Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-28 / 251. szám

KEDD, 1997. OKT. 28. SZEGED 5 Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikkal, észrevételeikkel, ta­pasztalataikkal kapcsolatban a héten ügyeletes újságíró munktársunk, V. Fekete Sándor várja hívásaikat a 06­20-432-663-as telefonszámon. Hét­köznap 8 és 10 óra között, vasárnap 14 és 15 óra között hívható. Elveszett tárgyakat keresd olvasóink hirdetés­ben tehetik közzé mondandójukat, a talált tárgyakról ingyenesen adható fel hirdetés. Hirdetésfelvétel: mun­kanapokon 8 és 18 óra között a Sajtóházban, vagy a 481­281/154-es telefonszámon. Városmarketing - más nézetből. A Csörögben megjelent egy kecskeméti vállalkozó szomorkás tör­ténete arról, hogy ó éppen megvásárolta már a parko­lójegyet, ám ideje nem ma­radt a lyukasztásra, felvet­ték videóra járművét. Hiá­ba kért méltányosságot, ki kellett fizetnie a büntetést, megvan a véleménye a vá­rosmarketingről... A par­kolást felügyelő SZKT kö­zönségkapcsolatok irodájá­nak vezetője, Radics János elmondta: naponta leg­alább tucatnyi autós véde­kezik azzal, hogy éppen je­gyet vásárolt, amíg jármű­vét szabálytalanságon csíp­ték. Ezeket az indokokat nem tudják elfogadni, az autós előbb vásárolja meg a cédulát, csak utána par­koljon fizetődíjas helyen. A színházban se akkor in­dulunk jegyet váltani, ami­kor már leültünk a székre... Cicák. A klinikák park­jában kiscicák ugra-bugrál­nak, menedék híján bizo­nyára elpusztulnak, ha jön az igazi hideg - telefonálta egy beteg hölgy. Elmondta, hogy ők, a betegek ugyan etetgetik a kismacskákat, ám a klinikára be nem vi­hetik őket. Abban remény­kednek, hogy valaki meg­szánja a cicákat és otthont biztosít számukra. Borostás rablá A hosszú hétvége során a szokásos bűncselekménye­ken - lopásokon, betörése­ken, autófeltöréseken - kívül történtek rendkívüli esemé­nyek is. így: volt boltrablás, és a közelgő tél jeleként egy hajléktalan kihűlését is re­gisztrálták a hatóságok. Még október 22-én éjjel történt, hogy a Fő fasoron lé­vő éjjel-nappal nyitva tartó élelmiszerüzletbe belépett egy férfi, majd negyed kiló kenyeret és a kasszát kérte. Hogy szavainak nyomatékot szerezzen, a kezében lévő táskából egy baltát húzott elő, amelynek a nyele körül­belül 30 centiméter hosszú lehetett. A megrémült eladó segítségért kiáltva kirohant az üzletből, a rabló pedig a kasszából felmarkolt 7 ezer forintot és eltűnt az éjszaká­ban. A rendőrség nagy erők­kel nyomoz a 35-40 év kö­rüli, mintegy 175 centiméter magas, barna bőrű, borostás rabló után. Pénteken reggel fél ki­lenckorjelentették a mentők­nek, hogy a Retek utcai pénzintézet előtt, a füvön egy mozdulatlan férfi fek­szik. A kiérkező mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani, s az elsődle­ges orvosi vélemény szerint az 50-55 év körül, valószínű­leg hajléktalan férfi szíve ki­hűlés miatt szűnt meg do­bogni. ő volt a közelgő téli hideg első áldozata. • Klebelsbergtől Kecskésig Útépítés - tiltakozással m & A Gera Sándor utcában egyelőre még csak a telefonkábel-fektetök dolgoznak. (Fotó: Schmidt Andrea) A Klebelsberg- és Kecskéstelep közti ösz­szekötö út építése ellen aláírásgyűjtéssel tilta­koznak a két település­rész lakói. A Gera Sán­dor és Váltó utcában élók nyugalmukat féltik a várható teherautó-for­galomtól, amelynek se­besség- és súlykorláto­zás bevezetésével igyek­szik gátat szabni a pol­gármesteri hivatal. Alig száradt meg a tinta a Klebelsberg- és Kecskéstele­pet összekötő út építését jó­váhagyó közgyűlési határo­zaton, máris fölborzolódtak a kedélyek a két településré­szen. Szerkesztőségünket naponta többen is hívják ez ügyben, s már aláírásokat is gyűjtenek az átkötő út meg­építése ellen. A fölbolydulás oka az, hogy a kecskési Gera Sándor utcát, és a hattyasi (klebelsbergtelepi) Váltó ut­cát összekapcsoló út meg­építése után a két utcában várhatóan megnövekszik majd a