Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-27 / 250. szám

HÉTFŐ, 1997. OKT. 27. KAPCSOLATOK 13 A hét fotója Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE. SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 A rétor, mint rektor Ötven éve telepítették ki Bácskákéi a németeket Lerombolva az útját álló villanyoszlopokat, a MIÉP vezére meg sem állt a szegedi Dugonics térig, ahol az egyetem főépülete elótt mondta el ötvenhatos beszédét. A kép tanúsága szerint a rétorból rektor, a szónokbál tanító lett hirtelen, s szigorú, fekete keretes szemüvege mögül, keskeny ajakkal hirdette a magyar igazságot és életet. Szavait egyenesen a muzsikáló szökőkút irányába lebegtették a hangszórók. (Fotó: Karnok Csaba, szöveg: Nyilas Péter) Péntek esti frász Móravárosi stációk Mint köztudott, Meciar szlovák miniszterelnök a közelmúltban javasolta a két ország közötti lakosságcserét, ezzel akarván megoldani Szlovákiában a nemzetiségi kérdést. A magyarságnak rossz emlékei vannak a kitelepítésről, minden ezzel kapcsolatos megnyilvánulást érzékenyen fogad. A hazánkban éló nemzetiségek is megszenvedték a „lakosságcserét". A Bácskából ötven évvel ezelőtt kitelepített német lakosság tragédiájára így emlékezik a nyolcvanéves dr. Schwalm Pál bajai tanár: „Hadirokkant apámat két csendőr dobta fel a teherautóra, anyám mellé. Mindössze húszkilós csomagot vihettek magukkal. Amikor a családi házból ki szerettem volna hozni személyes irataimat, az ingóságra vigyázó katona gorombán rám ordított: „Itt már semmi keresnivalód! Takarodj, mert téged is beváglak a svábjaid közé!" Kétszáz év szorgalmas munkájának a gyümölcse semmisült meg egy pillanat Szerveztünk egy szokatlan, „más" napot a Mars téri óvodában. A hangulatot az őszi napsütés, és a „Csiga Fiúk" adták. Faszénen sült a virsli, a gyerekek és felnőttek készítették hozzá a sokféle zöldségből összeállított salátát. Préseltük a szőlőt, törtük a diót, és főztük a kukoricát. Mindenki remekül érezte magát. Támogatóinknak ezúton alatt a gyűlölet tüzében. Munkaszerető őseimet az ezerhétszázas évek elején azért hívták be Magyarországra, hogy a török pusztítása után, a lakatlan pusztaság helyén virágzó kultúrát teremtsenek. Őseink a szülőföld elhagyását egy jobb, boldogabb élet reményében vállalták. Gyermekeik, unokáik jövőjét is biztosítani akarták, s felmérhetetlen emberáldozattal dolgoztak éjjel és nappal. Ezt az életvitelt a következő nemzedékek is átvették. „Svábjaink" büszkék voltak paraszti mivoltukra, szokásaikra, de leginkább kitartó, szorgalmas munkájukra. A magyarok első királyának igaza volt, amikor az idegenekről azt állította, hogy azok gazdagítják az országot. A hazai svábság ma elégedett a helyzetével. Az elmúlt ötven évben - néprajzkutató munkám során - több száz német faluban jártam, ezernyi családdal beszéltem, s egybehangzóan mondták: „Még ma is nyaldossuk mély sebeinket, amit senki se gyógyíthat be. Nem lehet elfelejteni azt, amit velünk tettek!" T. J. köszönjük, hogy segítségükkel mindez megvalósulhatott. A Pick Rt., a Pepsi Cola Rt., a Danone Kft., a Printker Plus Rt. járult hozzá az óvodások napjának sikeréhez. És természetesen hálásak vagyunk azoknak a szülőknek is, akik segítségünkre voltak a vidám nap lebonyolításában. A Mars téri óvoda dolgozói Magam is vállalkozó vagyok, így tisztelem azt, aki vállalkozni mer (ilyen, vagy olyan eredménnyel), az üzleti élet, sport, kultúra, stb. területén. Innen nézvést Telihay Péter színházi rendező urat is dicséret illetné... ha nem hozza kiszolgáltatott helyzetbe a „Sok hűhó semmiért" című előadás közönségét - különösen azokat, akik gyermekeikkel együtt mentek el a színházba. Egy adott darab megjelenítésének módjáról a rendező dönt -, de a színház előadásaiért az intézmény igazgatója is felelősséggel tartozik. Október 17-én, pénteken este azonban Shakespeare-adaptáció címén - egy obszcén, pornográf, nihilizmust sugalló, vérrel-szennyel tocsogó viBármilyen hangulatos és csábító is a cím, először ejtsünk néhány szót Orsolyáról (Ursula=medvécske), aki a negyedik században, Kölnben, társnőivel egyetemben szenvedett - keresztény hite miatt - vértanúhalált. Lényegesen később, 1535ben Mericci Angéla éppen Orsolya nevével hívta életre az orsolyiták szerzetét, éspedig a hontalan és családjukat vesztett lánykák nevelésére: az írás-olvasás mellett szakmát is tanítottak az orsolyisták, és felkészítették a lányokat a feleség, az anya szerepére is. , Egy, a naphoz kapcsolódó regula szint: „Orsolya után már fűteni kell." Mások szerint „szeles Orsolya hideg telet jelez." És mivel Kapisztrán János életének szegedi vonatkozásai is vannak, említsük meg, hogy lágot bemutató előadást láthatott a közönség. Viszont a nézőket - mert úgy gondolom, a színház még mindig értük van - illett volna megtisztelni azzal, hogy a színlapon jelezzék: adaptációról van szó, s az előadás CSAK 18 ÉVEN FELÜLIEKNEK AJÁNLOTT! Volt már erre péda Szegeden, csakhogy ehhez az kellett volna, hogy partnernek tekintsék a nagyérdeműt... E gesztus elmaradt. Védekezésül csak annyit tudok tenni, hogy bemutatóra szóló bérletemet igyekszem elcserélni valami másra - a hasonló, kiszolgáltatott helyzetek elkerülése céljából. Gedei Zoltán reá, Hunyadi törökverő társára e hónap 23-án emlékeztünk, s kinek szobra az alsóvárosi templomban látható. A nándorfehérvári nagy győzelem amelynek emlékét őrzi a déli harangszó - fő részese volt. Pár nap alatt hatvanezernél is több katonája sereglett melléje a Dél-Alföldről - ám a kiváló ferences rendi férfiút mintha nem becsülné kellőképpen városunk. Pedig lenne miért... Szeged egyik jellegzetesen helyi ünnepe volt századunk elején a Dömötör napi búcsú. Szent Demeter nevével középkori templom állott a szegedi Templom téren (a mai Dóm téren). A templom toronyrészének belsejében egy régebbi, hatszögletű toronymaradványt találtak, amikor az 1910-es években, a nagy átrendezés miatt a templomot lebontották. A torony kicsiny része, amelyet Cs. Sebestyén Károly, akkori múzeológus mentett meg A móravárosi hívek nevében szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik közbenjárásukkal, szervezőmunkájukkal, anyagi segítségükkel támogatták a móravárosi templom stációinak fölállítását. Külön elismerés illeti Katona Gyula önkormányzati képviselő urat, aki mindvégig részt vett a munkák szervezésében és kivitelezésében. S köSzeptember 26-án szüreti mulatságot tartottunk az Ópusztaszeri Általános Iskolában. Vendégeink közül sokan adományokkal támogatták a rendezvényt. Nekik köszönhetően megjutalmazhattuk a táncverseny győzteseit, s a három nappal később, szeptember 29-én lezajlott akadályverseny résztvevőit is. A vidám szüreti hangulatról Somodi Péter és zenésztársai gondoskodtak, akik a Fábián - ma is látható a Dóm téren. Csupán érdekességként jegyezzük meg, hogy Dömötör valószínűleg magyar, éspedig a későbbi Szerémség szülötte volt és a 4. században ugyanitt, a-Dél-Alföldön szenvedett vértanúhalált. A tájjal való ilyenképpeni kapcsolata miatt, az alföldi pásztorok máig védőszentjükként tisztelik. Emlékét az úgynevezett Dömötörtorony, illetőleg a Dómban található kápolnája őrzi. „Nem tudunk rá feleletet adni - ttja Bálint Sándor -, hogyan, mikor lett Dömötör a szegedi, de általában a hazai juhászok védőszentje. Az ünnepet Szegeden mindenesetre különös ünnepélyességgel ülték meg." Ennek a nagy ünnepnek, amely egy hétig is eltartott, dömötörözés volt a neve, amely alkalomra régen a környék juhászai a térre fölhajtották falkáikat. A pásztorok misét hallgattak, és aki számszönet jár azoknak is, akik önzetlenül segédkeztek a templomkert megszépítésében. A stációk felújításához, valamint az avatási ünnepség résztvevőinek megvendégeléséhez Dom István, Bánffi István, a Kálvária Cukrászda, a Cserepes sori pékség, a kiskundorozsmai Gyuris-féle cukrászda járult hozzá. Török Szilveszter család csacsifogatán ülve, muzsikával kísérték a diákok tréfás fölvonulását. Ezúton köszönjük meg Czirok Ferenc és felesége, Horváthné Szögi Andrea, Pölös Beáta, Somodiné