Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-06 / 233. szám

8 UNIVERSITAS HÉTFŐ, 1997. OKT. 6. Jó az oktatók bérhelyzete Magyar Bálint szerint javult a felsőoktatás érdekérvényesítése. (Fotó: Nagy László) • Az Universitas fejlesztési programja (3.) Az igazgatás átszervezése Szüléknek, az iskoláról • Munkatársunktól Szülőknek az iskoláról címmel jelentetett meg könyvet a Nemzeti Tan­könyvkiadó. Petró András, a szerző ismeretterjesztő mun­. kának tartja könyvét. Java­solja az olvasónak, hogy a könyv „leckéit tekintsük kö­zös játéknak. Játsszuk azt, hogy ebültünk a szülők isko­lájába, és ott veszünk né­hány leckét iskolaismeret­ből." A könyv a következő témaköröket játja körül: ne­velés a családban, az óvodá­ban; továbbtanulás, pályavá­lasztás; iskolák választéka; a tantestületek munkája: a kö­zoktatási törvényből adódó jogok; az alapműveltség és a nemzeti alaptanterv. Emel­lett szól a család és az iskola együttműködésének szüksé­gességéről, valamint a pá­lyaválasztás felelősségéről. Minden fejezet kiegészítése­ként vonatkozó részeket kö­zöl a szerző a közoktatási törvényből, és további köny­veket ajánl tanulmányozásra. Tanszék­foglaló • DM-információ Az orvosi jogviszony, az orvos polgárjogi felelőssége címmel tartott előadást októ­ber 3-án, pénteken délelőtt a SZOTE Morfológiai Tömbjé­nek tantermében dr. Varga Ti­bor, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi taná­ra. Az előadás az Igazságügyi Orvostani Intézet vezetőjének tanszékfoglalója volt. ———————— ÁNTSZ­tanfolyam • DM-információ A Család és Nővédelmi Tudományos Társaság, vala­mint a Hajnal Imre Egészség­tudományi Egyetem Szülé­szeti-Nőgyógyászati Kliniká­ja a Magyar Családért Alapít­vány anyagi támogatásával ma tanfolyam kezdődik olyan szakemberek részére, akik a 14-18 éves fiatalok fe­lelős nemi életre való felké­szítésével foglalkoznak. Programja átöleli a nemi sze­repek ismertetésétől a szexu­álpedagógián és a nemi élet egészségügyi kérdésein ke­resztül a nemi erkölcsig en­nek a témakörnek szinte az egész skáláját. A tanfolyam helyszíne az ANTSZ megyei intézete, és védőnők, orvo­sok, pedagógusok és egész­ségnevelők vesznek részt raj­ta. A mai napon Bognárné Várfalvi Marianna a család­központú szülészetről, Kun János a szeretet művészeté­ről, Molnár Attila a nemi er­kölcs változásairól tartanak előadást. A tanfolyam holnap és holnapután is folytatódik. Duray Miklós Szegeden • DM-információ A Magyarok Világszövet­sége Szegedi és Universitas Tagozatának meghívására október 9-én csütörtökön Szegedre látogat Duray Mik­Jós. A politikus A magyar kisebbség esélyei Szlovákiá­ban címmel tart előadást. A találkozó a József Attila Tu­dományegyetem Dugonics téri központi épületének Au­lájában lesz délután 16.30­kor. Az előadásra a rendezők minden érdeklődő várnak. Magyar Bálint igen ked­velőnek tartja Szeged je­lenlegi helyzetét a felsőok­tatási centrummá alaku­lásban, és el kívánja ke­rülni, hogy látszatintegrá­ciók elvigyék a pénzt a va­lódi universitasok elöl. A művelődési minisztert pén­teki sajtótájékoztatója után kértük beszélgetésre. • A JATE-n tartott elő­adásában beszélt a felső­oktatás csekély érdekérvé­nyesítő képességéről. Mi­vel lehetne erősíteni a fel­sőiskolai lobbit? - Ahogyan a nemzetközi versenyben egyre nyilvánva­lóbbá válik, hogy az anyagi gyarapodás záloga a tudás, úgy fognak az oktatás pozíciói is erősödni. A fejlődésnek gá­tat szab a költségvetési korlát, (gy az ágazatok folyamatos harcban állnak egymással a forrásokért. Úgy vélem, az oktatás pozícióinak erősödését jelzi, hogy a felsőoktatási tör­vénybe sikerült beépíteni bi­zonyos pénzügyi normatívá­kat. így ezek a jövőben nem függnek politikai döntésektől. Ezt a folyamatot természete­sen lehet segíteni. A felsőok­A közoktatási