Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-07 / 234. szám

KEDD, 1997. OKT. 7. UNIVERSITAS 3 • Humboldt-ösztöndíj: esély a túlélésre A német nagykövet Szegeden röviden Ellenőreink külföldön Hasso Buchrucker (jobbra) a Humboldt Klub fogadásán, a JATE Aulájában Szalay István polgármesterrel koccint. (Fotó: Gyenes Kálmán) Kicsomagolva? Tja valaki ötvenezer forintos jövedelméből rendsze­MM. resen százötvenet szeretne költeni, azt jobb eset­ben bolondnak, rosszabb körülmények között egyene­sen gyanúsnak tartanánk. Ez persze egy társadalomra is igaz, csak egészen másként. Még élénken emlékezhetünk azokra az évtizedekre, amikor a társadalmi látszatbéke megőrzése érdekében az állam eljátszotta a jóságos nagybácsit - mások pén­zén. Az árát azóta sem tudtuk teljesen megfizetni. Most pedig ismét kérdéses, elrontják-e, amit eddig megszenvedtünk? A költségvetési elvonás és újraelosz­tás ugyanis továbbra is erősen ránktelepszik. Minél közelebb a választás, annál nyomasztóbban. A statisz­tikusok adatai erősen elgondolkodtatóak: a hazai ház­tartások jövedelmének 40 százaléka különféle támoga­tásokból, szociális juttatásokból származik. Ez pedig azt jelzi, hogy az állam továbbra is „nagybácsi szerep­ben" igyekszik tetszelegni ahelyett, hogy a jövedelmek elosztását átengedné a gazdasági szférának. Az pedig egyenesen döbbenetes, hogy az állam, az ő háztartásával rátelepszik a bruttó hazai termék közel felére, s így torz meghatározójává válik a gazdasági fejlődésnek. Jövőre 457 milliárdos deficit mellett emelkedő külső adóssággal és a javuló államháztartá­si tendenciák megtorpanásával számol a kormány. A beruházások növelése helyett a fogyasztói keresletet igyekeznek majd erősíteni, amiért átmenetileg bizo­nyára hálás is lesz a szavazópolgár. Csakhogy az elosztás, az egyre szélesebb társadalmi rétegeket érintő jótékonykodás árát az elvonási oldalon valakiknek is­mét meg kell majd fizetni. Igaz, csak később. Az európai országok éppen az ellenkezőjére adnak példát: a stabil növekedés motorja ugyanis az elvonás és újraelosztás helyett csak az lehet, hogy a megter­melt jövedelmekből minél több helyben maradjon, •jijálunk azonban az elvonási és osztogatási hajlam L V ismételt megnövekedésével párhuzamosan egyre vészesebben,merül fel a kérdés: egy választási költség­vetés nyomán vajon visszajutunk-e a Bokros-csomag előtti helyzetbe? Higgyük el, legrosszabb amit tehetünk: a „kicsoma­golás". e Népszavazás Ma dönt a parlament • Budapest (MTI) Magyar katonai szakértők utaztak NATO-tagállomokba, hogy nemzetközi szerződések alapján ellenőrzést hajtsanak végre. A Honvédelmi Minisz­térium sajtófőosztályának tá­jékoztatása szerint a magyar szakértők Görögországban, Törökországban, továbbá Né­metországban ellenőriznek katonai létesítményeket. Mától csak mű­holdról • Budapest (MTI) Keddtől kizárólag műhol­don keresztül fogható a Ma­gyar Televízió 2-es csatorná­jának műsora az ország teljes területén. A Hírközlési Főfel­ügyelet, illetve az Antenna Hungária Rt. tájékoztatása szerint hétfő éjjel megvonják az eddigi földi frekvencia használatát az MTV2-től, és azon - területtől függően - az új TV2 vagy az RTL Klub or­szágos kereskedelmi adása látható ezentúl. Minderről Pe­ták István, az MTV Rt. elnöke beszélt a részvénytársaság bu­dapesti székházában tartott hétfői sajtóbeszélgetésen. Felélt tartalékok • Budapest (MTI) A magyar határőrségnek az elmúlt évek során nem kelet­kezett adóssága, mára azon­ban felélte tartalékait. Ezért