Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-11 / 263. szám
KEDD, 1997. Nov. 11. A HELYZET 7 • Pintér József jubileumi tárlata Színtudatosság és szerkezeti rend Pintér József festőművész 75. születésnapja tiszteletére jubileumi kiállítást rendezett a Móra Ferenc Múzeum a Horváth Mihály utcai Képtárban. Az egy hónapon át látogatható tárlatot pénteken délután dr. Trogmayer Ottó régész, nyugalmazott megyei múzeumigazgató nyitotta meg. Pintér Józseffel - akit a jeles alkalomból emlékplakettel tüntetett ki dr. Szalay István polgármester - műtermében beszélgettünk. • A 75, születésnap és a kiállítás apropó a visszatekintésre és az összegzésre. Hogyan indult a pályája? - Édesapám a Horthy-korszakban kémelhárftó tiszt volt a szegedi dandárparancsnokságon, angolul, németül, franciául és olaszul anyanyelvi szinten beszélt. 1931ben lelőtték a jugoszlávok a határon, a semleges zónában. Az akkori rendelkezések szerint édesanyám fél évvel a halála után már nem kapott semmilyen állami ellátást, mert apám nem rendelkezett elegendő szolgálati idővel. Ezek után nagyon rossz sorom volt, a családban nem szerették a szegény rokonokat. Sokat nélkülöztünk édesanyámmal. A Boldogasszony sugárúton laktunk, gyakran nem tudtunk fűteni sem. Már kisgyermekként rajzolni kezdtem. A Tolnai Világlapjának melléklete festményeket is közölt, amelyeket sorban lemásoltam. Mindenki dicsért, milyen szépen rajzolok, ezért megmutattuk munkáimat egy tanárnak, aki javasolta. hogy modellek után rajzoljak. Jól sikerültek ezek a képek is, ezért bekopogtattam velük a szemben lakó Vinkler Lászlóhoz. Laci bácsi megkérdezte, hol tanulok, majd felajánlotta, hogy járjak hozzá. Később, amikor az '50-es évek elején a tanárképző főiskola rajz tanszékének vezetője lett, én is bekerültem a főiskolára. Öt vagy hat év alatt szereztem diplomát, mert nem az érdekelt, kapok-e papírt, hanem az, hogy abszolút biztonságosan megtanuljam az anatómiát, a színelméletet és a szerkesztést. • Sokfelé járt külföldön tanulmányúton, különösen gyakran volt kiállítása Jugoszláviában... - A hatvanas évektől jugoszláv művészek gyakran jöttek Magyarországra, én pedig értékeltem azt a lehetőséget, hogy a kinti magyarokhoz csak úgy juthatott el a magyar képzőművészet, ha mi szegedi és vásárhelyi művészek összefogtunk és levittük az anyagainkat. Sokszor cseréltünk kiállítási anyagot a jugoszláv művészekkel, hogy lehetőségünk legyen a bemutatkozásra. 1961-től 1985-ig minden évben kiállítottunk Jugoszláviában. Sok jugoszláv és magyarországi művészt is megismertem ott. Mivel humánus, jószívű és segítőkész ember vagyok, nagyon megszerettek és gyakran meghívtak különböző művésztelepekre. Ma már nem létezik ilyen baráti kapcsolat a képzőművészek között, mindenki törtet, mindenki lesöpri magáról a feleslegesnek ítélt dolgokat. Ez a beburkolózás leszűkíti az emberi kapcsolatokat. • Mennyire hat a műtárgypiacra az ország gazdasági helyzete? - Minden kedvezőtlen változás azonnal jelentkezik. Az anyagi viszonyok egészen mások, mint a hetvenesnyolcvanas években. Az idősebb művészeknek nevetségesen alacsony a nyugdíjuk, szinte még a lakbért sem tudjuk kifizetni belőle. A Képzőművészeti Alap 1988-89ben teljesen tönkrement, régen a képcsarnokokban megrendezett kiállítások anyagának jó része elkelt, s ez hónapokra biztosította a művészek megélhetését. Minden héten beadhattunk néhány munkát, amelyik kép nagyon jó volt, azt készpénzért azonnal megvették. Akkoriban nagyon szigorú volt a zsűri, nem vették be csak a Művészeti Alap vagy a szövetség tagjainak képeit. Ma pedig már mindenki művész. Szegeden is több mint kétszázan vallják magukat hivatásos képzőművésznek. • A szakavatott