Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-29 / 252. szám
SZERDA, 1997. OKT. 29. SZEGED 5 Miért mentsék meg az embert? L uc Besson filmjében egy taxisofőrré avanzsált zsoldos, egy pap, egy egzaltált médiaman valamint egy ufónő menti meg a Földet a végső pusztulástól. A film zseniális. Csakhogy az ufóhölgynek, aki mellesleg tökéletes, a megmenekttés utolsó, legkritikusabb pillanataiban kétsége támad az emberi faj megmentését illetően. Az ember velejéig gonosz lény, pusztU és rombol, rendszeresen iszonyatos háborúkat csinál. Végül egy emberi csók jobb belátásra készteti. Nem vitatkozunk azon, hogy az ember sárkánfogvetemény. Magam csak azon tűnődöm, ha most, éppen ebben a pillanatban kopogtatnának az ajtómon, s egészen véletlenül nem egy Jehova tanúja, a gázleolvasó vagy az adóbehajtó toporogna a küszöb előtt, hanem egy frissen érkezett Földönkívüli, úgymond megmentés céljából, miféle érveket tudnék fölsorakoztatni amellett, hogy fajunk valóban továbbélésre érdemes. Nos, a lakásomba invitálnám e tudatlan földönkívülit, majd pedig fölvilágosítanám arról, hogy Európában, azon belül is Magyarországon, annak is egy Szeged nevű városában jár. Ennyi valószínűleg nem lenne elég. Máris reggelire hívnám, helybéli téliszalámit, fokhagymás pirítóst, póré hagymát, márvány sajtot, fekete teát helyeznék elé. S ha az étkét elköltötte, fölolvasnék neki egy verset, mondjuk Baka Istvántól az Egy csepp méz elműt. Aztán kézen fognám, márha volna keze persze, s bekísérném a városba. Megmutatnám néki a Kárász utcát, mely most szebb és izgalmasabb tájék, mint a holdfelszín. Fölhívnám a figyelmét a helybeli fiatalságra, hogy a fiúk milyen okosak és izmosak, és hogy a lányok, no igen a szegedi lányok és asszonyok világszínvonalúak, s ez egyáltalán nem elfogultság. Egyszer találkoztam egy új-zélandi férfival, aki direkte a szegedi lányok miatt jött a városba, és itt is ragadt, és azóta minden évben megnősül egyszer. Aztán befizetném az ufót egy feketére a Kerek-Perecbe. Majd leültetném a Széchenyi tér valamelyik padjára, s csak üldögélnék vele, s közben elmondanám, hogy az üldögélést, a semmittevésnek e gazdag alkalmát valószínűleg az ember találta föl, s alkalmazza a Világegyetemben, úgyhogy ha az ember kipusztul, senki sem fog többé a Kozmoszban üldögélni. Aztán valamelyik jóravaló csárdában ebédelhetnénk is. Ám az étek mindenképpen helybéli halászlé lenne, előtte paprikás pálinkát innánk, melyet a jó cseri barátok kezdtek főzni errefelé háromszáz évvel ezelőtt. Elmondanám neki, hogy halászlé előtt unicumot inni barbárság, de például a hölgyek rendelhetnek száraz Martinit is. Csuszát is falnánk egy keveset. Délután megnéznénk egy focimeccset, Dorozsmán például, de ha csak edzés van, az se baj. Megmutatnám neki a Zsinagógát, a kicsiny vármúzeumot, hol az árvíz sújtotta Szeged képei láthatók, továbbá a Kass-galériát, hol tíz forint a belépő, erre külön fölhívnám a figyelmét, tíz forint, hogy az már olyan kevés, hogy manapság még csak nem is ölnek érte, pedig egy-két évvel ezelőtt már két forint miatt megemelték a fejszét. Este színházat néznénk vagy söröskorsókat. S ha az én Földönkivülim még mindig kételkedne, ha még mindig nem lenne biztos abban, érdemesek vagyunk-é a megmentésre, akkor kitennék elé egy palack bort, villányi lenne, esetleg tokaji, és arra kérném, semmiképpen se hamarkodja el a döntést, ezt előbb fogyasszuk el, majd pedig ha ideje engedi, csináljuk ezt a városi kört még néhányszor végig. 