Délmagyarország, 1997. november (87. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-10 / 262. szám

HÉTFŐ, 1997. Nov. 10. BELFÖLD 3 Mozisok konferenciája • Szolnok (MTI) A közép- és kelet-európai moziszövetségek konferenciá­ját - szolnoki kezdeményezés­re - november 14-15-én ren­dezik meg Budapesten. A Ti­sza-parti városban működő Mozisok Országos Szövetsé­gének titkára, Dajka Miklós vasárnap elmondta: a kétnapos konferencián áttekintik majd a mozis kultúra átalakulását, a mozizás különböző támogatási lehetőségeit és a szövetségek közötti jövőbeni együttműkö­dés módozatait. Reformátusok médiaügyei • Berekfürdő (MTI) A Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) I. Kárpát-medencei médiakon­ferenciája vasárnap zárult Be­rekfürdőn. A háromnapos ta­nácskozáson Egyházak a világi médiában - médiumok az egy­házban kérdéskörben hangzott el előadás. A témához többek között a Magyar Rádió, a Ma­gyar Televízió és a Duna Tele­vízió vezetői szóltak hozzá egy-egy korreferátum erejéig. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők elfogadták a Tőkés László elnök előadásában a konferencia résztvevői kérik a református egyház vezetőit, hogy tiltakozzanak a világi mé­diában jelenleg érvényesüld reklámpolitika ellen. Szorgal­mazzák, hogy a református egyház a felekezeti arányoknak megfelelő mértékben részesül­jön a Duna Televízó adásidejé­ből, valamint azt, hogy a hatá­rainkon túli magyar református egyházak nagyobb nyilvános­ságot kapjanak a magyarorszá­gi elektronikus médiában. Részvényjegyzés • Fűzfő (MTI) Hétfőn kezdődik a Fűzfői Papír Rt. nyilvános részvény­kibocsátása. A társaság 117 ezer 200 darab, egyenként ezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényt hoz nyilvános forgalomba. A részvényeket 3500 forintért lehet jegyezni egy hónapon keresztül, túl­jegyzés esetén a negyedik nap után lezárható az akció. Amennyiben az eredetileg fel­kínált részvénymegnnyiségnél többre mutatkozik igény, akkor további 33 ezer 890 darab rész­vény jegyzésére is lehetőséget adnak. A Fűzfői Papír Rt. rész­vényeit a forgalmazó Hofmann Schneider Értékpapír Rt. buda­pesti irodájában, az Magyar Külkereskedelmi Bank buda­pesti központjában és veszpré­mi fiókjában lehet jegyezni, minimálisan harminc darabot. Kulturális központ • Pécel (MTI) A péceli önkormányzat hasznosítja a város legszebb műemléképületét, a XVIII. században épült Ráday-kas­télyt. Az U alakú, barokk épü­letegyüttesben eddig a buda­pesti MAV Kórház kihelyezett részlege működött. Az épület­ből már ki is költöztek, s azt visszaadták a kincstári vagyon­kezelőnek, amely pályázatot ír ki a kastély hasznosítására. Az önkormányzat részt kíván ven­ni a kastély működtetésében. A gödöllői kastély példáját kö­vetve közhasznú társaságot szándékoznak életre hfvni, amelybe tőkeerős vállalkozók részvételére is számítanak. Az elképzelés szerint kulturális központot alakítanának ki a kastélyból. • „Magyarországon nem lesz atomfegyver" NATO-fesztivál, Hornnal Horn Gyula, miniszterelnök: „Az általános hadkötelezettség teljes megszüntetése felé tartunk." (Fotó: Miskolczi Róbert) Felnyitotta a Magyaror­szág és a NATO közötti jelképes sorompót Horn Gyula miniszterelnök Sze­geden, a szombat délelőtti NATO-fesztivál egyik programpontjaként. A rendezvényt a Baloldali If­júsági Társulás „nátós agitpropja" uralta. A me­gyeháza aulájában „dixi­zene" közepette megis­merhettük a „natopolys" számítógépes bemuta­tó játékot is. De az au­togramkérők sokasága azt igazolta, a szegediek érdeklődése: a kormány­főnek szólt. Horn Gyula előadásában Európa és Magyarország kap­csolatát elemezte - a hazánk NATO-csatlakozásáról döntő november 16-ai népszavazásra többször is utalva. A megye­házi nagygyűlésen a kormány­fő ellenérvekre, kérdésekre is reagált. Európa: a humanizmus böl­csője, ami itt történik, kihat a