Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-15 / 241. szám

IV. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1997. OKT. 15. • Könyvvizsgálók és ügyvédek paradicsoma Hol az első nagybefektető? A Csongrád Megyei Kereskedelmi és iparka­mara kapcsolata a kor­mányzati és államigaz­gatási szervekkel, a me­gyei és települési önkor­mányzatokkal nem iga­zán úgy alakult, nem lett olyan korrekt, mint azt szerettük volna - mondja dr. Szeri István elnök, az elmúlt év munkájának „gyorsértékelésében", ki­csit messzebbről is nézve, például mint a Magyar Gazdasági Kamara alel­nöke. • Mi a kamarák nehe­zebb fogadtatásának oka? - Sokak szemében újabb gazdasági hatalmi központ ki­alakulásának lehetősége te­remtődött meg a kamarák fel­támasztásával. Tulajdonkép­pen Bokros Lajos pénzügy­miniszter is nytltan meg­mondta, hogy nem akar újab­bat. Elég neki az Érdekegyez­tető Tanáccsal, a civil szerve­zetekkel, az érdekképvisele­tekkel egyeztetni, nem óhaj­tott további szereplőket, ami az ő szempontjából talán ki­csit érthető is. 0 A kamarák is hibázhat­tak valahol, ha már ilyen negatív lett a fogadtatásuk. - Mindenekelőtt ott. hogy nem álltak fel időben. Először a kereskedelmi, másodszorra az agrár, legutoljára a kézmű­ves kamarák kezdtek el mű­ködni, azaz találtak maguk­nak feladatokat. Fel sem tud­tak állni - mondták az ellen­érdekeltek. És ebben volt is valami, hiszen ahol hagyomá­nyok nélkül kezdődött a mun­ka - Csongrád megye szeren­csére nem ilyen volt -, nem sikerült azonnal megfelelő szakembereket találni. Nem tudtuk elérni, hogy tagdíj az adóból levonható legyen, a fi­óküzemi tagság kérdésében viszont sikerült előrelépnünk. • Mit takar pontosan ez a fióküzemi fogalom a ka­mara szemszögéből? - Azt, hogy számos vállal­kozásnak Budapesten műkö­dött a központja, ott fizette a tagdíjat, de vidéken is voltak telephelyei, fiókjai és a terüle­ti kamarák hoppon maradtak. Klasszikus példái voltak en­nek a helyzetnek a bankok. Közülük az OTP-vel úgy si­került megegyeznünk, hogy összesen tízmillió forintot fi­zetnek, ebből kettő marad Budapesten és nyolcat oszta­nak el vidéken. Feszültsége­ket okozott a törvényben biz­tosított közjogi feladatok át­ruházása is, ami, mondjanak Dr. Szeri István: GDP-ben jól állunk. (Fotó: Nagy László) bármit, kenyér- és íróasztal­kérdés volt. Hiába mondta a kamara, hogy a feladatokkal együtt a jó szakembereket át­veszi, nem mind fért el, nem mind volt jó és nem mind ma­radhatott volna Budapesten. Az is hiba volt, hogy a kama­rát sokan besorolták az érdek­képviseleti szervek közé. • Ez miért olyan nagy baj? - Nem az érdekképviselet az elsődleges, az csak egy a törvényben felsorolt feladatok között. Más a Kisosz, ame­lyik jól körülhatárolhatóan, elsősorban a kiskereskedők­kel és a vendéglátósokkal tud foglalkozni. Mi nem örültünk annak, hogy bemostak ben­nünket az érdekképviseletek közé, annál is inkább, mert nem vagyunk ott a munkálta­tókat, munkavállalókat és kormányt felvonultató Érdek­egyeztető Tanácsban. Sokáig kérdés volt a bemenni, nem menni, végül az utóbbi válto­zat valósult meg, ami azon­ban nem zárja ki azt, hogy partnerként kezelje a kor­mány a kamarákat. Ausztriá­ban például a kamarai elnök állandó meghívottja a kor­mányüléseknek, nálunk még a szűkebb csapat, a gazdasági kabinet üléseire sem hívják meg a