Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-16 / 242. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. OKT. 16. PANORÁMA 3 röviden > A kormány kérdése • Budapest (MTI) Az Alkotmánybírósághoz szerdán megérkezett a kormány kérdése, amely arra vonatkozik, hogy a NATOcsatlakozás ügyében megtartható-e a már elfogadott országgyűlési határozat szerint november 16-án a népszavazás. Erről az Alkotmánybíróság közleményben tájékoztatta az MTI-t szerdán délelőtt. A testület tudatta azt is, hogy október 16-án, csütörtökön a kormány kérdésének ügyében teljes ülést tart. Menthető mőemlékek • Balatonfüred (MTI) Nemzetközi szakértőcsoport segíti a balatonfüredi műemlékek megmentését, felújítását. A Világ Műemléki Alap, a WMF ugyanis felvette azokat a világ legveszélyeztetettebb műemlékek 1998-99 évi listájára. Első lépésként a WMF szakértői kidolgozzák megmentésük stratégiai tervét. A pusztuló állagú építészeti remekek helyreállítása a becslések szerint legalább hárommilliárd forintba kerül majd, s ennek 25 százalékát a műemléki alap állja. A patinás balatoni város a refomkor idején a Dunántúl egyik kulturális centruma volt saját színházzal, a művészek, neves személyiségek villáival. Egyebek mellett a Jókai-villa, a Szívkórház, a Döry-villa, a Horváth-ház, a Huray-villa idézi a XVII. és XVIII. század hangulatát. Mit rejt a föld? • Miskolc (MTI) Az M3-as autópálya nyomvonalának módosítása miatt folytatják az 1993-ban elkezdett régészeti feltárást az érintett négy megye régészei. Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 33 régésze, a hozzájuk kapcsolódó hazai és szlovákiai múzeumok, egyetemek munkatársai és több száz munkás négy éven át kora tavasztól az őszi fagyok beálltáig kutatta 175 kilométer hosszúságban, a pálya 70 méteres körzetében, hogy mit rejt a föld mélye. A feltárások már eddig is sikeresek voltak, a leletekkel a régészettudomány jelentősen gazdagodott. Az eddig restaurált legjelentősebb leletekből nagyszabású kiállítás nyílik október 17én, pénteken a miskolci Hermán Ottó Múzeum központi épületében. Felújított fogda • Gyöngyös (MTI) Csaknem kétéves szünet után. november elejétől újra működik a Gyöngyösi Városi Rendőrkapitányság fogdája; a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság mintegy 4,5 millió forintos költséggel rekonstruáltatta. A kényszerszünet alatt Egerben helyezték el azokat a fogva tartottakat is, akinek az ügye gyöngyösi igazságügyi szervekre tartozott. A fogdát egyébként azután zárták be, hogy 1995. augusztus 20-án három bűnöző megszökött az elavult épületből. i konferencia Szegeden Egyenlő jogokat a munkaerőpiacon! Hazánkban ötvenezer csökkent munkaképességű nő vár munkára. (Fotó: Schmidt Andrea) Háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött tegnap délelőtt Szegeden, a Royal Szállóban. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO programja alapján a „Képzés és ismeretterjesztés a nők munkavállalói jogairól" címmel tanácskoznak a résztvevők. A holland kormány támogatásával működő nemzetközi program elsősorban arra irányul, hogy a nők egyenlő jogokat gyakorolhassanak a munkaerőpiacon. A világ kilenc országát érintő projekt keretében hazánk az egyetlen közép-európai ország. A mostani szegedi konferencia elsősorban a megváltozott és csökkent munkaképességű női munkavállalók lehetőségeit keresi. A tegnapi megnyitó után Lechnerné Vadász Judit, a Munkaügyi Minsztérium közgazdasági tanácsadója arról beszélt, hogy a törvény módosítása miatt jövőre nagy fordulat várható a rehabilitációs foglalkoztatásban. A munkaügyi szervezetek ugyanis hamarosan intézményesen is foglalkozni fognak ezzel a problémával. Jelenleg hazánkban 50 ezer egészségileg sérült munkavállalót érint a változó szabályozás. Ha ehhez a több mint 600 ezer rokkantnyugdíjast és járadékost is hozzászámítjuk, akkor látszik, óriási igény volna a foglalkoztatás ilyen módjára. Ráadásul, ma a munkanélkülieknek is több mint 10 százaléka egészségileg károsodott. A rehabilitációs program keretében a jövőben számukra is lehetne remény az elhelyezkedésre. Jövőre várhatóan szabályozzák majd azt is, hogy a 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek milyen mértékben fognak rehabilitációs hozzájárulást fizetni. A tervek szerint ez alól mentesülnek, ha a létszám öt százalékát csökkent munkaképességű