Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-06 / 233. szám
HÉTFŐ, 1997. OKT. 6. BELFÖLD 3 Maczó Ágnes lemondja... • Budapest (MTI) G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés alelnöke, aki féijével - G. Nagy Ilián költővel - együtt amerikai előadókörútra kapott meghívást, s akit ezzel együtt felkértek az amerikai magyarok október 23-ai központi 56-os emlékünnepsége szónokának is, vasárnap közölte, hogy az ellene indított agresszív támadások sorozata miatt lemondja útját. Megfogalmazása szerint ugyanis, ha egy munkáját becsületesen végző, tisztességesen politizáló közjogi méltósággal szemben a honi politikában ezt meg lehet tenni, akkor biztonsága nem szavatolt, és garanciát sem lát arra, hogy nem készítenek-e eló ellene provokációkat. Solt is város • Solt (MTI) A várossá avatás fejlődést jelez, de nem zár le semmit, sőt inkább a jövőnek szól, mivel lehetőségeket és kötelezettségeket jelent. Erről Kuncze Gábor belügyminiszter beszélt Solton, a 7300 lakosú Duna-Tisza közi település városavató ünnepségén, szombaton. Ünnepi beszéde végén Kuncze Gábor átadta a várossá nyilvánító oklevelet Solt polgármesterének, Németh Józsefnek. Személyes ajándékként nyújtotta át a polgármesternek a város kulcsát, utalva arra, hogy egykor IV. Béla által Soltnak adományozott két aranykulcs elveszett, már csak a település címerében található, és remélte, hogy ez a kulcs fogja megnyitni a jövő kapuját. Az Alföld rádiója • Szolnok (MTI) Október hatodikától, hétfőtói péntekig naponta 12 órán át sugároz műsort a Magyar Rádió Rt. Szolnoki Stúdiója. Mint Szőke György szerkesztőségvezető vasárnap elmondta: mérföldkőnek tekithető korszak köszönt a hallgatókra, hiszen az 1350 kHz-es frekvencián fogható rádió két évvel ezelőtt még csak napi másfél órában szólt. A megnövekedett adásidő kitöltése során számítanak a többi körzeti stúdió által készített műsorokra. A fél napos adásreggel 5 óra 55 perckor kezdődik, s a műsorrendje szombaton és vasárnap sem változik a műsorrend. Régészeti szenzácié • Gorsium (MTI) Nemzetközileg is szenzációsnak minősíthető régészeti leletegyüttes körvonalazódott az idei - immár negyvenedik - ásatási évadban Gorsiumban: a legjelentősebb és legnagyobb kiterjedésű római kori feltárás színhelyén sikerült behatárolni Alsó-Pannónia szentélykerületének impozáns méretű központi terét, valamint a provincia főoltárának nyomait. Mint Fitz Jenő, a feltárást négy évtizede irányító régészprofesszor szombaton - az ásatási idény eredményeit ismertető bemutatón - elmondta: beigazolódtak a korábbi feltételezések, Gorsium minden kétséget kizáróan Alsó-Pannónia vallási központja volt. Katasztrófa" Üllésen Szakmai tájékoztatókkal egybekötött katasztrófa-elhárítási bemutatót tartott szombaton a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság az érintett szervezetekkel - a tűzoltósággal, a rendörséggel, a mentőállomással és a Polgári Védelemmel - közösen a Mol Rt. szegedi igazgatóságának üllési kútjánál. A gázkitörés-elhárítási gyakorlatot megtekintették a csütörtök óta hazánkban tartózkodó Európai Parlamentek Környezetvédelmi Bizottságainak 21 országból érkezett képviselői is. Képünkön: MIG-15-ös repülőgép-hajtóművekkel oltják a 70 bar nyomású, 40-50 méter magas lángoszlopot. (MTI Telefotó) Idősek szociális ellátása • Budapest (MTI) A társadalom szükségleteihez jobban igazodó, sokszínűbb, személyiségorientált és nem utolsósorban hosszú távon is finanszírozható szociális rendszer kialakítását jelölte meg az elkövetkezendő időszak egyik fontos feladatának a népjóléti miniszter. Kökény Mihály erről a Soros Alapítvány és a Magyarországi