Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-30 / 228. szám

10 A HELYZET KEDD, 1997. SZEPT. 30. Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztosítás, akkor ÁB. © „Forgó Balázs oagyok, az AB üzletkötője" Cégem, a mindenki által jól ismert, szilárd pénzügyi háttérrel rendelkező biztosító azt váija tőlem, hogy tudásom legjavát adjam, amikor biztosítási-befektetési tanácsokkal segítem Önöket döntéseikben. Szeretem a munkám, mert hiszek benne. Az ÁB élet-, nyugdíj-, lakás- és gépjárműbiztosításai valóban korszerűek, testreszabottak, ezért valódi biztonságot jelentenek az ügyfeleknek. Jó érzés közreműködni az emberek biztonsága, megalapozott és nyugodt jövője megteremtésében. Befektetés a biztonságba. A privatizáció heti hírei régen látott befektetői pezsgést prognosztizálnak. Az öszi kibocsátási dömping során egymilliárd dollárnyi részvény vár a befektetőkre. Ráadásul most a hazai kisbefektetők sem lesznek „mostohagyerekek". Minden korábbinál nagyobb csomag - maximális túljegyzés esetén akár 50 milliárd forintnyi részvény kerülhet magyar magánbefektetők kezébe. Szakmai megítélések szerint, ha a kibocsátások valóban sikeresek lesznek, az a magyar tőkepiac nagykorúságának elérését jelentheti. Hétfőn indul az emissziós kampány a BÁV Rt. részvényeinek nyilvános forgalomba hozatalával. A kibocsátási árfolyam 1400 forint, jegyezKibocsátások jönnek ni a K & H Bank fiókhálózatában lehet. Elemzők szerint a társaság jelentős növekedési potenciállal rendelkezik, és a távlati tervekben tőkeemeléssel egybekötött tőzsdei bevezetés is szerepel. Az Inter-Európa Bank bónuszrészvény útján megvalósuló tőkeemeléséhez a tulajdonosi megfeleltetés „bűvös" napja október 13. Az jogosult átvenni a bónuszrészvényt, aki ezen a napon a részvénykönyvbe be van jegyezve. A KELER fordulónap október 15. Az eredeti ütemezéshez képest talán egy hetet is csúszhat az OTP-kibocsátás. A külföldi „road-show" október 6-án indul, és 24-én fejeződik be. A kibocsátási ármegállapításra valószínűleg 24-én kerül sor. A hazai értékpapír-kibocsátás történeti csúcsának ígérkező MATÁV-emisszió során újdonságot jelent, hogy a jegyzés időpontjában nincs fix kibocsátási árfolyam, a befektetők csupán egy minimális és maximális ár közötti ársávot ismernek. Jól értesültek szerint az ezzel kapcsolatos döntést az ÁPV Rt. október 20-25. között hozza meg. A kibocsátás során az első ezer darabra lehet részletre is jegyezni, ekkor a jegyzési ár 40%-át kell készpénzben kifizetni, a többit egy éven belül lehet törleszteni. Zártkörű alaptőke-emelésről döntött a héten a Graboplast rendkívüli taggyűlése. Az emisszió során 700 millió forint névértékű részvényt bocsátanak ki. A tőkeemelés után a cég részvényei megjelennek a luxemburgi tőzsdén is. Az ÁPV Rt. igazgatósága a héten jóváhagyta a Rába Rt. privatizációjának első szakaszát. Elemzők szerint nem kizárt a nagy múltú gépipari társaság idei tőzsdei debütálása sem. A héten először erősítették meg hivatalosan is, hogy több áramszolgáltató társaság részvényeit legkésőbb 1998. második felében bevezetik a tőzsdére. Erre jelenleg a két legesélyesebb társaság az ELMÜ és az ÉMÁSZ. Az állampapírpiac heti vezető híre szerint egy diszkont kincstárjegy-hozamhoz, kötött és egy inflációval indexált tőkeértékű államkötvény piaci megjelenése várható a közeljövőben. G«d«i Zoltán Cenzor Kft. • Nemcsak négercsókot lopnak Bolti szarkák és tolvajbandák A bolti tolvajlás ugyanúgy mindennapossá vált ma Magyarországon, mint a tömegközlekedési jármüveken való bliccelés. A rendőrség már a nyolcvanas évek elején jelezte: valami baj van a társadalomban, ugyanis a cigaretta és a szeszes ital mellett már élelmiszert is lopnak a bolti szarkák. Szegeden tavaly több mint hétszáz, kisebb értékre elkövetett bolti lopást jelentettek az üzletvezetők az önkormányzat illetékes hivatalának. 