Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-15 / 241. szám

II. EGY SZÁZALÉK • I SZERDA, 1997. OKT. 15. • Nagy munkaadók között a kolbászgyár Mákéi betyéros gömböc Késztermék. Mint ami a nagymama kamrájában lógott Néhány esztendőnek még bizonyára mai rövi­dírás világunkban is el kell telni ahhoz, hogy a makói kolbászgyárat HESZ-nek nevezzék az emberek. A Pick csoport tagjaként ugyanis ma Hentes- és Szárazáru­gyártó Kft. névre hallgat az 1946-ban alakult üzem, mely kezdetben ­s erre már tényleg csak a legidősebbek emlékez­nek - jéggyár is volt. Je­lenleg közel száz embert foglalkoztat és idei árbe­vételi terve nyolcszáz millió forint. Kovács Béla ügyvezető igazgató január óta áll a kol­bászgyár élén, 1994-ig a hódmezővásárhelyi vágóhi­dat vezette. Tavaly a hatszáz milliós árbevétel mellett még veszteséges volt a makói üzem, idén nyolcszáz millió forinttal számolnak, de nullszaldónál - illetve vala­milyen pozitív eredménynél - már nem adják alább. A háromnegyed éves számok azt mutatják, minden adott, hogy jól zárják 1997-et. Makón száraz és félszáraz árukat gyártanak, legtöbbet a makói csípős páros és a ma­kói csípős vastag kolbászból. E két ismert fajta adja terme­lésük kétharmadát, a nyári turista és a mini csípős to­vábbi húsz százalékot tesz ki. Kovács úr sajnálja, hogy a lókolbászra nincs akkora igény, mint korábban volt, pedig tudomása szerint Ma­kón kívül már csak egy he­lyen gyártják Magyarorszá­gon ezt a hagyományosnál sötétebb színű, a magasabb víztartalom miatt valame­lyest puhább, idősek által ma is kedvelt kolbászfajtát. A termékek értékesítése többcsatornás, az áruk 50-60 százaléka a Pick rendszerén keresztül jut el a fogyasztó­hoz, de saját terítéssel is fog­lalkoznak. A Duna-Tisza-kö­zén és a Tiszántúlon elmen­nek egészen a boltajtóig, a Dunántúlon azonban már csak a nagykereskedőig. A jövő útja a nagykereskedel­mi kapcsolattartás, vagy szerződni egy-egy nagyobb forgalmú Áfésszel, amelyik majd terít a bolthálózatban. A makói kolbászgyár tör­ténete 1946-ig nyúlik vissza, amikor még jeget is gyártot­tak a telepen. Az ötvenes évek nagyobb rekonstrukció­ja után azonban már kiemel­ten húskészítmények gyártá­sával kezdett el foglalkozni az üzem. Az első időszakban gyulai módra készült kol­básszal - ez is volt a neve ­szereztek sok vásárlót termé­keiknek, később a makói kolbásznak is rangja lett. Az idők szele 1964-ben össze­vonta a kolbászgyárat a me­gyei húsiparral, így lett belő­le a CsMHV Makói Kol­bászgyára. Később az előnév Szegedi Szalámigyár és Hús­kombinátra változott, a kap­csolat maradt. 1991 január 1. után százszázalékos Pick tu­lajdonú, önálló kft.-vé ala­kultak Makón. Az átalakuláskor 140-en dolgoztak a kolbászgyárban, ma a racionalizálások után ­a mindenkori kereskedelmi igények függvényében ­megközelítően száz embert foglalkoztatnak, amivel elő­kelő helyen vannak a makói munkaadók között. Legtöb­ben a városból járnak ki, a környező községekből keve­sebb munkaerő érkezik a műszakkezdésekre. Jelenleg két új fejlesztésű terméknek, a makói betyáros gömböcnek és a makói be­tyáros kolbásznak folyik a piaci bevezetése, igencsak bíztató sikerekkel. A gömbö­cöt hagyományosan jó ízesí­tésű kolbászpasztával a ser­tésvakbélbe - vagy ahogy a házi disznóvágásokon még ma is emlegetik, „kispál­annyába" - töltik, bükkfával füstölik, majd megfelelő ide­ig érlelik. A páros kolbásznál magasabb, de az egyéb vas­tagkolbásznál, nem minőségi szaláminál alacsonyabb ár­fekvésű termék eddig jól vizsgázott a piacon. A betyá­ros kolbászt a kuláréba töl­tik, a paszta a tájra jellemző­en enyhén csípős ízesítésű. Ebből is egyre többet rendel ma már a kereskedelem. A makóiak az alapanya­got kilencven százalékban az anyavállalattól vásárolják ­nem kapják -, nagyrészt ki­csontozott formában. A töb­bit egyéb helyekről szerzik be, többek között É. Nagy István hentesmestertől, aki­nek magánvágóhídja éppen egy kőhajításnyira van a kol­bászgyártól. (A lovakat Me­zőhegyesről kapják, a kiöre­gedett versenyállatokat vá­gott állapotban szállítják Ma­kóra.). Legtöbb terméküket természetes bélbe töltik, az alapanyagót ez esetben is a Picktől vásárolják, amely egyebek mellett az ország ta­lán legjobb bélüzemével ren­delkezik. Üzemi sétánk elején szép tábla sózott szalonnákat lát­tunk, amiről az ügyvezető segítségével rövid úton kide­rül, hogy bérmunkában ké­szül a Picknek, s javítja a makói gyár kapacitáskihasz­nálását. A hűtőteremben már a mínuszok pattognak, nem is téblábolunk benne sokat, annál érdekesebb a füstölő, ahol temérdek páros kolbász lóg a rudakon, nem is látni a tetejét, s a nézelődésnek csak a szemnek szokatlan csípős füst vet idejekorán véget. Az egyik gépsoron éppen érkezésünkkor fejező­dött be a nyári turista töltése, a friss készítmények katoná­san sorakoztak az állványo­kon. Az érlelőben alaposan szemügyre vehetjük mind a két új fejlesztésű terméket, a betyáros gömböcöt és a kuláréba töltött betyáros kol­bászt. Pontosan úgy néztek ki, mint amilyenek nagy­anyáink vályogházának hű­vös spájzában lógtak, amikor még aratásra is maradt a jól megérett, legnagyobb nyári munkára tartogatott ínycsik­landozó vastagszalámiból. (x) Új távközlési megállapodás Kétmilliárdos EU-fónia? • Tőke, magyar vállalkozásoknak Nem segély, üzlet! Az éllovas magyarok Kártyapénz • Net-hírek » • Munkatársunktál Híreinket az Interneten megjelenő Internetto hír­levélből válogattuk (el­érési címe: http://inter netto.tiszanet.hu) Internet 2 Elkészült az új szuper­gyors kutatói Internet-hálózat, az Internet 2 első része. Az elkészült rész a Karolina ál­lambeli MCNC kutatóköz­pontot köti össze egy atlantai műszaki főiskolával. A két in­tézmény közötti kapcsolat 2,4 Mbit/s kapacitású. A kapcso­latot három szolgáltató bizto­sítja: a Caronet, a Time­Warner Cable és a World Com. A két intézmény között Cisco ATM kapcsolók tartják a kapcsolatot, ezek ugyancsak Cisco routerekhez vannak kötve. Az újfajta hálózat már elég gyors ahhoz, hogy lehe­tővé tegye az élő videókap­csolatot vagy a „whiteboard" rendszerű, hálózaton keresz­tüli közös munkavégzést. A tervekben szerepel a rendszer 45 Mbit/s-os sebességűre bő­vítése. Az Internet 2 első ré­szének átadásával egy időben 112 amerikai egyetem testü­letet alapított a magasabb színvonalú Internet fejleszté­se érdekében (University Corporation for Advanced Internet Development, UCAID). Az UCAID nem­csak a hálózat fejlesztésével foglalkozik, de az ehhez kap­csolódó távoktatási és okta­tástechnikai kísérletekkel is. Net-Charta Clinton Internet-tanács­adóinak egyike, Ira Maga­ziner szerint az Egyesült Ál­lamok támogatná valamiféle globális hatókörű chartának a kidolgozását az Internet fejlődésének irányítására. Magaziner ezt egy Internet­szabványokkal foglalkozó brüsszeli konferencián mond­ta Martin Bangemann-nak, az Európai Unió legmagasabb rangú távközlési vezetőjének kérdésére válaszolva. Martin Bangemann a múlt hónapban azt javasolta, hogy készüljön olyan nemzetközi charta, ami rögzíti a műszaki szabványo­kat, az illegális tartalom kér­dését, a titkosítás és a szemé­lyes adatok védelmének elve­it. Azonban Magaziner sze­rint Amerika számára csak akkor fogadható el egy ilyen jellegű charta, ha nem hoz létre hivatalos felügyelő vagy kormányközi testületet. Bangemann ugyanakkor azt hangoztatta, hogy szükség van valamilyen testületre a vitás kérdések rendezéséhez és az elfogadott elvek végre­hajtásához. Napi hárommillió A Dell elnöke, Michael Dell bejelentette, hogy cége naponta hárommillió dollár értékű számítógépet ad el weboldalain keresztül. Ez több, mint napi ezer