Zsidó Szociális Segélyalapítvány konferenciáján beszélt szombaton. A volt szocialista országok egészségügyi és munkaügyi minisztériumai képviselőinek részvételével rendezett háromnapos tanácskozáson a miniszter rámutatott: Napjaink elöregedő Európája számára egyre nagyobb kihívást jelent, hogy megfelelően gondoskodjék idős polgárairól. Különösen igaz ez a térség országaira, ahol a politikai-gazdasági változások rövid távú hátrányai fokozottan érintik az időseket, miközben a hosszú távú előnyökből alig részesülnek. Ebben a helyzetben növekvő igény érezhető a nyugdíjak emelése, illetve a különböző szociális ellátások iránt, miközben az átmenetileg szűkülő központi források még az eddigi ellátások biztosítására sem mindig elégségesek. Magyarországon az elmúlt hat esztendő alatt félmillióval gyarapodott, így 3 millióra nőtt az öregségi nyugdíjban, illetve a nyugdíjszerű ellátásokban részesülők száma. A miniszter arról is beszélt, hogy a társadalmi-gazdasági változások nyomán szükségessé vált a korábbi szociális ellátórendszer reformja. A „mindenki számára hozzáférhető" ellátási formák ugyanis nemcsak a pénzügyi nehézségek miatt nem tarthatók fent, de azért sem, mert az emberek igényei alapvetően megváltoztak. Kökény Mihály a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a korábbinál emberközelibb, személyre szabottabb és elemeiben is összehangoltabb ellátórendszerre van szükség. Az államnak meg kell válnia korábbi központi gondoskodó szerepkörétől. A rendelkezésére álló forrásokból a helyi közösségeket, a családokat úgy kell segítenie, hogy azok képesek legyenek saját maguk ellátására, illetve a rászorulók támogatására. Ennek egyik alapfeltétele természetesen egy olyan finanszírozási háttér megteremtése, amely hosszú távon biztosítja a kiépülő szociális rendszerek működtetését - mondta a népjóléti miniszter. Gyula (MTI) Kétesztendei, időnként meddőnek tűnő vita után a kormány elszánta magát, hogy a kamarák kérésének eleget téve módosítsa a kamarai törvényt - mondta Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szombaton Gyulán, a kamarai szervezet Elnöki Kollégiumának ülése után. Véleménye szerint, ha a parlament még ebben az évben elfogadja a kormány jaKamarai törvény vaslatát, akkor a vállalkozások fióktelephelyeinek az adott térség területi kamaráinál is regisztráltatniuk kell magukat. A legnagyobb változás azonban az egyéni vállalkozói igazolványok kiadásában lesz, hiszen 1998. július l-jével ezt a közfeladatot is a kamara fogja ellátni. Ezzel megvalósul az úgynevezett egyablakos rendszer, vagyis a vállalkozók mindent egy helyen, az illetékes kamaránál intézhetnek el. A tagdíjak adóleírási lehetőségét elvetette ugyan a gazdasági kabinet, ám valamilyen kompromisszum még elképzelhető. Valószínű - mondta az elnök -, hogy csak a tagdíjak egy részét, az elképzelések szerint 50 százalékot lehet majd jóváírni, s azt is csak 10-30 ezer forintos összeghatáron belül. Már ez is komoly segítség lenne - tette hozzá -, hiszen ebbe a kategóriába tartozik a kis- és egyéni vállalkozók többsége. Mivel kormányjavaslatként az adóleírás lehetősége idén már nem kerülhet a Ház elé, ezért a jövő évi adótörvények vitái során egyéni képviselői indítványként tárgyalhatják meg a honatyák a javaslatot. • MSZP Baloldali Tömörülés Képviselőjelöltek - listán Budapest (MTI) Az MSZP Baloldali Tömörülése azt javasolja az állampolgároknak, hogy a lehető legnagyobb számban vegyenek részt a NATO-hoz való csatlakozás ügyében tartandó népszavazáson és saját lelkiismeretük szerint voksoljanak - jelentette ki Balogh Sándor, a tömörülés elnöke az MSZP székházában rendezett országos konferencián, szombaton. A külföldiek földtulajdonszerzéséről szóló népszavazás kezdeményezésének ügyében a tömörülés a kormán^! támogatja, tagjai igennel válaszolnak a kormány által megfogalmazott kérdésekre. Balogh Sándor a továbbiakban Horn Gyula miniszterelnök egy korábbi kijelentésére utalva - miszerint idejét múlták már a munkásmozgalmi jelszavak - tévedésnek minősítette a pártelnök kijelentését. Véleménye szerint a munkásmozgalmi jelszavak nem váltak felesler geáSé és idejét múltá, s ezt a megállapítását több felszólaló is osztotta. A konferencián ismertették azoknak a politikusoknak a nevét, akiket szívesen látnának az MSZP országgyűlési képviselő-jelölt listáján. A listán szerepel Kósáné Kovács Magda, Földes György, Kiss Péter, Kovács László, Szekeres Imre, Lendvay Ildikó, Vitányi Iván, Nagy Sándor, Filló Pál, Wienner György, Pál László és Kapolyi László, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnökének neve. A tömörülés elnöke leszögezte: mident megtesznek az MSZP választási sikeréért. Több felszólaló bírálta az állampolgárok országgyűlési biztosát, amiért Alkotmánybírósághoz fordult a földtulajdonszerzés ügyében. Kiss Dezső akadémikus felszólalásában úgy vélekedett, hogy Horn Gyula pártelnöksége csökkenti az MSZP választási esélyeit. Ugyanakkor elismerte, hogy korábban alábecsülte a jelenlegi miniszterelnök-pártelnök taktikai érzékét. Meglátása szerint Horn Gyulát nem érdekli a párttagság véleménye, de tudomásul kell venni, hogy helyette nincs alkalmasabb személy és nincs alternatívája az elnökség élén. Kiss Dezső meggyőzódése szerint a következő országgyűlési választások után az MSZP meg fog újulni, és megtalálja annak módját, hogyan váljon meg Horn Gyulától. A pártelnök védelmében felszólalók arra hívták fel a figyelmet, hogy a tagság jelentős része másképp ítéli meg Horn Gyula személyét, mint az akadémikus. Krausz Tamás a tömörülés alelnöke vitazáró beszédében azt mondta: az ellenfelet nem az MSZP különböző platformjaiban kell keresni, hanem a jobboldalon. Hámori Csaba és Krausz Tamás a plénum előtt megerősítették, hogy nem akarnak az MSZP színeiben országgyűlési képviselőjelöltek lenni. múlt IUM1U1I Mártély csöndje A mikor elmúlt hetünk egyik verőfényes napján Mártély csodaszép, őszi nyugalomba öltöztetett Holt-Tiszáját bámultam, s hallgattam a vízben csobbanó evezők hangját, én bizony fogadalmat tettem. Olyan szép jegyzetet kanyarítok vénasszonynyaras októberünkről, hogy könnybe lábad még a számítógép is. Elzargatom szavaimmal hétköznapjaink minden szomorúságát, s bebizonyítom panaszkodó világunknak, hogy itt él még velünk a meghittség nyugalma. S bizonygatom: a talpunk alatt roppanó, száraz falevél hangjának is lehet ám örülni. Nem olyan régen, éppenséggel szerdán lett pirospozsgás az arcom eme elszánt hevülettől. Földkerekségünk híreit hallgatván, csütörtök estére már abban is kételkedtem, jártam-e valaha is Mártély halkan susogó falombjai alatt? Pénteken meg arról faggattam magam, hogy a düh, vagy a kétségbeesés erősebb-e bennem? Most pedig, vasárnapnak délutánján föllapozván egyhetes emlékeimet, be kell látnom: Holt-Tisza partjának békéje csak kivételes ajándék testünkön, leikünkön átgyalogló világunkban. Mert lapozzunk csak bele szeptembertől elköszönő, októbert ajtónkon beengedő Földünk krónikájába! Tucatnyi markos legény sem tudná vasvillával megforgatni azt a tengernyi panaszt, követelést, rossz hírt, bírálatot és cáfolatot, amit nyakunkba zúdított a valóság. Toprongyos szegénységünk közepette jelentették be, hogy márpedig az újabb energiaár-emelés bekövetkezett, s villanyért, gázért, fűtésért csakis többet fizethetünk, mint korábban tettük. S hogy mi kerülhet jókedvünk (már, ha volt ilyen mostanság...) halotti torán az asztalra, végképp nehéz megjósolni, mivel az is közhírré tétetett: az ezerforintos húsárra sem kell sokáig várnunk. T Tigasztalhat persze a tény: II. János Pál pápa elmúlt V hetünkön újfent kijelentette - igazságos világra vágyik. De máris kérdezhetjük: vajon ebből a könyörgésből mennyit hall meg az a világ, amelyben még mindig azon tanakodnak a politikusok, ítelkezzenek-e, s ha igen, hol, az egymillió ember haláláért felelős, szadista kambodzsai diktátor, Pol Pot felett? Ért-e valamit a pápa szavából az a Föld, ahol azért mérnek ki büntetést pedagógusokra Európa közepén (lásd: Szlovákia...), mert két nyelven merték kiállítani a bizonyítványt a magyar diákoknak? Ahol háborúra készülődhet egy olyan rezsim, Észak-Koreában, amelyik több mint négy évtizede verte bilincsbe országának népét, s agyát mosta, testét nyomorgatta mindazoknak, akik nem emelték elég magasra a fejüket, amikor a nagy, dagadt Kim Ir Szen vezért, és gülüszemű gyermekét kellett isteníteni. Mert bizony ezek október első hírei. S ezek között kit is érdekelne Mártély vízcsobbanós csendje? Hiszen még azt is ki kellett olvasni a krónikákból, hogy Szegeden (ami csak azért sem a bűn városa...) kézigránátot dobtak egy autókereskedésbe. S Csongrád megyében (ami pedig még véletlenül sem a pokol tornáca, mint némelyek emlegették...) egymilliárdos értékben garázdálkodó bűnbandák vezéreit pakolgatják a rács mögé. A megye útjairól eközben kettőszáznál is több kurtizánt sikerült beterelni a rendőrkapitányságokra, s ha minden a bűnvadászok szándékai szerint alakul, még azt is megérjük, hogy egyszer Szeged Rókusán békés álomba merülnek, s nem csőbombára vadásznak a tisztességes polgárok. Ugye, nem csak a pesszimizmus diktálja a szavakat, amikor elmúlt hetünk leltárát fóállítván így fogalmazok: nem volt más dolgunk, mint viselni tovább világunk dühöngő őrületét. S örülni már annak is, hogy Szeged Franciahögyéröl vitázva nem kést rántanak az érdekelt felek (mármint Tesco, önkormányzat s az építkezés ellen tiltakozó hétszáz környékbeli polgár...), hanem míves üzenetekben rögzítik sérelmeiket. No, meg örülni annak is, hogy északi szomszédunk bunyósból lett kormány vezére, nagy hevületű Meciar uram nem hadat üzen Magyarországnak, csak külügyminiszterünket, Kovács Lászlót korholja. Mert tulajdonképpen ez utóbbiak békét jeleznek októberi zűrzavarunkban - mégha Mártély csendjéhez nem is hasonlíthatóak. De vajon ilyen békességről álmodtak, csatába indulván, bitót, szívükre célzó kivégzők puskagolyóit is vállalván azok, tizenhármán, akikről ma illő megemlékeznünk? Ezt a XX. századot kívánták utódaiknak 1848-49 honvédvezérlői, akiket 148 évvel ezelőtt azért hurcoltak Arad határába, hogy hóhérjuk arcát láthassák életükben utoljára? r udom, kimunkált, talán nem is illő kérdések ezek nemzeti gyásznapunkon, mégis megírásukra kényszerített 1997-ünk sok nyomorúsága. Hiszen pontosan tudjuk (valóban tudjuk...?), milyen szent álmodozással ajánlották az utókor kegyeibe országunkat, világunkat Damjanichék. S pontosan érezzük: a világ, s az ország vajmi keveset valósított meg nemes terveikből. Ettől persze ma még elhangoznak szép beszédek, múltunkat dicsérvén. S fölharsannak még szebb fogadkozások, miszerint csak azért is helyes irányba forgatjuk ezentúl hétköznapjaink rozzant szekerét. Csak forgassuk, forgassuk, nemes uraim! De vigyázzunk: e hevületben legalább Mártély csöndjét, öreg fáit, holtágban csobbanó evezőit ne pusztítsuk el... ! Zottáns