5 í Halottak napja előtt (is) megkérdeztük Ki áldozzon a temetökre? • A hallgatók növekvő létszáma miatt Ú| tantermek a SZOTE-n • Tudósítónktól Alig több mint két hónap alatt tizenkettő új tantermet, illetve oktatói szobát alakítottak ki a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Főiskolai Karán. A felújítási munkákra és az oktatási berendezésekre hétmillió forintot költött az orvostudományi egyetem. A főiskolai kar Temesvári körúti épületében kialakított új oktató helyiségeket, valamint a Bal fasori épületben felújított emeletszintet tegnap adták át ünnepélyes körülmények között. A hallgatói létszám dinamikusan fejlődött a főiskolai karon az elmúlt esztendőkben, hiszen amíg 1991ben mindössze 431, addig az idén már 923 hallgató kezdte meg tanulmányait védőnő, gyógytornász, szociális munkás és diplomás ápoló szakon, nappali és levelező tagozaton. Dr. Boda Márta a SZOTE Főiskolai Karának főigazgatója elmondta: a hallgatói létszám nagyarányú növekedése tette szükségessé a tanterem-fejlesztéseket. A százhúsz hallgatót befogadó nagy előadó, valamint a húsz-harminc személyes új szemináriumi szobák tervezhetőbbé teszik az órák beosztását. Az ünnepségen köszöntötték a főiskolai kar egykori főigazgatóját, dr. Szél Éva főiskolai tanárt, aki a nemzeti ünnep alkalmából a minap vehette át Göncz Árpádtól a Magyar Köztársasági Érdemrend Polgári Tagozata Kiskeresztjét. (A Bal fasori épület kálváriájáról amely egykoron pártiskolaként működött - legközelebbi Universitas oldalunkon olvashatnak majd riportot.) A Dugonics temető Szeged egyik leggondozottabb sírkertje lett. (Fotó: Schmidt Andrea) Halottak napjára készülve látogatókkal népesülnek temetóink. Sír betontalapzatát tisztítja az is, aki hétköznapi rohanásunk idején talán fél percnyi emlékezést sem tud kiszorítani idejéből. S miközben járjuk hideg őszünk napsütésében a temetői utakat, hol csak magunkban, hol másokkal vitázva, de kesergünk e kegyeleti helyek elhanyagoltsága miatt. Mert hiába is tagadnánk a magyar temetők nagy többségében nem csak az elmúlás ténye miatt lehetünk szomorúak. Mai írásunkban arra keressük a választ: vajon a szegedi emlékhelyek mennyire méltóak a megemlékezés szelleméhez, s kinek kellene több pénzt áldozni rendbetételük érdekében? - Ha azt nézzük, hogy Magyarországon milyen képet mutatnak a temetők, különösebb kifogásokkal a szegedi polgárok nem élhetnek, hiszen - néhány kirívó esettől eltekintve - viszonylag jól karbantartott sírkertek fogadják itt a látogatókat foglalta össze véleményét Hódi Lajos, a Szegedi Temetkezési Kft. igazgatója. S mint itt is látható - mutatott sétánk során a Dugonics temető kerítésénél folyó munkálatokra - önkormányzati segítséggel ma már komolyabb beruházások is zajlanak éppen azért, hogy Szegeden minden temetői állapotokra vonatkozó panaszt orvosolni lehessen. De azt tudomásul kell venni, hogy mintegy negyven év mulasztását - mert bizony vagy négy évtizedig a temetői kultúrára nemigen áldoztak - nem lehet egyik napról a másikra jóvá tenni. Ezen kívül az is tény, hogy ma sincs annyi pénz a temetők csinosítására, amennyire szükségünk lenne. Hogy mennyi is lenne ez az összeg? Nos, Hódi igazgató szerint a város temetőire 60-70 milliót kellene áldozni, hogy legalább azt elmondhassuk: minden sírkertet olyan kerítés övez, mint amilyen éppen most készült el a Rózsa utcában. Ezzel szemben kft-jük az idén - a halotthamvasztás bevételeit fölhasználva - 14 milliót tudott az önkormányzati kezelésben lévő temetőkre költeni. Ebből a pénzből 130 kovácsoltvas kandelábert szereltek föl a Belvárosi temetőben, s itt épülnek azok a díszkutak is, amik a csúf betonteknőket váltják föl. Parkosítják a ravatalozó környékét, míg a díszburkolat jövőre készül majd el. • Ezek dicséretes eredmények, ám aki temetőinket járja, csak úgy véli, hogy nemegyszer elkeserítő látványban van része. - Nem véletlenül érezheti ezt, hiszen hiába gyűjtik öszsze munkatársaink a szemetet, gondozzák az utakat, amikor a sírokat nem ápolják a hozzátartozók, sőt gyakran vandál kezek pusztításai miatt szomorkodhatunk. Sajnos ma már nem egyedi eset az sem, hogy más sírról ellopott virággal ékesítik egyesek a családi sír beton virágtartóját. 0 Amikor a panaszokat hallgathatjuk, ennél nagyobb szívfájdalmak is szóba kerülnek. Például a gyevi, vagy a rókusi temető sorsa... - Ezek a temetők egyházi kezelésben vannak, tehát tulajdonképpen nem is lennék illetékes a fölvetés megválaszolására. Ám a temetői viszonyok ismeretében nem nehéz megsejteni, pénzhiány miatt nem tudnak áldozni ezekre a területekre gazdái. Gondoljunk csak bele: egy temető csak addig hoz gondozásra fordítható bevételt, amíg a sírhelyek eladásából pénzhez juthat a sírkert fenntartója. Ám mind a rókusi, mind a gyevi temető esetében már bezárt temetőkről van szó. • Akkor sem nyugodhatunk bele pusztulásukba... - Nem bizony. A rókusi temető esetében már dolgozik is egy szakértői stáb azon, miként lehetne rehabilitálni ezt a területet. Mint e csoport tagja, mondhatom: igenis van mód arra, hogy újra temethessenek a rókusi parcellákba. S ehhez nem kell megbolygatni a sírokat, ugyanis földfeltöltéssel lehet hasznosíthatóvá tenni a ma olyan lepusztult képet mutató területet. Terveink szerint a mai rókusi temető egy részén temetkezési helyet alakítanánk ki, másik részén kegyeleti parkot hoznánk létre. A még ép sírkövekből pedig szobrászművészek bevonásával lehetne emlékművet állítani elhalt őseinknek. Jómagam javaslom azt is, hogy hozzátartozói adakozásbók létesüljön egy olyan fal, amelyen aztán feltüntethetnénk a rókusi temetőben valaha is eltemetettek nevét, így megörökítve emléküket az utókornak. Véleményem szerint hasonló tervek alapján kellene rendbe tennünk Szeged valamennyi temetőjét. Városunkban egyébként 11 temető nyitott ma is, s közülük ötöt gondoz az önkormányzat kft.-je. Vagyis az egyházi temetők rendjébe nincs beleszólásunk, de az tény, hogy azok ápolásához is szükségeltetik városi segítség - mint az jól látható a most megszépült Dugonics temetőben is. • E beszélgetésünk ugyan általános temetői közállapotainkról szól, de mégis csak a Halottak napjához kötődik. Arra kérném, szóljon arról is, milyen megemlékezéseket terveznek a hét végén. - November elsején, szombaton a halotthamvasztó ravatalozójában 10 órakor lesz a gyertyagyújtás elődeink tiszteletére. Ezen a napon megtekinthető a halotthamvasztó is. Szeged legnagyobb temetőjének, a Belvárosinak jobb elérése érdekében pedig délelőtt fél 10 és fél 12 között a 90/R-es buszjáratok közlekednek a halotthamvasztóig. ' Bátyi Zoltán • Szombaton érkezik haza a társulat Szegedi operasiker Hollandiában A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata 25 előadásból álló hollandiai vendégjátéka során az elmúlt szombaton Eindhovenben lépett fel - telt ház előtt, óriási sikerrel. Az előadás előtt Gyüdi Sándor karnagygyal készítettünkvilláminterjút. 0 Milyen a holland közönség? - Igényes. „Ülnek" a poénok, azaz értik a német nyelvet. Legtöbbször telt ház előtt játszunk, noha egyszer előfordult az is, hogy csak félig volt tele a nézőtér. Turnénk utolsó hetére maradtak a nagyvárosok: többek között Amszterdam, Den Haag és Maastricht következnek. • Szinte minden nap fellépnek, nagyon elfáradt a társulat? - Az előadás nem fárasztó, de napi két-három órát utazunk. Igaz, utána lehetőség van pihenésre. • Milyen színpadokon játszanak? - Változó. Játszottunk olyan helyen is, ahol nem volt zenekari árok, ugyanakkor sok színházat elcserélnénk a mi Kamaraszínházunkkal. Jellemző, hogy mindenhol jól lehet pakolni. a termek sokszor többcélúak, esetenként elektroakusztikai "rásegítéssel". • Lesz folytatása a turnénak? - Reméljük! Jó a produkció híre, jövőre Németországban tervezünk belőle 810 előadást. Ha visszajövünk Hollandiába, akkor ide már egy másik operát hozunk. Az első dámát alakító Farkasréti Máriát, már beöltözve, kisminkelve találtam az öltözőben, így csak néhány szót tudtunk váltani, mielőtt a színpadra lépett. 0 Milyen a holland publikum? forrás Gözerö a JATE-klubban • Munkatársunktól Ma este 9 órakor a JATE-klubban tartja tízéves jubileumi koncertjét a Szurdi Zsolt vezette szegedi Gőzerő együttes. Az esten színpadra lépnek a zenekar jelenlegi és egykor volt tagjai, azaz öszszesen huszonnégy muzsikus. A koncertet Dlusztus Imre, lapunk főszerkesztője nyitja meg. A klubban egyébként nemcsak a zenekedvelőket, de a focirajongókat is kiszolgálják, akik a büfében projektoros kivetítőn követhetik végig a magyar-jugoszláv világbajnoki selejtező mérkőzés eseményeit. Irodalmi teaház • Munkatársunktól A Juhász Gyula Művelődési Központ és a Zöldfás Katolikus Ifjúsági Központ közös szervezésében „Szerda esti irodalmi teaház" címmel rendezvénysorozat indul, amelynek keretében szegedi írók, irodalmárok mesélnek a szegedi irodalomról, íróbarátaikról szegedieknek. Mit jelent szegedinek lenni? Mit jelent szegedi írónak lenni? Miben áll a „szegediség"? Többek között ezekre a kérdésekre is keresik a választ a beszélgetések. Az első rendezvényre ma este 7 órakor, a Juhász Gyula Művelődési Központ dísztermében kerül sor: A modern Szeged irodalmi élete címmel dr. Lengyel András irodalomtörténész tart előadást. Negyedik Dimenzió • DM-információ A városi televízióban ma, 20 óra 5 perckor kezdődik a harmadik születésnapját ünneplő 4D soronkövetkező műsora. Ebben részletes összefoglalót láthatnak a szeptemberi országos UFO kongresszusról. A stúdió vendégei, Pusztay Sándor és Hargitai Károly segítségével az UFOkutatás 50 éves történetét tekintik át. Szó esik a 4D pályafutásának három esztendejéről is. E mellett számtalan friss érdekességről, többek között új energiákról és új lehetőségekről is beszámolnak a vendégek. - Jó! Sőt, nagyon jó! Általában idősebbek látogatják az előadásainkat, és kisebb a színházakban jobban „veszik" a poénokat. 0 Hogyan fogadják a nem éppen szokványos, modern rendezést? - Az előadás folyamán fokozatosan megszeretik. • Szegeden mikor hallhatja önöket legközelebb a közönség? - Karácsony előtt otthon magyarul is bemutatjuk a Varázsfuvolát, majd Santuzza és Donna Elvira szerepében lépek színpadra. Halntr Lajos Szeged, Fürj u. 17. szám alatt, már épülő 12 lakásos társasházban 30,07 nm-es garázsok. 1 db fszt. 103,7 nm-es lakás 1 dbl. em. 109,51 nm-es lakás 1 db II. em. 103,89 nm-es lakás 1 db II. em. 80,68 nm-es lakás eladók. Érdeklődni: Tel.: 06-30/537-287.