kamarákat. Ennek kö­vetkezménye az, hogy jelen­leg nincs meg az a hivatalos fórum, ahol a kormány és a kamara együtt gondolkozhat. • Azért csak létezik vala­milyen párbeszéd? - Természetesen, hiszen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számos esetben meghfv egy-egy kormányzati képviselőt, ezek azonban in­kább előadások, s nem annyi­ra viszik előre a dolgokat. FEI.HIVAS Klnai-magyar baráti társaság alakul a Csongrád Me­gyei Önkormányzat kezdeményezésére, azzal a cél­lal, hogy tovább szilárdítsa és fejlessze a shaanxi tar­tomány és Csongrád megye közötti baráti együtt­működést. Az 1995 novemberében aláírt testvérme­gyei megállapodás alapján a társaság elő kívánja segíteni a gazdasági, kereskedelmi, kulturális, sport, egészségügyi és egyéb cserekapcsolatok kiépítését. Fórumot teremtene mindazoknak (természetes és jogi személyeknek), akik érdekeltek vagy érdekeltek lehetnek a kínai-magyar kapcsolatok fejlesztésében. Magas rangú kínai delegáció érkezik Csongrád megyébe, így egy kötetlen fórum keretében 1997. október 20-án az érdekelt felek között közvetlen párbeszédre is sor kerülhet. Érdeklődők jelentkezését október 18-ig Ratkai Imre alelnök titkársága várja a 62-314-079 telefonszámon. Nem lehet tudni, hogy ami ott elhangzik, az mennyire hiva­talos álláspontja a tárcának. Az országos hatáskörű szer­vek - felügyeletek, intézmé­nyek - meg egyenesen ellen­séget láttak a kamarában, mondván, hogy az övékét akaijuk elvenni. • A megyei közgyűléssel viszont már sikeresen is dolgoztak együtt. - Az az igazság, hogy a te­rületfejlesztési törvény végre­hajtása gyorsította fel a kap­csolatot, korábban nem volt az olyan intenzív. Csongrád megyében példaértékű volt az együttdolgozás, s nem csak a területfejlesztési támogatások elosztásakor. Közösen sike­rült üsztázni az élelmiszeripar helyzetét, aminek tényleg átü­tő sikere volt a szakemberek körében. • Mi a helyzet a települési önkormányzatokkal? - Kellett egy, másfél év, mire tudomásul vették a ka­marai törvényt. A gazdasági jellegű előterjesztéseket véle­ményeztetni kell az illetékes kamarával. A dolog nem ment, s ma sem megy mindig zökkenőmentesen, volt olyan települési első ember, ame­lyik kijelentette, náluk egész évben nem lesz gazdasági jel­legű előterjesztés. Ilyen per­sze nincs, egy évben legalább egyszer be kell terjeszteni és el kell fogadni a költségve­tést. A hatvan megyei telepü­lésből húsznak még fogalma sincs a törvény lényegéről, hi­ába irkálja leveleit a kamara. Kikényszeríteni nehéz, még akkor is, ha van rá jogi meg­oldás. • Milyen kérdésekben si­került véleményt nyilvání­tania a kamarának? - A szegedi parkolási rendszerben, ami a kezdeti nehezebb fogadtatás után ma már jól működik, de ilyen kérdés volt a közterület-fog­lalás is. A legutolsó egyezte­tés eredménye a módosított helyiadó rendelet, miszerint 5 százalékot lehet címkézni, és ennek eredményeként 37 millió forint jut színházra, nemzetközi szintű sportra. Összességében nehezen tud­nak kezelni bennünket, de nem veszhetünk össze a fél világgal. • Készül a kamarai tör­vény módosítása, mit le­hetne ebből kiemelni? - Ténylegesen átkerül a kamarához a vállalkozói en­gedély kiadása, illetve visz­szavonása, távolabbi cél az egyablakos ügyintézés. Az idegenforgalom, a kereskede­lem, a közlekedés vagy az ipar területén engedélyezési jogkörrel bír a kamara, sze­mélyi, tárgyi, pénzügyi felté­teleket határozhat meg. A vállalkozók majd maguk döntenek, például arról, hogy ki lehet taxis, ez lenne ugyan­is a gazdasági önkormányza­tiság. 