Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-31 / 254. szám

PÉNTEK, 1997. OKT. 31. KITEKINTŐ 7 Mindenszentek A Z ember vágyik a csendre. Az emlékőrző magányt főleg azok kívánják, akik szeretteikkel már csak a lelki összesimulásokon találkozhatnak. A felvirágozott temető csendjében, a pislákoló mécsek világánál. A templomban. Nem tudom, hogy Önök úgy tudják-e, mint én, hogy ilyenkor, amikor a mindenszenteki teme­tő fénye világol, lelkek járnak föl s mindent hallanak, látnak, láthatatlanul, némaságra Uéltetetten. Bevallom, kiskoromban, hőbörgő ifjoncként ezt egyáltalán nem hittem. Ahogy fészkel belém az öregség, el-elgondolko­dom: butaság ez?.' Nincs rá határozott felelet­Más világ. Magunk teremtette. Irodalmi, zenei reme­kek, anyagba fogott míves alkotások hirdetik az örök vi­lágosságot. Az emberek zöme hisz a másvilágban, aki meg nem - szokták mondani: az is oda kerül.. A pillanatnyi megpihenéskor is igaz: az élet nem áll meg. Robog a maga útján. Dolgunk, hogy megta­láljuk hozzá a kapaszkodót. Legyen az a női szépség ápolására, a lélek békéjére való igyekezet, vagy éppen jelzőharang a jóra, a rosszra... ,,Eladtam a szívem gyöngyét\" Félúton a kisteleki főúton fi Mórahalmi lélökharang ff Modern és felgyorsult világunk embere nem nagyon tud mit kezdeni a halállal, mint ahogy halottaival sem - holott, ahogy a kezdet, úgy a vég is hozzátartozik éle­tünkhöz. Valamikor, a természethez talán kicsit közelebbi állapotunk­ban, még egyformán volt kultúrája mindkettőnek Magyarországon. A ho­mokháti térségben, az egykori Alsóközpontban, Mórahalmon is. Már csak az idősek, no meg a nép­rajzkutató emlékezik pél­dául arra, hogy ilyenkor, mindenszentek táján, szokás volt kaláccsal kí­nálni a koldusokat, hogy imájuk közben emlékez­zenek meg a család ha­lottairól is... Halottak napja környékén talán nem szentségtörés, ha a jeles néprajzkutató, ifj. Lele József gyűjtéseit segítségül híva, felemlegetjük, hogy mit is kezdtek magukkal és a helyzettel a homokháti embe­rek, amikor kiderült: „halott van a háznál". Régebben ilyenkor az első dolga volt a hozzátartozók­nak, hogy tágra nyitották az ablakokat, majd megállították az órát. A fali tükröt sötét ru­hával takarták le. Régi, szép, ma is élő szokás szerint „lé­lökharang" jelezte a falukö­zösségnek, halottjuk van. Szokás volt, hogy a halot­tat földre helyezett asztallap­ra, a nagygerenda alá fektet­ték a „nagyházban". Hamar hívták a halottöltöztetőket ­mert ilyenek is voltak. A ha­lottat még néhány évtizeddel ezelőtt is gyakran odahaza, a szobában ravatalozták fel. Az aszonyhalott mellé ima­könyvet, olvasót és egy szál szentelt gyertyát tettek. Em­berhalott mellé, a jelzetteken túl a kalapját, néhol a pipá­ját, és mindkettőhöz apró­pénzt is helyeztek. A legény­halottat vőlegénynek, a lány­halottat menyasszonynak öl­töztették. A virrasztást imád­ságos asszonyok végezték, „jószolgálatból". Amíg az asszonyok a ravatal mellett imádkoztak, addig az embe­rek a konyhában egy kis bor mellett beszélgettek, felidéz­ve az elhunytról való emlé­keiket. Tanyáról a halottat „halál­kocsin" vitték be temetés előtt a templom elé. A mó­dos családok nem ritkán négy- vagy hatlovas temetést is rendeztek. A templomi ha­rangszó a temető kapujáig kísérte a halottat, onnét pe­dig a temetői kisharang. Hát, valahogy így ment akkor, amikor még képlete­sen is és valóságosan is ké­zen fogták az emberek a ha­lálba készülőt, s méltósággal oldották el lelkét a földi vi­lágtól. Ö. F. Feszület. (Fotó: Gyenes Kálmán) Hajrá a nyitás előtt. Nagy Róbertek a keddre készülnek. (Fotó: Gyenes Kálmán) Nagyot gondoltak Nagy Robiék Zsombán: kisteleki vállalkozást nyitnak! Testformáló sza­lont alakítottak Déká­nyék főutcái házában. Bíznak az idegen pálya előnyében, a szépségre, egészségre vágyók csa­patában. A sors véletlene csupán, hogy a Nagyék választotta szépítő hely átellenben található Hell Pálék házával, s így a zsombói Nagy Róbert és a kisteleki Hell Csaba - a salakmotorsport két ki­váló versenyzője - régi motorosként kerül egy­más mellé. Félúton a fő­úton. - Nem versenyezni aka­runk - nevet a találkozás­kor Robi, s mondja, hogy amibe ők fogtak, az telje­sen új dolog errefelé, annyi köze a sporthoz, hogy vé­gül is abból nőtte ki magát. - A balesetem után a pesti stúdió épített föl újra - mondja. Amíg a fiatalem­ber tesz-vesz peregni kezd az emlékezés filmje. Sok világverseny résztvevőjét, a salakmotor válogatott erős­ségét, Nagy Róbertet az angliai Sheffieldben csú­nyán összetörik. (Lapunk­ban Bátyi Zoltán kollégánk írásából olvashatták, hogy a zsombói fiatalember nem mindennapi akarattal kezd új életet.) Talpra áll. A Nagy családról az a hír kél szárnyára, hogy Kisteleken szépítő szalont nyitnak. • Hát ez meg hogyan történhetett? - Vasakarattal és nem csupán vasdarabokkal ­tudjuk meg az előkészüle­tek hajrájában, a ragasztók, kencék, padlózó szerszá­mok összevisszaságában, de már a szépen porszívó­zott padlószőnyegre tele­pedve. Az említett helyen gépek lesznek, olyanok, amelyek formáiban dolgoz­zák széppé a női idomokat. Hogy ez egészen pontosan mi is lehet, férfiember csak sejtheti, míg rá nem kérdez. - Nem aerobik - jelenti ki Erika, a feleség. - Bevált testépítési módszer, ame­lyet a pesti anyavállalat, a Fit Forma Stúdió szakem­berei dolgoztak ki, orvo­sok, tanárok, mérnökök közreműködésével. A stú­dió fogyaszt, formáz és kondíciót tart, annak, aki vállalja a rendszeres moz­gást. Egyelőre csak nők­nek! Ágaskodik a férfi önérzet: • Hohó, hol itt az egyenjogúság ! ? - Később - mutat Erika a soktükrök valamelyikén túlra — a férfiak terme is fölépül. - Hogy én se maradjak munka nélkül - jegyzi meg hamarjában Robi, utalva rá, hogy tulajdonosság ide vagy oda, errefelé most még csak a nőknek van szavuk. A testszépítő moz­gás szakszerű elsajátítására is két testnevelési főiskolás hölgyet fogadtak Nagyék. Közben Korom István sze­gedi burkolómester embe­rei elköszönnek, érkezik Hellné Vass Rozália. A kis­teleki salakmotoros, Csaba, felesége. A főút másik ol­daláról, a szemközti házból jött. A két nő azonmód megtalálja a közös fonalat a beszélgetéshez, ők már látják, amit a bamba férfi még nem, hogy itt minden nagyon szép lesz napokon belül és mindenki egészsé­ges és karcsú - évek