világra. Már ezer éve szövetsé­get kötöttünk Európával, de a megvalósítás most van napi­renden -jellemezte a helyzetet a kormányfő, aki a nemzeti öntudatra apellálva sorolta, mi mindent tettek a magyarok Európáért, a világért. A szomszédság problemati­kája egész Európa egységének kulcskérdésévé vált. A ma­gyar-román viszony modellér­tékű e térség, de még a Közel­Kelet számára is. Szomszéda­inkkal, a létező feszültségek ellenére, sok minden összeköt minket. A jó viszonyt jelzi: a madridi döntés után vala­mennyi szomszédos ország üdvözölte, hogy Magyarország az első körben csatlakozhat a NATO-hoz - reagált a Mun­káspárt egyik röplapján olvas­ható, NATO-csatlakozásunkat ellenző érvre Horn Gyula. A kihívások közepette a legfontosabb, hogy megteremt­sük az ország biztonságát. S ezt a NATO biztosíthatja - állí­totta a kormányfő. A moderni­zációs felzárkózáshoz is szük­séges a védettség. A NATO nem hasonlítható a Varsói Szerződéshez - vála­szolt egy másik ellenérvre a miniszterelnök. Mert a VSZ­szel ellentétben most a csatla­kozás lehetőség, nem kény­szer, s a tagság bármikor meg­szüntethető. Továbbá: a NATO eddigi története során a de­mokráciát védte, nem avatko­zott belügyekbe, nem szállta meg azt az országot, ahol a de­mokráciát másképp építették. Létezése önmagában elretten­tés az agresszorok számára. A semlegesség semmiféle védettségi garanciát sem jelent - állította a szónok. Jelenleg minden semleges ország felül­vizsgálni készül státuszát. De az is bizonyított: a semleges országok katonai kiadása na­gyobb, mint a NATO-tagoké. Magyarországon a honvédség mindenképpen szükséges kor­szerűsítése háromszor annyiba kerülne a NATO-n kívül, mint belül. Egy kérdésre válaszolva a várható költségekről elhang­zott: a tagdíjat a felvétel pilla­natától, azaz - a tervek szerint - 1999. április 4-étől kell fi­zetni. A dátum itt a NATO megalakulásának 50., a berlini fal lebontásának 10. évfordu­lóját jelenti. A tagsági díj a NATO összköltségvetésének 0,65 százaléka, ami pillanat­nyilag 2,3 milliárd forint. Az összeg nagyságát érzékelteten­dő a miniszterelnök elmondta: a magyar hadsereg idén 120 milliárd forintot költ, azaz a NATO-tagdíj e költségvetés­nek nagyjából 2%-a. Fontos szempont, hogy Magyarország taggá válásával részesül a NA­TO infrastrukturális fejlesztési alapjaiból. De kevesebbet kel­lene költenünk a légtér védel­mére is, hiszen 150 helyett 30­50 harci repülőgép is elegendő lenne, azaz 500-600 milliárd forinttal kevesebbet kellene költenünk repülőgépvásárlás­ra. Továbbá: a NATO-ra az jellemző, hogy katonai kiadá­sai nem nőnek. Magyarországon a NATO: a magyar honvédség lesz. Ez azt jelenti, hogy befejeződik a katonai reform, mely 60 ezer fős hivatásos hadsereget hoz létre, s megnyitja az utat az ál­talános hadkötelezettség ké­sőbbi, teljes megszüntetéséhez. Ugyanis 1999 után évről évre csökken a behívandó sorkato­nák száma. Itt nem lesz atom­fegyver, s nem állomásoznak idegen csapatok - cáfolta a vö­rös sztnű röplap állításait a mi­niszterelnök. Történelmi lehetőség a csatlakozási tárgyalásokra va­ló meghívás - zárta NATO melletti érvrendszerét Horn Gyula, aki szerint az európai integrációban való részvétellel Magyarország számára egy olyan új évszázad kezdődhet, melyet nem a nagy vesztesé­gek, hanem a nagy sikerek tesznek nevezetessé. Újszászi Ilona • Magyarország és az EU Jó pozíciókkal indulunk • Balatonfüred (MTI) A foglalkoztatást tekintve, Magyarország jó pozíciókkal indul az Európai Unióba ­hangoztatta Kiss Péter munka­ügyi miniszter szombaton Ba­latonfüreden a Balaton Jövőjé­ért Alapítvány és a Friedrich Neumann Alapítvány közös tanácskozásán, amelyet Euró­pai Uniós csatlakozás címmel tartottak. A munkaügyi miniszter rá­mutatott, hogy a 90-es évek elején kirobbant munkanélküli­ség kikényszerítetette a foglal­koztatáspolitika intézmény és eszközrendszerének gyors ki­alakítását. Az eddig elkészült összehasonlító elemzések sze­rint, a magyar foglalkoztatás­politika közel áll ahhoz, ami az Európai Unió országaiban megvalósult. Magyarországon a legfris­sebb adatok szerint a regisztrált munkanélküliség mutatója 8,6 százalék, az Európai Unió or­szágainak átlaga pedig 10,6 százalék. A hazai foglalkoztatá­si szint azonban némileg ala­csonyabb az EU átlagánál s eb­ben jelentős része van annak, hogy az aktív korosztályból so­kan kimenekültek a munkaerő­piaci megmérettetésből, főleg rokkant nyugdíjba. Kiss Péter rámutatott, hogy a következő években várható átlagos négy­százalékos gazdasági javulás növeli a munkahelyek számát is. Ily módon, a számítások sze­rint az ezredfordulóra százötven­ezer új munkahely keletkezik. • SZDSZ-jelölés Bizalom Kunczénak • Budapest (MTI) Az SZDSZ Ügyvivői Tes­tülete vasárnapi ülésén egy­hangúan úgy döntött, hogy Kuncze Gábor belügyminisz­tert, a párt elnökét javasolja az országos lista vezetőjének és miniszterelnök-jelöltnek a jö­vő évi választásokon. Szent­Iványi István frakcióvezető ki­fejtette: az SZDSZ azt tartja helyesnek, hogy 1994-hez ha­sonlóan már fél évvel a válasz­tások előtt megnevezze mi­niszterelnök-jelöltjét. Hangsú­lyozta: Kuncze Gábor négy évvel ezelőtt sikeres kampányt vezetett, kormányzati tapaszta­latokkal rendelkezik és a leg­utóbbi közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek őt tartják a legalkalmasabbnak a szóba jöhető kormányfő-jelöl­tek között. Kuncze Gábor belügymi­niszter, az SZDSZ elnöke veze­ti a párt országos listáját a jövő évi választásokon, és egyben ő lesz a szabaddemokraták mi­niszterelnök-jelöltje is - döntött vasárnapi ülésén az SZDSZ Országos Tanácsa. Az OT 64 szavazattal, egyhangúan fogad­ta el az Ügyvivői Testület által előteijesztett javaslatot. Ugyan­ilyen arányban döntöttek arról is, hogy Kuncze Gábort, a párt korábbi elnöke, Pető Iván kö­veti az országos listán. A ta­nácskozás utáni sajtótájékozta­tón Kuncze Gábor azt mondta: bízik abban, hogy az SZDSZ a jelenlegi támogatottságánál lé­nyegesenjobb, az 1994-es sze­repléshez hasonló eredményt fog elérni jövő májusban. Sza­vai szerint a szabaddemokraták 1998 után is vállalhatónak tart­ják a koalíciós együttműködést a szocialistákkal. múlt i Kihívások M int a hetek nagy részét, a most elmúltat is kényte­len vegyes érzelmekkel búcsúztatni a krónikás. Fő­ként ha a hétfői Metész-demonstráció tragikomédiájára gondol, amelynek szereplői - néhány száz ember - a hír­adók élére és a lapok címoldalára verekedték fól magu­kat, hogy végül G. Nagyné Maczó Ágnesnek távoznia kelljen a parlament alelnöki székéből s minden bizonnyal a kisgazdapártból is. Hogy Zsikla Győző, a Metész alelnö­ke végül elhatárolja magát a fővárosi tüntetőktől, mond­ván: ami ott történt, az inkább újfasisztákra emlékeztető provokatív megnyilvánulás volt, nem pedig a gazdák ér­dekvédelmi akciója. Az persze mindenkinek szíve joga, hogyan is minősíti a múlt hétfőn történteket. Magam címkézés helyett inkább arra gondolok vissza, hogy sokan hogyan és milyen remé­nyekkel éltük meg a rendszerváltást. Abban bíztunk, hogy végre fölszámolható lesz a működésképtelen, csak az or­szágos elszegényedést és eladósodást garantáló, a jövedel­mek centralizálására és újraelosztására épülő szocialista­kommunista gazdasági modell. Lesz helyette néhány év alatt tőkés piacgazdaság, amely végre megteremti a növe­kedésföltételeit. És bíztunk abban, hogy a diktatúrát föl­váltja a politikai demokrácia. Hogy nem a nép és az or­szág javát egyedül tudni vélő kisebbség dönt majd dolga­inkról, hanem szabadon választott, politikailag tagolt par­lament, amely sokféle érdeket és lehetséges megoldási metódust képes betagozni önmagába, hogy nagyobb krízi­sek nélkül képes legyen elirányítgatni ezt a szerencsétlen országot. Úgy méghozzá, hogy a politika egyre kevéssé határozza meg az emberek magánéletét, akik mindinkább polgárként élhetik majd mindennapjaikat. És mindezek teljesülésével mindenekfölött reméltük, hogy néhány év elteltével majd betagozódhatunk a világ szabadabb, sikeresebb és gazdagabb részébe. Amely tag­ság eredményeként remélhetőleg sok-sok évtizedre bizto­síthatjuk az ország működőképességét, gazdagodását, pol­gárainak valódi és teljes szabadságát. Hogy mindez nem lesz könnyű, azt sejthette az ember. Hogy a folyamatnak lesznek vesztesei - nem is kevesen -, azt a többség tudta. Arra viszont igazán senki sem számí­tott, hogy a sokak által annyira várt forgatókönyv egyes elemeivet szemben szinte elemi erejű ellenállás bontako­zik majd ki. Úgy is például, hogy a parlament alelnöke vonja kétségbe saját választott testületének legitimitását. Vagy úgy, hogy a Metész petícióba foglalja követelését, miszerint „a földtörvény módosítását vonja vissza a kor­mány, és soha egyetlen hatalom se tűzze napirendre föl­dünk idegen kézre juttatását, mert a magyar föld... nem eladó!" \Tos, egy dolog a Metész, mert nem tudni, hány száz L V vagy hány ezer embert képvisel valóban, de az min­denképpen elgondolkodtató, hogy a Gallup fölmérése sze­rint a lakosság többsége (79 százalék) úgy véli, hogy az ország túlságosan nagy része kerül külföldiek kezébe. Márpedig az EU-tagság természetes velejárója az embe­rek, a tőke és a javak szabad mozgása, amelyben uniós polgárokként mi, magyarok is teljesen egyenlő jogokkal rendelkeznénk Európa-szerte, mondjuk a britekkel, fran­ciákkal vagy éppen a görögökkel. Ahogyan nekik sem le­hetnének cserébe kevesebb jogaik minálunk, mint önnön magunknak bárhol az EU-ban. Azaz a Metész „soha!"­tartalmú követelése gyakorlatilag egyszer s mindenkorra kizárná hazánkat az európai közösségből Mellesleg - szerencsére - a sokak által remélt, va­lahai forgatókönyv nagy része azért eléggé jól teljesül A piacgazdaság nagyjából kialakult, és lassan működőké­pessé látszik tenni az országot. Egyre több bel- és külföldi elemző vallja, hogy Magyarország - ha csak nem hibázik nagyot - visszavonhatatlanul megindult a fenntartható növekedés útján. Sőt, Medgyessy pénzügyminiszter egy fórumon már kénytelen volt arra is felhívni a figyelmet, milyen veszélyekkel járna a gazdasági növekedés „túlger­jesztése". Nemcsak azt értük el, hogy negyedszázad óta először úgy növekszik a magyar gazdaság, hogy nem romlik köz­ben a külső egyensúly, de február óta folyamatosan csök­ken a munkanélküliek száma. És azért az is jelent vala­mit, hogy a Suzuki elnézést kért, amiért elszámította ma­gát a keresletet illetően, és - típustól függően - egy-há­rom hónapos várakozásra kénytelen kérni megrendelőit. Jó végre jó jeleket látni, még akkor is, ha a tőzsde gu­ruinak jóslatai ellenére sem akar megnyugodni. Ám a nem tőzsdéző átlagpolgár - aki nemigen tudja, hogy a tőzsde az ő jövőbeni jövedelmére és munkahelyére is ha­tással van - nemigen izgul a BUX állapotán. Érzékelni látszik viszont a változásokat, így aztán a Sonda Ipsos sze­rint a többség a szocialistákat preferálná elsősorban, ha most lennének a választások. £ s hogy a sokak által remélt, Európába vezető úttal mi lesz? Nos, megvan a parlamenti döntés a novem­ber 16-i NATO-népszavazásról, ahol a többség minden bi­zonnyal igent fog mondani. Ami pedig az EU-t és a föld­ügyet illeti... Amennyire én látom, a kormány sem akarja kiárusítani a földet, lévén, hogy az általa javasolt földtör­vény-módosítás is kizárná egyelőre a külföldiek személyes földtulajdonszerzését. Aztán pedig egy kicsivel több, siker generálta önbizalom birtokában az országlakosok többsé­ge is magáévá teheti még a véleményt: a szabadság kihí­vásait inkább vállalja, mint egy balkáni zuglét cifra nyo­morúságát. Qui>

Next

/
Thumbnails
Contents