Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-18 / 218. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. SZEPT. 18. BELFÖLD 3 00 Y A röviden Harmincötezer tö kender • Tiszapalkonya (MTI) Egy hatszor tlz- és egy negyvenszer tízméteres fólia­sátorban, csaknem 5 ezer négyzetméteren harmincöt­ezer tő, kábítószer-alapanyag készítésére alkalmas nemesí­tett kendert találtak a rend­őrök egy Tiszapalkonya hatá­rában lévő telken. A tiszaúj­városi rendőrök más bűnügy­ben nyomozva véletlenül ju­tottak nyomára a nagyipari kábítószer-alapanyag termelő magángazdaságnak. Szinte tudományos alapossággal ne­velték ott az úgynevezett Su­per Skunk kendert, amely ne­mesített, igen jó minőségű fajta. A növények számára a legmegfelelőbb klímát, pára­tartalmat teremtették, ügyel­tek a szellőztetésre, a megvi­lágításra és a termőföld hőmérsékletére. A számítá­sok szerint a telep kialakítá­sára legkevesebb 5 millió fo­rintot költöttek. Új vállalkozási övezet • Bóly (MTI) A dél-dunántúli régiók közül elsőként a Mohács és Térsége Vállalkozási Övezet kijelölési tervezete, illetve programja készült el, s azt hamarosan kibővítik az érin­tett negyvennyolc Baranya, illetve három Bács megyei település által kínált beruhá­zási kedvezmények kínálatá­val is. Az övezet létrehozá­sára és majdani működteté­sének összehangolására ala­kult közhasznú társaságnál jelezték: a programot már jóváhagyta a Baranya me­gyei és a dél-dunántúli terü­letfejlesztési tanács is, és várhatóan novemberben ke­rül az Országos Területfej­lesztési Tanács elé. Az utób­bi testület remélt támogatása után a kormány dönt a „vál­lalkozási övezet" cím és a vele járó állami kedvezmény odaítéléséről. Civil egyetem • Nagykovácsi (MTI) Központi Civil Egyetem nyílik októberben Nagyková­csiban a Civil Parlament kez­deményezésére. Az érettségi­zett, vagy egyetemi diplomás hallgatók három éven át 12 tantárgyból képezhetik to­vább magukat. A tandíj fél­évenként 10 ezer forint, s az oktatást minden második hét­végén tartják a Tisza-kastély­ban. Az egyetemre 40 hallga­tót vesznek fel, s október 5-ig lehet jelentkezni Nagyková­csiban a Kolozsvári út 17-19. alatt, illetve érdeklődni a 138-9088-as telefonszámon. Az Év muzeuma • Szolnok (MTI) Az Év múzeuma kitüntető címet nyerte el a szolnoki Damjanich János Múzeum a Pulszky Ferenc Társaság pá­lyázatán. amelyet a fővárosi és a megyei intézményeknek hirdettek meg. A Magyar Nemzeti Múzeum egykori igazgatójának nevét viselő társaság az idén első ízben versenyeztette a múzeumo­kat. A zsűri részben helyszíni vizsgálódások, részben tudo­mányos beszámolók alapján értékelt. Úgy ítélte meg, hogy a szolnoki múzeum di­cséretes eredményeket pro­dukál a régészet, a néprajz, a honismeret tárgykörökben a gyűjtőmunkától a közszemlé­re tételig. // Táskás emberek" helyett árutőzsde? Nagybani disputa Nógrádi Zoltán polgármester, Katona András vásárigazgató és dr. Géczi József szenátor - egy csapatban. (Fotó: Miskolczi Róbert) Botrányok kísérték a dorozsmai zöldség-gyü­mölcs nagybani piac el­múlt évekbeli törtenetét. Nemcsak azért, mert kü­lönböző gazdasági és politikai érdekek csap­tak össze körülötte, de azért is, mert áldatlan állapotok alakultak ki a zsúfoltság és a „balkáni" állapotokra emlékeztető üzemeltetési lehetőségek miatt. Most mérföldkövé­hez ért a történet, s vég­re pozitív fényben is megcsillanhat a piac jövője. Tegnap délután a nagyba­ni jövőjéről