Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-06 / 208. szám

SZOMBAT, 1997. SZEPT. 6. 6 UNIVERSITAS • Geretovszky Zsolt; az aranygyűrűs NATO-ösztöndíjjjal, Londonban • Tandori professzor, a díszdoktor Az igazi tehetség nem veszhet el Dr. Tandori Károly: Néha egy messzire ható döntés apróságokon múlik. (Fotó: Karnok Csaba) Geretovszky Zsoltot köztársasági elnöki aranygyűrűvel tünteti ki Göncz Árpád a JATE mai tanévnyitóján. A fiatal fizikus jelenleg egy londoni kutatócsoportban dolgozik. Tekintettel arra, hogy csak tegnap, késő este érkezett Szegedre, arra kértük, elektronikus levelezés útján számoljon be pályájának legfontosabb állomásairól, külföldi kapcsolatairól, kutatási témáiról, eddigi sikereiről. „Iskolai tanulmányaimat a Dugonics András Általános Iskolában kezdtem, ahonnan a Radnóti Miklós Gimnázium speciális kémia-biológia tagozatos osztályába vezetett az utam. Az érettségit követően a József Attila Tudományegyetem következett kémia-fizika szakon. Már másodéves koromban ismerkedni kezdtem a kutatás szépségeivel, sőt 1989 őszétől demonstrátorként a tanítás jelentette kihívásoknak is rendszeresen alkalmam nyílt megfelelni. Munkámat 1990-92 között köztársasági ösztöndíjjal ismerték el. Középiskolai kémia-fizika szakos tanári diplomámat 1992-ben szereztem meg, s még ugyanezen év őszén kerültem a Magyar Tudományos Akadémia Bor Zsolt professzor által vezetett Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoportjához, mint főtitkári ösztöndíjas. A dr. Szörényi Tamás által irányított csapat, melyben tudományos munkámat végeztem, nem volt ismeretlen a számomra, hisz akkor már jó pár éve, 1989 óta velük dolgoztam. A kutatói állás megszerzése azonban nem szakított el teljesen a tanári pályától sem, ugyanis tudományos segédmunkatársi munkám mellett egy éven át óraadóként tanítottam a Kőrössy József Közgazdasági Szakközépiskolában, rengeteg tapasztalatot és életre szóló szép élményeket gyűjtve választott szakmám területén. A tudományos fokozatszerzés rendszerének megváltozása nem tette számomra lehetővé, hogy főtitkári ösztöndíjam lejártakor kandidátusi fokozatot szerezzek, így 1995 ősze óta a JATE TTK Fizika doktori programjának PhD hallgatója vagyok a JATE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén. Ez év tavaszán itt védtem meg doktori értekezésemet. Ami a külföldi utakat illeti, bár lehetőség rengeteg kínálkozott volna - hála témavezetőm, Szörényi Tamás állhatatos munkájának -, otthonülő természetem miatt viszonylag későn kezdtem el külföldre járni. A „jég" először 1993 őszén tört meg, amikor Linzben, a Johannes Kepler Univarsitat Alkalmazott Fizikai Intézetében tölthettem el két hetet. Az 1994es. év, amellett, hogy egy újabb rövid linzi látogatást hozott, már Angliába is elvetett. A University Cöllege London Elektronikai és Elektromérnöki Intézetében tett egy hónapos látogatásom során megismerkedtem az ultraibolya tartományban sugárzó úgynevezett excimer lámpák működésével és alkalmazásuk lehetőségeivel. E látogatást 1995-ben egy újabb követte, majd 1996 októberében, mint Eötvös ösztöndíjas, már egy hoszszabb, fél éves kutatási projektet kezdtem el az angol csoportnál. Jelenleg is Londonban dolgozom, de már mint az Angol Királyi Akadémia NATO ösztöndíjasa. Konferenciák tekintetében igazán nem panaszkodhatott. 