számí­tógép, hetente hét napon át. Az első negyedévben a cég­nek napi egymillió dollár forgalma volt a weben, a másodikban napi kétmillió, a most zárult harmadikban pe­dig hárommillió. A Dell fő­leg cégeknek ad el számító­gépeket, ám a hálózaton ke­resztüli eladással betörtek a fogyasztói piacra: a magán­személyek több mint- harma­da online vásárol gépet a cégtől. • Budapest (MTI) Major István nagykö­vet, Magyarország állan­dó WTO-képviselöje Genfben a napokban alá­írta a Kereskedelmi Világ­szervezet égisze alatt lét­rejött, távközlési alapszol­gáltatásokról szóló multi­laterális megállapodást. A távközlési alapszolgál­tatások világméretű liberali­zációjáról az uruguayi fordu­ló keretében, 1990-ben kez­dődtek meg a tárgyalások. A több mint 600 milliárd dollá­ros, évente 8-10 százalékkal növekvő piac kereskedelmi akadályainak felszámolása oly kényes, hogy sem az uruguayi fordulón, sem az 1996 tavaszára kitűzött pót­határidőig nem sikerült befe­jezni a tárgyalásokat, úgy­hogy azokat csak most ta­vasszal zárták le. A megálla­podás a piacra jutási akadá­lyok felszámolását, valamint a külföldi befektetők hazai vállalatokkal azonos jogait rögzíti. Értékét tovább növe­li, hogy megteremti az egy­séges nemzetközi távközlési szabályozás lehetőségét. A megállapodás kiterjed a ha­gyományos távbeszélőn kí­vül a modern távközlési technológiákra is. A magyar távközlési szek­tor liberalizációja és privati­zációja a kilencvenes évek­ben kezdődött. Ettől jelentő­sen bővült a telefonhálózat, 1990 óta 8-ról 3l-re nőtt a száz lakosra jutó telefonvo­nalak száma. A szektorba közel kétmilliárd dollár működőtőke-befektetés érke­zett. A liberális magyar nem­zeti szabályozás WTO­lekötésével nemzetközi jogi garanciát vállalt Magyaror­szág a távközlési piac nyitott­ságának fenntartására, ugyan­akkor lehetőséget kapott, hogy a távközlési privatizáci­ós és koncessziós szerződé­sekben vállalt kötelezettségek értelmében a magyar szolgál­tatók az EU liberalizációs ütemtervénél tovább - azaz 1998. január 1-je után is ­megtarthassák kedvezménye­iket. A MATÁV hagyomá­nyos nemzetközi és belföldi távhívási monopóliuma 2002. december 31-ig, helyi beszélgetési monopóliuma 2003. december 31-ig fenn­marad. A mobilpiacon 450 MHz-n egy üzemeltető, 900 MHz-n pedig kettő működhet csak 2003. december 31-ig. Személyhívásban analóg rendszerben egy monopóli­um, az ERMES-rendszerben duopólium marad meghatáro­zatlan ideig - mondták az MTI-nek a genfi magyar WTO-képviseletnél. Magyar­ország 1998-tól köteles az 1800 MHz-es rádiótelefon­frekvencia megnyitására. A legfontosabb kereske­delmi partnerek szerint a magyar távközlési szabályo­zás és a nemzeti kötelezett­ségvállalás a térség országai közül a legliberálisabb és példaként szolgál több ipari­lag fejlett ország számára is. • DM/DV-információ Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által 1996. decemberében alapított SRP Hungária Vagyonkezelő Kft. ed­dig negyven magyar vállalkozással kezdett tárgyalást kockázati tő­kekihelyezésről. A pénzintézet összesen 30 millió ECU-t, mintegy hatmilliárd forintot szándékozik tőkeeme­léssel befektetni a köze­pes méretű cégekbe. Ezen felül 5,4 millió ECU-s PHARE-keret is rendelkezésére áll a szerződéskötést meg­előző időszak technikai jellegű kiadásainak fi­nanszírozására. Többek között erről tájékoztatták az újságírókat a közelmúltban az EBRD budapesti vagyonkezelő társaságának Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatóján. A részletes ismertetés keretében elhangzott: a tő­keemeléses befektetést azok a 100 és 1000 közötti alkalmazottat foglalkoztató magáncégek vehetik igény­be, amelyeknek legalább 400 millió forint az éves árbevételük. Pályázhatnak vállalatok is, amennyiben rendelkeznek az átalaku­láshoz szükséges program­mal. A befektetett összeg nagysága 0,3 millió ECU­től 4,5 millió ECU-ig ter­jedhet. A bank a tervek sze­rint három-négy évig tartja • Budapest (MTI) Az Europay Interna­tional Közép-Kelet-Euró­pában 40 millió bank­kártya kibocsátását ter­vezi a következő öt év­ben. A nemzetközi kár­tyatársaságnak a tér­ségben jelenleg 3-3,5 millió bankkártya-tulaj­donosa van. Craig Browne, az Europay International kelet­európai regionális igazgatója szerint Magyarország a bankkártyapiac éllovasa a kelet-európai régióban. Mind a kibocsátott kártyák és a készpénz-elfogadó bankautomaták számát te­kintve, mind pedig a kár­tyákkal lebonyolított tranz­akciókat figyelembe véve Magyarország a térség veze­tő állama. A szomszéd or­szágok most azon a szinten állnak, mint Magyarország három évvel ezelőtt. A ré­gióban Magyarország után erőteljesen fejleszti bank­kártyapiacát a Cseh Köztár­saság, Lengyelország, Hor­vátország, Szlovénia és Szlovákia. A magyar tag­bankokkal való közelmúlt beli találkozó központi témái között szerepeltek a bank­meg befektetését, azt köve­tően tőkerészesedését érté­kesíti: vagy a tőzsdei pia­con, vagy a társbefektető­nek adja el. A tőkekihelyezéssel az EBRD célja, hogy a köze­pes méretű magyar vállal­kozások piaci versenyké­pességét segítse. S ehhez ­amennyiben szükséges - az érintett cégek menedzs­mentjét támogatja helyi, vagy nemzetközi ismere­tekkel rendelkező külső szakértők alkalmazásával is.. Természetesen nem se­gélyprogramról van szó, ha­nem üzletről, hiszen az adott vállalkozásoknak úgy kell működniük, hogy a pénzin­tézet által adott tőke hozama elérje legalább az évi 25 százalékot, a tőkerész maj­dani értékesítése pedig a be­fektetett összeg dupláját hozza. A sajtótájékoztatón el­hangzott az is, hogy az Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank különösen az észak-, illetve a kelet-ma­gyarországi térség közepes vállalkozásainak tőkekihe­lyezéses támogatását tartja kiemelten fontosnak. Főként Borsod-Abaúj­Zemplén és Szabolcs­Szatmár-Bereg megyéből számít a legtöbb pályázóra. A régió cégeivel a pénzin­tézet budapesti munkatár­sai már felvették a kapcso­latot, s a tárgyalásokat re­mélhetőleg hamarosan szerződéskötések is köve­tik. kártyákkal kapcsolatos inf­rastruktúra fejlesztése és a bankkártyákkal való vissza­élések, csalások alakulása. Magyarországon még vi­szonylag kis számban történ­tek bankkártya-csalások, ezért kellő időben fel lehet készülni az ellenük való vé­dekezésre - húzta alá a ke­let-európai regionális igaz­gató. A bankkártya-fej lesz­tés terén egyébként a jövő az Europay-tagbankok számára a chip-technológia. Ezt a nemzetközi kártyatársaság kötelező jelleggel vezeti be majd. A chip-technológia je­lentősen megnöveli a bank­kártya-használat biztonságát, bevezetését az Europay az ezredfordulóra tervezi tag­bankjai körében. Az Euro­pay International, Európa el­ső számú fizetési rendszere kedvező félévi eredmények­ről tudott beszámolni. Az Europay/MasterCard emblé­mával ellátott kártyák száma 1992 vége óta folyamatosan növekszik. Az öt évvel ez­előtti számok azt mutatták, hogy 80 millió kártyát tartot­tak nyilván, míg alig négy és fél évvel később, 1997 má­sodik negyedévének végére ez az adat a kétszeresére, az­az 160 millióra emelkedett. 1ANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM TOVÁBBKÉPZŐ KŰZPONT1A nevében tiszteletül meghívjuk hngYomónyns § ADÓEGYETEM 98§ konferenciánkra 1997. november 20-21-én. Az eléeééeeket n Péengyuénnitérian vezeti inteeéerei tértjét ni 1W«. évi jegizebélrvéitezésebrél: Adóellenőrzés 98 • Adóigazgatás • 5ZJA • Társasági Adó • ÁFA Jövedék • Fogyás rlósi adó • GT • Szómvitel • TB WvuMk No,nl/ta:72/2S1200 HeV *tr. Ueen.nl/linl/3027000, 1/302-7100 Siéé»ééénér.lá22/3IMI0. 22/HM17 Suéué.V.:Sé/3i;-Wl OeMb

Next

/
Thumbnails
Contents