1996-ban a szabálysértési eljárás során kirótt bírság összege meghaladta a kétmillió forintot. A kereskedő Gyulai László tizennyolc éve dolgozik a kereskedelemben, s már sok mindent látott, de olyan szabadtolvajlással, mint amilyen manapság tapasztalható, még nem találkozott. Gyulainak jelenleg öt cipőboltja és egy élelmiszerüzlete van a belvárosban. A boltvezető elmondta, hogy a lopások és a betörések szinte mindennaposak a város szívében. Három héttel ezelőtt nyolc, határainkon túlról érkezett etnikai „kisebbség" rabolta ki fényes nappal az egyik cipőboltját. „A tolvajok bementek az üzletbe, félrelökdösték az eladókat, kiválogatták a cipók javát, majd fizetés nélkül távoztak. Előtte a másik cipőboltomat fosztották ki az éjszaka folyamán, több százezer forint kárt okozva ezzel. Mindkét esetet jelentettük a rendőrségnek, a tetteseket azonban eddig még nem kapták el. " Gyulai László élelmiszerüzletét szintén előszeretettel látogatják a bolti szarkák, főleg reggel hét és tfz, valamint délután négy és hét óra között. Néhány bolti szarkát és tolvajbandát már arcról ismernek, s ha megjelennek az üzletben, az eladók a belépéstől a távozásig folyamatosan szemmel kísérik őket. Nem egy helyen ezt a feladatot már biztonsági őrök végzik. Csak csínján A közelmúltban hallottuk, hogy egy belvárosi élelmiszerüzletben türelmüket vesztett eladónők lopás gyanújával alsógatyára vetkőztettek két tizenkét év körüli fiút, s miután semmit sem találtak náluk, elengedték őket. Nem tudom, tisztában vannak-e az eladónők azzal, hogy egy ilyen incidens milyen nyomot hagy az ártatlan kamasz lelkében. Gondoljanak csak bele, mekkora felháborodást váltana ki, ha mondjuk a hentes serdülő leánykákat vetkőztetne bugyira a raktárban, mondván, az eltulajdonított rágógumit kereGyulai László élelmiszerüzletében egyelőre nincs szigorú tekintetű, szúrós szemű, egyenruhás őrzővédő, éppen ezért az eladók csak saját magukra számíthatnak. Ha tetten érik a tolvajt, akkor jegyzőkönyvet vesznek fel, amit az önkormányzat igazgatási irodájára küldenek. Az üzletvezető szerint azonban mindez meddő dolog, ugyanis a tolvajok többségének nincs lakása, így aztán képtelenség a nyomukra bukkanni. A hivatalnok A lakás nélküli szegedi tolvajszarkák között akad egy, aki szinte már hivatásszerűen űzi a bolti lopást - tudtuk meg Nagyné Palócz Gabriellától, az önkormányzat szabálysértési csoportvezetőjétől. Ez persze nem újság, mert több ilyen is él a városban. Az viszont már igen, hogy az említett tolvaj időnként megjelenik a polgármesteri hivatalban, s kifizeti a reá rótt büntetést... A csoportvezető meggyőződése szerint sokkal több bolti lopás történik Szegeden egy évben, mint amennyiről az üzletek feljelentést tesznek. Tavaly 729, kisebb értékre elkövetett bolti lopást jegyeztek fel. Hat esztendővel ezelőtt 1200 körüli volt ez a szám. Arra a kérdésre, hogy milyen büntetésre számíthatnak a tetten ért tolvajok, elmondta: az ellen, aki ötezer forint alatti értéket lop el, szabálysértési eljárást indít az önkormányzat, s a szociális helyzettől, illetve a cselekmény súlyától függően, száztól ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtják. Aki azonban több mint ötezer forintot érő árut tulajdonít el, számíthat a rendőrségi feljelentésre és a büntetőeljárás megindítására. A profik persze tisztában vannak a jogszabályokkal, s vigyáznak arra, hogy ne lépjék túl az ötezer forintos összeghatárt. Arra a kérdésre, hogy kik és mit lopnak, azt a tömör választ kaptuk: mindenki mindent. A diákoktól kezdve a hazai és import roma tolvajbandákon át a nyugdíjasokig, a cipőtől és borotvahabtól kezdve az óvszeren, édességen és szeszes italon át a zsemléig és joghurtig mindent lopnak. A rendőr Szőke Péter városi rendőrkapitány véleménye szerint bugázás, azaz bolti tolvajlás mindig volt, van, és lesz is, amíg a magyar társadalomban nem él mindenki megfelelő anyagi szinten. „Nem telik el úgy nap, hogy bolti lopás ügyében ne válna szükségessé rendőri intézkedés, holott ez nem a mi feladatunk, de ki kell menni a tolvaj személyazonosságának megállapítására. Sajnos a bugázás ugyanolyan tipikussá vált cselekmény ma Magyarországon, mint a tömegközlekedési jármüveken való bliccelés." A kapitány szerint ma már a szabálysértési büntetéseknek nincs visszatartó ereje. Mindettől függetlenül a boltokban igen toleránsán viselkednek a tolvajokkal szemben, s ma már nem vetkőztetik le például az embert minden alap nélkül. Szabó C. Szilárd Pakol a szarka. (Fotó: Karnok Csaba)