Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-14 / 240. szám

KEDD, 1997. OKT. 14. KAPCSOLATOK 9 Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE. SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 A hét fotója Pókfogta Mercedes „Elveszeti gyémántok" Első pillantásra nehéz kivenni, ki hurcol kicsodát: az autószállitó-é a Mercedest, avagy fordítva, a Merci a „sárga pókot." A köznapi változat az lenne, ha a szabálytalanul parkoló kocsik begyűjtésével foglalatoskodó emelőkocsi ezúttal egy „nagy halra" vetette volna rá magát (ilyen is előfordul). De az sem lehetetlen, hogy a sötét Mercedes ráhurkolta saját hátulját a „pókra", majd - miután valami csoda folytán elsőkerék-meghajtásává vált - búvóhelyére vonszolta a tehetetlen járművet. Az eset a rókafogta csuka, csukafogta róka meséjét juttatja eszünkbe, amelyben úgy összegabalyodott a két szerencsétlen állat, hogy a végén már azt se tudták, kinek hol a feje, meg a farka. Igaz, ők nem parkolóügyben vesztek össze... (Fotó: Nagy László, szöveg: Nyilas Péter) Euroillemhely A Mórahalmi Mára Ferenc Általános Iskola és Szakiskola a volt tanítványok nevében is köszöni visszatérő „elveszett gyémántjainknak", az iskola volt tanítóinak, hogy a Tanítók fája avatási ünnepségén való megjelenésükkel különösen emlékezetessé tették számunkra ezt a szép napot. Megható és felemelő érzés volt látni azokat a mosolyokat, öleléseket, örömkönnyeket, melyek a sokszor 20-30 év utáni viszontlátásnak szóltak - tanítók és tanárok, pedagógusok és tanítványok között. Hisszük, hogy a pedagógus munkája az egyik legmaradandóbb mindenek között, s örömmel hallgattuk a kedves szavakat, melyekkel a tanítványok évtizedek múltán emlékeztek volt tanttóikra. Büszkék vagyunk arra, hogy valamennyien a Móra Ferenc Altalános Iskola és Szakiskola, illetve külterületi és belterületi mórahalmi elődiskoláinak pedagógusai voltak. Kérjük mindazokat, akik 5 évnél hosszabb ideig taní„A legfontosabb: soha ne használd más fecskendőjét, tűjét, kanalát, filterét! (...) A használt injekcióstűt, fecskendőt biztonságos, jól záródó műanyag dobozban tárold és add le munkatársainknak, akiktől steril eszközöket kapsz cserébe." A fenti gyakorlati, talán életmentő tanácsokat a Farkasinkszky Teréz Ifjúsági Drog Centrum „Szúr" cfmű füzetecskéje tartalmazza. A kiadvány azon droghasználóknak szól, akik nem tudnak, vagy nem akarnak megszabadulni szevedélyüktől, s annak is legveszélyesebb formáját, az intravénás injekciós módszert alkalmazzák. A drogozás utolsó stádiumába jutottakon a szegedi ambulancia egy ma még kevéssé ismert programmal segít. A munkát dr. Honti Judit külföldi tapasztalatai alapján koordinálja, költségeit pedig egy Soros György által alapított New York-i intézet, a Lindesmith Center finanszírozza. Bebizonyosodott, hogy a drogfüggőtől nem követelhető meg az azonnali absztinencia. A nyugati szakirodalom, és a hazai gyakorlat tapasztalatai szerint ez csak illúzió. „Ha nem tudod, nem akarod abbahagyni a szúrást, akkor legalább kövess néhány alapelvet annak érdekében, hogy túléld életednek ezt a nehéz időszakát" - mondja dr. Bán Péter, a szegedi ambulancia pszichiátere, a tűcsereprogram témavezetője. A drogbeszerzés meltottak iskolánkban, és a rendelkezésre álló források hiányossága miatt kimaradtak a névsorból, jelentkezzenek, hogy velük mihamarabb még teljesebb lehessen a mórahalmi Tanítók fája. Megtisztelő volt számunkra az is, hogy ezen a rendkívüli eseményen olyan partnerekkel és támogatókkal dolgozhattunk együtt, mint a CIB Hungária Bank Rt., a Délmagyarország Kft., az UNILEVER Hungária Kft. Eskimo Divíziója (Gémes József, Sándorfalva), A Déltáv Rt., a Chio Magyarország Kft., a Temesvári Hús Kft. Domaszék, a mórahalmi Hansa ABC, a Térségi Vízmű Mórahalom, a Mórahalom és Vidéke Áfész, a mórahalmi postahivatal dolgozói, a Cserepes sori Pékség, a Mórahalom Közoktatásáért Közalapítvány, az Esély Alapítvány, a Varga Pékség, valamint Szűcs Tibor, Pálfi Ferenc, Kónya Antal, Papdi István vállalkozók. Megtisztelő támogatásukat ezúton is köszönjük. Móra Ferenc Általános Iskola és Szakiskola, Mórahalom lett a fecskendőbeszerzés jelenti a legnagyobb gondot az intravénás módszert alkalmazó drogfüggőnek. A gyógyszertár sokszor nem adja ki a műanyagfecskendőt az alanynak, főleg ha éjszaka szeretne hozzájutni. Ekkor jön a kölcsönkérés, az egymással megosztás: használt, ki tudja mivel fertőzött „fecsikkel" szúrnak a gyerekek. A nem steril felszerelés, az alkalmazás ismeretének hiánya jobb esetben tályogokat, vérmérgezést, esetleg tormbózist okozhat, de melegágya a HIV-AIDS és a fertőző májgyulladás terjedésének. Halálos mennyiségű túladagolás is elsősorban a „szúrósokat" fenyegeti. Szerdánként délután 3-5 fiatal találkozik dr. Bán Péter dolgozószobájában. SZOTE szociális munkás, zenész, volt drogos kocsmáros alkotja az utcai munkások csapatát. Olyan fiúk és lányok, akik jól ismerik a város szubkultúráját, maguk is megfordulnak azon helyeken, ahol dorgosok mozognak. Személyesen ismerik a veszélyeztetetteket, napi kapcsolatban vannak velük. A tűcsereprogramot tavaly indították el. Alapelvük, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol a bajbajutott van, nevezetesen az ucára, a kábítószerfüggők által látogatott helyekre, koncertre, kocsmába. Tudatosítani kell a gyerekekkel, hogy a droghasználatnak vannak veszélyes és kevésbé veszélyes formái. Megfogalmazódtak már olyan vádak, hogy e programmal segítik a „kábszerezést." Ez nem (gy van. A szegedi nagyállomás környéke nyilvános WC-vé vált azoknak a jóvoltából, akik nem hajlandók az állomáson működő nyilvános illemhely használatáért fizetni. Az illető „urak" nem válogatnak: ahol a szükség éri őket, ott végzjk el a szükségletüket - szemérmetlenül és kíméletlenül. így azután töA szigorú ellenőrzésnek köszönhető, hogy csak azok jutnak fecskendőhöz, akiknek ez az egyetlen esélyük a túlélésre - csak őket oktatják helyes droghasználatra. Más, enyhébb esetekben természetesen a hagyományos prevenciós módszereket alkalmazák. Szeged városa a drogstatisztikák alapján kiérdemli a szomorú „vidékbajnoki" címet. A főváros után Szegeden él a legtöbb fogyasztó. Egy négy évvel ezelőtti felmérés azt mutatja, hogy a középiskolások majd 10 százaláka kóstolt már illegális bódítószert. Legelterjedtebb keményebb anyag a diszkódrogként emlegetett exstasy, valamint az amfetaminszármazékok. Az első kóstolás, a „drogos pályafutás" kezdetének szempontjából legveszélyeztetettebb korosztály a 13 és 18 év közötti. A „masszív használók" esetében csak kórházi segítséggel oldható meg a gyógyulás. Eredményt elérni nehéz, a szer elvétele még nem jelenti azt, hogy az életkörülmények is megváltoznak. A kórházi kezelésen átesetteknek legjobb esetben is csak 30 százalékáról mondható el, hogy az elvonás eredményes volt más statisztikák viszont csak 15-20 százalékra teszik a gyógyulási arányt... A negatív tendencia érvényesülése - az ország egyik legeredményesebb dorgambulanciájának megelőző munkája ellenére - folyamatos, ezért fontos a tűcsereprogramhoz hasonló az új módszérek alkalmazása. Kémeri Attila mény WC-szag uralkodik a bokrok, fák, kerítések, járdák, sarkok környékén (tehát mindenütt). A nemrégen ültett örökzöldsor csaknem teljesen kipusztult az állandó „öntözés" miatt. A szükségüket végzők látványa sem éppen felemelő. (Talán „magamutogatás" címén még büntethető is?) A környezetszennyezésről nem is szólva... Javaslom, hogy az önkormányzat ingyen használható „Euro-WC"-t helyezzen el az Indóház téren. Balatonbogláron működik ilyen. Talán a szegedi önkormányzat felvehetné a kapcsolatot a balatonboglárival, és tájékozódhatna, hogy ott mi módon oldották meg ezt a problémát. Egy, a látványtól és a szagoktól egyaránt szenvedő alsóvárosi. (Név és cím a szerkesztőségben) Prevlaka az „Őrsziget" A címben szereplő félsziget az Adria keleti partján található kotori (cattaroi) öböl bejáratánál nyúlik a tengerbe, és tulajdonjoga Jugoszlávia szétesése óta vita tárgya. A kotori öblöt jelenleg birtokló Belgrád a nemzetközi ellenőrzés alatt álló félsziget hovatartozását elsősorban az öbölben meghúzódó haditengerészet érdekeire hivatkozva szeretné a maga javára megváltoztatni. A közelmúltban a Heti Világgazdaság úgy egyszerűsítette le Prevlaka múltját, hogy kizárólag azon lépésről emlékezett meg, amellyel a félszigetet Tito Dalmáciához, ezáltal a Dalmáciát magában foglaló Horvátországhoz csatolta. A HVG nyújtotta ismereteket azonban célszerű kiegészíteni. A Prevlaka félsziget a történelem során - helyzeténél fogva - Cattaro illetve a cattaroi öböl sorsában osztozott. Ezért hovatartozását az öböl és a partján lévő települések (röviden: az öböl) hovatartozásával lehet meghatározni. A cattaroi öböl 168-476ig, mintegy 308 évig római, 476-1185-ig (kb. 709 év) bizánci, 1185-137l-ig (kb. 186 évig) szerb, 13711384-ig (kb. 13 év) magyar, 1384—1391 -ig (kb. 7 év) bosnyák uralom alatt állt. 1391 —1420-ig, azaz kb. 29 évig Cattaro független köztársaság formájában volt ura a Prevlaka félszigetnek. 1420—1797-ig (kb. 377 évig) Velence határozta meg az öböl és települései sorsát, 1797-1806-ig (kb. 9 évig) Ausztria, 1806-1807ig Oroszország (!). Oroszországot 18071813-ig (kb. 6 évig) Franciaország követte, majd 10 hónapig Montenegrót uralták az öböl települései. 1 8 14-1918-ig (kb. 104 évig) ismét Ausztria, ill. az Osztrák-Magyar Monarchia zászlaja lengett Cattaro fölött. Ezeket az észszázadokat követte a Jugoszláv Királyság 1918—194 l-ig, majd a második világháború után, széthullásáig, Jugoszlávia. Ha tehát a HVG írása azt a képzetet keltette volna néhány olvasóban, hogy a Prevlaka félsziget jog szerint Montenegrót illetve a Montenegrót magában foglaló Kis-Jugoszláviát illeti (mert csupán Tito önkényes lépése juttatta horvát kézre), akkor a HVG állítása korrekcióra szorul, mert a cattaroi öböl és a Prevlaka félsziget sem politikailag, sem kulturálisan nem tekinthető Montenegró szerves részének. Ami az öböl kereskedelmi és tengerészeti jelentőségét illeti: nincs vasúti összeköttetése a szárazföld belsejével - ellentétben a korábban is Montenegróhoz tartozó Barral (amelynek van), és amely ezáltal valóban Kis-Jugoszlávia kirjárata a tengerhez. Haditengerészeti szempontból viszont érdemes figyelmeztető jelként számításba venni, hogy orosz támaszpont már volt az öbölben. Horpácsy András, Szeged, Berzsenyi u. 3. Szúrva drogozni veszélyes...