Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-10 / 262. szám
HÉTFŐ, 1997. Nov. 10. BELFÖLD 3 Mozisok konferenciája • Szolnok (MTI) A közép- és kelet-európai moziszövetségek konferenciáját - szolnoki kezdeményezésre - november 14-15-én rendezik meg Budapesten. A Tisza-parti városban működő Mozisok Országos Szövetségének titkára, Dajka Miklós vasárnap elmondta: a kétnapos konferencián áttekintik majd a mozis kultúra átalakulását, a mozizás különböző támogatási lehetőségeit és a szövetségek közötti jövőbeni együttműködés módozatait. Reformátusok médiaügyei • Berekfürdő (MTI) A Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) I. Kárpát-medencei médiakonferenciája vasárnap zárult Berekfürdőn. A háromnapos tanácskozáson Egyházak a világi médiában - médiumok az egyházban kérdéskörben hangzott el előadás. A témához többek között a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió vezetői szóltak hozzá egy-egy korreferátum erejéig. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők elfogadták a Tőkés László elnök előadásában a konferencia résztvevői kérik a református egyház vezetőit, hogy tiltakozzanak a világi médiában jelenleg érvényesüld reklámpolitika ellen. Szorgalmazzák, hogy a református egyház a felekezeti arányoknak megfelelő mértékben részesüljön a Duna Televízó adásidejéből, valamint azt, hogy a határainkon túli magyar református egyházak nagyobb nyilvánosságot kapjanak a magyarországi elektronikus médiában. Részvényjegyzés • Fűzfő (MTI) Hétfőn kezdődik a Fűzfői Papír Rt. nyilvános részvénykibocsátása. A társaság 117 ezer 200 darab, egyenként ezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényt hoz nyilvános forgalomba. A részvényeket 3500 forintért lehet jegyezni egy hónapon keresztül, túljegyzés esetén a negyedik nap után lezárható az akció. Amennyiben az eredetileg felkínált részvénymegnnyiségnél többre mutatkozik igény, akkor további 33 ezer 890 darab részvény jegyzésére is lehetőséget adnak. A Fűzfői Papír Rt. részvényeit a forgalmazó Hofmann Schneider Értékpapír Rt. budapesti irodájában, az Magyar Külkereskedelmi Bank budapesti központjában és veszprémi fiókjában lehet jegyezni, minimálisan harminc darabot. Kulturális központ • Pécel (MTI) A péceli önkormányzat hasznosítja a város legszebb műemléképületét, a XVIII. században épült Ráday-kastélyt. Az U alakú, barokk épületegyüttesben eddig a budapesti MAV Kórház kihelyezett részlege működött. Az épületből már ki is költöztek, s azt visszaadták a kincstári vagyonkezelőnek, amely pályázatot ír ki a kastély hasznosítására. Az önkormányzat részt kíván venni a kastély működtetésében. A gödöllői kastély példáját követve közhasznú társaságot szándékoznak életre hfvni, amelybe tőkeerős vállalkozók részvételére is számítanak. Az elképzelés szerint kulturális központot alakítanának ki a kastélyból. • „Magyarországon nem lesz atomfegyver" NATO-fesztivál, Hornnal Horn Gyula, miniszterelnök: „Az általános hadkötelezettség teljes megszüntetése felé tartunk." (Fotó: Miskolczi Róbert) Felnyitotta a Magyarország és a NATO közötti jelképes sorompót Horn Gyula miniszterelnök Szegeden, a szombat délelőtti NATO-fesztivál egyik programpontjaként. A rendezvényt a Baloldali Ifjúsági Társulás „nátós agitpropja" uralta. A megyeháza aulájában „dixizene" közepette megismerhettük a „natopolys" számítógépes bemutató játékot is. De az autogramkérők sokasága azt igazolta, a szegediek érdeklődése: a kormányfőnek szólt. Horn Gyula előadásában Európa és Magyarország kapcsolatát elemezte - a hazánk NATO-csatlakozásáról döntő november 16-ai népszavazásra többször is utalva. A megyeházi nagygyűlésen a kormányfő ellenérvekre, kérdésekre is reagált. Európa: a humanizmus bölcsője, ami itt történik, kihat a világra. Már ezer éve