reform öt területe, a tankötele­zettség kibővítése, a NAT, a tanártovábbkép­zés, az informatikai és az idegennyelvi program kettős célt szolgál: euró­pai polgárok nevelését a tejles esélyegyenlőség biztosítása mellett. Erről Magyar Bálint művelődé­si miniszter tartott tájé­koztatót pénteken a Saj­tóház klubjában. Hétvégi, Csongrád megyei látogatása során Magyar Bá­lint sajtótájékoztatón számolt be a közoktatási reform célja­iról és jelenlegi állásáról. A péntek délutáni, sajtóházi ta­lálkozón a művelődési mi­niszter elmondta: a felsőokta­tás átalakításával párhuzamo­san futó és azzal összhangban levő közoktatási reform célja kettős. Egyrészt olyan diáko­kat szeretnének ezzel nevelni, akik európai gondolkodású polgárok és európai felké­szültségű munkavállalók tatás országos képviseleti szervei, a Rektori vagy a Fő­igazgatói Konferencia, a Fel­sőoktatási Tudományos Ta­nács hallatja ugyan a hangját a felsőoktatással kapcsolatos jogszabályalkotásban, de nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy a költségvetés egészéről mondjanak véleményt. Nem foglalnak állást arról, melyik ágazatnak milyen mértékben kellene részesülnie a költség­vetésből. Márpedig úgy nem lehet hatékonyan érvényesíte­ni az érdekeiket, ha nem mondják meg, melyik ágazat rovására, milyen módon és mértékben kapjon nagyobb te­ret az oktatás. Úgy vélem, las­san át fog alakulni ezeknek a testületeknek a tevékenysége, és egy szerényebb szakszerve­zeti érdekérvényesítésből energikusabb, a nemzetgazda­ság egészére kitekintő szerep fog előtérbe kerülni. • Miniszter úr szerint a fővárosi és a vidéki felső­oktatásifejlesztések arány­talanságán javíthat az in­tegrációs pénzek vidékiek szántára kedvező elosztása. Nemrég viszont az ELTE, a műszaki és az agrártudo­mányi egyetem is bejelen­lesznek. Az intézkedések má­sik célja, hogy mindez a tej­les társadalmi esélyegyenlő­ség biztosítása mellett történ­jék. A közoktatási reform elsó eleme a tankötelezettség 18 éves korig történő kitolása. A középiskolai oktatásnak ez az expanziója azt eredményezi, hogy a szóban forgó korosz­tályból egyre többen tesznek érettségi vizsgát és folytatják tanulmányaikat a felsőokta­tásban. A reform második eleme a Nemzeti Alaptanterv bevezetése. A miniszter sze­rint a NAT-körüli politikai indulatok mára lecsillapod­tak; jelenleg már szakmai vita folyik a jövő szeptembertől az első és a hetedik osztá­lyokban bevezetésre kerülő új rendszerről. Segíti az előre­menetelt, hogy elkészültek a bevezetéshez szükséges ren­deletek, a kormányzat pedig az iskoláknak 800, a pedagó­giai szakszolgálatoknak 500 millió forintot biztosított a tantervek kidolgozására. Ma­tette egyesülési szándékát. Nem jelent ez újabb ve­szélyt a vidéki universita­sokra? - Nagyon vigyáznék arra, hogy látszatintegrációk ne szülessenek és ne vihessék el a pénzt a valódi universitasok elől. A magyar felsőoktatás legelemibb érdeke az erős centrumok kialakulása, és eb­ben Szeged, Debrecen és Pécs eddigi teljesítménye igen megnyugtató. Közép- és Észak-Nyugat-Dunántúlon már rosszabb a helyzet, mert nincsenek olyan városok, amelyek erős felsőoktatásuk­kal a centrumszerépet be tud­nák tölteni. 9 A hazai felsőoktatás egyik legnagyobb gondja a felsőiskolai oktatók elégte­len bérezése volt. Az új ösztöndíj-, illetve juttatási rendszerek bevzetésével megoldottnak tekinthető ez a probléma? - Úgy gondolom, a felső­oktatásban oktatók bérhelyze­te megnyugtatóan rendező­dött. Egy kétéves program vé­géhez érkeztünk, melynek so­rán párhuzamosan valósult meg egy jelentős béremelés és a minőségi differenciálás. A gyar Bálint szerint a NAT je­lentősége, hogy egy teljesen új filozófiát hordoz a tudást, illetve az iskolák, a tanárok, a szülők és a tanulók viszonyát illetően. A Nemzeti