gépjárműforgalom. Az ott lakók nemcsak nyu­galmukat, de néhányan még házuk épségét is féltik az ut­cájukon majdan átzúduló te­herautóktól. Egy olvasónk ugyanis arra hívta föl a fi­gyelmet, hogy a Váltó utcá­ban több épület gázbetonból készült, néhány ház alapozá­sát pedig elrontották az épí­tők - érthető hát az aggoda­lom... De akad más panasz is: a Gera Sándor utcában van Klebelsbergtelep egyetlen játszótere - a gyerekeknek pedig nem tenne jót a növek­vő gépjárműforgalom kipu­fogófüstje. A Váltó utca északi végében, a töltésre vezető följáró miatt meg kell emelni az úttest szintjét: a telekhatártól nyolc-tíz mé­terre, 1,5 méteres magasság­ban futnak majd az autók. A hét végén Kecskés- és Klebelsbergtelepen is aláírá­sokat gyűjtöttek az összekö­tő út megépítése elleni tilta­kozás megerősítésére. Egy olvasónk úgy véli: ha mégis elkészül az út, akkor kizáró­lag szigorú súly- és sebes­ségkorlátozás mellett szabad csak átengedni a forgalmat. Nagypál Miklós, a szege­di polgármesteri hivatal mű­szaki irodavezetője emlékez­tetett arra, hogy régi lakossá­gi igény a Klebelsberg- és Kecskéstelepet összekötő út kiépítése. Ha elkészül az út, akkor a szabadkai vasúti át­járó „eldugulása" esetén is át lehet jutni a körtöltés egyik oldaláról a másikra. A szegedi közgyűlés Papp Zoltán önkormányzati kép­viselő javaslatára fogadta el az összekötő út megépítésé­nek tervét, amelynek megva­lósításához a közlekedési minisztérium pályázata kínál lehetőséget. A 40 millió fo­rintos beruházás költségei­nek felét állja a szaktárca, 20 milliót pedig a városnak kell előteremtenie. Az út 1998 közepére készülhet el. A Váltó utca északi végén valóban meg kell emelni az úttest szintjét: a följáró az utolsó telek előtt mintegy 1,5 méter magasan vezet majd, s a 6 méter széles út­test tengelye 10-11 méter tá­volsága húzódik a telekha­tártól. A Gera Sándor utcá­ban nincs szükség följáró építésére. Az érintett utcák lakóinak védelmében legföljebb 3,5 tonnás járművek közleked­hetnek majd az összekötő úton, s nem léphetik túl a 40 kilométer/órás sebességha­tárt. Az irodavezető szerint attól nem kell tartani, hogy a kereskedelmi kikötő forgal­ma is az átkötő utat terheli majd: erre a célra a Hattyast délről megkerülő út szolgál. Ny. P. Törzsasztal a Bartókban • DM-információ A Hóra Színház rendezé­sében folytatódik a Tör­zsasztal elnevezésű beszél­getés-sorozat a Bartók Béla Művelődési Központban. A házigazdák: Lang János és Marik István hónapról hó­napra olyan szegedi szemé­lyiségeket invitálnak tör­zsasztalukhoz, akik életút­ja, hivatása szorosan kap­csolódik a városhoz. A ma este 7 órakor kez­dődő társalgás vendégei: dr. Somogyi Károlyné új­ságíró, aki amatőrből lett hivatásos fotóriporter is egyben, dr. Horváth Károly nyugalmazott főiskolai ta­nár, aki nemcsak szakmai érdeklődésből lett a halak tisztelője, és dr. Trogmayer Ottó régész, akiről keve­sebben tudják a szakmán kívül, hogy például ő talál­ta meg az első magyar íjat. A Törzsasztal októberi találkozása egyben a Ma­gyar Rádió Szegedi Stúdió­jának nyilvános felvétele is. A kész műsort novem­ber 2-án, vasárnap délelőtt sugározza a szegedi rádiós­túdió. Kaloiór László, az úttörö • DM-információ A Dugonics Társaság el­nöksége és természettudo­mányi szakosztálya ma este 6 órakor tartja ülését a Vá­rosháza dísztermében Kal­már László, a hazai infor­matika úttörője címmel. Az előadások: dr. Makay Árpád egyetemi docens: Az infor­matikai infrastruktúra múlt­ja és jelene a JATE-n; dr. Horváth Gyula egyetemi adjunktus: Negyvenéves az informatika oktatása a Jó­zsef Attila Tudományegye­temen. Ma a világ fejlett orszá­gaiban a házaspárok 57 százaléka él a fogamzás­gátlás valamely lehetősé­gével. A fejlődő országok­ban ez az arány nem éri el a 40 százalékot, Afrika egyes országaiban 18 százalék. Annak ellenére, hogy az Egészségügyi Vi­lágszervezet a hatvanas évek eleje óta próbál az emberi