Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-17 / 217. szám

6 UNIVERSITAS SZERDA, 1997. SZEPT. 17. Elmarad az egészségnap • DM-információ Elmarad a mai Szegedi Universitas Egészségnap, amelyet a Szegedi Egészség­ügyi Felsőoktatási Hallgatói Egyesület szervezett volna. Babai László, a Szent-Györ­gyi Albert Orvostudományi Egyetem Hallgatói Önkor­mányzatának elnöke szerint a rendezvény finanszírozása biztosított volt, ugyanakkor részvételével egyetlen gyógyszergyár sem támogat­ta az egészségnapot. A ren­dezők nem számíthattak a cégek megjelenésére, ezért a SZOTE rektorával egyeztet­ve ügy döntöttek, nem tart­ják meg az egészségnapot. Csanády­emlékülés • DM-információ Csanády Miklós pro­fesszor ttz éves tanszékve­zetői tevékenysége és hatvan éves születésnapja alkalmá­ból tudományos ülést rendez a II. számú belgyógyászati klinika. Az ülés szeptember 19-én 15 órakor lesz a SZO­TE Oktatási Épületében. A rendezvényen a szegedi or­vosegyetem munkatársai tar­tanak tudományos előadáso­kat. Az ünnepi alkalomra jubi­leumi kiadványt jelentetett meg a belklinika. Ebben az intézmény történetét ismer­tetik a kezdetektói 1987-ig, bemutatják a jelenlegi okta­tói kart és a régi munkatársa­kat, a gyógyító-betegellátó tevékenységet, az oktatást, a klinikán folyó tudományos munkát és az utóbbi tíz év­ben született értekezéseket. Legközelebbi Universitas oldalunkon portrét olvashat­nak a professzorról. JATE-külügy a Royalban • DM-információ Egyetemisták és a külügy címmel beszélgetóestet tar­tanak szeptember 19-én 18 órakor a Royal Szálló külön­termében. A vendégek, Döb­rönte Katalin a JATE Hall­gatói Külügyi Bizottságának elnöke. Huszár Julianna, a bizottság tagja és dr. Almási Tibor hallgatói és külügyi rektorhelyettes értékelik a tavasszal tíz ország részvéte­lével megrendezett Közép­Kelet-Európái találkozó ta­pasztalatait, tájékoztatást ad­nak a külföldi ösztöndíjle­hetőségekről és a Külügyi Bizottság tevékenységéről. A bizottság külföldi egye­temekkel alakít ki testvér­kapcsolatokat, amelyek ré­vén csereprogramokat bo­nyolíthatnak le magyar és külföldi diákok részvételé­vel. Eddig a göttingeni és a krakkói egyetemmel működ­tek együtt ilyen programok­ban, a jövőben várhatóan a hollandokkal és a bolgárok­kal veszik fel a kapcsolatot. A JATE hallgatói két külföl­di csereprogramban vehet­nek részt. A CEEPUS tíz eu­rópai ország lanulmányi, a most először meghirdetett ERASMUS pedig az Euró­pai Unió tudományos csere­programja, amelynek kereté­ben fél vagy egy évet tölt­hetnek a hallgatók külföldi intézményekben. Ott ösztön­díjat is kapnak, nekik csak az útiköltséget kell fizetniük. A Külügyi Bizottság ez évtől nyári munkalehetősé­geket is ajánl a jatésoknak külföldön. • Közgazdászképzés, ezer hallgatóval Jövőre karrá alakulhat Százhúszan iratkoznak be a szegedi közgázra. (Fotó: Karnok Csaba) A tervek szerint a két év múlva létrejövő sze­gedi universitasba a tu­dományegyetem négy karral lép majd be. A há­rom jelenlegi kar mellett formálódik a negyedik, a közgazdasági. A négy éve indult nappali alap­képzés mára több leve­lező, posztgraduális és távoktatásos formával bővült, és ha jövöre dip­lomát kap az első végzős évfolyam, nincs akadálya az akkreditáci­ónak. A József Attila Tudomá­nyegyetem Közgazdasági Tanszékcsoportja - amely önálló karrá alalkulásáig az ÁJTK része - 1996 januárjá­ban költözött az egyetemnek átadott Honvéd téri épületbe. A tantermeket és irodákat két ütemben alakították ki; az építkezés költségei elérték a 35 millió forintot. A kialakí­tott terület berendezése 14,5 millióba került. Ennek egy részét az egyetem központi költségvetéséből, a többit FEFA-pályázatból fedezték. Az épületben három tanter­met, több tanári szobát, egy tárgyalót és egy hallgatói iro­dát alakítottak ki. Számítanak arra, hogy a várossal történő telekcserében az épület többi részét is megkapja az egye­tem, így a karrá alakuló köz­gazdászképzés végleges ott­hona lehet a Honvéd tér. A szegedi közgazdászoktatás a jogi kar berkein belül 1993­ban indult posztgraduális, vagyis másoddiplomás kép­zéssel, általános közgazdász és egészségügyi szakirányú oktatással. A nappali tagoza­tos alapképzés 1994-ben kezdődött. Azóta megszer­veződtek azok a tanszékek, amelyek szükségesek és ele­gendők a karrá alakuláshoz. Az elméleti közgazdaságtan, a pénzügytan, a marketing­menedzsment, a számvitel, a világgazdasági és európai in­tegrációs, a regionális és al­kalmazott gazdaságtan, vala­mint a gazdaságpszichológia tanszék mellett nem tervezik új egységek létrehozását, hi­szen a jelenlegi struktúra pontosan megfelel más köz­gazdasági karok tanszéki felosztásának. A tudománye­gyetem három karának meg­léte és a szegedi felsőoktatási integráció formálódása abba a szerencsés helyzetbe hozta a szegedi közgazdászképzést, hogy több olyan tanszéket ­például a statisztikát vagy a gazdaságföldrajzot - „készen kaptak", amelyeket az önálló közgazdasági egyetemeknek és főiskoláknak maguknak kellett felállítaniuk. Az okta­tásba kezdettől fogva bekap­csolódtak a tanárképző és az élelmiszeripari főiskola taná­rai is. A tanszékcsoport sze­mélyi állománya is folyama­tosan gyarapodik. Jelenleg 27 egyetemi állású oktatójuk van, de a más karokról, intéz­ményekből és a gazdasági szférából meghívott előadók­kal együtt hetven fölött van a tanárok száma. A nappali ta­gozaton évfolyamonként hozzávetőleg 110 hallgató van, a posztgraduális képzé­sekben jelenleg résztvevők száma körülbelül ötszáz. Idén első helyen 306-an, összesen pedig 829-en jelölték meg je­lentkezési lapjukon a szegedi közgazdászképzést. Állami­lag finanszírozott hallgató­ként 110-et, az önköltséges képzésre 10 jelentkezőt vet­tek fel. Az oktatási paletta je­lentősen színesedett a szege­di képzés öt éve alatt. Idén szeptembertől elindul a tá­voktatási forma hároméves, főiskolai közgazdasági diplo­mát nyújtó alapképzés for­májában. Februárban csatla­kozik ehhez a távoktatásos posztgraduális képzés, mely közgazdász diplomával ren­delkezőknek kfnál egyéves, európai menedzsment szak­irányú tanfolyamot. Az akk­reditációs eljárástól függően vagy februárban, vagy jövő szeptembertől kezdődik a két éves post-secondary oktatás, amelynek keretében kis- és középvállalkozói menedzser­képzést terveznek, különféle (marketing, pénzügyi, gazda­sági informatikai és idegen­forgalmi) specializációkkal. E képzés anyagi alapját az adhatja, hogy a cégek a szak­képzési támogatásból finan­szírozhatják munkatársaik ta­nulmányait. A szakirányú továbbképzés eddig közgaz­dász másoddiplomás oktatás formájában működött, most csatlakozik ehhez a humán­erőforrás-menedzsment és a területfejlesztési specializá­ció. Ezek a két éves tanfolya­mok februárban indulnak majd diplomával rendelkezők számára. Elindult a francia­magyar menedzserképzés másoddiplomás oktatás for­májában, melynek végén a hallgatók egy magyar és egy francia (a lyoni egyetem által kibocsátott) oklevelet kap­nak. A résztvevők az elméleti anyagot Szegeden és a részt­vevő társintézményekben - a Janus Pannonius Tudomá­nyegyetemen, valamint a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen sajátítják el, majd szakmai gyakorlaton vesznek részt Franciaországban. Ez utóbbi költségeit a francia állam fe­dezi. A megfelelő személyi és tárgyi feltételek, a gazdag képzési kínálat alapján felté­telezhető, hogy a tanszékcso­port a JATE integrációra fel­készítő elő-akkreditációja so­rán önálló karrá alakul. így már jövő szeptembertói négykarúvá válna a szegedi tudományegyetem. Keczer Gabriella • Ötezer tanfolyamot kínálnak Kötelező lesz a szakvizsga is Ötezer lehetőséget kí­nálnak a továbbképzés­ben résztvenni szándé­kozó tanároknak a felsőoktatási intézmé­nyek és a pedagógiai in­tézetek. E