Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-29 / 252. szám

SZERDA, 1997. OKT. 29. BELFÖLD 3 röviden 'A Félmilliárdos korszerűsítés • Almásfüzitő (MTI) Csaknem félmilliárd forintos ráfordítással teljesen felújították a Mol Rt. almásfüzitői kenőzsírüzemét, melyben a gépek és technológia az elmúlt húsz évben elöregedett. A korszerűsítés révén anyagot és energiát takarítanak meg, s javul a csaknem félszáz féle termék minősége is. Az eddiginél több kenőanyagot képes előállítani az üzem, az új technológia ugyanis jelentósen lecsökkenti a zsírok főzési idejét. Az almásfüzitői gyár termeli a hazai kenőzsírok négyötödét; exportja is jelentős. Proftalélkozé • Nyíregyháza (MTI) November 14-15-én rendezik meg a Kárpát-medencében élő magyar professzorok elsó találkozóját Nyíregyházán. A rendezvényre a kelet-európai térség országaiból mintegy negyven vendéget várnak; a különböző tudományágak e régióban élő vezető szakemberei az együttműködés javításának további lehetőségeit egyeztetik. A program szerint a kétnapos találkozó résztvevői a tudományos kapcsolatok erősítésének feladatait határozzák meg. Hajézési szezonzáré • Siófok (MTI) Jó évet zárt a balatoni hajózás. A személyhajók csaknem 1,2 millió utast szállítottak, a kompokon ennél is többen utaztak, s több mint 383 ezer járművet szállítottak a két part között. A séta- és kirándulóhajókra egynegyedével többen váltottak jegyet mint az előző évben. Különösen kedveltek voltak az esti sétahajók, a Tihanyba és Badacsonyba szervezett programok. Megnövekedett a kereslet a vitorláskikötői szolgáltatások iránt, ezért már a közeli napokban megkezdik a bővítési program első ütemét, ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló ezer férőhely betelt. Balatonföldváron bővítik, s ezzel 80-90 új vitorlás fogadására teszik alkalmassá a kikötőt csaknem százmillió forint költséggel. Kirendeltség • Sárvár (MTI) Új munkaügyi kirendeltséget avattak Sárváron. A húszmillió forintért megvásárolt és felújított épületrészben a nyár közepe óta fogadják az ügyfeleket. Sárváron és könyékén az országosnál sokkal kedvezőbb, 5,ötszázalékos a munkanélküliség. A városban és annak vonzáskörzetében inkább már a munkaerőhiány jelei mutatkoznak. Ezért a sárvári kirendeltségnek sem elsősorban a munkanélküliek segításe lesz a feladata, hanem a helyi gazdaság szereplői által támasztott minőségi munkaerőigény kielégítése, amelynek egyre inkább szolgáltatás jelleget kell öltenie. • Nyomkutatás a Pándy-házban Hatszoros gyilkosság? Minden lehetséges nyomot rögzítettek a szakértők. (MTI Telefotó) • Dunakeszi (MTI) A magyar rendőrség kedden megkezdte a helyszíni szemlét Dunakeszin, a Brüsszelben hatszoros gyilkossággal gyanúsított Pándy András protestáns lelkész házában - tudta meg az MTI Dézsi Mihályiéi, az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóirodájának helyettes vezetőjétől. Mint elmondta: az ORFK bűnüldözési osztályának szemlebizottsága elhunyt személyek keresésére kiképzett kutyákkal, vérnyomok kimutatására alkalmas vegyszerekkel dolgozik. Hozzátette: elképzelhető, hogy a nyomkutató munka két-három napig is eltart. Dézsi Mihály ugyanakkor megerősítette a hazai nyomozást vezető Kovács Lajos ezredes elmúlt heti kijelentését: a rendőrség birtokában nincs olyan adat, amely szerint a Belgiumból 1992-ben visszatelepült lelkész Magyarországon bűncselekményt követett volna el. • Budapest (MTI) Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága egyhangúlag elfogadta az úgynevezett Kalasnyikov-albizottság jelentését, amely szerint vélhetően bűncselekmény következtében tűnt el csaknem 1 millió dollár, amelyet a horvátok fizettek még 1990-ben egy utóbb nem teljesített fegyverszállításért. A testület zárt ülése után tartott tájékoztatón elhangzott: a bizottság felkérte a legfőbb ügyészt az ügy taJelentett az albizottság nulmányozásáraés a szükséges intézkedések megtételére. Egyúttal rendelkezésére bocsátja az üggyel kapcsolatos valamennyi jegyzőkönyvet és dokumentumot. Póda Jenő (MDF), a Kalasnyikov albizottság vezetője elmondta, hogy a vizsgálat során hűtlen kezelés, sikkasztás és okirathamisítás alapos gyanúja merült fel. A bizottság azt is megállapította, hogy az ügyben nincs hivatalos horvát követelés, két cég elszámolási ügyéről van szó, amelyet a Technika Külkereskedelmi Vállalat felszámolása során kell megoldani. Kérdésekre válaszolva többek között elhangzott: kétséges, hogy valódi-e az a telefax, amelyet 1992 végén küldtek a horvátok a Technika Külkereskedelmi Vállalatnak, jelezve, hogy lemondanak az egymillió dollárról. A bizottság a felelősöket ugyan nem nevezte meg, de Mécs Imre elnök jelezte: a felelősök vélhetően abból a körből kerülhetnek ki, akik 1990 és 1993 között a Technikát vezették. • Kalasnyikov-ügy 7. Ma se# tudjuk, ki árulta el A parlament Kalasnyikov-albizottsága Póda Jenő (MDF, Csongrád megyei lista) vezetésével befejezte vizsgálatát, s kezdeményezte, hogy az alaposan búncselekmónygyanús ügyben a legfőbb ügyész járjon el. A tegnapi sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a honvédelmi bizottság nem hozza teljes egészében nyilvánosságra a Kalasnyikov-krimi történetét. Nem volt ideális az 1990es hatalomváltó Magyarország környezete. Ma már látszik, az lett volna a jó, ha országunk lehetőleg a naprendszeren kívül, a földgolyó, Eurázsia, Európa, Közép-Európa történelmi örökségétől, politikai viszonyaitól minél távolabb kezdheti új életét, s a 2000. év után valahonnan a külső Tejútról, felfrissülve, megújulva és gazdagon térhetne majd vissza Európába. De ha ezt nem is adta meg a sors, annyit igazán megérdemeltünk volna, hogy 1990ben legalább a magyar történelmi örökségtől, s a hazai politikai körülmények súlyos terheitől szabadítson meg minket, hogy könnyedén szárnyalhassunk a jövőbe, ne úgy érkezzünk meg az 1997-es őszbe, ahogyan most itt állunk. Ha emlékszünk még az 1990-ben indult koalícióra: az MDF-esekből, a kisgazdákból és a kereszténydemokratákból állt. Kormányra került a pártállamot felváltó garnitúra, de hatalomra nem. A hatalom, mint egér a macska elől, bújt előlük padlórésbe, falba, fiókba. És ahogy rohangásztak utána, egyre nagyobb lett a rendetlenség, itt a tejfölt verték le, ott a tányérokat törték össze, szétszállt a párnatoll, nőtt az idegesség, és egyre több dodonai megfogalmazás hagyta el a kormányemberek ajakát. A legenda szerint egy mezei MDF-es képviselő akkoriban a saját döntéseiről sem tudta, hogy hol születnek. Ilyen körülmények között utazott 1990. szeptember elsején Szokai Imre - Horn Gyula bizalmasa -, akkor külügyi helyettes államtitkár, hivatalos látogatásra Zágrábba, ahol összefutott Martin Spegeljjel is. Spegeljből később horvát honvédelmi miniszter lett, de már minisztersége előtt is élénken érdeklődött a fegyverek iránt, amelyekre - mint ezt akkoriban a