szaporodás mérté­kének gátat szabni új és újabb fogamzásgátló módszerekkel, a Föld la­kossága negyedszázad alatt 3 milliárddal gyara­podott. A WHO humán reprodukciós programja az idén 25 esztendős, a jubileumi alkalomból, az Egészségügyi Világszerve­zet egyik központjában, a SZOTE Szülészeti és Nő­gyógyászati Klinikáján jártunk. Negyedszázada kezdődött el az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) humán repro­dukciós programja, amely az emberiség szaporodásának szabályozására hivatott. A programban részt vevó 20 központ vezetői a közelmúlt­ban Szegeden tartották jubile­umi ülésüket, ahol egyszers­mind visszatekintettek az el­múlt 25 év eredményeire és si­kertelenségeire, valamint meg­fogalmazták a program követ­kező feladatait. A SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati Hiába szabályozott szaporodás? Klinikája egyike a 20 központ­nak, amelyben a humán repro­dukcióval kapcsolatos kutatá­sok és kísérletek folynak. Az intézet vezetőjét, dr. Kovács László professzort a 25 éve zajló program értékelésére kér­tük. • A szaporodás szabályo­zására hivatott humán rep­rodukciós világprogram 25 esztendővel ezelőtt in­dult. Milyen okok tették szükségessé létrejöttét? - A hatvanas évek végén, hetvenes évek elején a világ népessége 3 milliárdra emel­kedett. A világ ekkor döbbent rá, hogy ideje lenne szabályoz­ni, fékezni a népszaporulatot. Ez idó tájt született meg az el­határozás, hogy ezzel, az egész emberiséget érintő problémá­val foglalkozni kell. Az Egész­ségügyi Világszervezetet bíz­ták meg e globális feladattal. A szervezet szakemberei egy speciális programot állítottak össze, ami a szaporodás szabá­lyozásának módszereit hivatott fejleszteni, s ennek a program­nak a kivitelezéséhez kiválasz­tottak a világ különböző pont­jain 20 központot, köztük a SZOTE Szülészeti és Nőgyó­gyászati Klinikáját. 0 Hogyan sikerült a WHO programjának kivitelezésé­ben már a kezdet kezdetén szerepet kapnia a szegedi szülészeti klinikának? - Intézményünknek a '70­es évek elején a humán repro­dukció terén nemzetközi is­mertsége volt, köszönhetően az intézet akkori igazgatójá­nak, Szontágh professzornak. Nyilván ez is szerepet játszott abban, hogy a szegedi klinika a világprogram egyik bázisa lehetetett a kezdet kezdetén. A kiválasztottságból már az ele­jén sokat profitált intézetünk, hiszen az emberi szaporodás­sal foglalkozó valamennyi WHO-központban a legkor­szerűbb feltételeket teremtet­ték meg, minden központot vi­lágszínvonalúra fejlesztettek. Ez vonatkozik a műszerezett­ségre és a kutatók képzésére egyaránt • Milyen konkrét feladato­kat határozott meg a világ­program? - A humán reprodukciós program elsődleges célja a vi­lág fejlődő országai számára nyújtandó segítség, hiszen mindaz, ami az emberi szapo­rodás terén gondot jelent, zö­mében a fejlődő országokat sújtja. Ezekben az országok­ban óriási mértékű a népszapo­rulat, ezekben magas az anyai és a csecsemőhalálozás ará­nya. A program célja tehát a fogamzásgátlással szabályo­zott születéskorlátozás, ennek érdekében a hatékony fogam­zásgátló módszerek kifejlesz­tése, a meglevő védekező módszerek tökéletesítése, ha­tékonyságuk növelése, a mel­lékhatások csökkentése. A vi­lágprogram ezekkel a célokkal indult 1972-ben, ám menet közben újabb és újabb, a sza­porulattal kapcsolatos problé­mák merültek fel, mint például a meddőség. Addig, amíg a világ számos országában egyre több gyermek születik, ez je­lent gondot, nem-kevés család számára a gyermekáldás lehe­tetlensége okoz óriási problé­mát. Ennek okán a meddőség kutatása és orvoslása is része lett a programnak. Később a szexuális úton terjedő betegsé­gek - főként az AIDS - ke­rültek az érdeklődés előterébe. 