ha a jövőben kisebb összeget szavaz meg a parlament, mint amennyi működőképességé­nek fenntartásához elegendő, akkor a határőrséget is az el­adósodás veszélye fenyegeti ­jelentette ki Nováky Balázs altábornagy, a határőrség or­szágos parancsnoka hétfőn az MSZP és az SZDSZ önkor­mányzati és rendészeti mun­kacsoportjainak együttes ülé­sén. Az ombudsman véleménye • Budapest (MTI) Az ombudsman szerint sér­ti a védelemhez való jog al­kotmányos büntetőeljárási alapelvét az a védőre is vonat­kozó korlátozás, amely tiltja a büntetőeljárás során keletke­zett iratokból másolatok ké­szítését. Mint ismeretes, FölQi Lászlónak, a volt hírszerző ezredesnek a meghatalmazott védője, Bárándy György szeptember végén fordult az ombudsmanhoz, ugyanis a Nyírfa-ügyben eljáró Főváro­si Bíróság katonai tanácsának elnöke nem engedélyezte, hogy a mintegy 1700 oldalnyi titkos ügyiratról fénymásolat készüljön az ügyvéd részére, a valószínűleg október végén kezdődő tárgyalásra. „Elvi tüntetés" • Budapest (MTI) A novemberi NATO- csat­lakozás és földtörvény-refe­rendum napjáig tartó „elvi tüntetéssel" kívánja felhívni a hazai demokrácia és sajtósza­badság általuk vélelmezett hi­ányosságaira a közvélemény figyelmét hétfőn megkezdett demonstrációjával a Kék Sza­lag Társaság és a Polgárok Érdekszövetsége. A demonst­ráció kezdetekor tartott sajtó­tájékoztatón elhangzott: ma­ratoni tüntetésükkel a szerve­zők tiltakozni kívánnak az or­szág tervezett NATO-csatla­kozása és a magyar termőföld külföldi kézbe adása ellen Nyolc hónapos tevé­kenysége során tegnap látogatott először Sze­gedre Hasso Buchrucker, Németország nagyköve­te. A polgármesterrel való találkozása után a diplomata a Szent-Györ­gyi Albert Orvostudomá­nyi Egyetemre látoga­tott, ahol átadta kormá­nya ajándékát, egy spe­ciális mikroszkópot. Este részt vett a szegedi Humboldt Klub fogadá­sán a JATE Aulájában, majd a gazdasági szféra vezetőivel találkozott. A nagykövetet az egyete­mi fogadás után kértük beszélgetésre. • Mi a célja nagykövet úr szegedi látogatásá­nak? - Azért jöttem Szegedre, hogy megismerjem'ezt a • Budapest (MTI) Augusztusban a teljes munkaidőben foglalkoztatot­tak bruttó átlagkeresete 59 ezer 970 forint volt a ver­senyszférában, s ez 18,8 szá­zalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. Az augusztusi keresetnöve­kedés alacsonyabb volt, mint az év megelőző hónapjaiban, ami a viszonylag magas tava­• Budapest (MTI) Nyugdíjra, a gyer­meknevelés támogatá­sára, oktatásra, egész­ségügyre, kultúrára és segélyezésre az Európai Unió tagországaiban át­lagosan a GDP 28,8 szá­zalékát költötték három évvel ezelőtt. A ráfordítások aránya a legmagasabb Finnországban, Dániában és Hollandiában, de meghaladja a 30 százalé­kot Németországban, Fran­ciaországban és Ausztriában is - derül ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal tájékoztató­jából. A hivatal adatai sze­rint a mutató értéke az átla­gosnál lényegesen alacso­nyabb Görögöországban, Portugáliában és Írország­ban. csodálatos várost, amelyről már annyit hallottam. Nyolc hónapos magyarországi nagykövetségem alatt még nem volt lehetőségem ide lá­togatni. Sokat hallottam a város egyetemeiről, és föld­rajzi helyzetéből adódó gaz­dasági lehetőségeiről. Azért jöttem ma Szegedre, hogy személyes élményeket sze­rezzek a városról. 0 Milyen élményeket szerzett? - Az első benyomásom nagyon kedvező. A nap min­den pillanatát élveztem. A polgármester úrral kimen­tünk a temetőbe, és leróttuk tiszteletünket azok előtt, akik 150 évvel ezelőtt életü­ket áldozták Magyarország szabadságáért. Ez az élmény igen megható volt. Itt, a tu­dományegyetemen azokkal a kiváló tudósokkal találkoz­tam, akik elnyerték a Hum­lyi bázisadatból következik ­állapítja meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal hétfői gyors­tájékoztatója. A nettó átlagkereset 38 ezer 70 forint volt a ver­senyszférában az első nyolc hónapban, amely 23,7 száza­lékkal több, mint egy évvel Magyarországon ezek a költségek a GDP-nek szintén több mint 30 százalékát te­szik ki. A háztartások összes jövedelmének mintegy 40 százaléka származik ilyen forrásból, s ennek több mint fele a pénzbeni juttatás. A társadalmi jövedelmek leg­nagyobb részét képező nyugdíj a lakosság több mint 30 százalékának alapvető megélhetési forrása. Ez év első felében nyugdíjra és egyéb nyugdíjszerű ellátásra csaknem 402 milliárd forin­tot folyósítottak. Az egy főre jutó havi átlagnyugdíj csak­nem 20 százalékkal volt ma­gasabb, mint egy évvel ko­rábban. Az árváltozásokat fi­gyelembe véve a havi összeg reálértéke fejenként valami­vel több mint egy százalék­kal nőtt. boldt-ösztöndíjat. Feleme­lő érzés volt e megkülönböz­tetett polgárok körében időz­ni. 0 A Humboldt-ösztöndíj igen hosszú múltra tekint vissza. VáltOzott-e a sze­repe az idők folyamán? - Az ösztöndíjat Alexan­der von Humboldt alapította 150 évvel ezelőtt olyan kül­földi tudósoknak, akik már bizonyították tehetségüket. Akkor az alapító még nem sejthette, korunkban mekko­ra politikai jelentőségre tesz majd szert ez a kezdeménye­zés. Az ösztöndíj eszméje természetesen ma is a hat­árok feletti tudományos együttműködés elősegítése: a világ minden országában dolgozik Humboldt-ösztön­díjas tudós. De Európában különös jelentősége van az ösztöndíjnak: elősegíti az or­szágok közeledését az egy­korábban. A KSH adatai sze­rint a fogyasztói árindex ugyanezen hónapokban 18,5 százalékkal emelkedet, s így a reálkeresetek végül is 4,4 százalékkal nőttek a múlt év első nyolc havi átlagához ké­pest. Az év első nyolc hónap­jában 57 ezer 240 forint volt Az év elejétől július végé­ig a központi költségvetés a lakosság részére a társada­lombiztosítás rendszerében 101,4 milliárd forintot folyó­sított, folyó áron 1,5 száza­lékkal többet, mint tavaly. Az ellátások reálértéke ugyanakkor 14,4 százalékkal csökkent. Családi támogatá­sokra 65,1 milliárd forint, jövedelempótlásra és kiegé­szítésre 27,9 milliárd forint jutott. Az előző év azonos időszakához képest a családi támogatások összege 3,5 százalékkal, a jövedelempót­ló- és kiegészítő szociális tá­mogatásoké 10,5 százalékkal emelkedett, az egyéb címe­ken folyósítottaké 28 száza­lékkal csökkent. Az Országos Egészség­biztosítási Pénztár adatai szerint a gyermeknevelési séges Európa megteremtésé­hez. Ez pedig az egyetlen módja annak, hogy a globá­lis versenyben kontinensünk túlélje a következő évszáza­dot. 0 Lehetségesnek tartja-e a régió német kapcsola­tainak bővítését? - Örömmel látom, hogy egyre több német befektető tartja vonzónak ezt a régiót. Értesültem arról, hogy Ke­let-Magyarország infrastruk­túrájának fejlesztése folya­matban van. Tény, hogy a modern gazdasághoz és ke­reskedelemhez modern va­sutakra, utakra és repülőte­rekre van szükség. Tekintet­tel arra. hogy ezek kiépítése a dél-alföldi régióban már megkezdődött, valószínűnek tartom, hogy a német tőke szívesen részt vesz ebben a fejlesztésben. Keczer Gabriella a versenyszférában a havi bruttó átlagkereset, amely az egy évvel korábbihoz képest 21,9 százalékos növekedést mutat. Ezen belül a szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete 25 százalékos növekedését követően 88 ezer 390 forint volt, a fizikai munkát végzőké pedig 19,4 százalékos emelkedés után elérte 42 ezer 620 forintot. kiadások 71 százalékát a családi pótlék, 17 százalékát a gyermekgondozási segély, a többit a gyermekgondozási díj teszi ki. Az év első felé­ben havonta átlagosan 2,17 millió gyermek után 1,27 millió család részesült csalá­di pótlékban. A pótlékra jogosult gyer­mekek száma 65 ezerrel, a családoké 75 ezerrel volt ke­vesebb, mint egy évvel ko­rábban. Családi pótlékra a félévben összesen 48,2 mil­liárd forintot fizettek ki, 1,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A pót­lék egy családra jutó havi összege átlagosan 6.317 fo­rint, mintegy 280 forinttal több mint tavaly. Reálérték­ben számolva a pótlék összege 11,8 százalékkal csökkent. • Budapest (MTI) A Koalíciós Egyeztető Tanács úgy ítéli meg, hogy sem jogi, sem poli­tikai akadálya nincs a november 16-ára terve­zett népszavazással kap­csolatos keddi parlamen­ti zárószavazásnak - je­lentette ki a KET hétfő reggeli ülése utáni sajtó­tájékoztatón Horn Gyula miniszterelnök. A kormánypártok szerint a parlamenti döntés elé az sem gördít akadályt, hogy Gön­czöl Katalin országgyűlési biztos az Alkotmánybíróság­hoz fordult, a kabinetnek ugyanis alaptörvényben biz­tosított joga a népszavazás kezdeményezése, az ellenzék által gyűjtött aláírások pedig még nincsenek hitelesítve. Úgy tartják, hogy kezdemé­nyezésüket az a 3 millió pol­gár hitelesíti, akik 1994-ben a jelenlegi koalíciós pártokra szavaztak. A miniszterelnök azzal vá­dolta meg az ellenzéki párto­kat, hogy rövid távú pártér­dekeiket a nemzet érdekei fö­lé helyezik, és mindent elkö­vetnek a referendum zavarta­lan lebonyolítása ellen. A kormányfő szerint a fejlett demokratikus világ most Ma­gyarországra figyel, mivel a NATO-csatlakozással kap­csolatos népszavazás meg­könnyítheti az új tagok be­lépésének ratifikációját és elősegítheti a majdani euró­pai uniós csatlakozást is. A földtulajdon kérdéséről kifej­tette: a földtörvény módosítá­sával a kormány a jelenleg érvényes jogszabály igazság­talanságait akarja kiküszö­bölni. Érthetetlen számukra a Fidesz mostani álláspontja, az ellenzéki párt ugyanis 1994 áprilisában nem szavaz­ta meg a földtörvényt, vá­lasztási programjukban pedig az szerepelt, hogy a szövet­keztek és a gazdasági társa­ságok számára is biztosítani kívánják a földtulajdonlás le­hetőségét. A miniszterelnök szakértői vélemények alapján úgy látja, hogy a kormány ja­vaslata megfelelő biztosíté­kokat kínál a külföldiek föld­vásárlásainak megakadályo­zására. Az ellenzék kérdésé­ről szólva Horn Gyula leszö­gezte: ha hitelesítették a szükséges 200 ezer aláírást, akkor a kezdeményezés a jog által megszabott utat fogja végigjárni a parlamentben. Kuncze Gábor belügymi­niszter közölte, hogy nagy erőkkel folyik az aláírások hitelesítése. Az eddigi minta­vételek alapján nem igazol­ható, hogy összegyűlt-e a 200 ezer aláírás, azokat egyenként kell megvizsgálni. Felhívta a figyelmet arra, hogy korábban a törvény csak 100 ezer aláírást írt elő, a hitelesítés azonban akkor is 30 napot vett igénybe. A bel­ügyminiszter véleménye sze­rint alaptalan miden, az Or­szágos Választási Bizottság elfogulatlanságát megkérdő­jelező állítás. • Társadalmi jövedelmek Mire mennyit osztunk? A keresetek augusztusban

Next

/
Thumbnails
Contents