tartottak sajtótá­jékoztatót a vásár és piac­igazgatóságon. Katona And­rás vásárigazgató emlékezte­tett arra, hogy a júliusi közgyűlés hösszas vajúdás után elfogadta a terület rész­letes rendezési tervét, s ezzel egyszerre több problémára is sikerült pontot tenni. - Végre megoldódnak az infrastrukturális gondok, ra­cionálisabb lesz a forgalom­szervezés és új belép­tetőrendszert alakítunk ki, amelyet már számítógép ve­zérel. A nagybani piac területe 8 ezer négyzetméterrel nő meg, amire régóta elengedhetetle­nül szükség van, hiszen az autópályadíj bevezetése óta sok termelő elpártolt a pesti piactól, s Dorozsmára hozza inkább terményeit. Ez vi­szont a zsúfoltságot erősítet­te. A területnövelés azonban önmagában nem oldaná meg a gondokat, ezért is szüntetik meg a „táskás emberek" je­lenlétét a piacon, azaz a las­sú, a helypénzek manuális beszedése helyett elektromos kapukon át léphetnek majd be az árusok. - Számítógépes bérlet­rendszert vezetünk be, s elég lesz, ha zsebben tartják majd belépőkártyájukat a ter­melők, a kapun áthaladva ugyanis a számítógép letöröl egy egységet. Próbaként a kiléptetés né­hány hete már elektronikus módon üzemel, s hírlik, jóval magasabb a bevétel, mint an­nak előtte, amikor a díjbe­szedők dolgoztak. Katona András egyébként is jó beru­házásnak tartja a nagybani európai színvonalú átalakítá­sát. Első ütemben 26 milliót költenek a piacra, később vi­szont a számítások szerint évi 100-150 milliós bevételt is hozhat a városnak. A vásár­igazgatóság azonban most „rá is fejelt" az átalakításra. Tegnap együttműködési szer­ződést írtak alá Mórahalom polgármesterével. Miről is van szó valójában? Mint ki­derült, nyolcvan százalékban az őstermelők látogatják a nagybanit. Közülük is első­sorban a homokháti területek termelői. A kistérség köz­pontja, Mórahalom a már megalakult gazdaszövetkeze­tével információs kapcsolatot hoz létre a piacot üzemeltető vásárigazgatósággal, ezzel egy későbbi árutőzsde le­hetőségét szeretnék megala­pozni. - Másfél éves ötlet meg­valósítása válik most valóra ­mondta Nógrádi Zoltán pol­gármester. - Tízezres magán­termelői réteg alakult ki az elmúlt években térségünk­ben. Az ő jövőjük szempont­jából is rendkívül fontos, hogy információt kapjanak a keresletről és a kínálatról. A szervezetlenség miatt eddig sokszor egymással is meg kellett küzdeniük a ter­melőknek, miközben a hasz­non nagyját zsebre vágták a kereskedők. Most a piaci vi­szonyokat szeretnénk kicsit mederbe terelni. Géczi József országgyűlési képviselő szerint Szegednek is csipkednie kellene magát, hiszen Szentes nem régiben pályázatot nyert egy zöldség nagybani piac működtetésé­re. Most már az is kérdés, hogy megmarad-e Szeged agrárcentrum szerepe. A nagybani piac körül kialakult politikai csatározások azon­ban ezt a folyamatot nem se­gítették. A képviselő szerint százmilliós károkat okoztak megtévesztett emberek ebben az ügyben. Az állandó följe­lentgetés azonban nem hasz­nált senkinek. S ha már a vá­ros felismerte, hogy érdekei nem érnek véget a körtöltésé­nél, akkor jó lenne mindenki­nek segíteni ezt a folyamatot. R. e. Konferencia a tüdőgyulladás kórokozójáról Segíthet a védőoltás Úgy tűnik, hogy az ász beköszöntével egyre gyakoribbá váló légúti megbetegedések mellett újabb fertőzés veszélyé­vel is számolnunk kell az elkövetkezendő hó­napokban. Miután azok megelőzése elsősorban orvosi segítséggel, illet­ve