Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-17 / 217. szám

IV. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 1997. SZEPT. 17. Kamarai krónika • Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megszaporodott rendezvényei is jelzik, a gazdaságban is végérvényesen beköszöntött az ász. Új tanfolyamok A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közhasznú társaságának szervezésében, hagyományaihoz híven az idén ősszel is indít tanfolyamokat. A vámkezelői szakképesítést nyújtó tanfolyamon kívül mérlegképes könyvelői tanfolyam is indul vállalkozási szakon szeptember végén. A tanfolyam OKI szintú felsőfokú szakmai képesítést ad. A mérlegképes oklevél lehetőséget biztosít vállalkozásoknál könyvvezetési, beszámoló-készítési, értékesítési, döntéselőkészítési, s az ezekhez kapcsolódó szervezési, elemzési, ellenőrzési feladatok ellátására. Az érdeklődők részére díjmentesen részletes tájékoztató füzetet és jelentkezési lapot küldünk. Bővebb információ a 62/321-512-es telefonszámon kapható. A CSMKIK az érdeklődők részére a Munka Törvénykönyve 1997. évi változásairól konzultációval egybekötött előadást szervez szeptember 23-án, 10 órától a Pedagógiai Intézetben. A rendezvény előadója Aranyné dr. Dobler Katalin, a Választott Bíróság megyei tagozatának vezetője. A kamara rendezvényei a CSMKIK regisztrált tagjainak ingyenesek. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás kérhető a 321-512 és a 321-343as telefonszámokon. Román kiállítás A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Román Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében 1997. október 9 és 12. között kerül megrendezésre a romániai Székelyudvarhelyen az őszi napok elnevezésű, vásárral egybekötött nemzetközi kiállítás. Jelentkezés és bővebb információ szeptember 19-ig a Mac-Line Szeged Kft.-nél, a 430-861es telefon- és faxszámon. Raho Expo 1997. szeptember 25-28. között kerül megrendezésre a Raho Expo '97 Nemzetközi Hucul Kiállítás és Vásár Raho városában, Kárpátalján. Megyénk vállalkozóinak viszonylag fehér foltnak számító gazdasági környezet miatt a kamara a megye vállalkozói szférájának kollektív megjelenítését szervezi meg. A rendelkezésre álló korlátozott kiállítási terület miatt csak katalógusokat és prospektusokat helyeznek el a standokon. A 20 százalékban magyar lakosságú Raho város és körzete Kárpátalja egyik jelentős központja, mely elsősorban természeti adottságaival válhat vonzóvá vállalkozóink számára. Aki meg szeretné ismertetni vállalatát az említett régió gazdasági szférájának képviselőivel, a bemutatkozó anyagokat magyar és angol (esetleg orosz vagy ukrán) nyelven a CSMKIK-nak (6701 Szeged, Pf. 524.) legkésőbb szeptember 18-ig küldje meg. > A privatizáció és a kutya farka Ügyeskedők a porondon? Közlekedési vállalatok: Még privatizáció előtti (DM/DV-illusztráció) A hazai privatizáció történetének megírását valamikor 1989-ben lehetne elkezdeni, amikor is a vállalatokról elóször a működőképes egységek váltak le kft. formájában. Mire az állam észbe kapott, már csak a kiürült központok maradtak a kezében. A folyamatnak 1991-ben véget vetettek és ettől kezdve pályázatokat írtak ki a cégek értékesítésére. A magánosításnak hamarosan be kell fejeződnie... Kirilly Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának tagja tartott előadást a privatizáció hazai tapasztalatairól azon a szegedi konferencián, amelyet a múlt hét végén rendeztek a Városházán. Az előadó - aki máig az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium szakembere - magánszemélyként, de az IKIM képviseletében van jelen az igazgatóságban. • Hogyan értékeli a hazánkban lezajlott privatizációs folyamatot? - Közép-Kelet-Európában messze a legjobb eredményeket Magyarország tudja fölmutatni a privatizációban. Sikerült elkerülnünk az úgynevezett kuponos magánosítást, amely tavaly futott zátonyra a cseheknél és a szlovákoknál. Az országba 16 milliárd dollárnyi tőke érkezett tisztán befektetések formájában. • Lehet-e ,jól" privatizálni? - Mégegyszer hangsúlyozom: nem volt ingyenes, kuponos vagyonosztás, tényleges tőkebeáramlás történt, az ÁPV Rt. igyekezett megfelelő áron és törvényesen értékesíteni a vagyont. Persze, ilyenkor mondják azt, hogy a vevők az üzleti értéket alacsonyabban hozták ki, mint amilyen a könyv szerinti érték volt, s hogy mindig akadtak kiskapuk. Egyik ellenvetést sem vitatom: nyilván, ha egy céget darabonként, esetleg gépkocsinként adnak el, többet lehet kapni érte, mint amikor úgy veszi meg valaki, hogy azt nézi, mit tud kihozni belőle. Hogy azzal számol, a gépkocsiparkot majd egyszerre kell lecserélnie. Annak is igazat adok, aki állítja: mindig akadtak, akik közel kerültek a tűzhet. De ha a végeredményt nézzük, azt kell látnunk, hogy Magyarországon a vállalatok tényleges tulajdonosok kezébe kerültek, különösebb vagyonvesztés nélkül. A mérleg: jó szándékú befektetőkkel jó üzleteket lehetett kötni, az ügyeskedőkkel nem. • Azok az emberek, akiket az utcára tettek a magánosítás során, máig sem értenek egyet a történtekkel. - Ma még mindig nem tudjuk, a privatizáció okoztae a munkanélküliséget. Az biztos, hogy az új tulajdonosok új szerkezetet szerettek volna fölépíteni a cégeknél és az is lehet, hogy az első leépítések során több embert küldtek el, mint amennyit kellett volna. Az ÁPV Rt. is fölfigyelt erre a jelenségre és 1995-től a privatizációs szerződések megkötésekor komolyan vette a foglalkoztatási kritériumokat. Szabályozták, hogy 5 év távlatában hány embert lehet elküldeni és mennyit kell foglalkoztatni. Kérdés azonban, be lehete tartani ezeket a szerződéseket. És alkalomadtán hogyan lehetne szankcionálni a tulajdonosokat? Hiszen az államigazgatás, a minisztérium ma már nem irányítja direkt eszközökkel a gazdaságot. • Jól tettük-e, hogy a stratégiai ágazatokat is eladtuk? - A stratégiailag fontos cégeket mindenképpen privatizálni kellett, hisz a nélkülözhetetlen fejlesztésekhez itthon nem állt rendelkezésre tőke, de nem biztos, hogy ebben a tempóban. Ugyanakkor meg talán jobb volt így, hiszen a kutya farkát se lehet darabonként levágni, kevésbé fáj, ha egyszerre tesszük. Azt viszont tudni kell, hogy az energiaszektorban bekövetkezett áremelések nem a magánosítás és a külföldi tőke miatt történtek. Ezek mindenképpen bekövetkeztek volna. 0 A privatizáció még mindig nem fejeződött be. Hogyan tovább? - Értékesíteni kellene az állam kezében lévő kisebbségi portfoliókat. Ez azonban nem olyan egyszerű, hisz kinek adjunk el 17,5 százalékot egy cégből? Akit érdekel az üzlet, tudja, osztalékra nemigen számíthat, beleszólása pedig kevés lenne a cég sorsába. Bevallom, magam is kíváncsi vagyok, hogy fejeződik be ezeknek a cégeknek a magánosítása. Fekete Klára • >1 Financial Times a gazdaságról Szilárd bankok • Budapest (MTI) Négy évvel ezelőtt az öt legnagyobb magyar bank közül három egyes vélemények szerint technikailag fizetésképtelen volt, ma azonban a volt keleti tömbben a magyar bankrendszer a legszilárdabb írta terjedelmes elemzésében a Financial Times. A lap szerint a bankrendszer állapota ma kevésbé akadályozza Magyarország EU-integrációját, mint más térségbeli országok esetében. Ez főleg az 1993-96 között alkalmazott politika eredménye; a bankrendszer konszolidációja, átalakítása és újratőkésítése három milliárd dollárjába került az államnak - írta a Financial Times. Járai Zsigmond, az ABNAmro tulajdonában lévő Magyar Hitel Bank vezetője a lapnak kijelentette: a csehek úgy vélték, megúszhatják mindazon kínt, amely az 1993-94-es magyar bankkonszolidációval járt, „ma már azonban jól látszik a különbség". A folyamatból a magyar bankok rendkívül megerősödve, a külföldi befektetők számára sokkal vonzóbban kerültek ki. A csehekkel, és bizonyos mértékben a lengyelekkel is ellentétben a Horn-kormány tevékenyen csábítgatta is a külső befektetőket, hogy többségi hányadot vásároljanak az ország vezető pénzügyi intézményeiben - írta a mértékadó londoni üzleti napilap. A Financial Times szerint a Postabank az egyetlen olyan nagy pénzintézet, amelynek „hitelportfoliója és vezetése a cseh bankokhoz hasonlóan változatlan maradt. Tulajdonviszonyai, jóllehet részben nemzetköziek, igen szétaprózottak, így Princz Gábor nem túl bölcs befektetések egész sorát hajthatta végre, elsősorban az ingatlan- és a sajtópiacon." • Egyszerűsödik a tőzsde? További növekedés • Budapest (MTI) A tőzsdén lévő társaságok jó helyzete, továbbá hat-nyolc új értékpapír év végéig várható bevezetése miatt a forgalom további dinamikus bővülésében bízik a tőzsde - mondta Schalkhammer Erika, a Budapesti Értéktőzsde megbízott ügyvezető igazgatója a hét végén. Beszámolt arról is, hogy a Tőzsdetanács legutóbbi döntései alapján novembertől változások várhatók a határidős piac árjegyzői rendszerében. A határidős piacon az árjegyzőket a jövőben nem pályázat útján, hanem aukción választják ki. A jelentkezőknek ajánlatot kell tenniük arra a kontraktus-mennyiségre, amelyre folyamatosan vételi és eladási árat jegyeznek, illetve a kettő közötti ársávra. Az első ilyen aukció október végén lesz, és az új árjegyzők megbízása novembertől szól. Fontos szabályzati változás, hogy a határidős kereskedés nyitó- és zárószakaszában az árjegyző nem ismerheti meg az ajánlattevők kilétét csak az adott kereskedési szakasz lezárása után. A tőzsde új kereskedési rendszere lehetővé teszi majd az angol tőzsdei gyakorlatban használatos úgynevezett „markét makerek" működését. A határidős BUX kereskedésében szeretnék majd elsőként bevezetni ezt a rendszert. Az új számítógépes kereskedési rendszer megvásárlásáról szóló tárgyalások a végső szakaszba jutottak, a szerződés aláírása heteken belül várható. A bevezetési szabályok egyszerűsítésére is törekszik a tőzsde - hangzott el a tájékoztatón. Új elemként jelenik meg a szabályzatban a külföldi kibocsátású, kockázati tőketársaságok bevezetése. • Nexon Bróker az árutőzsdéről Zuhanó jegyzések A Budapesti Árutőzsde gabonapiacának elmúlt hetét a tőzsdén forgalmazott termények jegyzéseinek gyengülése tartotta izgalomba. A malmi búza piacát tekintve mindegyik tőzsdenapon az eladói akaratnak engedelmeskedtek az árfolyamok, és napról napra limitekkel, vagy ahhoz közeli mértékben gyengültek. Sajnos, nem akadtak kitartó és nagy mennyiséget megvásárolni kívánó megbízások, köszönhető ez a malomipar, illetve a kereskedők távolmaradásának. Hiszen a malomipar számára már megfizethetetlennek tűnő tőzsdei minőségű búzák helyett inkább választják és vásárolják a gyengébb paraméterekkel rendelkező, de megfizethető búzákat. A külkereskedelmi forgalmat tekintve viszont nincs piaca a Magyar Szabvány követelményeinek megfelelő malmi búzára, hiszen a külpiacnak megfelel a nálunk Euro-búzaként emlegetett olcsóbb minőség is, így a vásárlói oldal egyelőre távolmaradt a tőzsdei piactól. Ennek köszönhetően a malmi búza árfolyama közel 2 000 forintot gyengült a héten. A legközelebbi, októberi határidő jegyzése ennek megfelelően 25 600 forinton, a decemberi 27 040 forinton zárta az elmúlt hetet. A takarmánykukorica piacán az elmúlt héten folytatódott az árak lemorzsolódása, hiszen a kiváló terméseredménynek köszönhetően kínálati piac alakult ki a parketten. Jelentősnek mondható a napi közel 7 000 tonnás kukoricaforgalom, de a vásárlókon mindennap felülkerekedtek a többségben lévő eladók, és egyértelműen uralták a piacot. A piac élénkülése várható a közeljövőben kiadásra kerülő export-feltételektől, amelyek majd meghatározzák a továbbiakban az egyébként a világpiachoz képest 10-15 százalékkal alulértékelt kukoricajegyzések alakulását. Az októberi lejárat jegyzése a pénteki tőzsdenapon 16 000 forinton, a novemberi 16 530 és a decemberi 16 630 forinton fejezte be. A BÁT által kiadott napi fixing Ft/t: takarmánykukorica 17 870, étkezési búza 25 800. Kovács Imro • Kezdődik a betakarítás Kabai répaszezon • Kaba (MTI) A cukorrépa szállításban résztvevő tehergépkocsik hagyományos őszi szemléjét a hét elején tartották meg a Kabai Cukorgyár Rt. telephelyén. A gyár műszaki szakemberei, valamint a Hajdú-Bihar megyei Közlekedési Felügyelet és három megye Hajdú mellett Békés és JászNagykun-Szolnok - közlekedésrendészete együttesen vizsgáztatták le öt nagy beszállító cég csaknem másfélszáz gépjárművét. Természetesen valamennyi tehergépkocsi rendelkezik műszaki vizsgával, a cukorgyártól kapott és a járműre kitehető matrica a hét elejétől azt jelzi: a répaszállítás során fokozott igénybevételnek kitett járművek műszaki szempontból biztonságosan vesznek részt a forgalomban, megfeleltek a speciális ellenőrzés feltételeinek. A Kabai Cukorgyárban egyébként - mint azt Madarász László szóvivő az MTI tudósítójának elmondta - a tervek szerint szeptember 18án kezdődik a cukorrépa-feldolgozási kampány. A gyár az idén 12 és félezer haktáron termeltet répát; hatszázezer tonna répából több mint 66 ezer tonna cukrot állítanak elő a mintegy száznapos feldolgozási kampány során. Az elmúlt hónapok csapadékos időjárása miatt jó termésre számítanak cukorrépából az idén a szakemberek. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban angol font 311,66 ausztrál dollár 140,78 belga frank (100) 53237 cseh korona 5,81 dán korona 28,85 finn márka 36,84 francia frank 32,66 holland forint 97,51 japán yen (100) 161,57 kanadai dollár 139.79 lengyel zloty 56,59 német márka 109,81 norvég korona 26,68 olasz líra (1000) 112,42 osztrák schilling 15,61 portugál escudo (100) 108,04 spanyol peseta (100) 130,18 svájci frank 132,94 svéd korona 25,45 szlovák korona 5,70 USA dollár 194,63 ECU 21530 J Az 1%-OT SZERKESZTETTE: RAFAI GÁBOR