1991 óta kilenc külföldi és öt magyar konferencián volt alkalmam részt venni, melyekből tizenhárom alkalommal előadóként szerepeltem a résztvevők listáján. Nem hiszem, hogy a kutatási pénzek és pályázatokon elnyert különtámogatások nélkül lehetőségem lett volna eljutni Strasbourgba, ahol tématerületem legjelentősebb európai konferenciáját, az E-NRS Spring Meeting-et rendezik minden év tavaszán, és amelyen 1992 májusa óta rendszeresen részt veszek; avagy a svájci Lausanne-ba, ahol 1996-ban már harmadszor adhattam eló a kétévente megrendezésre kerülő Junior Euromat konferencián. Hazámtól legtávolabb Jeruzsálemben jártam; ehhez szintén tudományos eredményeim bemutatása segített hozzá. Kutatási témám különböző felületek fény segítségével történő átalakítása, megmunkálása. A Szegeden végzett kísérleteim jórészt az oldatba merülő, mikrométeresre fókuszált lézernyalábbal megvilágított minták felületére történő anyagleválási folyamat megértését célozzák, a leváló anyag minőségét, mennyiségét, megjelenését vizsgálva. A módszerrel igen kicsiny mintázatok, rajzolatok hozhatók létre. Kísérleteinkben a megmintázási folyamat megértésén túl arra kerestünk választ, hogy milyen előnyöket rejt magában a folyadékok alkalmazása szemben a gázokkal nyert felületi vékonyrétegek esetével. Közel tíz éve már, hogy először megjelentek az excimer lámpák, melyek igen hatékonyan képesek nagy energiájú ultraibolya fényt előállítani, ami az ipar számos területén alkalmazásra találhat. A londoni csapat már a kezdetek óta részt vesz e lámpák fejlesztésében, alkalmazási területeinek feltérképezésében, megismerésében. E tág palettáról számomra egy olyan projekt jutott, melynek célja a különféle vékony rétegekben UV fény hatására lejátszódó bomlási folyamatok tömegspektrometriás nyomonkövetése, megértése, segítve ezzel az ipari alkalmazások tudományos alapjainak megteremtését. Az első komolyabb eredményeket a Radnóti falai közt nevelkedve értem el. Ott kezdtem el versenyekre járni, ott ismertem meg a versenyre készülés bizsergő hangulatát. Az egyetemi évek alatt elért legnagyobb tudományos eredményem a szegedi, majd a XXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért első helyeim, melyeknek aztán nagy szerepe lett abban, hogy 1993-ban az Országos Tudományos Diákköri Tanács Pro Scientia Aranyéremmel tüntetett ki, amire azóta is nagyon büszke vagyok." Lejegyezte; K. G. 1980-ban történt: a dékáni kézfogó délutánján a Dóm téren sütkéreztünk. Már messziről észleltük a dékán úr jellegzetes, szikár alakját. Köszönésünket fogadva biccentett, s megemelte kalapját. A kalapemelés egyébként minden üdvözléshez hozzátartozott, akkor is, ha elsőnek ó vette észre hallgatóját. Amikor beszélgetésünk során dr. Tandori Károly professzort e gesztusra emlékeztetem, a rá jellemző természetességgel csak ennyit mond: „Igyekszem udvarias lenni". # Professzor úr! Ön 1944-ben érettségizett a Baross gimnáziumban, ágy tudom, mérnöki pályára készült, aztán mégis matematika-fizika szakon végzett, miután rövid ideig fizikusként is dolgozott. Mikor határozott végleg ágy, hogy matematikus lesz? - Engem a gimnáziumi évek alatt a matematika mellett sok minden érdekelt: irodalom, földrajz, fizika... Végül is a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkeztem, az úgynevezett kultúrmérnöki karra, ahová fel is vettek. Augusztus végén kaptam az értesítést, hogy a szükséges iratokkal jelenjek ott meg. Akkor azonban Makónál már dörögtek az ágyúk, s úgy döntöttem, ilyen körülmények között nem utazom a fővárosba; itthon maradtam, s beiratkoztam a szegedi egyetem matematika-fizika szakára, tudva, hogy mindkét tudomány ismerete szükséges a „mérnökséghez", s arra számítva, hogy ha befejeződnek a harcok, fölmegyek a műegyetemre. Ám az első évben olyannyira megszerettem a matematikát, hogy elhatároztam: márpedig matematikával fogok foglalkozni. G Rövid kitérője a fizikához mi okból történt? - Véletlenül. Szele Tibor - a később világhírű algebrista - akkor tanársegédként az elméleti fizika tanszéken tanttott, ő vezetette a másodéveseknek a mechanika gyakorlatot, s ezen olyan jól szerepeltem, hogy néhány hét múlva már ott dolgoztam díjtalan gyakornokként, egészen 1947-ig, amikor átkerültem a Bolyai Intézetbe, s itt vagyok azóta is. G Nagyívű tudományos és oktatói pályáját oly' sokan bemutatták és méltatták, hogy jómagam csak ismételni tudnám őket. Inkább arra volnék kíváncsi: egyetért-e azzal az állítással, mely szerint a matematika - hisz' a természettudományok a matematika eszközeivel leírhatók, azaz a természet „ezen a nyelven beszél" - tulajdonképpen bölcsészettudomány, holott tradicionálisan a természettudományi karokon oktatják? - A matematika igen széles spektrumú tudomány. Valóban van néhány olyan része, amely inkább bölcsészet, de az alkalmazott matematika ágai - numerikus analízis, számítástudomány, valósztnűségszámítás és matematikai statisztika, stb. nem sorolhatók a bölcsészettudományok közé. Nemrégiben ismét felerősödtek azok a hangok, melyek szerint a matematikát a humán tudományokhoz kellene sorolni, de aztán minden maradt a régiben. # Korábbi interjúiból számomra egy tőmondata a legemlékezetesebb: „A matematika szép". - így van, valóban szép. G Ez az állítása „kívülállók" számára bizonyos mértékig meghökkentő; nem gondolt arra, hogy többek között az ő meggyőzésük érdekében is tanulmányt vagy könyvet írjon a matematika esztétikájáról? - Nem, mert ez túl szubjektív vélemény lenne. • Említette, hogy egy világhírű algebristánál hallgatott fizikát; végül is kutatásai szakterületéül miért éppen az analízist választotta, miért nem például a geometriát, amely legalább annyira szép? - E választás elsősorban az oktatókon múlt. Első évben analízisből a differenciál- és integrálszámítást Kalmár László professzortól tanultam, másodévben egy szemesztert a legendás Riesz Frigyestől hallgattam, a funkcionálanalízist Szőkefalvi-Nagy Béla professzor oktatta - mindenkit most nem szükséges felsorolni. Az algebrát és a geometriát - mivel 1944-ben Rédei professzor még nem tartózkodott Szegeden - olyan matematikusok tanították, akiknek előadásai nem tudtak „megfogni". Néha egy messzire ható döntés ilyen apróságokon múlik. G Aligha vitatható, hogy az egyetemeken hamarabb kezdődött a „rendszerváltás", mint az országban általában. 1980 -81-ben például - a lengyelországi változások hatására - a TTK-ről kiindulva a JATE-n is kialakult egy erős alternatív diákmozgalom. Ön 1975 és 1981 között a természettudományi kar dékánja volt, ám mind akkor, mind azl megelőzően kimaradt e politikai mozgásokból. Nehéz volt ezt elérnie? - Ez semmilyen nehézségbe nem került. Egyszerűen nem hoztak olyan helyzetbe, hogy bele kelljen avatkoznom a politikai természetű ügyekbe. G Mi a véleménye az Universitas-koncepcióról, a felsőoktatási intézmények integrálódásáról, az ezen folyamaton belül egységesülni látszó tanárképzésről? - Úgy tűnik, e kérdésekben is követjük a külföldi példákat. Bár megjegyzem, hogy a bizonyos fokú integrációnak vannak komoly előzményei itthon is; annak idején, hiszen az orvosi kar része volt az egységes tudományegyetemnek, mi is együtt hallgattuk a fizikát, a bevezető kémiát az orvostanhallgatókkal, a fizikusokkal. Egyelőre az Universitaskoncepció még csak alakulóban van, vitáznak róla. Amtg nincs tisztázva véglegesen az alsó- és középfokú oktatás helyzete, addig ez a kérdés is a levegőben lóg. Az sem világos még, hogy szükség lesz-e főiskolai végzettségű tanárokra vagy nem. Ámbár kétségtelen tény, hogy hosszú évek óta az első szemeszterekben a bevezető analízis és algebra oktatása szinte közösen folyik a főiskolával. G Sokat cikkeznek, vitatkoznak az úgynevezett „agyelszívás" jelenségéről Mennyire jellemző ez a világhírű Bolyai Intézetre? Olyanokról sokat hallani, akik egy vagy több szemeszterre vendégoktatói státust vállalnak, de közülük mennyien maradnak külföldön végleg? - Vannak, akik nem jöttek vissza; közülük többen már professzorok. G Mindezek mellett a szegedi matematikai iskola továbbra is tartja a magas, nemzetközileg elismert, hosszú évtizedek óta rá jellemző szintet? - Meggyőződésem, hogy e tekintetben nincs baj. G Az önköltséges oktatás bevezetése körüli vita már össztársadalmi méretet kezdett ölteni. Mennyire érzi érintettnek ebben a természettudományi karokat? - Kevésbé érinti őket, mint a népszerűbb szakmákat oktató intézményeket, hiszen a felvételizők pontosan tudják, hogy iskolákat zárnak be, pedagógusokokat küldenek el, tehát kevesebb tanárra lesz szükség. Egyébként pedig tudomásul kell venni, hogy ez a világ olyan: akinek több pénze van, az sok tekintetben előnyt élvez. Egy valamire azonban figyelni kell: az igazi tehetségek - akár szegények, akár gazdagok - semmiképp' se vesszenek el! Ez a legfontosabb. G Nem beszéltünk még hobbijairól. A kertészkedésről tudok. - Ezt családi házunk kertjében változatlanul űzöm. Bélyegeket is gyűjtök - no persze, „amatőrként" -; most százötven htján harmincezret számlálhatok. Egyre több időm jut a matematikai szakirodalom tanulmányozása mellett más, elsősorban történelmi tárgyú könyvekre. G Melyik korszak érdekli a legjobban? - A magyar őstörténet, elsősorban a honfoglalás. G Látta a Honfoglalás c. filmet? - Igen, de nem tetszett. Nagyon szegényes. A nyáron videón néztem meg egy, a Wallace-féle skót függetlenségi harcokról szóló filmet. Annak alkotóitól a mieink sokat tanulhattak volna. Sandi István Felsöiskolai tanévnyitók • Munkatársunktól A hét végén, illetve a jövö hét elején minden szegedi felsőoktatási intézményben megtartják a tanévnyitó ünnepségeket. A jövö héten pedig megkezdődik a beiratkozás a város egyetemeire és főiskoláira. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának tanévnyitó ünnepsége ma, szeptember 6-án, szombaton 10.30-kor lesz a Belvárosi moziban (Deák F. utca 12.). Az ünnepi tanácsülést Bajúszné Kabók Katalin főigazgató-helyettes nyitja meg, majd Szabó Gábor főigazgató tart ünnepi beszédet. Ezután az első évfolyamos hallgatók eskütétele következik. A József Attila Tudományegyetem tanévnyitó ünnepsége szintén ma, szeptember 6-án, szombaton lesz az egyetem központi épületének Aulájában (Dugonics tér 13.). Mészáros Rezső rektor tanévnyitó beszéde után az első éves hallgatók fogadalomtétele, majd hallgatói díjak átadása következik. Ezután Professor Emeritus Tandori Dezsőt Honoris Causa Doctorrá avatják. Göncz Árpád köztársasági elnök Aranygyűrűt ad át Geretovszky Zsoltnak, akit Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatnak doktorrá. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ranévnyitó ünnepsége szeptember 7-én, vasárnap 11 órakor lesz a Belvárosi Moziban. Békési Imre főigazgató ünnepi beszéde után kerül sor a Magister Emeritus kitüntető címek, díszoklevelek átadására és az első éves hallgatók fogadalomtételére. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem ünnepélyes tanévnyitója szeptember 8-án, hétfőn 12 órakor lesz a Szegedi Nemzeti Színházban. Dobozy Attila rektor ünnepi beszéde után az első éves hallgatók fogadalomtétele következik, majd az 50-60 éve végzett doktorok veszik át jubileumi diplomájukat. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma szintén szeptember 8-án tartja ünnepélyes tanévnyitóját az intézmény nagytermében (Tisza Lajos körút 79-81). Az első éves hallgatók eskütétele után dr. Weininger Richárd főigazgató tart ünnepi beszédet. Ötven éve.. • Munkatársunktól A JATE aranydiplomásai: Bokor János, Gallay István, Hajagos Károly, Kiss Gyula Balázs, Ladányi Ferenc, Szepesvári Ferenc, Berencz Ferencné Böröcz Erzsébet, Papp Gyula, Starcz Rezsőné Árva Gizella, Kertész Lajos, Mészáros Lajos, Milassin Gyuláné Csetneky Erzsébet és Szekere Mária. Vasdiplomát kapott: Bottka Sándor, Moldoványi Károly, Szabó Mihály, Tarlósy József, Kozma Antal és Sáray Gyuláné Scheffer Gizella. Gyémántdiplomát kapott: Kubassy (Furman) Tamás, Bodroghy László, Falcione Lóránt, Harasztos Tibor, Kaposi Ede, Koncz Ferenc, Miklósi J. László, Nóvák Zoltán, Szőke Gyula, Sebestyén Zoltán, Sándor Jenő, Szántó Károly, Varga Rózsa, Kiss Lajos és Reindl Gézáné Vass Gizella.