szövetséget kötöttünk Európával, de a megvalósítás most van napirenden -jellemezte a helyzetet a kormányfő, aki a nemzeti öntudatra apellálva sorolta, mi mindent tettek a magyarok Európáért, a világért. A szomszédság problematikája egész Európa egységének kulcskérdésévé vált. A magyar-román viszony modellértékű e térség, de még a KözelKelet számára is. Szomszédainkkal, a létező feszültségek ellenére, sok minden összeköt minket. A jó viszonyt jelzi: a madridi döntés után valamennyi szomszédos ország üdvözölte, hogy Magyarország az első körben csatlakozhat a NATO-hoz - reagált a Munkáspárt egyik röplapján olvasható, NATO-csatlakozásunkat ellenző érvre Horn Gyula. A kihívások közepette a legfontosabb, hogy megteremtsük az ország biztonságát. S ezt a NATO biztosíthatja - állította a kormányfő. A modernizációs felzárkózáshoz is szükséges a védettség. A NATO nem hasonlítható a Varsói Szerződéshez - válaszolt egy másik ellenérvre a miniszterelnök. Mert a VSZszel ellentétben most a csatlakozás lehetőség, nem kényszer, s a tagság bármikor megszüntethető. Továbbá: a NATO eddigi története során a demokráciát védte, nem avatkozott belügyekbe, nem szállta meg azt az országot, ahol a demokráciát másképp építették. Létezése önmagában elrettentés az agresszorok számára. A semlegesség semmiféle védettségi garanciát sem jelent - állította a szónok. Jelenleg minden semleges ország felülvizsgálni készül státuszát. De az is bizonyított: a semleges országok katonai kiadása nagyobb, mint a NATO-tagoké. Magyarországon a honvédség mindenképpen szükséges korszerűsítése háromszor annyiba kerülne a NATO-n kívül, mint belül. Egy kérdésre válaszolva a várható költségekről elhangzott: a tagdíjat a felvétel pillanatától, azaz - a tervek szerint - 1999. április 4-étől kell fizetni. A dátum itt a NATO megalakulásának 50., a berlini fal lebontásának 10. évfordulóját jelenti. A tagsági díj a NATO összköltségvetésének 0,65 százaléka, ami pillanatnyilag 2,3 milliárd forint. Az összeg nagyságát érzékeltetendő a miniszterelnök elmondta: a magyar hadsereg idén 120 milliárd forintot költ, azaz a NATO-tagdíj e költségvetésnek nagyjából 2%-a. Fontos szempont, hogy Magyarország taggá válásával részesül a NATO infrastrukturális fejlesztési alapjaiból. De kevesebbet kellene költenünk a légtér védelmére is, hiszen 150 helyett 3050 harci repülőgép is elegendő lenne, azaz 500-600 milliárd forinttal kevesebbet kellene költenünk repülőgépvásárlásra. Továbbá: a NATO-ra az jellemző, hogy katonai kiadásai nem nőnek. Magyarországon a NATO: a magyar honvédség lesz. Ez azt jelenti, hogy befejeződik a katonai reform, mely 60 ezer fős hivatásos hadsereget hoz létre, s megnyitja az utat az általános hadkötelezettség későbbi, teljes megszüntetéséhez. Ugyanis 1999 után évről évre csökken a behívandó sorkatonák száma. Itt nem lesz atomfegyver, s nem állomásoznak idegen csapatok - cáfolta a vörös sztnű röplap állításait a miniszterelnök. Történelmi lehetőség a csatlakozási tárgyalásokra való meghívás - zárta NATO melletti érvrendszerét Horn Gyula, aki szerint az európai integrációban való részvétellel Magyarország számára egy olyan új évszázad kezdődhet, melyet nem a nagy veszteségek, hanem a nagy sikerek tesznek nevezetessé. Újszászi Ilona • Magyarország és az EU Jó pozíciókkal indulunk • Balatonfüred (MTI) A foglalkoztatást tekintve, Magyarország jó pozíciókkal indul az Európai Unióba hangoztatta Kiss Péter munkaügyi miniszter szombaton Balatonfüreden a Balaton Jövőjéért Alapítvány és a Friedrich Neumann Alapítvány közös tanácskozásán, amelyet Európai Uniós csatlakozás címmel tartottak. A munkaügyi miniszter rámutatott, hogy a 90-es évek elején kirobbant munkanélküliség kikényszerítetette a foglalkoztatáspolitika intézmény és eszközrendszerének