múlva. Kedden nyitják a kisteleki szépítő szalont. A magára hagyott férfinépség nem te­het mást kérdez: • Miért épp Kisteleken? - Nagyobb a környéke, mint Zsombónak. Szegeden is van már néhány ilyen ­adja válaszként Robi, kifor­dítva helyéről a hősugárzót, hogy most már ne az ajtót szárítsa. • Minden úgy alakult, ahogy tervezték? - Az olasz gépeket hoz­za a kamion. Á Dékány családtól kibéreltük a he­lyet. Erika segítői újsághir­detésre jelentkeztek. A sza­lonra megkértük az enge­délyt, ahova kellett, beje­lentettük. Remélem, ked­den, két órakor nyithatunk! • Kényszernek érzi a vállalkozást? - Eddig elfoglalt a moto­rozás, csak annak éltem. Jártam hobbiszinten kon­dizni. A balesetem óta egy­folytában dolgozott az agyam, hogyan kellene ezt komolyan csinálni. • Más nem ösztönözte? - Bakai János és társa, aki a pesti rendszer gépeit forgalmazza, nagy salak­motor-rajongó. Látta, hogy milyen állapotba kerültem, fölajánlotta, hogy talpra ál­lít. Nélkülük nem ment vol­na. Elő példa vagyok min­denkinek, nemcsak lelket, erőt is öntöttek belém. Hallottuk már, hogy kész csoda ez az ember - most már látjuk is. - Elhatároztuk, hogy olyanok leszünk, mint egy iskola, ahol megtanítjuk az embereket a fogyásra, a kondíció megtartására. Erika közbeszúrja, hogy szerinte a hölgyek már rég­óta szakítani szeretnének a klasszikus falusi fogyókú­rával, hogy majd „kapálok két sort és tartom az ala­kom", de nem volt meg hozzá eddig a lehetőség. A pesti módszer védett, meg kellett venniük és a betartá­sát ellenőrzik a cég embe­rei. Robi mást is mond: - Sokat voltunk külföld­ön, láttuk, merre halad a vi­lág. A test formában tartá­sáért klubok dolgoznak. A hírmondónak ide kellett ér­nie. Elhatároztam, hogy én ezt véghez is viszem... 0 Gondolom, nem olcsó az ilyesmi? - A barátok sokat segí­tettek, benne van apai, anyai. És eladtam a szívem gyöngyét... a világbajnok motoromat! Hűha! Nagyéknál nem kis dolgok történnek. Erika mosolyog, Robi el­robog, s a falkencés dobo­zok, festékes kartonok búj­tatásából virágcsokrot húz elő, jelezvén, hogy a sza­lonnyitó munka dandárjá­ban sem feledkezett meg a hetedik házassági évfordu­lóról. Két nappal korábban a hatéves Patrikot köszön­tötték. Azt már útközben gondoltuk a látottakhoz: ha a legkisebb Nagy, a kétéves Jennifer odaszokik a mamáék szépítő szereihez, idővel, a vállalkozását most kezdő Nagy családra igen­csak nagy boldogság kö­szönhet. Majoros Tibor Kisteleki táncosok sikere • Munkatársunktól A Pro Art Táncstúdió kisteleki táncosai, Törökgyörgy Melinda és Szőcs Simon megvédték a bajnoki címüket. A mező­kövesdi „Tíztánc" magyar bajnokságon első helyezést értek el. így megkapták az esélyét, hogy indulhatnak az 1998-as Európa- és vi­lágbajnokságon. Amint az a szerkesztőségünkhöz eljut­tatott ismertetőből kiderül, a siker ellenére rosszul indult az év a táncospárnak. Haza­felé tartva az egyik verseny­ről súlyos autóbalesetet szenvedtek még március­ban, aminek következménye lett, hogy sajnos nem kép­viselhették hazánkat az 1997-es Európa- és világ­bajnokságon. Szerencsére gyorsan felépültek, s szep­temberben már elkezdhették az edzéseket. A maguk ere­je kevésnek bizonyult a visszatéréshez, de sokat kö­szönhettek a Flamenco Tánciskola tagjainak, Fischer Marionnak és Inotai Csabának, s a saját egyesületük táncosainak is. A nevezettek nemcsak a bajnok páros visszatérését, hanem a nemrégiben rende­zett jótékonysági est sikerét is segítették helytállásukkal. A kisteleki táncosok sikerét mi más fényelhetné jobban, mint egy másik, az újabb. Lehetne az éppen a jövő évi világversenyen is ... Népfőiskola Zsombón • Munkatársunktól A zsombói Wesselényi Népfőiskolán az 1997-98­as tanévben a következő előadások hallgathatok meg. A november 3-i év­nyitón dr. Gyuris György tart előadást „A Tiszatáj évtizedei" címmel. Novem­ber 10-én dr. Marosi György. Az intenzív beteg­ellátásról. November 17-én dr. Jakucs László: Az agg­teleki Béke-barlang. No­vember 24-én Simon Sán­dor: Hadseregünk 1848-tól. December l-jén dr. Sza­bad János: Genetikai új­donságok és Szabad Gá­bor: Hegymászók (diavetí­tés). December 8-án dr. Czigner Jenő: Torokpana­szaink. December 10-én lá­togatás a JATE embertani tanszékén. December 15-én dr. Sonkodi Sándor: Im­munrendszerünk. Decem­ber 22-én dr. Benyik György: Újszövetségi törté­netek. December 29-én dr. Mészáros Tamás: Csípő­protézisek. Január 5-én dr. Papp István: Az adórend­szer új vonásai. Január 12­én dr. Bodosi Mihály: Se­bészi beavatkozások az agyban. Január 16-án dr. Gellén János: Terhesség alatti beavatkozások és dr. Kertész Erzsébet: Veleszü­letett rendellenességek. Ja­nuár 19-én Thomas Bernt­sen: Napjaink Dániája. Ja­nuár 26-án dr. Balogh Ádám: A sebészi szövet­egyesítés. Február 2-án dr. Csákányi Béla: Az egy­szeregytől az integrálszá­mításig. Február 9-én dr. Janka Zoltán: A kábítósze­rek ártalmai. Február 16­án dr. Erdei László: A nö­vények tápanyag-raktáro­zása. Február 23-án dr. Kiss István: Zsombó egészségéért. Március 2-án dr. Tóth Károly: Aktuális alkotmányjogi kérdések. A tanévet március 7-én zár­ják. Csengelei bűnözés • Munkatársunktól Csengele község képvise­lő-testülete legutóbbi ülésén dr. Kisapáti István, a kistele­ki rendőrkapitányság vezető­je számolt be a település közbiztonsági helyzetéről. A községben súlyos bűncselek­mény, emberölés, rablás és nemi erőszak nem történt. A kisteleki rendőrkapitányság területén az idén eddig 348 bűncselekmény vált ismert­té, s ebből 31-et Csengelén követtek el. A lopás a „lista­vezető", számszerint 20. Ezenkívül hét betöréses lo­pás, egy sikkasztás, egy au­tólopás, egy garázdaság és egy tartás elmulasztása ke­rült a bűnök listájára. A lo­pások és a betöréses lopások legnagyobb részét a tanyavi­lágban követik el. A ritkán lakott területen, értékes gaz­dasági berendezéseket és háztartási eszközöket talál­hatnak a tolvajok. A rendőr­séghez érkező feljelentések 80 százaléka ismeretlen tet­tes ellen szól, ezeknek ké­sőbb is csak a 40 százaléka válik ismertté. Amint a rend őrei összegzőjéből kiderül. Csengelén bűnözőcsoport nem alakult ki. Az idén 13 csengelei ellen indítottak szabálysértési eljárást. A faluban 25 polgárőr se­gíti a rendőrség és a körzeti megbízott munkáját

Next

/
Thumbnails
Contents