Alaptan­terv bevezetéséhez szorosan kapcsolódik a közoktatási re­form harmadik eleme, a ta­nártovábbképzés. A miniszter szerencsésnek tartja, hogy a kötelező, hétévenkénti szak­mai továbbképzésre sikerült külön pénzügyi forrást bizto­sítani. Idén 3,4 milliárd forin­tot juttattak el erre a célra az iskolákhoz, ami tanáronként 20 ezer forintot jelent. Az ok­tatási intézményeknek termé­szetesen nem tanáronként és nem ebben a naptári évben kell elkölteniük ezt az össze­get, hanem tervet készítenek a felhasználásáról. Az előzőekkel azonos fon­tosságú a reform negyedik eleme, az informatikai prog­ram. Ennek célja, hogy min­den középiskolát bekapcsol­janak az Internetbe, és felsze­reljenek egy számítástechni­jövőre bevezetendő Bolyai­ösztöndíj a negyven év alatti, a felső korhatár feloldásával a Széchenyi-ösztöndíj az ennél idősebb oktatók számára je­lent többéves juttatást. A Par­lament már elfogadta, a költ­ségvetésbe bekerült az alanyi jogon járó minősített oktatói illetmény is. Az egyetemi ta­nárok javadalmazása ezekkel az intézkedésekkel eléri a két­százezer forintot. Ez vélemé­nyem szerint elég ahhoz, hogy ne kényszerüljenek egyéb te­vékenységgel jövedelemki­egészítésre. Nem titok, hogy ezzel a tárca azt a kedvezőtlen jelenséget is meg kívánja szüntetni, hogy egyes oktatók több intézményben is állást vállaljanak. Nem megenged­hető, hiszen a hazai felsőokta­tás minőségének hanyatlásá­hoz vezet, hogy valódi humán erőforrás nélkül, szinte kizá­rólag óraadó tanárokra alapoz­va jöjjenek létre új intézmé­nyek, kihelyezett karok. A most kialakított illetékrend­szer célja, hogy egyfelől egy intézményhez kösse a tanáro­kat, másfelől biztosítsa nekik az intézményváltás szabadsá­gát. Keczer Gabriella kai laboratóriummal. A szak­tárca tervei szerint 2002 után nem lehet majd alapvető szá­mítástechnikai ismeretek nél­kül érettségi vizsgát tenni. Magyar Bálint ezzel kapcso­latban kiemelte, az ország a fejlett nyugati államokkal együtt kapcsolódik be az in­formációs világhálózatba, vagyis a program - kivétele­sen - nem lemaradást szüntet meg. Esélyegyenlőséget te­remtő hatása jelentős, hiszen először minden középiskolás, majd fokozatosan minden ál­talános iskolás azonos esé­lyekkel kapcsolódhat a rend­szerbe. A közoktatási reform ötödik eleme az idegen nyel­vek tanításának bővítése illet­ve kötelezővé tétele. A NAT egy, az érettségi követelmé­nyek két idegen nyelv isme­retét írják elő. A művelődési miniszter szerint a közoktatá­si reform a leglényegesebb és egymással szorosan összefüg­gő területeken eredményez majd jelentős fejlődést. K. G. A Szegedi Egyetem fejlesztési stratégiája nem egyszerűen a helyi felsőoktatási intézmé­nyek összevonását vagy néhány új épület létreho­zását jelenti, hanem egy olyan cselekvési-átalakí­tási programot fogalmaz meg az elkövetkezendő évekre, amely biztosítja a fejlődést a tervek sze­rint legnagyobb vidéki felsőoktatási intézmény számára. Rácz Bélával, a JATE általános és in­tegrációs rektorhelyette­sével az átalakítás fo­lyamatáról beszélget­tünk. Sorozatunk har­madik részében az irá­nyítás és az igazgatás átszervezéséről szólunk. A Szegedi Felsőoktatási Szövetségben az intézmé­nyek megtartják identitásu­kat és teljes egészében önál­lóan gazdálkodnak. A szövet­ség fő célkitűzései közé tar­tozik az egységes igazgatási és vezetési rendszer létreho­zása, valamint az integráció megszervezése. A szövetség megalapítása semmiképpen sem növelheti az adminiszt­rációs költségeket. Személyi állományát a meglévő intéz­mények meglévő személyze­te adja, és az infrastruktúra korszerűsítését célzó lehetsé­ges beruházáson kívül ugyanazon forrásokból kell gazdálkodnia, mint amelye­ket az intézményi adminiszt­rációk jelenleg használnak. Amint az integráció má­sodik szakaszában végrehajt­ják a szövetség ideiglenes al­kotmányában meghatározott feladatokat, az egyes intéz­mények feloszlatják magu­kat, és létrejön a tizenhárom karból álló Szegedi Egye­tem. Az integrált egyetem ese­tén a legtöbb adminisztratív funkció a jelenlegi intézmé­nyi szintről átkerül a Szegedi Egyetem központi igazgatá­sához, miközben megnövek­szik a karok dékánjainak és a tanszékcsoportvezetóknek vagy intézményvezetőknek az igazgatási szerepe. Ezen utóbbi szint lénye­• Munkatársunktól Szántó Károly nyugal­mazott főiskolai tanár Találkozásaim című könyve - hasonlóan Vá­mos Miklós Lehetetlen cí­mű televíziós műsorához - a ráérős történetmesé­lés hagyományait eleve­níti fel. A híres emberekről szóló, történeti sorrendbe rende­zett írások kiindulópontja a bajai ciszterci gimnázium, zárópontja pedig Pécs váro­sa. Szántó középiskolásként találkozott a magyar művé­szettörténet egyik legfelké­szültebb tudós filozós eszté­tájával, Fülep Lajossal, va­lamint Fehér Edével, aki ta­núként jelen volt József At­tila emlékezetes Horger-ki­hallgatásán. Szántó Károlyt, aki 1932-39-ig tanult a sze­gedi tudományegyetemen, olyan professzorok oktatták, mint Mészöly Gedeon, Hör­gés eltérést jelent a nagyszá­mú, felettébb specializáló­dott tanszékek hagyományos magyarországi gyakorlatától. Ezen viszonylag új szint az az alapvető költségközponti építőkocka lesz, ahol a hall­gatói létszám és a költségek lebontódnak, és ahol a forrá­sok kihelyezése és újraelosz­tása megtörténik. Valójában az utóbbi évek folyamán a József Attila Tudománye­gyetemen bevezettek egy olyan modellt, amely a tan­székcsoportok megnöveke­dett szerepén alapszik. A modell fő előnye abban áll, hogy az alapvető költség­központ ugyanaz az egység, mint amelyik a fokozatokért és az új programokért fele­lős. Fontos megjegyezni, hogy a magyar rendszerben a tanszék fogalma bizonyos mértékig eltér például az Egyesült Államokban hasz­nált fogalométól. Magyaror­szágon a tanszék rendszerint kisebb és az adott tudomány­terület valamely részletére szakosodik. Ennélfogva a tanszékcsoport felel meg an­nak a szintnek, amelyhez megfelelő módon köthető bi­zonyos képzési és gazdálko­dási autonómia. A szervezeti struktúra és a költségközpon­tok ezen általános típusától lesznek eltérések. Például a Szent-Györgyi Albert Orvos­tudományi Egyetemen, ahol bizonyos igazgatási feladato­kat meg kell tartani a klinikai feladatok ellátásához, és ahol az orvosdoktori fokozat annyira meghatározó módon tanszékek közötti együttmű­ködés eredményeként ado­mányozható. A Szegedi Egyetem irányítási rendsze­rének átalakítása során az igazgatási számítógépes rendszereket is bővíteni kell ahhoz, hogy megoldható le­gyen az egyetem központi igazgatási struktúrájának tá­mogatása, valamint a karok és intézetek/tanszékek admi­nisztrációs komponensének szükség szerinti átszabása. A leglényegesebb rendszerek a személyzeti és a pénzügyi nyilvántartás. (Folytatjuk.) Sz. C. Sz. ger Antal, Zolnai Béla, Sík Sándor és Imre Sándor. A kötetből kiderül, hogy a szerző két évfolyam kü­lönbséggel egyetemi társa volt Radnóti Miklósnak, akivel egy alkalommal együtt vizsgázott. A könyv legterjedelme­sebb fejezete természetesen lakóhelyéhez, Pécshez kötő­dik, ahol olyan neves sze­mélyiségekkel került jó is­meretségbe, mint Erdey­Grúz Tibor, Kelemen Lász­ló vagy Martyn Ferenc. Bár a századunk művelődés- és irodalomtörténetének jeles alakjairól szóló írások tudo­mányos pontossággal ké­szültek. mégis rendkívül szórakoztatóak. Ajánlom mindenki fi­gyelmébe. (Szántó Károly: Találko­zásaim — írások híres em­berekről; Janus Pannonius Tudományegyetem PSZM Projekt; Keraban Könyv­kiadó; 919 Ft) Európaiság és esélyegyenlőség • Szántó Károly könyve Találkozásaim

Next

/
Thumbnails
Contents