gyors kialakítását. Az eddig elkészült összehasonlító elemzések szerint, a magyar foglalkoztatáspolitika közel áll ahhoz, ami az Európai Unió országaiban megvalósult. Magyarországon a legfrissebb adatok szerint a regisztrált munkanélküliség mutatója 8,6 százalék, az Európai Unió országainak átlaga pedig 10,6 százalék. A hazai foglalkoztatási szint azonban némileg alacsonyabb az EU átlagánál s ebben jelentős része van annak, hogy az aktív korosztályból sokan kimenekültek a munkaerőpiaci megmérettetésből, főleg rokkant nyugdíjba. Kiss Péter rámutatott, hogy a következő években várható átlagos négyszázalékos gazdasági javulás növeli a munkahelyek számát is. Ily módon, a számítások szerint az ezredfordulóra százötvenezer új munkahely keletkezik. • SZDSZ-jelölés Bizalom Kunczénak • Budapest (MTI) Az SZDSZ Ügyvivői Testülete vasárnapi ülésén egyhangúan úgy döntött, hogy Kuncze Gábor belügyminisztert, a párt elnökét javasolja az országos lista vezetőjének és miniszterelnök-jelöltnek a jövő évi választásokon. SzentIványi István frakcióvezető kifejtette: az SZDSZ azt tartja helyesnek, hogy 1994-hez hasonlóan már fél évvel a választások előtt megnevezze miniszterelnök-jelöltjét. Hangsúlyozta: Kuncze Gábor négy évvel ezelőtt sikeres kampányt vezetett, kormányzati tapasztalatokkal rendelkezik és a legutóbbi közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek őt tartják a legalkalmasabbnak a szóba jöhető kormányfő-jelöltek között. Kuncze Gábor belügyminiszter, az SZDSZ elnöke vezeti a párt országos listáját a jövő évi választásokon, és egyben ő lesz a szabaddemokraták miniszterelnök-jelöltje is - döntött vasárnapi ülésén az SZDSZ Országos Tanácsa. Az OT 64 szavazattal, egyhangúan fogadta el az Ügyvivői Testület által előteijesztett javaslatot. Ugyanilyen arányban döntöttek arról is, hogy Kuncze Gábort, a párt korábbi elnöke, Pető Iván követi az országos listán. A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kuncze Gábor azt mondta: bízik abban, hogy az SZDSZ a jelenlegi támogatottságánál lényegesenjobb, az 1994-es szerepléshez hasonló eredményt fog elérni jövő májusban. Szavai szerint a szabaddemokraták 1998 után is vállalhatónak tartják a koalíciós együttműködést a szocialistákkal. múlt i Kihívások M int a hetek nagy részét, a most elmúltat is kénytelen vegyes érzelmekkel búcsúztatni a krónikás. Főként ha a hétfői Metész-demonstráció tragikomédiájára gondol, amelynek szereplői - néhány száz ember - a híradók élére és a lapok címoldalára verekedték fól magukat, hogy végül G. Nagyné Maczó Ágnesnek távoznia kelljen a parlament alelnöki székéből s minden bizonnyal a kisgazdapártból is. Hogy Zsikla Győző, a Metész alelnöke végül elhatárolja magát a fővárosi tüntetőktől, mondván: ami ott történt, az inkább újfasisztákra emlékeztető provokatív megnyilvánulás volt, nem pedig a gazdák érdekvédelmi akciója. Az persze mindenkinek szíve joga, hogyan is minősíti a múlt hétfőn történteket. Magam címkézés helyett inkább arra gondolok vissza, hogy sokan hogyan és milyen reményekkel éltük meg a rendszerváltást. Abban bíztunk, hogy végre fölszámolható lesz a működésképtelen, csak az országos elszegényedést és eladósodást garantáló, a jövedelmek centralizálására és újraelosztására épülő szocialistakommunista gazdasági modell. Lesz helyette néhány év alatt tőkés piacgazdaság, amely végre megteremti a növekedésföltételeit. És bíztunk abban, hogy a diktatúrát fölváltja a politikai demokrácia. Hogy nem a nép és az ország javát egyedül tudni vélő kisebbség dönt majd dolgainkról, hanem szabadon választott, politikailag tagolt parlament, amely sokféle érdeket és lehetséges megoldási metódust képes betagozni önmagába, hogy nagyobb krízisek nélkül képes legyen elirányítgatni ezt a szerencsétlen országot. Úgy méghozzá, hogy a politika egyre kevéssé határozza meg az emberek magánéletét, akik mindinkább polgárként élhetik majd mindennapjaikat. És mindezek teljesülésével mindenekfölött reméltük, hogy néhány év elteltével majd betagozódhatunk a világ szabadabb, sikeresebb és gazdagabb részébe. Amely tagság eredményeként remélhetőleg sok-sok évtizedre biztosíthatjuk az ország működőképességét, gazdagodását, polgárainak valódi és teljes szabadságát. Hogy mindez nem lesz könnyű, azt sejthette az ember. Hogy a folyamatnak lesznek vesztesei - nem is kevesen -, azt a többség tudta. Arra viszont igazán senki sem számított, hogy a sokak által annyira várt forgatókönyv egyes elemeivet szemben szinte elemi erejű ellenállás bontakozik majd ki. Úgy is például, hogy a parlament alelnöke vonja kétségbe saját választott testületének legitimitását. Vagy úgy, hogy a Metész petícióba foglalja követelését, miszerint „a földtörvény módosítását vonja vissza a kormány, és soha egyetlen hatalom se tűzze napirendre földünk idegen kézre juttatását, mert a magyar föld... nem eladó!" \Tos, egy dolog a Metész, mert nem tudni, hány száz L V vagy hány ezer embert képvisel valóban, de az mindenképpen elgondolkodtató, hogy a Gallup fölmérése szerint a lakosság többsége (79 százalék) úgy véli, hogy az ország túlságosan nagy része kerül külföldiek kezébe. Márpedig az EU-tagság természetes velejárója az emberek, a tőke és a javak szabad mozgása, amelyben uniós polgárokként mi, magyarok is teljesen egyenlő jogokkal rendelkeznénk Európa-szerte, mondjuk a britekkel, franciákkal vagy éppen a görögökkel. Ahogyan nekik sem lehetnének cserébe kevesebb jogaik minálunk, mint önnön magunknak bárhol az EU-ban. Azaz a Metész „soha!"tartalmú követelése gyakorlatilag egyszer s mindenkorra kizárná hazánkat az európai közösségből Mellesleg - szerencsére - a sokak által remélt, valahai forgatókönyv nagy része azért eléggé jól teljesül A piacgazdaság nagyjából kialakult, és lassan működőképessé látszik tenni az országot. Egyre több bel- és külföldi elemző vallja, hogy Magyarország - ha csak nem hibázik nagyot - visszavonhatatlanul megindult a fenntartható növekedés útján. Sőt, Medgyessy pénzügyminiszter egy fórumon már kénytelen volt arra is felhívni a figyelmet, milyen veszélyekkel járna a gazdasági növekedés „túlgerjesztése". Nemcsak azt értük el, hogy negyedszázad óta először úgy növekszik a magyar gazdaság, hogy nem romlik közben a külső egyensúly, de február óta folyamatosan csökken a munkanélküliek száma. És azért az is jelent valamit, hogy a Suzuki elnézést kért, amiért elszámította magát a keresletet illetően, és - típustól függően - egy-három hónapos várakozásra kénytelen kérni megrendelőit. Jó végre jó jeleket látni, még akkor is, ha a tőzsde guruinak jóslatai ellenére sem akar megnyugodni. Ám a nem tőzsdéző átlagpolgár - aki nemigen tudja, hogy a tőzsde az ő jövőbeni jövedelmére és munkahelyére is hatással van - nemigen izgul a BUX állapotán. Érzékelni látszik viszont a változásokat, így aztán a Sonda Ipsos szerint a többség a szocialistákat preferálná elsősorban, ha most lennének a választások. £ s hogy a sokak által remélt, Európába vezető úttal mi lesz? Nos, megvan a parlamenti döntés a november 16-i NATO-népszavazásról, ahol a többség minden bizonnyal igent fog mondani. Ami pedig az EU-t és a földügyet illeti... Amennyire én látom, a kormány sem akarja kiárusítani a földet, lévén, hogy az általa javasolt földtörvény-módosítás is kizárná egyelőre a külföldiek személyes földtulajdonszerzését. Aztán pedig egy kicsivel több, siker generálta önbizalom birtokában az országlakosok többsége is magáévá teheti még a véleményt: a szabadság kihívásait inkább vállalja, mint egy balkáni zuglét cifra nyomorúságát. Qui>