Délmagyarország, 1997. október (87. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-13 / 239. szám

HÉTFŐ, 1997. OKT. 13. UNIVERSITAS 7 Az Universitas fejlesztési programja (4.) Tervezett beruházások • A „hetek" állásfoglalása Autonómia és agrárcentrum Az agrárszektor jövőjének kulcsa a színvonalas élelmiszer-ipari szakemberképzés. (Fotó: Enyedi Zoltán) A Szegedi Egyetem fejlesztési stratégiája nem egyszerűen a helyi felsőoktatási intézmé­nyek összevonását vagy néhány új épület létreho­zását jelenti, hanem egy olyan cselekvési-átalakí­tási programot fogalmaz meg az elkövetkezendő évekre, amely biztosítja a fejlődést a tervek sze­rint legnagyobb vidéki felsőoktatási intézmény számára. Rácz Bélával, a JATE általános és integ­rációs rektorhelyettesé­vel az átalakítás folya­matáról beszélgettünk. Sorozatunk befejező ré­szében a tervezett beru­házásokról szólunk. Főként az infrastruktúrá­ban mutatkozó hiányosságok miatt a jelenlegi képzési programok felettébb kevés lehetőséget nyújtanak az egyéni tanulás számára. A Szegedi Egyetem jelenleg háromszáz hallgató számára biztosít könyvtári hozzáfé­rést a mintegy tizennégyez­res létszámmal szemben. Ez nemcsak a hallgatók igen magas heti tantermi óraterhe­lését eredményezi, de több tantermet is követel. Feltéve, hogy a szükséges infrastruk­túra rendelkezésre áll, a tan­terveket át lehet alakítani oly módon, hogy a heti átlagos óraszám tizenöt-húsz száza­lékkal csökkenjen. Ez meg­felel a rendelkezésre álló tan­termi ellátottság tizenöt-húsz százalékos növelésének, ami a hallgató-oktató részarány ugyanilyen mértékű növelé­sével egyenértékű. Ez pedig valójában azt jelenti, hogy a Szegedi Egyetem hosszú tá­von leghatékonyabb beruhá­zása a befogadóképesség és az egyéni tanulást segítő elektronikus infrastruktúra bővítése lehet. Ennek meg­valósítását szolgálja majd az új könyvtárépület. A hallgató-oktató arány javítása közvetlenül össze­függ az oktatás reformjával. A kulcsfontosságú elem ez esetben a tantermi órák szá­mának, és ezáltal a Szegedi Egyetem tényleges kapacitá­sának a csökkentése. Ehhez fő eszköz a tanrendben az egyéni tanulás szerepének növelése. Ennek eléréséhez az egyéni tanulás feltételein kell javítani. Az egyik gon­dot az jelenti, hogy a hallga­tók nem tudják megfizetni a szükséges tankönyvek és ok­tatási segédanyagok "árát. Az elektronikus információ el­érése szintén korlátozott a hardver hiánya és részint a nyelvi akadály miatt. Nem valószínű, hogy ez a helyzet változni fog az elkövetkező tíz esztendőben. Megoldást kellett tehát találni erre a problémára. Egyetlen megoldás léte­zik - hangsúlyozta Rácz Bé­la -, építeni kell egy új köz­ponti könyvtárat, a tervek­ben szereplő nevén: tanul­mányi és információs köz­pontot. A TIK magában fog­lalna egy körülbelül ezer­ezerötszáz főt befogadó könyvtárat, valamint jó fel­szereltségű termeket a leg­korszerűbb technikát alkal­mazó multimédiás lehetősé­gekkel. A TIK kialakítását világbanki kölcsönből finan­szíroznák, amelyet belső for­rásokból egészítene ki az egyetem. Ugyancsak a hall­gató-oktató arány javításá­hoz kapcsolódna a hallgatói szolgáltató központ. A HSZK adna helyet a felvéte­li és nyilvántartási irodának, a pályaválasztási irodának, továbbá nagy előadóterme­ket és az egyetem központi igazgatásának irodáit alakí­tanák itt ki. A HSZK létre­hozását ugyancsak világban­ki kölcsönből és belső forrá­sokból finanszíroznák. A TIK és a HSZK megépítését - éppen a gazdaságosság mi­att - együttesen célszerű megvalósítani. A beruházások fedezésére négy forrással számolnak: belső források, fefa-támoga­tás (felsőoktatási fejlesztési alap), világbanki kölcsön, valamint a városi önkor­mányzat támogatása. A Sze­gedi Egyetem számottevő forrásokat mozgósíthat az intézeteiben meglévő forrá­sok átcsoportosításával. Az intézetek teljes költségvetése hozzávetőlegesen 6 milliárd forint. Feltételezve, hogy ezen források 10 százalékát stratégiai célok megvalósítá­sára lehet költeni, ötéves időszakot véve alapul, jelen­legi árakon számolva, 3 mil­liárd forintra tehetnek szert. Ez az összeg várhatóan nö­vekedni fog a jövőben az ok­tatási reform előrehaladtá­val, mivel a tervek szerint az intézményi költségvetésnek akár a 10 százalékát elérő összeg is befolyhat magán jellegű forrásokból, elsősor­ban a térítéses képzési prog­ramok tandíjából. Ez az el­következő öt. évben további mintegy 1 milliárd forintot érhet el. Tavaly a fefa első integrá­ciós pályázatán 300 millió forintot nyertek a szegedi fel­sőoktatási intézmények. Ezt az összeget a működéshez szükséges feltételek, elsősor­ban a számítógépes és infor­mációs rendszer megteremté­sére fordítják. A szegediek idén - más intézménycsopor­tokkal együtt - a fefa máso­dik integrációs pályázatára is benyújtották terveiket, s nagy eséllyel pályáznak újabb 300 millió forintra. Lapunkban már nem egyszer szóltunk ar­ról, hogy a városi önkor­mányzat is segíti az integrá­ciót azzal, hogy az Universi­tas Egyesülésnek hasznosí­tásra felajánlott, de a Szegedi Egyetem koncepciójába nem illő volt szovjet laktanyát belvárosi ingatlanra (ingatla­nokra) cseréli. A tárgyalások továbbra is folynak az egye­tem és a város vezetői között. A legnagyobb tételt - kö­rülbelül 5 milliárd forintot ­az építkezési beruházásokra fordítható világbanki kölcsön képzi. Az Ady téri sportpá­lyán jövő szeptemberben kezdődik el az új könyvtár­épület - elegánsabb nevén a tanulmányi és információs központ - építése. A könyv­tárépületre november végén országos meghívásos tervpá­lyázatot írnak ki, amelynek beadási határideje: 1998. áp­rilis 1. Eredményhirdetés má­jusban. Világbanki előírás szerint a kivitelezésre nem­zetközi tendert kell kiírni. Mindezzel párhuzamosan alakítják majd ki a Hattyas sori Kossuth-laktanya terüle­tén, valamint a boszorkány­szigeti vízi gyakorlótéren az Universitas új sportcentru­mát. Sz. C. Sz. Az élelmiszer-ipari szakképzésről és az ag­rárföiskolák integrációs lehetőségeiről fogadott el állásfoglalást pénte­ken a SZEF-en ülésező agrárkollégium. Ebben felhívják a szaktárcák figyelmét arra, hogy a normatív finanszírozás nem biztosítja a gyakor­lati képzőhelyek műkö­dését. Leszögezik, hogy az agrárföiskoláknak teljes autonómiával, ag­rárcentrumot létrehozva kell belépniük a helyi universitasokba. Szegeden, a SZÉF-en tar­totta ülését pénteken a főis­kolai főigazgatók konferen­ciájának agrárkollégiuma. A résztvevők - agrárfőiskolai karok főigazgatói, oktatási és tudományos helyettesei ­megvitatták az agrár- és élel­miszergazdasági szakképzés helyzetét, valamint az agrár­főiskolai karok integrációjá­nak lehetőségeit. E kérdé­sekkel kapcsolatban a kollé­gium állásfoglalást fogadott el. A dokumentum az agrár­A JATE-n közel száz, kultúrával foglalkozó ön­tevékeny csoport műkö­dik. A most induló cikkso­rozatunk őket mutatja be. Elsőként a Napfény fotó­klubbal ismerkedhetnek meg, amelynek az őszi kulturális fesztivál kereté­ben nyílt kiállítása múlt hét pénteken a JATE aulá­jában. A tárlatot október 18-áig tekinthetik meg. „Különbözőképpen látjuk és örökítjük meg a világot, egy-egy kis részletét, egy­egy mozdulatát és benne lát­hatatlanul vagy láthatóan gondolatainkat, érzéseinket, amelyek arra késztettek, hogy éppen ott és éppen ak­kor nyomjuk meg az expo­nálógombot." Ezt az önval­lomást olvashatja a Napfény fotóklub kiállttására érkező látogató, s ha továbblép, megtekintheti Nagy Zoltán, Török Levente, Misik Tamás, Szekeres Zsuzsanna és Liker Attila, jórészt a nyári erdélyi és élelmiszergazdasági szak­emberképzéssel kapcsolat­ban leszögezi, hogy a szek­tor modernizációja nem kép­zelhető el megfelelő szak­emberek képzése nélkül. Ezért a kollégium szüksé­gesnek tartja a főiskolai ka­rok közötti folyamatos kap­csolattartást az oktatási és tudományos programok rendszeres egyeztetésével, a hallgatói mobilitást az agrár­intézmények között, közös tankönyvek, jegyzetek és tu­dományos közlemények ki­adását, a szakmai érdekkép­viselet biztosítását az orszá­gos fórumokon, valamint a kreditharmonizációt. A kol­légium állásfoglalásában fel­hívja a főhatóság, vagyis a művelődési minisztérium, valamint a szakminisztériu­mok - földművelési, közle­kedési, környezetvédelmi és pénzügyi tárcák - figyelmét arra, hogy a normatív finan­szírozás nem alkalmas a gyakorlati képzőhelyek mű­ködtetésére. A tangazdasá­gok, bemutató gazdaságok, tanműhelyek és tanüzemek finanszírozásával kapcsolat­fotóstábor és gyűjtőút során készített felvételeit. A cso­port is egy kiránduláson fel­vetődött ötlet nyomán jött létre 1996 januárjában hét, a JATE-n tanuló biológia sza­kos részvételével. A klub kezdetben tanfolyamjelleg­gel működött, a fotós múlttal rendelkező három legképzet­tebb ember elmagyarázta az érdeklődőknek a fényképe­zőgép használatának és az előhívásnak a fortélyait. Per­sze, ha kell, még most is se­gítenek egymásnak. A csoport vezetője Liker Attila, bár csak papíron. Mint mondja, a valóságban náluk nincs főnök. A társa­sághoz mintegy tízen tartoz­nak, Liker Attila azért nem tudja pontosan, mert nem mindig vesz részt aktívan a klub életében mindenki. Va­lamennyien barátok, s klub is teljesen kötetlenül, tulaj­donképpen baráti összejöve­telek formájában működik. Annál is inkább, mert nincs saját klubhelyiségük és lá­bán a kollégium indítvá­nyozza a tárcák közötti szak­mai, pénzügyi egyeztetést, az érintett karok főigazgatói­nak bevonásával. A szatellit, vagyis az in­tézmény székhelyén kívüli agrárfőiskolai karok integrá­ciójával kapcsolatban a kol­légium indítványozza, hogy a karok teremtsék meg az agrárcentrum létrehozásának feltételeit a régiójukban mű­ködő agrárintézmények be­vonásával, és agrárcentru­mot alkotva legyenek tagjai a térségben létesítendő in­tegrációnak. Az állásfoglalás kifejezi azt az igényt, hogy a karok az universitasokban a törvény által meghatározott autonómiával rendelkezze­nek, ezért javasolja, hogy a volt intézmény székhelyén kívüli karokat a kormány tagintézményi jogállással ru­házza fel. Az állásfoglalás­ban az aláírók kifejezik igé­nyüket, hogy a felsőoktatási szövetség által elnyert pályá­zati pénzek felhasználása az agrárfőiskolai karok egyen­rangúságának, képzési sajá­tosságaiknak és területi elhe­botjuk. Csak a felszerelés az övék, amivel dolgoznak. Fo­tózni ritkán mennek együtt, inkább egyedül járják az or­szágot és a világot. A széke­lyudvarhelyi és a békéscsa­bai fotóklubbal együtt nyá­ron szervezett tábor ilyen szempontból kivételnek te­kinthető. Általában valami­lyen hangulatot próbálnak elkapni, s a képeken ezt ad­ják vissza saját szemlélet­módjukkal, felfogásukkal vegyítve. Szerintük akkor van értéke és értelme egy fényképnek, ha mögöttes tartalmat fejez ki. Az igen költséges fotó­záshoz szükséges pénz előte­remtése érdekében megpró­bálnak szponzorokat szerez­ni. A JATE hallgatói önkor­mányzatától és kulturális tit­kárságától ugyanis tavaly mindössze negyvenezer fo­rintot kapott a klub. Eddig egyetlen fotós cég jelentke­zett és adott nyersanyagot ötvenezer forint értékben. Ezen kívül a Fotóművészek lyezkedésüknek figyelembe­vételével történjék. A kollé­gium fontosnak tartja, hogy a kutatási és fejlesztési pá­lyázatok elbírálásánál jusson kifejezésre a főiskolai szek­tornak a magyar felsőokta­tásban betöltött súlya, és a pályázatokat elbíráló zsűrik­ben a főiskolák hallgatói lét­számuk arányában képvisel­tessék magukat. Szabó Gábor, a szegedi élelmiszeripari főiskola fő­igazgatója elmondta, az ál­lásfoglalással elsősorban a törvényalkotók és a minisz­tériumok figyelmét kíván­ják felhívni arra, hogy a szakmát az oktatási intéz­mények autonómiájának tiszteletben tartása mellett is lehet támogatni úgy, hogy kutatási és oktatási programokat finanszíroz­nak. A hét főigazgató által aláirt dokumentum kifejezi az agrárfőiskolák szakmai összetartozását annak elle­nére, hogy más és más, he­lyi felsőoktatási integráci­ókba tagozódnak be. Keczer Gabriella Szövetségétől kaptak még tízezer forintot. Liker Attilá­tól megtudtuk, hogy egy ki­állítás megrendezése 10-15 ezer forintba kerül úgy, hogy a képeket ők maguk kerete­zik, a legolcsóbb megoldást választva. Szegeden már több alkalommal bemutatták fényképeiket, s most a nyári tábor anyagából szeretnének kiállítást rendezni Székely­udvarhelyen, Csíkszeredán, Békéscsabán, és talán a bu­dapesti Néprajzi Múzeum­ban, bár Liker Attila szerint ezekkel a keretekkel nem le­het a fővárosba vinni a képe­ket. A kiállításokon kívül fo­tós magazinokban jelentek meg képeik, miután néhá­nyan eredményesen szere­peltek országos fotópályáza­tokon. Liker Attila a klub egy másik tagjával, Misik Tamással együtt stúdiót kí­ván létrehozni még idén. Már csak a vállalkozói en­gedélyt kell kiváltaniuk, s persze, munkát találniuk. Hegedűs Szabolcs Az őszi kulturális fesztivál programja Október 15., szerda 16.00, SZOTE oktatástech­nikai épület: a SZOTE Képző­művészeti Kör kiállításának megnyitója; 18.00, JATE-au­la: a fesztivál ünnepélyes meg­nyitója, bemutatkozik az Uni­versitas Szimfonikus Zenekar, az Egyetemi Énekkar, a Tisino Cvete kamaraegyüttes, majd az 1996-os Egyetemi Szavaló­verseny díjazottjainak fellépé­se; 19.00, Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskola díszterme: a Maszkura és az Oedipus Qu­artett kolozsvári színjátszókö­rök bemutatkozása; 20.00, JA­TE Klub: táncház a Solymossy Sándor néptánccsoport és a Fabatka zenekar közreműkö­désével. Október 16., csütörtök Dugonics tér: 10.00: a hegymászó csoport mászófalon tart bemutatót; 13.00: a Ko­lozsvári Magyar Diákszövetség néprajzi szakosztályának be­mutatkozása; 13.45: a Tisino Cvete műsora; 14.00: a Szegedi Rézfúvós Kvintett koncertje; 14.30: a kárpátaljai néptánccso­port fellépése; 15.00: a Szeged Városi és MÁV Fúvószenekar térzenéje ; 16.00: Néptáncgála; 17.00: a River együttes kon­certje; 19.00: a Smink színpad előadása. Aula: 20.00 az Our Group színházi estje. JATE Klub: 10.00: Népi mesterségek bemutatkozása; 11.00: Diákújságírók és ön­képzőkörök szakmai találko­zója; 12.00: a Szláv Kultúrák Baráti Köre; 13.00: a Torday Emil Társaság; 14.00: a bar­langkutató csoport és a hegy­mászó csoport; 12.00: Film­klub; 15.00: a Diákcentrum bemutatkozása; 16.30: Nagyí­tó - Középiskolások társadal­mi képzése; 17.00: Portugál Nyelvű Világ Egyetemi Tár­sasága; 17.30: Szegedi Törté­nészhallgatók Egyesülete be­mutatkozása; 20.00: Albérlet, Pali és a Madarak, Önakt rock­zenekarok koncertjei. Diákcentrum: 10.00: Infor­mációk a polgári szolgálatról; 12.00: Pszichológiai tanácsadás. Mojo Klub: 19.00: a Ma­gyar Lettre Internationale be­mutatkozása. Móra kollégium kávézó: 18.00: Egyetemisták a rádióban. Bartók Béla Művelődési Központ: 20.00: az Egyetemi í&ínkör estje. Október 17., péntek JATE-klub: 11.00: Vitafó­rum a Kárpát-medence aktuális problémáiról; 12.00: Filmklub: 14.00: Finnugor Egyesület; 15.00: Magyar-örmény kutató­csoport bemutatkozása; 15.30: filozófiai kávéház; 18.00: Egyetemi zenekarok koncert­jei: Báthori utca, Pale Blue Eyes, Timur Lenk M.G., eFe­MeR; 22.00: Mirelit Béka kon­cert, 23.00: fesztiválzáró buli. Dugonics tér: 15.00: Credo Együttes; 16.00: Kijevi Szín­művészeti Főiskola: 17.00: Gumimacik Rock and Roll Klub: 17.30: Storyville Jazz Band műsora. Aula: Irodalmi színpadok bemutatkozása: 19.00: Pity­malló Kesely, 19.30: Karinthy Irodalmi Kör. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola díszterme: 20.00: Bé­kési Zoltán és barátai vicces estje. • Öntevékeny csoportok a JATE-n (1.) Napfény fotóklub

Next

/
Thumbnails
Contents