Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-11 / 263. szám

4 KRÓNIKA KEDD, 1997. Nov. 11. MA A MUNKÁSPÁRT belvárosi alapszervezete 16 órakor taggyűlést tart a Fő fasor 9. alatti Munkás Művelődési Központban. MUNKAÜGYI jogtanácsadást tart dr. Szabó Emese a KKDSZ (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete) Csongrád Megyei Irodáján (Szeged, Temesvári krt. 42., tel.: 432-578) a Bálint Sándor Művelődési Ház épületében, délután 5-től 6 óráig. DEUTCHS TAMÁS 18 órától egyetemistákkal beszélget politikáról a JATE jogi karán. HOLNAP MÉSZÁROS ATTILA, a 25-ös választókerület (Tápé) képviselője fogadóórát tart 12.30-tól 17.30-ig a tápéi ügyfélszolgálaton (Honfoglalás u.). DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15 és 16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szegeden, a Szilágyi utca 2. II. em. 204-es szobában. DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a I l-es választókerület (Belváros) képviselője fogadóórát tart 16 és 17 óra között a városháza 113-as termében (Széchenyi tér 10 ). KATONA GYULA, a 13-as"választókerület (Móraváros) képviselője fogadóórát tart 17-től 18 óráig a Római Katolikus Egyház Közösségi Ház Könyvtárában (Kálvária tér). A MUNKÁSPÁRf újszegedi alapszervezete 17 órakor taggyűlést tart a Fő fasor 9. alatti Munkás Művelődési Otthonban. A POLGÁRI SZEGEDÉRT EGYESÜLET szociális választóirodát működtet 17 és 18 óra között a Dózsa György utca 2. szám alatt. Telefon: 310490, 486-356. Különdíj a Kék mantának Szendrei doktor Tátralomnicról hozta Szegedre a díszes díjat. (Fotó: Daróczi Sándor) Néhány hónappal ezelőtt több írásban is beszámoltunk arról az expedícióról, amelynek tagjaiként szegedi búvárok is elutaztak az Indiai-óceánban fekvő Maldiv-szigetekre. Sikeres kutatómunkájuk során filmet is forgattak az egzotikus tengeri világ látványosságairól, amelyet a tátralomnici búvárfilmfesztiválon különdíjjal jutalmaztak. Ha azt halljuk, hogy filmfesztivál, leginkább Cannes, Berlin, netán Karlovy Vary jut szünkbe. Ki gondolná, hogy például a magas hegyek között, Tátralomnicon is összegyűlhetnek a világ négy sarkából azért a szakma értői, hogy filmeket zsűrizzenek. Pedig így történt a közelmúltban a IV. Búvárfilm fesztiválnak adott otthont ez a téli szépségeiről elhíresült üdülőközpont. Többek között németek, osztrákok, spanyolok, törökök alkotásai mellett a magyar Kék manta búvárklub produkciója is versenybe szállt. S olyan nagy sikert arattak, hogy elnyerték a fesztiválzsúri különdíját. A Maldiv-szigeteket ölelő óceán élővilágáról készült, kétszer 35 perces produkció rendezői Keresnyei János és dr. Szendrei Gábor, operatőrei Vida István és Havai Károly, míg a vágóként Szentes László dolgozott. Mint dr. Szendrei Gábortói megtudtuk, ezt a sikert értve ez alatt magát az expedíciót, s a film elkészítését is - csak első nagyobb lépésként szeretnénk számontartani. Ugyanis már készül csapatuk a következő komoly megmérettetésre: a világ legnagyobb víz alatti csodáját, az ausztrál korallgátat akarják meghódftani. Természetesen ott is fényképezőgépekkel és videóval „vadásznak" a természet szépségeire, s szó sincs arról, hogy szigonyokat, hálókat vinnének magukkal. Még nem eldöntött, kik is alkotják majd ezt az expedíciót, így aztán Szendrei doktor örömmel várja mindazok hívását a 06-30-637-862-es telefonszámon, akik szívesen bekapcsolódnának a Kék mantások következő útjába, netán még anyagi áldozatokat is tudnak hozni a nem mindennapi vállalkozás sikeréért. B. Z. • Elsőként Szegeden ínyenc vacsora a Royalban Szegeden indul a „Vendég" című gasztronómiai szaklap országos rendezvénysorozata. November 14-én, pénteken este 7 órakor, a Royal Szálló éttermében „Szegedi ínyenc vacsorára" várják a különlegesen finom falatokat kedvelő vendégeket az est rendezői: a Royal Hotel, és a Délmagyarország Lap- és Könyvkiadó Kft. A „Vendég" című gasztronómiai folyóirat országjáró rendezvénysorozatát azzal a szándékkal szervezték meg, hogy az ínyencvacsoráknak otthont adó térségek gasztronómiai és borkultúrájára irányítsa a figyelmet. A szegedi vacsoraest szakmai rangját jelzi, hogy a menüsor lektorálását Lukács István Oscar-díjas mesterszakács végzi majd. Az ínyencvacsora fogásait a jeles alkalomra összeállt „szegedi szakácsválogatott" tagjai készítik el. Bödő Gyula konyhafőnök (Botond étterem), Faragó Sándor mesterszakács (Roosevelt téri halászcsárda), Mészáros Gyula mesterszakács (Hungária Hotel), és Pipicz Zoltán konyhafónök (Royal Hotel) ötfogásos vacsoráján aperitifként Boszorkányszigeti kontyalávalót és Ártéri ágyaspálinkát kínálnak az étvágy fokozása érdekében. Ezután Szögedi töltött kecsege, Falusi gyöngyösleves házi tésztával, Csirágkévék parasztsonkában juhsajt mártással, Csongrádi kemencés töltött libacomb diós, birsalmás párolt káposztával, valamint Szatymazi barackos lepény következik. A vacsora előtt kóstolóval egybekötött borbemutató vár a vendégekre: az italokat a VYLYAN Rt., Somodi Sándor pincészete, és a Duna Hungária Borház ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A vacsoraest fővédnöke Géczy József országgyűlési képviselő. Védnökei: Dlusztus Imre, a Délmagyarország főszerkesztője és Kiss Dezső Péter, a Vendég című szaklap főszerkesztője. Aki szeretné megkóstolni a szegedi ínyencségeket, a Royal Hotel (Szeged, Kölcsey u. 1-3.) igazgatói titkárságán foglalhat asztalt. A titkárság telefonszáma: 62/ 475-275. Ny. P. miről írt a DM? • 75 éve A borexport válsága A magyar bortermelés válságos helyzetével foglalkozott a magyar-osztrák gazdasági konferenciának Budapesten tartott legutóbbi • 50 éve ülése. Ausztria a bor beviteli vámot nagymértékben felemelte, s (gy a magyar borkereskedelem válságos helyzetbekerült. (1922) Az új házirend Utcai ablakokban és erkélyen elhelyezett virágokat csak este tíztől reggel hatig lehet öntözni. Ha a lakók fele az esetleges kutya illetve macska ellen kifogást emel, akkor az állatot el kell távolítani. Ruhaneműt szellőztetni, kirázni, porolni csak hét és tíz óra között szabad. Utcai ablakon porrongyot kirázni tilos. A házirend megszegése kihágás, s az eljárást a rendőrség indítja meg. (1947) • 25 éve A ,Játékok" atyja A szegedi emlékek sorozat befejezéséül Hont Ferencet, a szegedi születésű rendezőt mutatjuk be. Élete, pályafutása szinte jelképe annak, milyen szellemi erőket adott ez a város a színészetnek. Hont Ferenc most 65 éves. Szegedi gyermekkori évei után Budapestre, majd Párizsba került. 1927ben a Délmagyarban először ő vetette fel a szabadtéri játékok gondolatát egy cikkében. Hazatérve Magyarországra vendégrendező volt Szegeden. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma tagjainak támogatásával kezdett hozzá a szabadtéri játékok megszervezéséhez. (1972) jáiiló MA AZ IFJÚSÁGI IRODÁBAN 14.30-tól 16.30-ig pszichológiai és életvezetési tanácsadás, 16-tól Alba óra. A SZOTE-KLUBBAN 18.30-tól A rózsa neve című filmet vetítik, 21-től Storyville-koncert. Vendég a Sasfészek-klub; 23-tól repeta parti Gajdács Zoltánnal. A JATE-KLUBBAN 20 órától Ördög Ottó előadóestJ A REGŐS BENDEGÚZBAN 22-tól Factor Bandkoncert, utána Tátrai Tibor és a Kiru Gotta Humlble zenekarjátszik. HOLNAP MOBILITÁS (speciális külföldi csereprogramok) 16.30-tól 17.30-ig az Ifjúsági Irodában, 18 órától Amiga-klub. KERTBARÁTOKNAK 17 órakor egynyári és évelő lágyszárú dísznövények alkalmazásáról beszél dr. Hovorka Istvánná, a Bartók Béla Művelődési Központban. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc.u. 1-3.) ma, 16.30-tól fazekas szakkör gyerekeknek (holnap, 15.30-tól); szerdán 15-órától hímzés, 16-tól csuhé- és kosárfonás. Dlusztus Imre Barcs Sándor - Volt beszélgetésünkben egy út, illetve egy zsákutca, ahonnan nem fordultunk ki: mondtad, hogy a népiekkel nem találtad a közös szót. Az urbánusokkal sikerült kapcsolatot tere mtened? - Rám a Szép Szó köre hatott a legjobban. Az urbánusok között sok, nagyon értékes embert ismertem meg, például Ignotus Pált és Fejtő Ferencet. Nagyon szerettem Gáspár Zoltánt, aki okos, európai humanista volt, kitűnő esszéista, sajnos a háborúban odaveszett. - Gondolom, József Attilával is megismerkedtél. - Sajnos csak akkor, amikor már nagyon beteg volt. Egyszer vittem neki egy irodalmi glosszát. A szerkesztőségben csak Ignotus Pál tartózkodott, mondtam: József Attilát keresem. Azt válaszolta: ülj le az előszobában, már itt kellene lennie. Ignotus dolgozott, elég ideges volt, ráadásul jött egy vékony fiatalember, aki szintén Attilát kereste. Nemsokára megjött József Attila, köszöntöttük egymást, és csak úgy odavetettem neki, hogy kéziratot hoztam, ezért a fiatalembert magam elé engedtem. Nyitva volt az ajtó, hallhattam a párbeszédet. A számomra ismeretlen férfi négyszemközt akart beszélni Attilával, ő azt válaszolta, hogy Ignotus Pál testi-lelki jó barátja, nincs előtte titka. Erre közbeszólt Ignotus, hogy „Attila, kérlek, 25 percet késtél, rengeteg a munkám, engedelmeddel most megyek." Továbbra is nyitva maradt az ajtó, ezért a többit is hallhattam. .Attila, üzenetet hoztam neked a párttól" (gy az idegen férfi. József Attila nem válaszolt. A másik folytatta: „a párt azt üzeni, hogy hagyjátok abba ezt a teljesen felesleges népi-urbánus vitát!" És még folytatta volna, de Attila közbeszólt: „Tudod mit? Le van szarva a te pártod!" Ez '36ban történhetett. - Ki volt az a fiatalember? - A válasz egy másik történetben rejtőzködik. 1945 januárjában átvettem a Szabadság szerkesztését, kiadását, Írását, szervezését, szóval mindent, az Új Magyarság régi szerkesztőségében. Állandóan követelőztem, hogy adjanak mellém egy gazdasági embert, mert a rikkancsok a pénzt az én zsebembe rakták, az újságírókat meg onnan fizettem. Jöttek a kollégák, minden nap más, mindenki hozott valamit, én meg húszfilléresekkel fizettem. Aztán szerkesztettem, mentem a nyomdába, és a friss számokat én rajzszögeztem ki a kapukra. Végre a kommunisták a felejthetetlen humanista Haraszti Sándort odahelyezték, persze, távolabbi céllal, ő mindenben segített, Damjanich utcai lakásán még zsírral és tojással is megajándékozott. 1945 júniusában elkerültem a Szabadságtól, az MTI felelős szerkesztője lettem, de gyakran találkoztam többek között a magyar-jugoszláv baráti társaságban Harasztival, aki a társaság titkára volt - az elnök Rajk László -, majd '56 után Harasztit lecsukták, végül kiengedték, és én az MTI-ben szerződtettem. Megjegyzem, végig bírálta az úgynevezett „C kiadványt". Évekig járt föl hozzám, hozta a jelentéseit, és egyszer valami telje(VI. rész) sen indifferens dologról beszélgettünk, amikor hirtelen felvillant agyamban az a fiatalember, akit a Szép Szó szerkesztőségében láttam. „Nem te voltál az?" - kérdeztem tőle. Ő volt. Egyébként a Szép Szó-jelenetet a Munkásmozgalmi Intézetben magnóra mondtam. - Megint előre szaladtunk az időben. Javaslom, lépjünk vissza, egészen Zsilinszkyig! - Onnan kell kezdenem, hogy én idegenkedtem tőle. - Az Áchim-gyilkosság miatt? - Részben ezért, másrészt pedig azért, mert a „szegedi gondolat" jegyében horthysta volt. Csak azt tudtam róla, hogy a kommün után a fehérekkel tartott. Apropó, azt tudod, hogy 1919ben ki mentette át Zsilinszkyt a jugoszláv határon? - Nem tudom. - Kiss János. - A későbbi altábornagy. - Igen, innen a barátság. - Neked mi volt a személyes belépőd Zsilinszkynél? - Az 1935-ös, furcsa választás. A német nagykövet kifejezte kormánya kérését Gömbösnél, hogy két képviselő ne kerüljön be a Parlamentbe. Zsilinszky volt az egyik, a másik Grieger Miklós, aki „német származású katolikus pap volt, de a Gratz-féle, antináci szervezet híve. - Gömbös mit tehetett Zsilinszky ellen? - Például bevezette a csendőrterrort. Amikor Bandi bácsi megjelent a választókerületében, mindenütt csendőrrel találkozott. Támogatni akarták őt a volt oktobristák, tehát Károlyi hívei, de kikergették őket a választókerületből. Még Móricz Zsigmondot is kiparancsolták. Aztán atyai jóbarátom, Tamási Áron utazott le, de Mátészalkán megállították, nem engedték be a választókerületbe. Tamási Áron fölmutatta a román útlevelét, mondván: Erdélyben élő magyar író, de ez semmit sem ért a csendőröknél. - Végül Zsilinszky megtartotta a választási beszédét? - Nem. A csendőrök megvasalták. Lincshangulat keletkezett. Ha valaki nem kezdi el énekelni a Himnuszt, akkor szörnyű tragédia lehetett volná. A Himnusz után keletkezett kis szünetben Zsilinszky annyit mondott még, hogy „Nyugodjanak meg, emberek, vissza fogok jönni, ezek nem tudják, hogy mit csinálnak." A „Tebenned bíztunk eleitől fogva" zsoltár hangjai mellett kísérték el Zsilinszkyt a csendőrök. - Kitől értesültél mindarról, hogy ez történt Tarpán? - Talpassy Tibortól, aki mind Zsilinszkynek, mind nekem jóbarátom volt. - Szóval, te akkor még nem voltál zsilinszkysta, de már érdeklődtél iránta. - Újságíróként, a Magyar Hírlap megbízásából kellett volna tudósítani a választási gyűléseiről. - Ezek szerint Zsilinszky személyisége foglalkoztatott, de a kapcsalatfelvétel még váratott magára. - Úgy van. Főleg azért, mert nagyon zárkózott ember volt. Érdekes, hogy amilyen merész, vakmerő férfinek mutatkozott, ugyanolyan gátlásos volt, különösen nőkkel szemben. - Miért? - Ezt nem lehet megmagyarázni. - Végül is mikor ismerkedtél meg vele? - 1939-ben. Találkoztam az utcán Rubletzky Gézával, aki baloldali ember volt, radikális forradalmár, s éppen akkor tért haza franciaországi emigrációjából. Hamis útlevéllel - mert az eredetit elvették tőle a nagykövetségen, hogy ne jöhessen haza - és hamis néven. Zsilinszky elhelyezte őt a Televíziós Ligánál, ami később politikai vonalának egyik segítője lett, a külkapcsolatokkal foglalkozott, és a háború alatt a kiugrási kísérletben játszott szerepet. Szóval találkoztam Rubletzkyvel, ő hívott. A Hangliba megy Zsilinszkyhez, menjek vele. Bemutat neki. (Folytatjuk.)