0 Csongrád megyét az el­ső félévben elkerülte a külföldi tőke, az utolsó hely magyarázatra szorul - Ha Budapestet, Győrt és Székesfehérvárt leszámítjuk, korábban átlagos szintű volt a tőkebeáramlás, ugyanakkor az is tény, hogy az idei első félévben Csongrád megyébe érkezett a legkevesebb működőtőke. Másik oldalról, a GDP-t tekintve csak dunán­túli megye van előttünk, ne­vekedési ütemében pedig a negyedik legelőkelőbb hely a mienk. A megye második az ezer lakosra jutó vállalkozá­sok számában, még akkor is, ha 44 ezer nyilvántartott kö­zül 8-9 ezer fantom, s a ka­mara látókörébe is csak 33 ezer került. Iparosítás nincs, de a szolgáltatási ágazatokban jól állunk. Szeged bevá­sárlóváros volt és maradt, ezt nem lehet elvitatni. Amit ár­résből realizál a hivatalos ke­reskedelem, az is sok, bár számos kereskedő tönkre­ment. A 13 ezer bejegyzettből például négyezer eltűnt. Iga­zából nem jó a város vállalko­zástelepftő politikája, a multik érkezésébe sok kereskedő be­lebukott, s ennek még nincs is vége. Az árrés nem esik ki, csak átcsoportosul. 0 Tulajdonképpen miben erős a megye és Szeged? - A személyi szolgáltatá­sokban mindenképpen, renge­teg a magánorvos, talán sehol sem működik és él meg annyi oktatási cég, mint nálunk. Nem beszélve a könyvelő és adótanácsadó cégekről, az ezer lakosra jutó könyvvizs­gálók számában Budapest után például Csongrád megye következik. Ezek mögött vál­lalkozásoknak kell állniuk, hiszen különben nem élnének meg. Persze ezeket alkalmaz­za valamilyen formában a fe­ketegazdaság is, mint ahogy az ügyvédeket, s ha már a számoknál tartunk, ezer la­kosra ennél több ügyvéd csak Budapesten jut. Ettől van GDP, ettől van GDP növeke­dés, nem az ipartól és nem is a mezőgazdaságtól - tisztelet persze az ismert kivételeknek. Vállalkozásorientált megye lettünk, az emberek ma már nem ijednek meg annyira, ha elveszítik a munkájukat, nem adják fel olyan hamar, mint korábban. Ha mérhető lenne a feketegazdaság, mi ott is jó helyezést érnénk el. • Erre azért nem lehe­tünk büszkék. - Az emberek a két határ közé járnak vámmentes áru­kért, ez viszont akkor is tény marad, ha nem szívesen be­szélünk róla. A jövő persze nem ez, hanem ide kellene hozni végre az első nagy be­fektetőt, aki a termelésben látna fantáziát. Tatabánya is halott város volt és fellendült. Sajnos, nálunk kevesebb a re­álértelmiségi és több a hu­mán, ami nem éppen a leg­jobb ajánlólevél a termelés idetelepftéséhez. Hiába értek már ide a bankok - nem is biztos, hogy mind megél -, az infrastruktúra autópálya nél­kül elégtelen. K. A Küllemes és hasznos S típus: 3.420.000, SR típus: 3.920.000, ~ Ft+áfa Terrano II. SR haszonjármű felszereltsége: szervokormány, dönthető kormányoszlop, színre fújt lökhárító, könnyűfém keréktárcsa, vezetőoldali légzsák, távirányítós központi zár, fordulatszámmérő, fokozat nélkül állítható ablaktörlő, elektromos fényszórómagasság-állítás, elektromos ablakok és tetőablak, elektromos fűthető tükrök, sötétített oldalablakok, színezett üvegek, hátsó ablaktörlő, első ködlámpa, immobilizer stb. Gemmax-Autó Kft. 6740 Szeged, Rákóczi tér Telefon: 62/474433 • „Visszavonul" a KLM? Csak kettő. • Budapest (MTI) A KLM holland légitársa­ságnak háromról kettőre kell csökkentenie napi járatainak számát Budapest és Amsz­terdam között. A változás a téli menetrend bevezetésétől kezdődően lép hatályba. A holland légitársaság a járat­szám-csökkentésre a magyar kormány döntése miatt kény­szerült. A KLM véleménye szerint ez az állásfoglalás el­lenkezik a Magyarország és Hollandia közötti légügyi egyezménnyel. A közlemény szerint a holland légitársaság téli menetrendjének véglege­sítése során még feltételezte, hogy a két ország fővárosa között közlekedő járatoknál nem lesz változás a nyári menetrendhez képest. E kényszerlépésnek köszönhe­tően a KLM október 26-tól törli délutáni járatát. • A Nexon Bróker az árutőzsdéről Búzamenetelés Az elmúlt héten erőtel­jesen emelkedni kezdtek a malmi minőségű búza jegyzései a Budapesti Árutőzsde határidős ga­bonapiacán, mivel a ko­rábban betárolt búzaté­telek nagy részében ha­tározott minőséggyengü­lés vehető észre. A betárolás során meg­vizsgált B-l értékcsoportba sorolt búzát sok helyen mára C-l minőségűre lehet átérté­kelni, köszönhetően az ara­tást megzavaró nagyméretű esőzéseknek. A hét elejétől kezdődően szinte minden nap limit mértékben emelkedtek a búzajegyzések, kiemelkedő forgalom kíséretében. A de­cemberi búza határidő 23 000 forintról emelkedett az elmúlt hét során 24 650 forintos szintre napi 1000-2000 ton­nás forgalom mellett. Érde­kes, hogy a pénteki napra az eladók kerültek többségbe, hiszen a spekuláns résztve­vők úgy gondolták, hogy pro­fit realizálás céljából eladási pozíciót nyitnak és ezáltal le­zárták vételeiket. A leglátvá­nyosabb hét végi visszaesést a májusi határidő jegyzése szenvedte el, mivel az utolsó tőzsdenapon a zárási időszak­ban 20 kontraktus eladásával 27 000 forintról 26 600 fo­rintra gyengítették az elszá­moló árat, de megjegyzendő, hogy sok vételi szándék nem lett visszaigazolva. A takarmánykukorica pia­cán erőteljes árharcot folyta­tott egymással az eladói, il­letve a vevői oldal. Az ár­emelkedésnek a rekordter­mésből adódó mennyiségi el­adások vetettek véget, majd az eladási nyomásnak vi­szont az egyre körvonalazó­dó exportlehetőségek szabtak határt, valamint a 14 000 fo­rintos történelmi minimum ár, amely az eladók részéről tekinthető pszichikai határ­nak is. Ennek megfelelően az elmúlt hét végére az eladók kerültek többsége, és 250-400 forintokkal nyom­ták le az elszámoló árakat, és így a novemberi jegyzés 14 010 forinton, a decemberi pedig 14 500 forinton zárta az elmúlt hetet, 370 kontrak­tusnyi forgalom mellett. A BÁT által kiadott napi fixing Ft/t: takarmánykukorica 13 620, étkezési búza 23 970. Kovács Imre MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban angol font 316,65 ausztrál dollár 144,30 belga frank (100) 538,44 cseh korona 5,92 dán korona 29,17 finn márka 37,05 francia frank 33,10 holland forint 98,62 japán yen (100) 161,70 kanadai dollár 141,71 lengyel zloty 57,44 német márka 111,10 norvég korona 27,77 olasz líra (1000) 113,03 osztrák schilling 15,79 portugál escudo (100) 109,29 spanyol peseta (100) 131,67 svájci frank 133,12 svéd korona 25,73 szlovák korona 5,79 USA-dollár 195,32 ECU 217,92 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: RAFAl GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents