Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-16 / 242. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. OKT. 16. PANORÁMA 5 Csörög a Pannon GSM Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, ta­pasztalataikat ezen a héten Újszászi Ilonával oszthatják meg. Újságíró munkatársunk munkanapokon 8 és 10, vasárnap pedig 14 és 15 óra kö­zött várja hívásaikat a 06-20-432­663-as telefonszámon. Elveszett tárgyakat kereső' ol­vasóink hirdetésben tehetik közzé mondandójukat, a talált tárgyakról ingyen adható föl információ. Hir­detésfölvétel: 8-18 óra között, a Sajtóházban. Rendőr. Az új híd új­szegedi lábánál hat egyen­ruhás „beszélget" a gyors­hajtókkal, miközben a bel­városban alig látni rendőijárőrt - dohogott J. úr. Közlekedésbiztonsági okból fontos, hogy a for­galmas és veszélyes útsza­kaszokon sebességel­lenőrzést végezzünk, mi­közben arra törekszünk, hogy a Széchenyi téren, a Kárász utcán és környékén rendszeresen megjelenje­nek a gyalogos rendőr­járőrők is - reagált az ol­vasói észrevételre dr. Né­meth Károly rendőr őrnagy. Szelektív. Mikor lesz Szeged németországi szín­vonalú - a szelektív hulla­dékgyűjtés szempontjából is? - kérdezte egy, törött műanyag vödrétől kömye-. zetvédő módjára szabadul­ni igyekvő hölgy. A Kör­nyezetgazdálkodási Kht. válasza: kísérleti jelleggel, mutatóban városunkban is találhatók szelektív hulla­dékgyűjtésre alkalmas edények, ám az igazi, eu­rópai színvonalú megol­dást a jelenlegi 3 hulladék­udvar 15-re bővítése je­lentheti. Pók. A Szegedi Tej­üzem literes nedűjéből ön­tött fia reggelizés csészé­jébe Laczi Ágnes, ám a fe­hér itallal egy fekete pók is landolt. Erre utálattal félretolták a csészét és az egész zacskó tejet. „Elkép­zelhetetlennek tartjuk, hogy az általunk csoma­golt tejbe pók kerüljön" ­állította Nagygyörgy Éva, a cég marketingese. Hogy erről megbizonyosodhas­sék, vendégségbe hívják a gépsor mellé a „csörögős" vásárlót. Lopott? Az Éliker Szé­chenyi téri üzletében hétfőn nyilvánosan meg­motozott egy fiatal el­adónő, állítván, hogy „a néni - bár a narancsléért és a margarinért fizetett, de - ellopott egy kis cso­mag ételízesítőt" - mesélte sírva az asszony, mond­ván: „hetven éven fölül már nincs semmim, csak a becsületem". A megszé­gyenített vásárlótól elné­zést kér a cég - tudtuk meg Kovácsné Patkás Er­zsébet marketingigazgató­tól -, a vizsgálat ugyanis kiderítette: az eladó hely­telenül járt el, ezért szigo­rú megrovást és pénzbün­tetést kapott. Középfok. A végzős általános iskolások tudni szeretnék: melyik közép­iskola milyen továbbtanu­lási lehetőséget kínál - te­lefonált egy anyuka, Bie­nek Zsuzsa. Megtudtuk, két iránytűt is kézbe ve­hetnek a nyolcadikosok. Az újszegedi Rendez­vényház ismert kiadványa, a Pályaválasztási tájékoz­tató: megyei körkép, míg a Humán Szolgáltató Köz­pont Pedagógiai Intézeté­nek iskolatükre a szegedi középfokú tanintézeteket mutatja be. Mindkét füze­tecske november első felé­ben jelenik meg, az ér­deklődők az általános is­kolákban vásárolhatják meg. Vér. „Nagy a hangja annak, ha egy korhadt fát a szél kettétör, de nem le­het hallani egy egész erdő növekedését." E sorokkal fejezem ki köszönetem an­nak az ismeretlennek, aki vért adott - szólt H-né re­megő hangon -, mert meg­mentette az életem. PANNON •<•<• «i élvaaal. ' GSM Próba-hangulat bemutató előtt • A Szerencsejáték Rt., mint szponzor Beindul a Tippmix Telihay Shakespeare-t olvas Sok hűhó semmiért. (Fotó: Miskolczi Róbert) • Munkatársunktól A Szerencsejáték Rt. szegedi területi igazga­tósága hagyományt te­remtett azzal, hogy évente kétszer szponzori pénzeket oszt a hozzá benyújtott kérelmek alapján. Az év első felé­ben a sportegyesületek élvezték a prioritást a támogatásnyújtásban, most pedig elsősorban az oktatási intézmé­nyek, kulturális szerve­zetek és alapítványok képviselőit hivták meg tegnap az igazgatóság szegedi központjába. Siska András területi igazgató azt hangsúlyozta, hogy a támogatásnyújtás le­hetőségát a jó gazdasági eredményeiknek köszönhe­tik. Az igény azonban min­dig nagyobb, mint amennyit ki tudnak elégíteni, de igye­keznek elismerni a sikeres megmozdulásokat és kezde­ményezéseket, valamint fel­vállalnak egyfajta karitatív szerepet is. Az elosztási el­vük pedig: inkább kisebb összeget adnak többnek, mint nagyobbat néhánynak. Az igazgató ezután be­szélt arról, hogy hamarosan, november 24-én minden on­line értékesítő helyen bein­dul a Tippmix című játék, amelynek lényege, hogy 120 esemény közül lehet válo­gatni az eredmény eltalálásá­ra. A Szerencsejáték Rt. sze­gedi igazgatósága 30-200 ezer forintos támogatását 15­en vehették át, köztük hat Csongrád megyei: a Re­ménysugár Alapítvány a Dél-magyarországi Leuké­miás és Daganatos Gyerme­kekért, a szegedi Tabán utcai Általános Iskola énekkara, a Szeged-rókusi Orgonaesték Zeneművészeti Alapítvány, a Makói Hagymáért Alapít­vány, a szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Konzervató­rium és a mórahalmi általá­nos iskola. Ma már szinte minden Shakespeare-vígjátékot „problematikusnak" mi­nősítenek az elemzők, s a jelző nagyjából azt je­lenti: szó sincs felhőtlen játékról. Az elóadásha­gyományok viszont to­vább élnek, általában uralkodók a komédia­elemek ezekben a pro­dukciókban. Ami mind­ettől függetlenül biztos: a Sok hűhó semmiért előadásán, amely a Sze­gedi Nemzeti Színház első prózai bemutatója lesz október 16-án - meg fognak lepődni a nézők. - Hogy' nézhetek ki! ­szól le a színpadról Létay Dóra. A hangjában mímelt kétségbeesés. Mintha ugyan­olyan pontosan tudná, mint a rendező, hogy ugyan tényleg kétségbeejtően néz ki, de a látványában rejlő komikum nem lesz hatástalan a né­zőkre. Rég belenyugodott te­hát a madárijesztő-külsőbe, csak mégis... - Nagyon jól nézel ki! ­szól föl neki Telihay Péter rendező és a nagyobb nyo­maték kedvéért harsány ne­vetésre fakad. A színészek­nek ilyenkor - a főpróbahét leírhatatlan megpróbáltatásai közepette - sokkal nagyobb szükségük van önbizalomra, mint bármikor máskor. Kitől kapják, ha nem a rendezőtől? Létay egyébként valaho­gyan úgy néz ki, mint a régi fekete-fehér filmekben (és mondjuk az 50-es évek való­ságában) ama szerencsétle­nek egyike, aki éppen a be­tevő hulladékszenet megy gyűjteni a vasútra... Ormót­lan, hosszú kabát; össze­vissza csavart sál, fekete kö­tött sapka - közöttük csak annyi hely, hogy a hatalmas pápaszem éppen eltakarja, ami kimaradna az arcból. A nézők persze egy idő múlva fel kell hogy ismeijék: Beat­rice az, álruhában. - A darab első olvasásra: mint egy operett - mondja a rendező. - A főszereplőit az operett szerepsémái szerint lehet osztályozni. Az egyik szerelmes kettőst, a Beatrice­Benedek párost - Létay Dóra és Szerémi Zoltán játssza ­tipikusan a szubrett és a tán­coskomikus szerepköreként lehet értelmezni, így is szok­ták. A Hero-Claudio páros ­Bognár Gyöngyvér és Mészá­ros Tamás - szerelmi tör­ténete éppen olyan Ivet fut be, mint a primadonna-bon­viván szerelmek: a találkozás után jönnek a bonyodalmak, a konfliktus, majd a boldog vég, a happy end. Telihay azonban nem az a rendező, akit rabságban tarta­nak előadáshagyományok, ellenkezőleg. Az operettha­bosnak tetsző Shakespeare­vígjáték eseményei egy há­ború két csatája között esnek meg - veszi észre, s innen in­dul a rendezői képzelet. In­nen a színpad lerobbantsága: a szerelmi viszontagságok egy dúlt, szétlőtt, romos tér­ben esnek meg, szedett-ve­dett holmik (kellékek) között és szedett-vedett ruhákban. Operettrózsaszín helyett így lesz itt uralkodó szín a fekete meg a szürke, fidres-fodros­habos vidámkodás helyett csúnya dolgok, aljasságok dolgok történnek a háborús romokon. - A dolgök mélyén lénye­gileg egyetlen érzelmi kapocs munkál: a herceg és a fiatal katona viszonya, amely tit­kolt, rejtett meleg kapcsolat. A felszín alatt a herceg moz­gatja a két szerelmespár sor­sát, az ő hangulata befolyá­solja, mi történik. Ilyen mó­don egy szerelmi ötszögben előforduló viszonyokról van szó; az előadás a szándékom szerint zavarbaejtő, elgondol­kodtató, megrendítő és szóra­koztató - mondja Telihay. Emlékeznek talán a darab egyik filmfeldolgozására, amelyet a magyar tévé is adott: tündérkertszerű kas­télyudvarban kergetőznek a szereplők, a sövény egyik ol­dalán Beatrice, amint kihall­gatja barátnőit... Csak hiszi, hogy hallgatózott, cselvetés áldozata: akarják, hogy tudja, mit beszélnek róla. Ugyanez Telihay színpadán: a szerel­mi cselvetők egy kimustrált Singer varrógép két oldalán ülnek (ha minden jól megy, Orsolya alakítójának, Müller Júliának sikerül még beindí­tani is a gépet), Beatrice pe­dig egy koszlott függöny mö­gött hallgatózik. Benedek sem valami földi paradi­csom-szerű kert bukszusa mögött, hanem rozzant ládá­ba zárva „hallgatja ki" bará­tait. - Lábujjhegyen rakd a sú­lyokat! - kiabál föl a rendező a zsinórpadlás felé. A Bene­deket rejtő ládának mindjárt fel kell emelkednie a magas­ba, a technikai előkészületek pedig túl hangosnak bizo­nyultak a „kihallgatós" jele­nethez... Kedden még nem volt „sötét", azaz rendes világítás, hanem csak „munkafény". Iszonyú repedtfazék hangot adott az egyik „szereplő", egy bizonyos harang, úgy­hogy ideiglenesen kiiktatták. Jakab Tamás aggályosnak érezte, ahogyan tekeredett egy különös kínzószerszám zsinórzata. Rácz Tibor vi­szont már minden jel szerint elemében volt - Galagonya polgárőr bőrében; akárha Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolánja beszélne, olyan mu­latságosan és ellenállhatatla­nul jött belőle a magabiztos félműveltség. Szerdán már csak szegény Király Levente (Leonato kormányzó) lábára tolódott egyszer a Szerémivel terhes láda. amúgy - a gördü­lékenység légköre kezdett lengedezni a kamaraszínház! ájerben... Péntekre minden és min­denki a helyén lesz. S. E. -ha kenteni igyekszik az iskolák közötti tapasztalatcseréket. Természetesen az ipar, a ke­reskedelem és a szolgáltatás terén szintén közrem ködik a kapcsolatok kiépítésében. Ezenkívül - az EU-csatlako­zás apropóján - pedig a je­len és a jövő magyar állami vezető köztisztviselőinek felkészítéséhez is segítséget kíván adni. így, a következő esztendő terveinek felvázo­lásakor a jelenlévők megtud­ták: területfejlesztési és -ren­dezési ismeretek bővítését célzó tanulmányút, továbbá magyar diplomaták és agrár­politikával foglalkozó szak­emberek tapasztalatszerzését szolgáló találkozó szerepel az elképzelések között. N. R. J. Kábelzűr? Égtek a telefonok, sokan „csörögtek" is, hisz város­szerte megjelent az új be­szédtéma: nézhetök-e az új tévéadók, s műsoraik. Az új televíziós csatornák miért kerültek a legdrágább kábeltévés csomagba? - kér­dezte-panaszolta a nyugdíja­sok nevében egy idős asszony. Az ok - tudtuk meg Harcsa Pintér Sándortól, a Kábeletelevízió Rt., Szeged műszaki igazgatójától -: az egész országra kiterjedően így állapodott meg a két ká­beltévés szövetség és a két kereskedelmi csatorna. Meg aztán: a legolcsóbb egyes csomagban is hat magyar nyelvű műsor látható - hang­súlyozta a cég szempontjait. Ám abban a bizonyos „extrákat" tartalmazó cso­magban fogható új, magyar nyelvű műsorok rossz kép­minősége miatt „csörgött" Dukai László (442-537) és Kovács András (454-445) is. Kovács úr