sajtóból megtudtuk - a rendőrség, és más közrendvédelmi erők felszerelése miatt volt szükség. A fegyverszállítások után jártam Horvátországban, és saját szememmel láttam, hogy a sarkokon, útkereszteződésekben őrködő rendőrök nyakában valóban ott lógott a Kalasnyikov. A parlament külügyi bizottságának elnöke Horn Gyula volt az Antall-kormány idején. A helyettes külügyi államtitkár Szokai Imre - aki a Horn-kormány alatt került igazán a hatalmi csúcshoz közeli pozícióba, az ÁPV Rt. vezérigazgatói székébe - formális főnökéhez, Jeszenszky Gézához futott: „Géppisztoly kell Zágrábnak!" Közismert, hogy Antall József miniszterelnök a külügyi tárcát Jeszenszky Géza néven vezette. El tudom képzelni a tanácskozást, amelyet Jeszenszky Géza saját magával, Jeszenszky Gézával folytatott a Kalasnyikov-eladás ügyében: Jeszenszky: - Adjunk el géppisztolyt Zágrábnak a délszláv háború idején? Jeszenszky: - Kinek, ha nem nekik?! Jeszenszky: - Miért? Jeszenszky: - A horvátok se imádnak minket, de ők legalább latin betűkkel író katolikusok, szemben az ortodox szerbek cirillikájával. Jeszenszky: - De hát a magyarok a Vajdaságban, a szerbek kezei közt élnek. Jeszenszky: - Az nem számít! És 1990 októberében egymillió-kilencszázezer USD értékben tízezer géppisztoly meg közel hárommillió-háromszázezer lőszer elindult titokzatos útján a határ felé, ahol porszívónak álcázva keltek át. Aki jól elolvasta Horn Gyula önéletrajzát, annak tudnia kell, hogy a miniszterelnök 1956 október vége, november eleje között nemzetőr volt. De karrieijét az segítette elő, hogy decemberben már a pufajkások között őrködött, így kerülhetett később külügyi szolgálatba. Hom Gyula 1963-69 között a belgrádi magyar nagykövetségen szolgált, ahol nyilván munkaköri kötelessége volt, hogy minél jobb kapcsolatai legyenek a jugoszláv kommunista elittel. Azt nem tudom, hogy Szokai Imre a zágrábi látogatás és fegyverrendelés, illetve a fegyverszállítás budapesti jóváhagyása után járt-e Belgrádban, tény azonban, hogy alig érkeztek meg Horvátországba a géppisztolyok, Für Lajos honvédelmi miniszternél máris érdeklődött a belgrádi vezetés, hogy Magyarország miért avatkozik az ő belügyükbe. • Für Lajos tagadott, ezután fegyver már nem ment, de jött a pénz. Majdnem egymillió dollár, amelynek azonban nyoma veszett. (Folytatjuk.) Z«Ui Miklós jegyzet Belügyi baki r

egnap délután tiltakozó faxot küldött lapunknak az MDF szegedi szevezete. Délelőtt fél tizenegykor kaptak ugyanis hivatalos értesítést, amelyben arról tájékozatja őket - s velük együtt a pártokat - a megyei önkormányzat, hogy ma, október 29-én délután négy óráig delegálhatják a november 16-i népszavazásra a szavazatszámláló bizottságokba képviselőiket. Egy szavazókörbe pártonként egyet-egyet. Mindez alapul az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfő esti döntésén, amikor a testület meghatározta, mely pártok megbízottjainak adják meg a kontroll lehetőségét. Vagyis a megyei önkormányzat, mint végrehajtó, kényszerpályán mozgott, most viszont a pártok jutottak ugyanerre a sorra. A probléma gyökere a Belügyminisztérium október 10-i rendeletében keresendő. Ez a jogszabály írja elő, hogy a delegálásnak október 29-én, 16 óráig kell megtörténnie, eddig kell eljuttani a listát a területileg illetékes jegyzőkhöz. Október tizedikén persze kormánypárti oldalon sokkal napfényesebb volt a világ, hiszen biztosra vették, hogy mikor, milyen