0 A humán reprodukciós program 25 éve működik az emberi szaporulat sza­bályozása érdekében, a té­nyek azonban azt mutat­ják, nem sok eredményt hozott, hiszen a Föld la­kossága eközben 3 milli­árddal gyarapodott. - Az emberi szaporodás szabályozásának a módszerei negyedszázad alatt sokat fej­lődtek. Mellékhatásoktól, szö­vődményektói mentesek, job­bak, biztosnágosabbak lettek a fogamzásgátló módszerek, s nem utolsó sorban nagymér­tékben nótt a választék. Ugyanakkor valóban cáfolha­tatlan tény, hogy az emberiség óriási mértékben szaporodott. Ma a világ fejlett országaiban a házaspárok 57 százaléka él a fogamzásgátlás valamely lehe­tőségével, ezzel szemben a fej­lődő országokban ez az arány nem éri el a 40 százalékot, egyes helyeken, mint például Afrikában, 18 százalék. Antjak ellenére, hogy nagyon sok jó és biztonságos fogamzásgátló módszer van, az emberiség je­lentős része nem védekezik, mert nem jut hozzá a védeke­zés lehetőségeihez. 0 A szegedi klinika mivel járult hozzá az eredeti cé­lok megvalósításához? - A sebészi úton történő terhességmegszakítást kiváltó, úgynevezett Mifepriston tab­letta alkalmazásának kifejlesz­tése részben a mi klinikánkon történt meg. Szegeden, illetve Stockholmban végeztük az el­ső klinikai vizsgálatokat, a franciák által feltalált - a köz­nyelvben helytelenül csak „abortusztablettának" neve­zett - gyógyszerrel, amellyel spontán abortusz idézhető elő a terhesség korai szakaszában. A szer klinikai kipróbálása so­rán közel 1400 szegedi asszony kerülhette el a Mifep­riston segítségével a művi ve­télés műtétjét. S noha Európa számos országában már alkal­mazzák a Mifepristonnal törté­nő terhességmegszakítást, Ma­gyarországon - a szer kidol­gozásának bölcsőjében ­mindmáig nem tartozik az egészségügy szolgáltatásai kö­zé. Évek óta biztató kutatáso­kat folytatunk annak érdeké­ben, hogy a koraterhesség megszakítására használt tablet­tát biztonságos és mellékhatá­sok néküli fogamzásgátlóvá fejlesszük. A szegedi központ ezen kívül részt vett a sürgős­ségi fogamzásgátlás, az ese­mény utáni tabletta kipróbálá­sában is. 0 A WHO humán repro­dukciós programjában részt vevő kutatóközpontok vezetői a közeli napokban itt, Szegeden ünnepelték a program elindításának 25. évfordulóját. Ausztrália ki­vételével a világ minden földrészéről érkeztek szak­emberek. Hogyan véleked­tek, milyen lehetőségek kí­nálkoznak ajövében a szü­letésszabályozás terén? - A gyógyszergyárak igen óvatosak, félnek a fogamzás­gátlók esetleges mellékhatásai miatt ellenük indított vagy in­dítható perektől, ezért vissza­fogottabban kezelik a fogam­zásgátlók ügyét. A kong­resszus résztvevői vala­mennyien úgy ítélték meg, hogy ennek okán lassult a fo­gamzásgátlók fejlesztésének üteme, s ezen mihamarabb szükséges változtatni. El kell érni, hogy a demográfiai egyensúlyzavarral küszködő, annak minden hátrányát el­szenvedő, túlnépesedett orszá­gokba nemzetközi összefogás­sal eljusson a segítség. Sajnos be kell látnunk, hogy a WHO humán reprodukciós program­jának bizonyos sikerei elle­nére, nincs megoldva az embe­ri szaporodás szabályozása. 0 Az egyik országban az egyensúly a többlet miatt borul fel, más országokban éppen az abortuszok szá­mának nagysága miatt. Magyarország is ez utóbbi­ak közé tartozik. t- Nálunk, annak ellenére, hogy a fogamzásgátló módsze­rek széles választéka áll ren­delkezésre, nagyon magas az abortuszok száma. Az elmúlt évben 80 ezer terhességmeg­szakítást jegyeztek Magyaror­szágon, ami nagyon sok és kü­lönösen elkeserítő azért, mert ennek 20 százaléka fiatalkorú esetében történt. A probléma az, hogy a fogamzásgátló gyógyszerek nem élveznek tb­támogatást akkor, amikor ­nagyon helyesen - a terhesség­megszakítás ingyenes is lehet a rossz anyagi körülmények között élők esetében. Ilyen helyzetben a pénzbe nem ke­rülő abortuszt fogják „válasz­tani" a magyar nők. A nagyon magas hazai abortuszszámban ez is nagy szerepet játszik. Ná­lunk azonban a valódi problé­mát a születések számának ál­landó csökkenése jelenti... Kalocsai Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents