Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-12 / 264. szám

SZERDA, 1997. Nov. 12. A HELYZET 13 Egy író kollégának 2300-ba j^redves barátom! Igen remélem, vagytok még né­1A. hányan írók, van még könyv és könyvtár is, és a könyvtáros kisasszony sem robot vagy mindentudó műszertorony, hanem jólelkű, szandálos hölgy, aki korszerűtlen frizurával dacol holdparókák divatja el­len; kiívülről tud néhény Baka-verset, magányos éj­szakákon Podmaniczkyt olvas, hanem még arról is tudna a szerelme fülébe suttogni, ha lenne szerelme szegénynek, hogy ki volt Bálint Sándor. Jól van. Tu­dom, hogy regényt írsz erről a korról, erről a város­ról, s ez a regény éppen akkor játszódik, amikor én élek, vagyis a második évezred legvégén. Tudom, hogy alaposan fölkészültél. Átnyálaztad a korabeli sajtót, az itt élő írók és költők, közírók és publicisták könyveit, tárgyi tudásod roppant gazdag, tudod, mifé­le utcák szűntek meg e háromszáz év alatt, melyek épültek meg, tudom, kissé csodálkozol azon, hogy az egykor oly gazdag és hivalkodó Újszeged lezüllött, és hogy Tarján lett az újgazdagok kedvelt építkezési te­rülete, és gyengébb pillanataidban megpróbálod el­képzelni, a mi időnkben hogyan is zörgött végig a Kossuth sugárúton a kollégista lányokkal megtömött cseh villamos. Azt hiszem, mindent tudsz, amit egy regény megírásához tudni kell, képes lennél fölépíte­ni, leírni és ábrázolni ezt a világot, melyben mi élünk mostan. Mégis zavarban érzed magad, amint a jegy­zeteid fölé hajolsz- Elkezdenéd a munkát, s valamiért mégsem sikerül. Nézd csak, én most élek, azaz tudni vélem, mi a baj. Szeretnék neked segíteni, öregem. De akkor legyünk egészen őszinték. Ha most végig­ballagnál a városon, betérnél egy-két találomra kivá­lasztott boltba és kocsmába, elidőznél a buszmegálló­ban vagy a Mars tér zöldséges standjai között, illeték­telenül betoppannál egy hivatalba, a városházi kar­zatról végighallgatnál egy szenvedélyesen unalmas közgyűlést, netán tanúja lennél egy olajüzletnek avagy néhány fáradt fenekű örömlány ripsz-ropsz adásvételének, egyszóval ha tapasztalnád az életünk külszíni, mindennapi szerkezetét, hát meglehetősen mélyre kellene hajolnod. Hajolj csak meg barátom, de úgy hogy belefájduljon a derekad! Különben ha­zug, semmirevaló regényt írsz. A mi világunk kicsi. Mi, kérlek, törpekorban élünk. Legelébb is azt szük­séges tudnod, hogy ez a mostani trend is kicsinyes, mert nem ismeri a tágasságot és a távolságot, a mér­tékre colstokot használ, a reményt illetően pedig leg­feljebb a következő napig lát. Az emberek többsége belefásul a túlélés mindennapi ügyeibe. Ha írod azt a regényt, azt kell elképzelned, hogy törpék között sé­tálsz. Nem, az emberek jellemével nincs baj. Bár­mennyire is mélabús, szorongó, fáradt, vagy beteges szívű az itteni fajta, alapvetően, azt hiszem, mégis csak jóindulatú. Olykor még nagylelkű is. Az embe­rek nem tehetnek arról, hogy törpék. Ilyennek szület­tek. S ha nőttek is volna valamicskét, hát folyvást a fejükre vertek. Nő-e az, barátom, akit folyvást ver­nek? Ugye nem. Most már nem vernek, hanem ah­hoz, hogy nőjön is valami, öntözni, ápolni is kéne. Majd biztosan lesz egy pillanat, talán már a mi éle­tünkben is, amikor a lélek elkezd nőni. Én ezt a pilla­natot még nem látom, azt sem tudom elképzelni, mi­től és mért következi be. Csupán