kell, képes lennél fölépíteni, leírni és ábrázolni ezt a világot, melyben mi élünk mostan. Mégis zavarban érzed magad, amint a jegyzeteid fölé hajolsz- Elkezdenéd a munkát, s valamiért mégsem sikerül. Nézd csak, én most élek, azaz tudni vélem, mi a baj. Szeretnék neked segíteni, öregem. De akkor legyünk egészen őszinték. Ha most végigballagnál a városon, betérnél egy-két találomra kiválasztott boltba és kocsmába, elidőznél a buszmegállóban vagy a Mars tér zöldséges standjai között, illetéktelenül betoppannál egy hivatalba, a városházi karzatról végighallgatnál egy szenvedélyesen unalmas közgyűlést, netán tanúja lennél egy olajüzletnek avagy néhány fáradt fenekű örömlány ripsz-ropsz adásvételének, egyszóval ha tapasztalnád az életünk külszíni, mindennapi szerkezetét, hát meglehetősen mélyre kellene hajolnod. Hajolj csak meg barátom, de úgy hogy belefájduljon a derekad! Különben hazug, semmirevaló regényt írsz. A mi világunk kicsi. Mi, kérlek, törpekorban élünk. Legelébb is azt szükséges tudnod, hogy ez a mostani trend is kicsinyes, mert nem ismeri a tágasságot és a távolságot, a mértékre colstokot használ, a reményt illetően pedig legfeljebb a következő napig lát. Az emberek többsége belefásul a túlélés mindennapi ügyeibe. Ha írod azt a regényt, azt kell elképzelned, hogy törpék között sétálsz. Nem, az emberek jellemével nincs baj. Bármennyire is mélabús, szorongó, fáradt, vagy beteges szívű az itteni fajta, alapvetően, azt hiszem, mégis csak jóindulatú. Olykor még nagylelkű is. Az emberek nem tehetnek arról, hogy törpék. Ilyennek születtek. S ha nőttek is volna valamicskét, hát folyvást a fejükre vertek. Nő-e az, barátom, akit folyvást vernek? Ugye nem. Most már nem vernek, hanem ahhoz, hogy nőjön is valami, öntözni, ápolni is kéne. Majd biztosan lesz egy pillanat, talán már a mi életünkben is, amikor a lélek elkezd nőni. Én ezt a pillanatot még nem látom, azt sem tudom elképzelni, mitől és mért következi be. Csupán reménylem. És ha a lélek nő, akkor majd biztosan nagyobb lesz a ház az utca, a remény, és az ég is, ami alatt most összeszorulva élünk és éldegélünk. gyasztó számára megkönynyfthetnék az egészséges táplálkozást. Dr. Fehér László mikrobiológus, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola főiskolai docense szerint egy átlagosan étkező embernek az engedélyezett élelmiszer-adalék-anyagok nem okozhatnak egészségkárosodást. A szakember úgy véli, ha egyes adalékoknak volna is veszélyes összetevője, annyit nem tartalmazhatnak belőle az élelmiszerek, hogy normális étkezés esetén felhalmozódjon a szervezetben. „Ha arról van szó, a kenyér héja vagy a füstölt kolbász tartalmaz karcinogén, vagyis jelentősen túlzott mennyiségben rákkeltő anyagokat. Márpedig kenyeret évezredek óta eszünk. Világos, hogy normális táplálkozási mennyiségek és szokások esetében ezek az anyagok nem lehetnek ártalmasak az emberi szervezet számára." ' Az adalékanyagok ellenőrzésével foglalkozó Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet álláspontja szerint a névtelen adalékanyag-lista hamisítvány, amely nem a hivatkozott egyetemről került ki. A hivatalos vélemény szerint ehhez hasonló listák 20 éve forognak közkézen Európában, s nem lehetetlen, hogy az élelmiszeripari konkurencia harcok állnak a terjesztés hátterében. Az intézet elismeri, hogy az egyes élelmiszerekhez hasonlóan (tej, hal, szója, mogyoró, eper, stb.) az adalékanyagok is „válthatnak ki allergiás tüneteket a különösen érzékeny emberekben, akik a fogyasztók néhány százalékát teszik ki. Ezért az adalékok jelenlétét Magyarországon a fogyasztó tájékoztatása végett kötelező feltüntetni az élelmiszer csomagolásán". Az ÓÉIT ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az adalékok felhasználása igen szigorú feltételekhez kötött, s csak akkor következhet be, ha az anyag bizonyítottan ártalmatlan, technológiailag indokolt és a fogyasztó érdekét szolgálja. Panelt Sándor lelő két utolsó ciklus: Az eltékozolt istenarc és a Költözések. Azt tartják, hogy a koronacsakrán, a fejtetőcsakrán örvénylik legerőteljesebben az energia és a fény, mert az kapcsol bennünket az univerzum spirituális erőihez. • Hogyan találkozott a keleti filozófiákkal? - Volt egy betegségperiódusom, tüdőgyulladások sorozatával küzdöttem. Amikor úgy éreztem, az orvostudomány nem tudja azt adni, amit ebben a helyzetben kellene, akkor kezdtem érdeklődni a jóga iránt, ami akkoriban csak félig legálisan létezett Magyarországon. Áldott emlékű szegedi jógaoktatóm, Józsa Pálné, Erzsike vett először szárnyai alá, akit figyelmeztettek, hogy vigyázzon velem, mert újságíró vagyok. Ezért nagyon óvatosan adagolta nekem a földhözragadt materializmusomtól merőben eltérő nézeteket. A világért sem mondott volna Istent, csak Univerzumot. Később, ahogyan kinyílt a világ, sorozatosan jöttek az új élmények. Az. ember rájött, mi mindentől volt hermetikusan elzárva. Megismerkedtem különböző energiatechnikákkal. Hamvas Béla és Szepes Mária köteteivel, s rájöttem, ebbe az irányba érdemes tovább haladnom. Hollós! Zsolt Fényörvények címmel nemrégiben jelent meg Simái Mihály József Attila-díjas költö új verseskötete, amelynek ünnepélyes bemutatóját a múlt héten tartották a Bálint Sándor Művelődési Házban. A kiváló szegedi poétával, aki egykor lapunk munkatársa, majd nyugdíjba vonulásáig a Kincskereső főszerkesztője volt, a folyóirat szerkesztőségében beszélgettünk. • Miért Fényörvények lett a cím? - Költészetemnek egyik kulcsszava a fény. A fény keresése. A fényörvények megsejtése, megtalálásuk... Annak fölfedezése, hogy energiák körkörös tánca veszi körül az embert, nemcsak a költőt, a művészt, mindegyikünket. Legfeljebb a költő, a művész többet megérez ebből, tovább keresi a saját fényeit, nem tud, nem akar belenyugodni a szürkeségbe, pláne a sötétségbe. • Miért épp hét ciklusból áll a gondosan szerkesztett kötet? - Mert hét fényörvény, hét csakra alkotja együtt az emberi aurát. Hogy ez nem kitaláció, újabban az aurafotók is bizonyítják. Régen is tudták ezt a tisztánlátók Indiában, Egyiptomban. A hét fényörvény közül az első a • Megjelent Simái Mihály új verseskötete A fény keresése • Hamis röplap az adalékokról Veszélyesek-e az élelmiszerek? Dr. Fehér László főiskolai docens és tanítványai a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola mikrobiológiai laborjában. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az élelmiszer-ellenórzó szakemberek hamisítványnak és hangulatkeltésnek tartják azt a szórólapot, amely német kutatásokra hivatkozva egészségre ártalmasnak nevez egyes élelmiszeradalék-anyagokat. A lista az utóbbi hetekben Szegeden is elterjedt. Bizonyos élelmiszer adalékanyagok veszélyes hatásaira figyelmeztető szórólapok jelentek meg az elmúlt hónapokban Magyarország városaiban, köztük Szegeden is. Az aláírás nélküli röplap a düsseldorfi egyetem gyermekrákkutató klinikájának közlésére hivatkozva ártalmatlan, gyanús, veszélyes, egészségkárosító és rákkeltő kategóriába osztva olyan adalékanyagokat emitt meg, amelyek a magyarországi élelmiszerekben is megtalálhatók. A nemzetközi szabvány szerint kódszámmal ellátott adalékokat (például E 100, E101,E102, stb.) a szórólap elsősorban gyerekekre veszélyes bélpanaszok, emésztési zavarok, bőrbetegségek, idegérzékenység, szájgyulladás, koleszterinkárosítás és B12 vitamin-károsítás, valamint rákbetegség okozásával vádolja. Az anyag megemlíti néhány Magyarországon kapható élelmiszer (elsősorban édesség) márkáját is, amelyekben ilyen anyagok találhatók. A megkérdezett élelmiszeripari szakemberek egyhangúlag cáfolják, hogy a magyar élelmiszerekben egészségkárosító anyagok lehetnének. Dr. Fenyvessy József egyetemi docens, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola Élelmiszertechnológiai Tanszékének vezetője úgy véli, a magyar élelmezésügyi előírások mellett, amelyek szigorúbbak a nyugat-európaiaknál is, ez