elmondta: jobb lenne a vételi minőség, ha az új csatornákat a jelenleg kül­földi adások foglalta frek­venciákra telepítenék, e hely­csere szolgálná a tévénézők érdekeit. Ez tény - ismerte el a javaslat jogosságát a cég műszaki szakembere -, ám a 30 ezres előfizető 80 százalé­ka olyan hálózatra kapcsoló­dik, ahol nem lehet panasz a kép minőségére. Egyébként a két új, magyar kereskedelmi csatornán a képminőség so­hasem éri el a műholdas adók minőségét, mert a földi átját­szó adók erre képesek. Ú. I. Nyílt nap az Autóklubban • Munkatársunktól A Magyar Autóklub Csongrád Megyei szervezete nyílt napot tart október 18­án, szombaton a szegedi (Kossuth Lajos sugárút 112.) és a hódmezővásárhelyi (Lévay utca 48.) műszaki ál­lomásain. Mindkét telephe­lyen 7-től délig várják, klub­tagságra való tekintet nélkül, azokat az autósokat, akik szeretnék gépkocsijukat fel­készíteni az őszi-téli közleke­désre. A lengéscsillapítókat és a fékeket díjmentesen át­vizsgálják, igény szerint be­állítják a fényszórókat és fagyállómérést is végeznek. Pogácsa és iskolatej • Munkatársunktól Október 16-án, az ENSZ élelmezési világnapján a Bal­oldali Ifjúsági Társulás Sze­ged városi szervezete és a Gyermekbarátok Köre jóté­konysági akciót szervez. Ezen a napon iskolatejet és pogácsát osztanak több ezer általános iskolás diák számá­ra. A szervezők ezzel az ak­cióval szeretnének felhívni a város polgárainak, cégeinek figyelmét arra, hogy egyre több olyan gyermek van Sze­geden is, akik nem jutnak hozzá a fejlődő szervezet számára szükséges táplálék­hoz. A kezdeményezők arra kérnek mindenkit, aki fele­lősséget érez a felnövekvő generációk sorsáért, köves­sék a példát, hogy ne csak ezen a napon ne éhezzenek a diákok. Az akció fővédnöke dr. Szalay István polgármes­ter, valamint dr. Botka László és dr. Géczi József ország­gyűlési képviselők. Az aján­dékozás a Szegedtej Rt. tá­mogatásával valósul meg. Francia segítséggel az i Francia-magyar re­gionális találkozón vet­tek részt hazánk - így Csongrád megye - ve­zető közigazgatási szak­emberei. A Paul Pouda­de francia nagykövet védnöksége alatt Buda­pesten megrendezett, egész napos program célja az volt, hogy - már hazánk EU-csatlakozá­sát megelőzően is - mi­nél szélesebb együtt­m ködés jöhessen létre a két ország között. A Rákóczi hajón sorra ke­rült találkozó résztvevőit Lehmann István, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének alelnöke kö­szöntötte. Az eseményen a ­bevezetőben is hangsúlyo­zott - Magyarország iránti francia érdeklődés jelentősé­ge, illetve tartalmi lényege volt a tárgyalások fő témája. Elhangzott: miután mindkét ország gazdasági életében fontos szerepet játszik a mezőgazdaság, valamint, mert hazánk is rövid időn belül tagja lesz az Európai Uniónak, nélkülözhetetlen az együttm ködési lehetősé­gek, a közös érdekeltségi te­rületek feltárása, összehan­golása. A Magyar-Francia Kezdeményezések Egyesü­lete (INFH) már 1994. óta ­a francia kormány elhatáro­zásából, a magyar hatóságok támogatásával - azon dolgo­zik, hogy Budapesti Francia Nagykövetség tevékenységét kiegészítve szerepet vállal­jon bizonyos közös progra­mok megvalósításában. Eh­hez a francia és magyar part­nerek anyagi hozzájárulása mellett, különböző európai pénzalapokból származó összegek felhasználásával nyílik lehetőség. A kapcso­latok kiépítése azonban nem szorítkozik kizárólag a gaz­daság területére. A franciák ugyanis azt tartják: egy or­szág gazdagságát elsősorban nem az iparban, illetve a mezőgazdaságban lévő gaz­dagság, hanem az emberi erőforrásokban lévő le­hetőségek gazdagsága hatá­rozza meg. Ezért az INFH anyagilag is kiemelten támo­gatja a nyelvi és oktatási programokat, valamint ser-

Next

/
Thumbnails
Contents