reménylem. És ha a lélek nő, akkor majd biztosan nagyobb lesz a ház az utca, a remény, és az ég is, ami alatt most összeszo­rulva élünk és éldegélünk. gyasztó számára megköny­nyfthetnék az egészséges táplálkozást. Dr. Fehér László mikro­biológus, a Szegedi Élelmi­szeripari Főiskola főiskolai docense szerint egy átlago­san étkező embernek az en­gedélyezett élelmiszer-ada­lék-anyagok nem okozhat­nak egészségkárosodást. A szakember úgy véli, ha egyes adalékoknak volna is veszé­lyes összetevője, annyit nem tartalmazhatnak belőle az élelmiszerek, hogy normális étkezés esetén felhalmozód­jon a szervezetben. „Ha arról van szó, a kenyér héja vagy a füstölt kolbász tartalmaz karcinogén, vagyis jelentő­sen túlzott mennyiségben rákkeltő anyagokat. Márpe­dig kenyeret évezredek óta eszünk. Világos, hogy nor­mális táplálkozási mennyisé­gek és szokások esetében ezek az anyagok nem lehet­nek ártalmasak az emberi szervezet számára." ' Az adalékanyagok ellen­őrzésével foglalkozó Orszá­gos Élelmezési és Táplálko­zástudományi Intézet állás­pontja szerint a névtelen ada­lékanyag-lista hamisítvány, amely nem a hivatkozott egyetemről került ki. A hiva­talos vélemény szerint ehhez hasonló listák 20 éve forog­nak közkézen Európában, s nem lehetetlen, hogy az élel­miszeripari konkurencia har­cok állnak a terjesztés hátte­rében. Az intézet elismeri, hogy az egyes élelmiszerek­hez hasonlóan (tej, hal, szó­ja, mogyoró, eper, stb.) az adalékanyagok is „válthat­nak ki allergiás tüneteket a különösen érzékeny embe­rekben, akik a fogyasztók néhány százalékát teszik ki. Ezért az adalékok jelenlétét Magyarországon a fogyasztó tájékoztatása végett kötelező feltüntetni az élelmiszer cso­magolásán". Az ÓÉIT ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az adalékok felhaszná­lása igen szigorú feltételek­hez kötött, s csak akkor kö­vetkezhet be, ha az anyag bi­zonyítottan ártalmatlan, tech­nológiailag indokolt és a fo­gyasztó érdekét szolgálja. Panelt Sándor lelő két utolsó ciklus: Az el­tékozolt istenarc és a Költö­zések. Azt tartják, hogy a koronacsakrán, a fejtető­csakrán örvénylik legerőtel­jesebben az energia és a fény, mert az kapcsol ben­nünket az univerzum spiri­tuális erőihez. • Hogyan találkozott a keleti filozófiákkal? - Volt egy betegségperió­dusom, tüdőgyulladások so­rozatával küzdöttem. Ami­kor úgy éreztem, az orvostu­domány nem tudja azt adni, amit ebben a helyzetben kel­lene, akkor kezdtem érdek­lődni a jóga iránt, ami akko­riban csak félig legálisan lé­tezett Magyarországon. Ál­dott emlékű szegedi jógaok­tatóm, Józsa Pálné, Erzsike vett először szárnyai alá, akit figyelmeztettek, hogy vi­gyázzon velem, mert újság­író vagyok. Ezért nagyon óvatosan adagolta nekem a földhözragadt materializmu­somtól merőben eltérő néze­teket. A világért sem mon­dott volna Istent, csak Uni­verzumot. Később, ahogyan kinyílt a világ, sorozatosan jöttek az új élmények. Az. ember rájött, mi mindentől volt hermetikusan elzárva. Megismerkedtem különböző energiatechnikákkal. Ham­vas Béla és Szepes Mária köteteivel, s rájöttem, ebbe az irányba érdemes tovább haladnom. Hollós! Zsolt Fényörvények címmel nemrégiben jelent meg Simái Mihály József Atti­la-díjas költö új verses­kötete, amelynek ünne­pélyes bemutatóját a múlt héten tartották a Bálint Sándor Művelődé­si Házban. A kiváló sze­gedi poétával, aki egy­kor lapunk munkatársa, majd nyugdíjba vonulá­sáig a Kincskereső fő­szerkesztője volt, a fo­lyóirat szerkesztőségé­ben beszélgettünk. • Miért Fényörvények lett a cím? - Költészetemnek egyik kulcsszava a fény. A fény keresése. A fényörvények megsejtése, megtalálásuk... Annak fölfedezése, hogy energiák körkörös tánca ve­szi körül az embert, nemcsak a költőt, a művészt, mind­egyikünket. Legfeljebb a költő, a művész többet meg­érez ebből, tovább keresi a saját fényeit, nem tud, nem akar belenyugodni a szürke­ségbe, pláne a sötétségbe. • Miért épp hét ciklusból áll a gondosan szerkesz­tett kötet? - Mert hét fényörvény, hét csakra alkotja együtt az emberi aurát. Hogy ez nem kitaláció, újabban az aurafo­tók is bizonyítják. Régen is tudták ezt a tisztánlátók In­diában, Egyiptomban. A hét fényörvény közül az első a • Megjelent Simái Mihály új verseskötete A fény keresése • Hamis röplap az adalékokról Veszélyesek-e az élelmiszerek? Dr. Fehér László főiskolai docens és tanítványai a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola mikrobiológiai laborjában. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az élelmiszer-ellenór­zó szakemberek hamisít­ványnak és hangulatkel­tésnek tartják azt a szó­rólapot, amely német kutatásokra hivatkozva egészségre ártalmasnak nevez egyes élelmiszer­adalék-anyagokat. A lis­ta az utóbbi hetekben Szegeden is elterjedt. Bizonyos élelmiszer ada­lékanyagok veszélyes hatá­saira figyelmeztető szórólap­ok jelentek meg az elmúlt hónapokban Magyarország városaiban, köztük Szegeden is. Az aláírás nélküli röplap a düsseldorfi egyetem gyer­mekrákkutató klinikájának közlésére hivatkozva ártal­matlan, gyanús, veszélyes, egészségkárosító és rákkeltő kategóriába osztva olyan adalékanyagokat emitt meg, amelyek a magyarországi élelmiszerekben is megtalál­hatók. A nemzetközi szab­vány szerint kódszámmal el­látott adalékokat (például E 100, E101,E102, stb.) a szó­rólap elsősorban gyerekekre veszélyes bélpanaszok, emésztési zavarok, bőrbeteg­ségek, idegérzékenység, szájgyulladás, koleszterin­károsítás és B12 vitamin-ká­rosítás, valamint rákbetegség okozásával vádolja. Az anyag megemlíti néhány Ma­gyarországon kapható élel­miszer (elsősorban édesség) márkáját is, amelyekben ilyen anyagok találhatók. A megkérdezett élelmi­szeripari szakemberek egy­hangúlag cáfolják, hogy a magyar élelmiszerekben egészségkárosító anyagok le­hetnének. Dr. Fenyvessy Jó­zsef egyetemi docens, a Sze­gedi Élelmiszeripari Főisko­la Élelmiszertechnológiai Tanszékének vezetője úgy véli, a magyar élelmezésügyi előírások mellett, amelyek szigorúbbak a nyugat-euró­paiaknál is, ez teljesen lehe­tetlen. A törvény szerint ada­lékanyagokat abban az eset­ben szabad használni, ha az védi az élelmiszer tápértékét, segíti az élelmiszer minősé­gének és stabilitásának meg­tartását, javítja úgynevezett érzékszervi tulajdonságait vagy segíti előállítását, cso­magolását és tárolását. Ha egy élelmiszer eleget tesz egyik feltételnek, akkor el­lenőrzési eljáráson kell át­mennie, amelynek során az adalékanyagot az Országos Élelmezési és Táplálkozástu­dományi Intézet szigorú vizsgálat alapján engedélye­zi. Magyarországon ugyan­akkor a külföldről bejövő élelmiszert is engedélyeztet­ni kell; külföldi áru nem tar­talmazhat olyan adalékanya­got, amelyet a magyar ellen­őrzés nem fogad el. „Termé­szetesen az a legjobb élelmi­szer, amelyben nincsenek adalékanyagok - folytatta a SZÉF főigazgató-helyettese -, de a Magyarországon en­gedélyezett adalékok annyira alapos ellenőrzésnek vannak alávetve, hogy kizárható minden veszély." A szakem­ber szerint a magyar élelmi­szeriparban inkább az hagy kívánnivalót, ahogyan az élelmiszerek címkéjén a vá­sárlót eligazítják. így például hiányoznak a táplálkozási ajánlások, amellyel a fo­szülőföldé, Eperszedő szél a címe. A földhöz, a szülőfa­lumhoz, az anya-anyaghoz való kötődés ciklusa ez. A második fényörvény - ez a szex-csakrának felel meg ­a szerelemé. Az élet szerel­mét, annak fény- és árnyol­dalait hivatott kifejezni. A Zsoltáros ének című harma­dik ciklus a haza, a hazafi­ság, a magyarság érzelem­és gondolatrezgéseit szeret­né összesűrítve közvetíteni. A negyedik ciklus, a Fehér fantázia a szívcsakra körüli fényköröké, az ember ember voltának és múlandóságának kérdéseivel viaskodik. A to­rok vagy gégecsakrának ne­vezett energiaközpontot mint a szólás, a kifejezés centrumát tartják számon. Ezeket a fényköröket a Har­lekin fia versciklus jeleníti meg, amely groteszk és ab­szurd elemekkel teletűzdel­ve szól egy világról - tulaj­donképp a mai valóságról, a mi világunkról -, ahol a szó hatalma nem hatalom, ahol a pénz az Isten. Ez a kor, amelyben élünk, a keleti fi­lozófia szerint a Káli juga. Pontosan olyannak írják le, amilyennek mi itt ma meg­éljük. Nincs vigaszuk, sőt, azt ígérik, lesz ez még sok­Simai Mihály: „A keleti filozófiákon keresztül jutottam el újra az istenhithez." (Fotó: Miskolczi Róbert) kai rosszabb is. Gyermek­ként templomjáró és Jézus­ka-hívő voltam, később szinkronban az össztársadal­mi nyomással, meg az ifjú­kori pogány hajlandóságom­mal, lettem ateista. Azután hosszú istenkeresési úton mentem keresztül, nézetem átalakult istenhitté. Érdekes módon nem az egyházakon keresztül, hanem a keleti fi­lozófiák, a jóga és különbö­ző energiatechnikák megis­merésén át jutottam el újra oda, hogy mélyen istenhívő legyek. Ezeknek az élmé­nyeknek, érzéseknek, gon­dolatoknak a terméke a két legfelsőbb csakrának megfe­Csökkentek az árak • Budapest (MTI) Valamennyi vezető rész­vény veszített értékéből ked­den a Budapesti Értéktőzs­dén. A BUX-index értéke napközben folyamatosan csökkent, záráskor 6.905 ponton állt, ami 204 pontos esést jelent hétfőhöz képest. A határidős BUX elszámoló­árai a közelebbi lejáratokban 105-185 ponttal, a távolabbi terminekre 250-360 ponttal csökkentek. Több mint 100 forinttal gyengültek a Mol­részvények, a papír 4115 fo­rinton zárta a kereskedést. A TVK árfolyama 3665 forint­ra esett vissza. A Borsod­Chem részvényei 6.445 fo­rintot értek záráskor, ami 255 forintos árfolyamvesz­tést jelent. Az OTP-papírok ára 6265 forintra csökkent. A gyógyszergyárak remény­teljes gyorsjelentései ellen­ére ismét 9000* forint alá esett az Égis árfolyama, 8950 forintot értek záráskor a társaság részvényei. A Richter 18 ezer 200 forinton zárt. A Danubius 350 forint­tal gyengült, és jelentősen veszítettek értékükből a gép­ipari, valamint a műanyag­ipari részvények is. A kiváló háromnegyed éves eredmé­nyeket felmutató Grabop­lastnak 11 ezer forintig csú­szott vissza napközben az árfolyama. Csökkent a kár­pótlási jegyek ára is, a nap végén 980 forintot ért egy jegy-

Next

/
Thumbnails
Contents