Keller Pintér Katalin, Varga Pál és családja, az ópusztaszeri Zöld Pont ABC, valamint a Kovács Autósiskola támogatását. Széplakiné Dóra Ildikó, az Opusztaszeri Általános Iskola megbízott igazgatója adónak nem volt hiánya, az jó borból ihatott kedvére, hiszen ezen a napon tartották a must, a szőlő, illetve az újbor szentelését is. Ittak a számadók, a kispásztorok, de jutott egy-egy ital bor a koldusoknak is. A számadó akkor örült, ha a koldus orra sáros volt (lerészegedett), hiszen az ő italát is a számadó fizette. A dömötörözés hangulatát idézi egy szólás is, amely olyan emberre találtatott ki, aki folyton kapatos: „ Hát ennek a lacibetyárnak mindön nap dömötör napja van?!" A juhos gazdák, ha a számadónak nem volt hiánya, újabb esztendőre fölfogadták a juhászt. Ez csak fokozta a juhászok kedvét, mire szebbnélszebb juhásztáncokkal szórakoztak, és mulattatták a búcsúünnepen résztvevő sokadalmat. A dömötörözés szokása már rég nem él, de az emléke máig fönnmaradt. Ifj. Lele József Erdők hete Az Országos Erdészeti Egyesület erdészeti erdei iskola szakosztálya az idén először hirdette meg az „Erdők hete" rendezvénysorozatot. A programok szervezését országszerte az erdőgazdálkodók vállalták, így régiónkban a Dél-alföldi Erdészeti Részvénytársaság felhívása tájékoztatta az oktatási intézményeket az eseményről. A Dél-alföldi Erdészeti Rt. szakemberei szívesen vállalták, hogy a tanulók számára iskolai órák, illetve beszélgetés keretében az erdőről, szakmájukról és munkájukról tartanak előadásokat. Számos iskola élt ezzel a lehetőséggel, meglepően nagy volt az érdeklődés. A Dél-alföldi Erdészeti Rt. megajándékozta az osztályokat az „Erdő fohásza" című, a természet védelméről szóló fölhívással, emellett pályázatot hirdetett „Az erdő és az ember" cfmmel, amelyre alsótagozatosok rajzzal, felsőtagozatosok és középiskolások rajzzal, illetve fogalmazással nevezhetnek. Az „Erdők hete" csúcspontja az október 11-ére meghirdetett erdei akadályverseny volt. Az éjszakai eső miatt sajnos kevés csapat jelent meg a helyszínen. De aki eljött, ahhoz kegyes volt az időjárás, az első csapat indulását már bearanyozta a napsugár. A lelkes versenyzőket a Maros hullámtéri erdejében mintegy 3 km hosszú akadálypálya várta. A 4 fős csapatok az 5 állomáspontot térkép segítségével keresték fel, ahol ügyességi feladatot (korongfűrészelés), illetve az erdő életéről szóló munkalapot kellett megoldaniuk. A feladatok kiértékeléséig tartó várakozás alatt a Dél-alföldi Erdészeti Rt. a versenyzőket pogácsával, forró teával és üdítővel vendégelte meg. A verseny végén három korcsoportban hirdettek eredményt: Altalános iskola 3-4. osztály: 1. Makkosházi Általános Iskola 4. osztály. „Sapkások" csapata. 5-6. osztály: 1. Madách Imre Általános Iskola. „Kenjük, vágjuk a témát" csapata. 2. Tarján III. Általános Iskola „Borzalom" csapata. 3. Madách I. Általános Iskola „Csúszó-mászók" csapata. 4. Napos Úti Általános Iskola „Sólyom" csapata. Középiskolások: 1. Déri Miksa Ipari Szakközépiskola „Csubi Team" csapata. 2. Deák Ferenc Gimnázium „Béla néni őzikéje" csapata. 3. Deák Ferenc Gimnázium „Makik" csapata. 4. Deák Ferenc Gimnázium „Erdei mókuskák" csapata. Valamennyi résztvevő számára a cég ajándék pólót, emellett a csapatoknak egyegy igényes kivitelű, merített papírra készített „Erdő Fohászát" ajándékozott, a nyertesek pedig értékes könyveket is kaptak. Valamennyien úgy nyilatkoztak, hogy ennek a versenynek csak az volt a vesztese, aki nem vett részt rajta - érdemes volt eljönni. Azok viszont, akik valamilyen okból esetleg későn értesültek a versenyről, s nem tudtak benevezni az idei erdők hete erdei akadályversenyre, ne bánkódjanak: a Dél-alföldi Erdészeti Részvénytársaság jövőre is megrendezi az „Erdők hete" programsorozatot, új ötletekkel és meglepetésekkel gazdagítva azt. Török Olga Délalfölfi Erdészeti Rt. szervező Mars téri óvodások Más"napja Hogyan is működik a szőlőprés? (DM-fotó) • Szögedi naptár Dömötörözés a védőszent ünnepén Szüreti mulatság