védőoltásokkal ér­hető el, és mert Csong­rád megyét sem kerülik el a bakteriális kóroko­zók, az ANTSZ megyei intézetében ma délután dr. Budai József pro­fesszor tart ezzel kap­csolatos előadást a régi­óban dolgozó házi- és kórházi orvosoknak. • Konkrétan milyen kérdésekről esik majd szó az előadások során? ­kérdeztük dr. Király Klá­rától, az ANTSZ epide­miológiai osztályának ve­zetőjét. - Csongrád megye lakos­ságának a lehetőségek sze­rinti egészségmegőrzése kö­zös érdekünk. Különösen a nagyobb fertőzések me­gelőzésére kell nagy hang­súlyt helyezni. Ezért néhány nappal ezelőtt a szentesi kór­ház tudományos bizottságá­nak szervezésében már kon­ferencia keretében vitatták meg a szakemberek a hepati­tisz B-vírusfertőzések és a pneumococcus betegségek megelőzésének lehetőségeit. Most pedig az újszegedi in­tézetben dr. Budai pro­fesszor a légúti fertőzések, illetve a tüdőgyulladások bakteriális kórokozói elleni védőoltások nagy témakö­réről tart előadást a kollé­gáknak. • Eszerint a pneumo­coccus veszélyével térsé­günkben is számolni kell? - Lényegében igen, hi­szen Magyarországon a bak­térium okozta tüdőgyulladá­sok, mintegy 40 százalékáért ez a több mint száz éve is­mert kórokozó a felelős. Ám, míg hosszú ideig e kór­képek gyógyításához min­den esetben biztonságos „eszköznek" bizonyult a pe­nicillin, ez ma már nem mondható el. A penicillinnel szemben ellenálló első pneu­mococcus baktériumtörzset 1967-ben tenyésztették ki. Az utóbbi tíz esztendőben pedig világszerte teijed azon típusa, amelyet a gyakran használt antibiotikumokkal nem lehet elpusztítani. Ezt a rezisztenciaváltozást sajnos Európában és az 1980-as évek óta hazánkban is ész­leljük. • A megyénkre vonat­kozó adatok eltérnek a magyarországi átlagtól? - Igen, hiszen ezen meg­változott természetű kóroko­zók előfordulási aránya föld­rajzi régiónként más lehet. A megyei tisztiorvosi szolgálat mikrobiológiai laboratóriu­mának adatai alapján, 1996­ban a pneumococcus törzsek 55 százaléka legalább két, a gyakorlatban használt antibi­otikummal szemben ellenál­ló volt. • Ajánlható-e védőoltás a betegség megelőzésére? - Bár a '70-es évektől, a terápiás kezelések nehézsé­gei miatt ismét előtérbe ke­rült a megelőzés, a preven­ció kérdése, az oltás szüksé­gessége minden esetben egyedi döntést igényel. A védőoltást elsősorban a fertőzés szempontjából ve­szélyeztetteknek, azaz a sú­lyos alapbetegségben szen­vedőknek, illetve az idős embereknek javasoljuk. Tudni kell azt is, hogy a baktériumot tünetmentesen hordozók a kórokozót könnyen átadhatják a kör­nyezetükben élő, előbb emlí­tett személyeknek. Ezt aka­dályozhatják meg a fertőzés megelőzésére szolgáló, ma már nálunk is gyógyszertári forgalomban lévő, a házior­vosok által javasolt oltóa­nyagok. N. Rócx Judit jegyzet Kalasnyikov­albizottság L ehet, hogy a Kalasnyikov már rég kiment a divat­ból, amikor a magyar parlament Kalasnyikov-al­bizottsága még mindig azt fogja majd vizsgálni, hogy hová lettek a géppisztolyok. Illetve a géppisztolyok megvannak, pontosabban meg kell lenniük, hiszen a legújabb magaslati verzió szerint el sem küldték őket Horvátországba. Most a pénz van eltűnve, amelyet az el sem adott géppisztolyokért a horvát partner kifize­tett. A jelentős belpolitikai probléma hat évvel ezelőtt in­dult, amikor az akkori ellenzék - amely most nem a helyzet magaslatán, hanem csak kormányon van - je­lentette az ország közvéleményének, hogy az Antall­kabinet beavatkozik a délszláv háborúba, mert fegy­vert adott el Horvátországnak. Hosszú hónapokon át nyüstölték ezzel az istendadta nép idegeit. Jeszenky Géza külügyminiszter emlékeze­tes kardtáncokat lejtett a parlamentben, teljes erővel bizonygatva, hogy Kalasnyikov-ügy nincs, vagy ha van, az akkor se beavatkozás a délszláv háborúba, mert ezek a géppisztolyok nem háborúzásra, hanem közrendvédelmi feladatok ellátására valók, például forgalomirányításra. íme, a nagy magyar fegyverbotrány, amellyel a vi­lág sok milliárd dolláros korrupciós ügyeihez próbá­lunk felzárkózni: egy rakomány géppisztoly és egymil­lió dollár. Ki tudja, egymillió dollárért hány géppisz­tolyt adnak, de gondolom, akkora mennyiséget, amek­korának a hiánya egy közepes orosz fegyverkereskedő raktárában fel sem tűnik - elmegy az egész kálóba. Az egymillió dollár, az már jobb, az vajon kinél le­het? És hol van a Co-Nexus-féle négymilliárd, a csend beállta után Tocsik doktornő végül is mennyit markolt, kinek a zsebében hasznoltak a bankkonszoli­dációk?... A Kalasnyikov-albizottság azonban azt ígéri, ezúttal meg fogjuk tudni, kinél van a milkó. Persze, csak azok neve jöhet szóba, akik az ügylet gazdasági részét intézték. A politikusok nevét, akik az egészhez a kere­teket megteremtették, homály fogja fedni, ígéri a par­lament embere - talán nem is sejtve, hogy ezzel a dek­larációval a megfelelő gyakorlatot szentesíti. • „Az ügynek nincs politikai vonatkozása' Meghallgatják Teleki Pált is • Budapest (MTI) Az úgynevezett Kalasnyi­kov-bizottság szerdán tartott ülésén úgy döntött, hogy a horvátországi fegyverszállí­tások ügyében meghallgatja Miklós Tibort, a volt Techni­ka Külkereskedelmi Vállalat igazgatóját, Boros András felszámolóbiztost, továbbá az egykori ÁV Rt. két ve­zetőjét, Teleki Pált és Szeke­res Szabolcsot. Póda Jenő (MDF), a Honvédelmi Bizottság albi­zottságának vezetője szerdán az ülést követően arról is tá­jékoztatott: a meghallgatá­sokról egyhangúan döntött a bizottság, miként arról is, hogy nem hallgatja meg az akkori politikai vezetőket. mert az ügynek nincs politi­kai vonatkozása. A bizottság ugyanakkor továbbra is alap­vetően arra kíváncsi, mi lett a sorsa a Horvátország által még 1991-ben megrendelt, de le nem szállított fegyve­rekért kifizetett egymillió dollárnak. Ezért közvetlenül a horvát vezetéshez fordul­nak, hogy van-e ilyen állami követelés, mert ez megter­helhetné a két ország viszo­nyát. Amennyiben magán­cég követeli a pénzt, akkor az nem a bizottság dolga, hi­szen a felszámolás során - a jogszabályoknak megfe­lelően - kielégítik a követe­lést. A bizottság legközelebb kedden tanácskozik. Védelem • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Vé­delmi Bizottság ülésénének résztvevői a hazai és nem­zetközi ár- és belvízvédelmi kérdésekről, a megyei véd­művek állapotáról, a védel­mi felkészülés aktuális kér­déseiről tárgyaltak. Áttekintették - többek között - a tűzvédelem kér­déseit, az állami, az önkor­mányzati és az önkéntes tűzoltóságok működésé­nek feltételeit is. A testület jóváhagyta az október ele­jén sorra kerülő védelmi igazgatási és katasztrófa-el­hárítási gyakorlat program­ját. Szeptember 19-én - Ül­lés határában - a gázkútki­törés elhárításával kapcsola­tos tennivalók kipróbálását célzó, október 4-ére terve­zett gyakorlat előkészülete­it kezdik meg a szakembe­rek.

Next

/
Thumbnails
Contents