dolgozók alkotják. - Tanulóév lesz a jövő esztendő - mondta a minisztérium tanácsadója. - A szemléletváltás rendkívül fontos, hiszen a munkaadók ma még nem látják be, egy egészségileg sérült ember is lehet teljes értékű munkaerő, ha megfelelően foglalkoztatják. Ma még azonban ezeknek az embereknek a többsége tartósan munkanélküli. R. G. Parlamentáris zűrzavar • Budapest (MTI) A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) álláspontja szerint a demokratikus, parlamentáris intézmények iránti bizalom esetleges elvesztése alkotmányos válsághoz vezetne, az pedig egyaránt .leértékelné Magyarországot saját polgárai és a világ szemében. A szervezet szerdán megfogalmazott, az MTIhez is eljuttatott nyilatkozatában aggodalmát fejezi ki a NATO-csatlakozás és a termőföld védelmében kezdeményezett népszavazás körül kialakult „parlamentáris zűrzavar" miatt. • A KÉSZ Kft. várhat... Elhalasztották az „expopert" • Budapest (MTI) Igazságügyi szakértő kirendeléséről és az elsőfokú tárgyalás elhalasztásáról döntött a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma az úgynevezett expoper szerdai végzésében. A pert az elsőrendű felperes, a szegedi Könnyűszerkezetépítő és Szolgáltató (KÉSZ) és Társa Közkereseti Társaság, valamint a másodrendű felperes, a KÉSZ Kft. indította az elsőrendű alperes, az Expo '96 Kft., illetve a másodrendű alperes, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a volt Világkiállítási Programiroda jogutódja) ellen, kártérítés tárgyában. A felperesek jogi képviselőjének kérésére kirendelt szakértők feladata bizonyításkiegészítés, a kártérítés öszszegszerűségének megállapítása. A szakértő kirendelését az alperesek jogi képviselője nem ellenezte. (A végzés szerint a felek 15 napon belül egyenként 100 ezer forint szakértői díjat kötelesek letétbe helyezni, illetve a szakértőhöz intézendő kérdéseiket a bíróságnak benyújtani.) • A KÉSZ Kft. 1995-ben nyújtott be keresetet az Expo 96 Kft. ellen a világkiállítás elmaradásából származó kára megtérítésére. A KÉSZ Kft. szerződésben vállalta a világkiállítás pavilonjainak felépítését. A szerződés meghiúsulását követően a kft. 2,4 milliárd forint összegű kárigényt jelentett be. A Legfelsőbb Bíróság (LB) 1996 decemberi jogerős közbenső ítéletében megállapította a Világkiállítási Programiroda kártérítési felelősségét, és az Expo 96 Kft. kötelezettségét az elvégzett munkával arányos vállalkozói díj kifizetésére. A most folyó perben a bíróság az LB által (már korábban) megítélt kártérítési kötelezettség összegszerűségét fogja megállapítani. A népi kezdeményezés előbbre vnlé - Ha valaki a jogban érvényesíteni akarja az igényét, akkor a követelése a kereset benyújtásától érvényes - szemlélteti egy polgári jogi példával a népszavazás kiírása körülötti vitát dr. Kiss Barnabás adjunktus, a JATE Alkotmányjogi Tanszékének oktatója. Kiss Barnabás az előbbi példával azt kívánja érzékeltetni, hogy a legalább 200 ezer aláírással támogatott kérdések elsőbbséget élveznek a később benyújtott kormányjavaslattal szemben akkor is, ha az aláírások hitelesítése és pontos összeszámlálása csak utólag történik meg. A szakértő szerint számítani lehetett arra, hogy ilyen irányú döntést hoz az Alkotmánybíróság, annak ellenére, hogy a kormány részére éppen ennek ellenkezőjében bíztak. Korábban ugyanis az Alkotmánybíróság egy másik eset kapcsán kimondta, hogy az Országgyűlés a hatalom gyakorlásának letéteményese, a népszavazás pedig ezt kiegészítő intézmény. Az Alkotmánybíróság mostani döntése azonban arra is rámutatott, hogy hierarchikusan a népi kezdeményezés az előbbre való. Kiss Barnabás szerint azonban az igazi probléma abban keresendő, hogy az Alkotmány nincs összhangban a hatályos jogszabállyal. Idén júniusban ugyanis több ponton módosították az Alkotmányt, s,ezek a változtatások érintették a népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó szakaszokat. Ezek a módosítások azonban nem jelentkeztek a referendumot tárgyaló törvényben. Számolni kell azzal is a referendum hatályos nemzetközi szerződést is érinthet, Magyarország ugyanis vállalt olyan nemzetközi kötelezettséget, amely szerint állampolgárság alapján senkit sem lehet a tulajdonlás lehetőségétói megfosztani. Kiss Barnabás elmondta, hogy a kérdések megfogalmazásánál a parlament alkotmányügyi bizottsága még tehet kisebb, de nem a lényeget érintő pontosításokat, azonban mindezek során az aláírók által támogatott kérdéseket kell alapul venniük. A. L. jegyzet Sikkasszunk? G

ondolom, milyen boldog mosolyba öltözködtek a magyar háziasszonyok, s urak, amikor megtudták: Lupis József nem követett el csődbűntettet. Vagy inkább azt kérdezték: ugyan, ki az a Lupis József, s mit is takargathat a csődbűntett nevezetű rosszalkodás? Netán amiatt szörnyülködtek, mert számukra újfent bebizonyosodott: aki igazán nagyot mer kiszakítani a magyar gazdaság elrongyolt vagyonából, az számíthat az igazságszolgáltatás nagylelkűségére. Gyanítható - a közvélemény ez utóbbi nézetet vallja magáénak. Mert mi is történt? Adva volt ugyebár egy Lupis Brókerház, amelyről annyit tudhattunk meg az elmúlt években, hogy különböző ügyletei után milliárdos értékek tűntek el. Mára kiderült károsult jószerével nincs is, az ingatlanvagyonból mindenki kárpótoltatott. S bár 420 milliót még keresgélnek a pénzvilág furcsán kanyargó csatornáiban, Lupis úr „mindössze" különösen nagy értékre elkövetett sikkasztásban, és magánokirat-hamisításban találtatott bűnösnek. Mind ezért jár a Fővárosi Bíróság szerint 2 év fölfüggesztett börtönbüntetés, valamint 250 ezer forint pénzbírság. De gondolom, ezen már nem sokan kapják föl fejüket. Hiszen, miközben a háztartásokban attól rettegünk, kitartanak-e filléreink a következő hónap fizetéséig, a közvagyon környékéről csak hiányzó, kóborló, soha meg nem lelhető milliárdokról érkeznek híradások. S bár a fölröppenő információk szerint szinte folyamatosan üldöztetnek az adócsaláson hizlalt áfacsalók is, Magyarországon még olyan tudósítással nem találkoztunk a közszolgálati televízióban, amelyben rács mögé bandukoló nagyvállalkozó, bankját, brókerházat eladósltó pénzember savanyú ábrázatát takargatta volna a megbilincselt kéz A jog minden erejével föllépni politikusi közhelyét mindig durcás pártvezetgetőink ugyan elsütögetik felszólalásaikban, majd széttárt kézzel mutogatnak a független magyar bíróságra. S persze a jogszabályokra. A

közember pedig zsebre vágja a kezét, s illő hang súllyal káromkodik. No, meg reménykedik. Ha már jól fizető munkát nem juttatott néki az élet, legalább egy kis zugot találna, ahol ő is elsikkaszthatná büntetlenül a maga a százmillióit... f Nőtt a reálkereset • Budapest (MTI) A fogyasztói árindex 18,5 százalékos növekedése mellett 5,3 százalékkal emelkedett a reálkereset 1997 első nyolc hónapjában, az előző év azonos időszakához viszonyítva - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. A nemzetgazdaságban a havi bruttó átlagkereset 53.740 forint volt, a nettó átlagkereset pedig 36.250 forint, ami 24,8 százalékos emelkedést jelent. Az átlagot meghaladóan nőtt a nettó kereset a pénzügyi tevékenységet és kiegészítő szolgáltatást végzők körében (34,6 százalék), valamint a posta és távközlés ágazatban (31,8 százalék). A költségvetési és társadalombiztosítási intézményekben 25,7 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek. Lezsák meghívta a nagyköveteket • Budapest (MTI) Nyilatkozatban utasítja vissza Lezsák Sándor, az MDF elnöke Kovács László külügyminiszter vádját, miszerint az ellenzék valójában nem támogatja Magyarország NATO-csatlakozási törekvéseit. - A parlament ellenzéki pártjai - köztük az MDF töretlen hívei hazánk NATO-csatlakozásának - hangsúlyozza a nyilatkozat, majd leszögezi: az MSZP-SZDSZ koalíció rövidlátó, az ország érdekeit pártérdekek mögé utasító politikája idézett elő olyan helyzetet, amely nemcsak az integrációs törekvések eredményességét, hanem hazánk nemzetközi tekintélyét is veszélyezteti. A dokumentum szerint a NATO-csatlakozás ügyében kiírt népszavazást a koalíció arra akarta felhasználni, hogy - túlteljesítve az Európai Unió elvárásait - alkotmánysértő módon lehetővé tegye a külföldiek termőföld-tulajdon szerzését. Ezzel veszélybe sodorta a NATO-csatlakozásról szóló népszavazás megrendezését és eredményességét. „Hazánk nemzetközi tekintélyének megóvása érdekében Lezsák Sándor, az MDF elnöke 1997. október 27-re meghívta az Európai Unió és a NATO tagországainak Budapestre akkreditált nagyköveteit, hogy személyes tájékoztatást adjon a népszavazás körüli zavarok okairól, és az MDF integrációval kapcsolatos álláspontjáról" - jelenti be végül nyilatkozatában az MDF.