ítészek Írják művészetéről: „rend uralja a kompozícióit", „megtalálta a realitás és az elvonatkoztatás optimális arányát", „a színtudatosság okozza stiláris könnyedségét". Egyetért ezekkel az értékelésekkel? - A precíz munkát, a tiszta színezést, a pontos színelméleti felépítést és a szerkezet szigorú rendjét abszolút fontosnak tartom, anélkül nem lehet profizmusról beszélni. Sajnos ma sok dilettáns kép készül, teljesen félrevezetik, megfertőzik velük az embereket. H. Zs. Pintér József: „A dilettáns képekkel megfertőzik az embereket." (Fotó: Mohos Angéla) Gólyabál a főiskolán • DM-információ Gólyabált rendez a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola november 12-én, szerdán 19 órai kezdettel a Hungária Szállóban. • Kiszomboron lesz határátkelő! Horn: a politikus is ember Horn Gyula, miniszterelnök: „November 16-án nem csupán a NATO-tagságról, hanem az ország jövőjéről döntünk." (Fotó: Miskolczi Róbert) Sztároknak kijáró érdeklődés kísérte Horn Gyula miniszterelnök szombati, Csongrád megyei programját. A kormányfői humort is fölvillantó, szónoklatokat Ízesítő fordulatokat viharos tapssal honorálta a szegedi, illetve a deszki közönség. Az előadások közötti szünetekben pedig a politikus legalább száz autogramot adott. A NATO-fórum, a röpke sajtótájékoztató, s a deszki sportcsarnokavató keretezte program elemeként lapunk kérdéseire is válaszolt a miniszterelnök. • Kihívások előtt áll Magyarország. De Európa is? - A modernizáció mai szintjére Európa nyugati fele 80 év alatt jutott el, nekünk 10-15 év áll rendelkezésünkre. Azt pedig amit a demokratikus intézményrendszer terén az utóbbi 7 évben Magyarország elért, a nyugateurópai országok több, mint két évtized eredményeként mutatták föl. Ezt a nemzetek közössége most értékeli, s ez erőfeszítéseinket hitelesíti. Ami példátlan fordulat! Úgy is mondhatnám: nem koldusként ácsorgunk Európa és a NATO kapujában. E történelmi eséllyel, hogy részesei lehetünk az euroatlanti integrációnak, nekünk élni kell. Európában nem könnyű feladat az itteni 19 fejlett és 21 elmaradott ország közötti, illetve a gazdasági feszültségeket kezelni. De Európa számára az is kihívás, hogy jelenleg nincs a nemzetközi fejlődés középpontjában. Amire Európa válasza: az integráció. • A magyar múltat elemezve előadásában úgy fogalmazott, hogy az 1867-es kiegyezés óta mindössze az azt követő 50 évben gyarapodott az ország, erősödött a polgárság, amikor anyagilag és szellemileg egyaránt a legjobb úton jártunk, hogy Európa fejlett részéhez tartozzunk. Ezt szakította meg a két világháború, s az ezeket követő tragikus eseménysor: Trianon, a párizsi békeszerződések, a nem általunk választott társadalmi rendszer, a válságok. Az elmúlt közel 80 évben a magyarság csak veszített... A fórum hallgatósága is megfogalmazta: furcsa, hogy ma így értékeli a magyar történelmet Ön, az egykori rosztovi diák... - A rosztovi pénzügyi, gazdasági főiskolán nem gondoltam, hogy Magyarországon egyszqr még a NATO-csatlakozás kerül napirendre. És még sok minden mást se gondoltam. Például azt sem, hogy szétesik a Szovjetunió. De a világot a változás, a fejlődés jellemzi. Ez alól az ember sem kivétel! S a politikusok is emberek. Ők is képesek változni és fejlődni. Nekik is adjunk meg e lehetőséget! Engem nem az érdekel, harminc évvel ezelőtt mit csinált, hol járt az ember, hanem az, hogy ma mit tesz le az ország asztalára, ha már egyszer politikus! A múlt elemzése pedig azért szükséges, hogy láthatóvá váljék: most, a XX. század végén van esély arra, hogy az ország végre minden területen gyarapodjon és gazdagodjon. • A NATO-hoz való csatlakozást ellenzők szerint a szomszédokkal kötött három alapszerződés elegendő biztosíték: nem fenyegeti az országot olyan veszély, mely indokolttá tenné NATO-tagságunkat. - Az alapszerződések bizonyították: az államközi kapcsolatok fejlődése jótékonyan hat a szomszédos országokban élő magyarság helyzetére. Ugyanakkor annak igazolását is jelentik, hogy ez az ország túl akar lépni a múlt sérelmein. Persze az alapszerződések nem jelentenek megváltást, de hivatkozást nyújtanak, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás megalapozását jelentik. Arra is gondolni kell, hogy léteznek olyan veszélyek, mint például a maffiák, az ellenőrizetlenül kószáló atomfegyverek, melyekkel eddig nem számoltunk, de kezelésükre ott: a NATO. • A környező országok közül Oroszország nem üdvözölte, hogy Magyarországot meghívták a NATO-ba. - Az orosz politikusok dolga, hogyan ítélik meg a NATO bővítésének folyamatát. Oroszország nem szomszédunk. Számunkra mégis az jelentene igazi biztonságot, ha ott is végbemennének a demokratikus változások. Ugyanakkor azt is látni kell. hogy a júliusi madridi bejelentést követően intenzívvé váltak a magyar-orosz kapcsolatok. Évek óta húzódó ügyek végére kerül pont. • A NATO-tag Magyarországra tekinthet-e bárki úgy, mint számára fenyegetőtényezőre? A bécsi európai haderőcsökkentési tárgyalásokon bejelentettük: azzal, hogy Magyarország számára megnyílt a NATO-csatlakozás lehetősége, nem kívánunk élni az ott biztosított lehetőségekkel, azaz nem akarunk annyi harci gépet, tankot, páncélozott járművet, tüzérségi eszközt hadrendben tartani, mint amennyit a nemzetközi megállapodások számunkra lehetővé tesznek. Továbbá: a NATO fennállása alatt egyetlen agressziót sem hajtott végre, senkit nem szállt meg, senki ellen nem indított támadást. Viszont vállalja tagjai védelmét. • Országunk sziget voltát erősíti esetleges NATOtagságunk. E helyzet előnyös vagy hátrányos számunkra? - kérdeztük a sajtótájékozatón. - Nem Magyarország lenne az egyetlen, mely tagja az Észak-atlanti Szövetségnek, de nem határos NATO-országokkal. A NATO bővítése: folyamat. Az első kört most három ország jelenti. Sajnálatos, de csakis Szlovákián múlott, hogy nem került be e körbe. Ausztria '98 tavaszán dönt a semlegesség státusáról, Szlovénia és Románia pedig nagyon szeretne bekerülni a NATO-ba. Tehát nem maradunk NATO-sziget Európa közepén. • A NATO-propaganda része-e a választási kampánynak? - Ez két különböző dolog. Persze a '98-as parlamenti választások szempontjából is fontos, hogy a két koalíciós párt, mindenekelőtt az MSZP, a NATO-tagságot saját ügyének is tekinti. • Szegeden nincs helyőrség. Egy ilyen határ menti nagyváros számára a NATO-csatlakozás „többet" jelent? - A mai mozgó világban, ilyen technika mellett ez nem szempont. • A november 16-i népszavazásnak mi a tétje? - Nem csupán a NATOhoz való csatlakozásról döntünk. Ugyanis a NATO tagjaként sokkal, de sokkal könnyebb út vezet az Európai Unióhoz. Az ország jövőjéről és sorsáról van szó. Bfzom abban, hogy - mint már anynyiszor, most is - bölcsen dönt a nép. • A Dél-Alföld számára lényeges „integrációs kérdés" - hangzott el a sajtótájékoztatón -, hogy a kormányfő romániai látogatásán megállapodott-e a kiszombori határátkelő létesítéséről, illetve hogy mikorra ér el Szegedig az autópálya? - Kiszomboron lesz határátkelőhely. Az autópálya pedig 2000-ig Szegedig érhet. • Lesz-e jugoszláv-magyar alapszerződés? - E kérdéssel most nem foglalkozunk, mert a békeszerződés megvalósítása, a boszniai helyzet rendezése van napirenden. De nyitottak vagyunk a jugoszlávok irányába. • Az európai uniós tagság mit jelent a foglalkoztatás-politikában? - kérdezték a fórumon. - Az EU szociális rendelkezései meghaladják azt, mint amit ma Magyarország nyújt. Például aki ugyanazért a munkáért egy nőnek kevesebbet fizet, mint egy férfinak, azt keményen megbüntetik; egyetlen munkavállálót sem érhet hátrányos megkülönböztetés tulajdonosváltás miatt. Hangsúlyozni szükséges: e térségből Magyarország az egyetlen, mely e reformokat bekapcsolta átalakulási folyamatába. Ezt célozták az egészségügyet, a nyugdíjrendszert, a szociális ellátásokat átalakító változások. Azaz: ha Magyarországot felveszik az EU-ba, nem fog gondot okozni a közösségnek. • A deszkieket szerbül is köszöntő miniszterelnöktől kérdezzük: a kisebbségeknek mikor lesz parlamenti képviselete? - A választójogot érintő módosításokhoz a hat parlamenti párt egyetértése kell. A kisebbségek képviseletéről, a kvótákról és szavazási módokról még tart az egyeztetés. Egyelőre nincs döntés. • A jelenlegi kormánykoalíció pártjai megegyeztek-e a Fidesz-MPP-vel a választások másik esélyese, a kisgazdák kiszorítása érdekében? - Semmiféle megegyezés sincs - zárta le a további kérdések sorát a rövid felelet. Újszászi Ilona Zonta - a beteg gyermekekért • Munkatársunktól Változtatni a nők hátrányos helyzetén, segíteni a rossz anyagi körülmények között élő, illetve beteg fiataloknak és gyermekeknek. Ezek a célok hívták életre és mozgatják azt a nemzetközi klubhálózatot, amelynek neve Zonta. A világon 40 ezer nőt tömörítő Zonta-klubok nemzetközi hálózatába a szegedit tavaly nyáron vették fel. Az 1993-ban alakult szegedi Zonta-klub 20 tagú, a tagság alapvető kritériuma, hogy a jelentkező nő szakmájában kimagasló teljesítményt nyújtson. A klub eredeti célkitűzésének megfelelően támogatja a hátrányos helyzetben levőket, s e karitatív tevékenység érdekében szervez minden esztendőben jótékonysági bálát. Az idén ötödik alkalommal kerül sor a hagyományos Zonta-bálra, amelynek bevételét és a szponzoroktól kapott támogatásokat a SZOTE Gyermekklinikája gyermekpszichiátriai, illetve onkológia osztálya javára fordítják. Ezeknek az osztályoknak, illetve az itt kezelt gyerekeknek vásárolnak játékokat, videokazettákat, egyéb foglalkoztatási eszközöket. A korábbi bálakon összegyűlt pénzt a szegedi gyermekkórház cukorbetegségben szenvedő gyerekeinek megsegítésére, a domaszéki szegény sorsú gyerekek táboroztatására és az ugyancsak betegeket támogató Karfonat Alapítvány javára fordították. A Tisza Szállóban november 22-én este 7 órakor megrendezendő 5. Zonta-bál az első bálozók bálja lesz, melyet 10 fiatal pár - dr. Viszt Ferencné betanításában - angol keringővel nyit meg. A felajánlásokat a következő névre és számlaszámra várják: Reménysugár Alapítvány a Dél-Alföldi Hematológiai és Onkológiai Beteg Gyermekekért, 1040280528017662-00000000. A jótékonysági bállal kapcsolatos információkkal szolgál a Zonta-klub alelnöke, dr. Császárné Jóó Gyöngyi, a 318748-as telefonszámon. Jegyek elővételben a gőzfürdő szoláriumában kaphatók. Avtómönia • Munkatársunktól Ma este fél hétkor ismét jelentkezik az Autómánia című magazin a Telin tévében. Az adásban bemutatják a Mercedes A-osztályt, a Citroen Xsarát, a Toyota Corollát és a Seat Árosát. A telefonos játékon ajándékokat nyerhetnek a kérdésekre helyesen válaszoló nézők. Alföldi Tükör • DM-információ Volt Szegeden egy sikeres magángimnázium a század első felében. Tunyog'i Csapó János iskolája révén vált ismertté. Kevesen tudják, hogy hazánkból elszármazott fia hasonló babérokat aratott, méghozzá az irodalom területén. Az emigráns és nemrégiben hazatért költő -, Kocsis Gábor néven publikál a német és angol.nyelv mellett már magyarul is. Első anyanyelvű kötete Szegeden jelent meg. Az Alföldi Napló adása szerdán, 17.15kor látható az MTV 1 -en.