kérdésben kell népszavaztatni. Azóta a dátum vehető fixre, valamint az, hogy a NATO-csatlakozásról is döntünk. De a kormány kérdéseit az Alkotmánybíróság ellenzéki köröknek kedves döntése elsöpörte. Az ellenzék népnek kedves kérdéseit viszont az Alkotmány söpri el, lévén a több, mint kétszázezer aláírással támogatott népakaratot az alaptörvény nem hagyja érvényesülni. Keveset beszélnek róla, de volt nyáron egy alkotmánymódosítás, amely többek között arról is rendelkezett, hogy nemzetközi kötelezettségvállalást érintő kérdésben nem lehet népszavazást érinteni. Mi pedig egy OECDvel kötött szerződésben köteleztük magunkat, hogy tulajdonlást illetően állampolgárság alapján nem teszünk különbséget. Az ellenzéki kérdés-javaslat pedig „külföldi"-ekkel operál, ez benne a baj. itt z a rettenetes kavalkád hozta végül azt, hogy a Ht belügy által biztosnak vett forgatókönyv borult. De annak érdekében, hogy mégis tartsanak néhány időpontot, a listákat 29-én délután négy óráig be szeretnék hajtani a pártoktól. Jó lecke ez egyébként a politikai erők szervezettségére vonatkozóan is, hiszen több mint ötszáz szavazókör van a megyében, s ugyanennyi személyről kell dönteniük a pártoknak, röpke 24 óra alatt. Ha így vesszük, és ha ez sikerül, tényleg szárnyalunk az Unióba. MODUL UU Csabai tetőcserépre Alpesi tetőcserépre Csongrádi sgt. 27. Tol.: 491-022 Doroismoi út S. Ml 4464)92 ÖSZI TETŐFEDŐ-AKCIÓ 10%, Holland tetőcserépre 20%, 10%, Katepal zsindelyre 15% árengedmény. A hiszékenység nyírségi vámszedője • Nyíregyháza (MTI) Több mint hétmillió forintot csalt ki 19 ezer 460 hiszékeny embertől Gy. Tibor, 26 éves nyíregyházi lakos, aki újsághirdetésekben ígért 20-22 ezer forintos havi jövedelemmel járó bedolgozói állást főleg munkanélkülieknek, nyugdíjasoknak ás diákoknak. Ügyében a rendőrség most fejezte be az eljárást és vádemelési javaslattal továbbítja az iratokat az ügyészségnek. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság keddi sajtótájékoztatóján elhangzott: a pénzügyi szakközépiskolát végzett fiatalember Szabolcs-Szatmár-Bereg kivételével az ország valamennyi megyei lapjában adott fel hirdetést, s várta a jelentkezőket, akiktől kezdetben 189, később pedig 350 forintot kért tájékoztató anyag küldéséért. A postai utalványon kapott pénz átvétele után egyeseknek küldött is tájékoztatót, amelyben kulcstartó-összeszerelési munkát ajánlott. Persze úgy, hogy a két plexitlapból, rövid láncból és karikából álló kulcstartót - melynek értéke a szakértők szerint legfeljebb 18 forint volt - a vállalkozóknak darabonként 50 forintért meg kellett volna vásárolniuk. S az összeszerelés után Gy. Tibor csak a termék 40 százalékát vásárolta volna vissza, mig 60 százalékának értékesítéséről a bedolgozóknak kellett volna gondoskodniuk. Ezzel a módszerrel a csaló 100 kulcstartó esetén 2800 forint tiszta haszonra tett volna szert akkor is, ha a szemétbe dobja a visszavett 40 százalékot. Végül is a 19 ezer 460 ezer érdeklődő zöme átlátta a trükköt, mindössze százan foglalkoztak érdemben az ajánlattal. A rendőrség figyelmét egy miszlai lakos hívta fel a csalásra, s 1996. január 19én elrendelték a nyomozást. Gy. Tibor lakásán meg is találták a sértettek által befizetett 189, illetve 350 forintról szóló postai feladókat. A fiatalember pénztárkönyvébe be is vezette a bevételt, így azután adózott is, persze, csak kevés jövedelemért, mivel tetemes költséget számolt el.