teljesen lehetetlen. A törvény szerint adalékanyagokat abban az esetben szabad használni, ha az védi az élelmiszer tápértékét, segíti az élelmiszer minőségének és stabilitásának megtartását, javítja úgynevezett érzékszervi tulajdonságait vagy segíti előállítását, csomagolását és tárolását. Ha egy élelmiszer eleget tesz egyik feltételnek, akkor ellenőrzési eljáráson kell átmennie, amelynek során az adalékanyagot az Országos Élelmezési és Táplálkozástudományi Intézet szigorú vizsgálat alapján engedélyezi. Magyarországon ugyanakkor a külföldről bejövő élelmiszert is engedélyeztetni kell; külföldi áru nem tartalmazhat olyan adalékanyagot, amelyet a magyar ellenőrzés nem fogad el. „Természetesen az a legjobb élelmiszer, amelyben nincsenek adalékanyagok - folytatta a SZÉF főigazgató-helyettese -, de a Magyarországon engedélyezett adalékok annyira alapos ellenőrzésnek vannak alávetve, hogy kizárható minden veszély." A szakember szerint a magyar élelmiszeriparban inkább az hagy kívánnivalót, ahogyan az élelmiszerek címkéjén a vásárlót eligazítják. így például hiányoznak a táplálkozási ajánlások, amellyel a foszülőföldé, Eperszedő szél a címe. A földhöz, a szülőfalumhoz, az anya-anyaghoz való kötődés ciklusa ez. A második fényörvény - ez a szex-csakrának felel meg a szerelemé. Az élet szerelmét, annak fény- és árnyoldalait hivatott kifejezni. A Zsoltáros ének című harmadik ciklus a haza, a hazafiság, a magyarság érzelemés gondolatrezgéseit szeretné összesűrítve közvetíteni. A negyedik ciklus, a Fehér fantázia a szívcsakra körüli fényköröké, az ember ember voltának és múlandóságának kérdéseivel viaskodik. A torok vagy gégecsakrának nevezett energiaközpontot mint a szólás, a kifejezés centrumát tartják számon. Ezeket a fényköröket a Harlekin fia versciklus jeleníti meg, amely groteszk és abszurd elemekkel teletűzdelve szól egy világról - tulajdonképp a mai valóságról, a mi világunkról -, ahol a szó hatalma nem hatalom, ahol a pénz az Isten. Ez a kor, amelyben élünk, a keleti filozófia szerint a Káli juga. Pontosan olyannak írják le, amilyennek mi itt ma megéljük. Nincs vigaszuk, sőt, azt ígérik, lesz ez még sokSimai Mihály: „A keleti filozófiákon keresztül jutottam el újra az istenhithez." (Fotó: Miskolczi Róbert) kai rosszabb is. Gyermekként templomjáró és Jézuska-hívő voltam, később szinkronban az össztársadalmi nyomással, meg az ifjúkori pogány hajlandóságommal, lettem ateista. Azután hosszú istenkeresési úton mentem keresztül, nézetem átalakult istenhitté. Érdekes módon nem az egyházakon keresztül, hanem a keleti filozófiák, a jóga és különböző energiatechnikák megismerésén át jutottam el újra oda, hogy mélyen istenhívő legyek. Ezeknek az élményeknek, érzéseknek, gondolatoknak a terméke a két legfelsőbb csakrának megfeCsökkentek az árak • Budapest (MTI) Valamennyi vezető részvény veszített értékéből kedden a Budapesti Értéktőzsdén. A BUX-index értéke napközben folyamatosan csökkent, záráskor 6.905 ponton állt, ami 204 pontos esést jelent hétfőhöz képest. A határidős BUX elszámolóárai a közelebbi lejáratokban 105-185 ponttal, a távolabbi terminekre 250-360 ponttal csökkentek. Több mint 100 forinttal gyengültek a Molrészvények, a papír 4115 forinton zárta a kereskedést. A TVK árfolyama 3665 forintra esett vissza. A BorsodChem részvényei 6.445 forintot értek záráskor, ami 255 forintos árfolyamvesztést jelent. Az OTP-papírok ára 6265 forintra csökkent. A gyógyszergyárak reményteljes gyorsjelentései ellenére ismét 9000* forint alá esett az Égis árfolyama, 8950 forintot értek záráskor a társaság részvényei. A Richter 18 ezer 200 forinton zárt. A Danubius 350 forinttal gyengült, és jelentősen veszítettek értékükből a gépipari, valamint a műanyagipari részvények is. A kiváló háromnegyed éves eredményeket felmutató Graboplastnak 11 ezer forintig csúszott vissza napközben az árfolyama. Csökkent a kárpótlási jegyek ára is, a nap végén 980 forintot ért egy jegy-