kínálatot egy kilenc fős akkreditációs bizottság minősíti majd. Az első változatban nem­rég elkészült kormány­rendelet a továbbképzés mellett intézkedik a kö­telező szakvizsgáról is. Elkészült a tanártovább­képzésről szóló törvény kor­mányrendeletének első válto­zata. A jogszabály-tervezetet Sári Lajos, a minisztérium munkatársa ismertette hétfőn a tanártovábbképzésről rende­zett szakmai fórum részt­vevőivel az újszegedi Ren­dezvényházban. Mint mondta, az előterjesztés a továbbkép­zés mellett a kötelező szak­vizsga intézményéről is ren­delkezik majd. Az oktatási in­tézmények az idén 3,4 milli­árd forintot kaptak a szeptem­bertől bevezetett, hétévenkén­ti, kötelező tanártovábbképzés költségeinek fedezésére. A kötelezően elköltendő össze­geket normatív alapon osztot­ták el az óvodák, általános és középiskolák között. Az idei elosztásnál az iskolák norma­tívája jóval magasabb, tekin­tettel arra, hogy a Nemzeti Alaptanterv bevezetése to­vábbképző tanfolyamok egész sorát teszi szükségessé az is­kolai pedagógusok körében. Jövőre a minisztérium az óvo­dák javára kíván változtatni a normatívákon. A rendelet sze­rint az iskoláknak a rendelke­zésre álló összegek ismereté­ben továbbképzési terveket kell készíteniük, hiszen egy­egy tanévben - a hétévenkénti tanfolyami kötelezettségből adódóan - a tanárok 17 száza­léka van érintve a továbbkép­zésben. A rendelet előírja a köte­lező tanári szakvizsgát is. Bi­zonyos feladatok ellátásához hamarosan, a jogszabály élet­be lépése után, felmenő rend­szerben a diploma megszer­zése után tíz évvel minden pedagógusnak szakvizsgát kell tennie. A rendelet ki­mondja, hogy szakvizsga csak felsőoktatási intézmény­ben szerezhető. A vizsga­anyag fele „standard", másik felét a képző intézmények maguk alakítják ki. A törvé­nyi előírás szerint a szakvizs­ga letétele után a pedagógu­sokat felsőbb bérkategóriába kell sorolni. Ez felveti annak a lehetőségét, hogy olyan pe­dagógusok is szakvizsgára jelentkeznek majd, akiknek a tanfolyam nem lenne köte­lező. Á jogszabály kimondja, hogy a kötelező szakvizsgá­zók felvételi nélkül vehetnek részt a képzésben, az önkén­teseknek viszont vizsgázniuk kell. Jelenleg ötezer tovább­képzési program szerepel a felsőoktatási intézmények és pedagógiai intézetek kínála­tában. A cél az, hogy csak a színvonalas ajánlatok marad­janak meg a piacon. Ezért ki­lenc fős akkreditációs bizott­ságot hoznak létre, amely minősíti a megajánlott prog­ramokat. A minősítés kettős rendszerű lesz; egyrészt az intézményt, másrészt a prog­ramot akkreditálják. A to­vábbképzés képzés ideje leg­alább 120 óra, és egy-egy akkreditált program nem le­het rövidebb 30 óránál. K. G. • Felkészítés felvételire Akik nulláról kezdik A szegedi felsőoktatá­si intézmények idén is meghirdették nulladik évfolyamaikat a közép­iskolásoknak, illetve azoknak, akik most nem jutottak be a főis­kolákra és egyetemek­re. Ök térítés ellenében részt vehetnek olyan képzéseken, amelyeken magas szinten készítik fel a diákokat a felvételi vizsgára. Nem kell minden re­ményt feladnia annak a kö­zépiskolásnak, akit egyik szegedi felsőoktatási intéz­ménybe sem vettek fel. Térí­tés ellenében ugyanis olyan nulladik vagy felkészítő év­folyamra járhat, amelynek megfelelő eredménnyel tör­ténő elvégzésével felvételi kedvezményt szerezhet, vagy akár felvételi nélkül kezdheti meg tanulmányait az első évfolyamon. A prog­ramok célja az, hogy a felsőoktatásból kimaradtak magas szintű, az egyetemi, főiskolai követelményekhez közelítő felkészítést kö­vetően a lehető legjobb esé­lyekkel indulhassanak az újabb felvételi vizsgán. Az intézményekben általában az érettségi előtt álló közép­iskolások is részt vehetnek a nulladik évfolyamos képzés­ben. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen három éve folyik felvételire előkészítő oktatás, amelyre ebben a tanévben mintegy kétszázan jelentkeztek. A résztvevők az elméleti és gyakorlati képzés során bio­lógiát, fizikát, kémiát, angol nyelvet, informatikát tanul­nak, s ha akarják, a latint is választhatják. A diákoknak magas szintű követelmé­nyeknek kell megfelelniük: havonta a megtanult anyag­ból, az első és a második szemeszter végén pedig a felvételi tárgyakból dolgo­zatot írnak. A felkészítő év­folyamról az Általános Or­vosi és a Gyógyszerésztudo­mányi Karon a felvételi ke­retszám legfeljebb tíz száza­lékának, a Fogorvosi Karon öt százalékának megfelelő hallgató kezdheti meg tanul­mányait felvételi vizsga nél­kül. Tavaly huszonhármán jutottak be mentességgel. A képzés 100 ezer forintba ke­rül, és a felvételi felkészíté­sen túl informatika tárgyból letett sikeres vizsga esetén államilag elismert alapfokú számítógépkezelői oklevelet is nyújt. A térítéses képzés mellett október 5-től szom­batonként ingyenes felvételi előkészítő tanfolyamon is részt vehetnek az érdek­lődők. A József Attila Tudomá­nyegyetem Bölcsészettudo­mányi Karán kétféle nulla­dik évfolyam indul. Az egyikre azok iratkozhatnak be, akik sikertelenül felvéte­liztek, ám a felvételi szint­hez közeli eredményt értek el, és tanulmányaikat a böl­csészkaron kívánják folytat­ni. Nekik történelem, ma­gyar, angol, francia, filozó­fia, latin, német, olasz, orosz, spanyol és szocioló­gia szakon indítanak nulla­dik évfolyamos képzést. A másik, felkészítő évfolya­mon pedig érettségivel ren­delkező, vagy érettségi előtt álló középiskolások vehet­nek részt, akik ugyancsak az előbbi tárgyakat tanulhatják a szociológia kivételével. A pénteken és szombaton tar­tandó foglalkozások október első hetében kezdődnek és 1998 április végén fe­jeződnek be. A felkészítő évfolyam térítési díja sze­meszterenként 40 ezer fo­rint. A képzésben részt vevők három alkalommal a felvételi vizsga színvonalá­val megegyező versenyvizs­gán adnak számot tudásuk­ról. Azok, akik a háromból két vizsgán legalább 80 szá­zalékos teljesítményt nyújta­nak, felvételi nélkül kerül­nek be a bölcsészkarra, a 70-79 százalékos eredményt elérők pedig három többlet­pontot kapnak a felvételin. A mentességgel bejutók szá­ma nem haladhatja meg a felvételi keretszám húsz szá­zalékát. A felkészítő évfo­lyamra szeptember 25-ig még lehet jelentkezni. A Természettudományi Kar biológia, fizika, föld­rajz, kémia és matematika tárgyakból szervez előké­szítő évfolyamot, amelynek költsége 70 ezer forint két tantárgy, 40 ezer forint egy tantárgy esetén. A hétvégi foglalkozások elméleti képzésből és fel­adatmegoldásból, problé­mák megbeszéléséből áll­nak. A hallgatók minden fel­vett tárgyból háromszor írásbeli vizsgát tesznek. Mentesülnek a felvételi alól azok, akik a vizsgákat leg­alább 80 százalékos szinten teljesítették. A Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola magyar, tör­ténelem, testnevelés, föld­rajz és matematika tárgyak­ból indít felkészítő képzést félévenként 25 ezer forint ellenében. A program leve­lező rendszerben folyik, a hallgatók az otthoni felkész­ülést segítő anyagokat kap­nak, a tanfolyam során pe­dig teszteket töltenek ki. Aki ezeken 70 százalékos ered­ményt ér el, a felvételin az adott tárgyból maximális pontszámot kap. Rajzból és kerámiából is indul hasonló képzés, amely azonban nem tartozik az előkészítő nulla­dik évfolyamhoz. Rajzból lehet ugyan felvételi ked­vezményt szerezni, a kerá­mia viszont csupán amolyan hobbitanfolyamként műkö­dik. Az élelmiszeripari főisko­lán, s ezen kívül az ország hat agrárfelsőoktatási intéz­ményében a Tehetségért Mozgalom Agrárfelsőokta­tási Szervezete hirdet meg nulladik évfolyamos kép­zést. Az oktatás biológia-ké­mia, biológia-matematika, matematika-fizika és bioló­gia-fizika tantárgypárosítá­sokban folyik. A felkészítés szeptembertől májusig tart, havonta két-két hetes inten­zív oktatással. A hallgatók­nak a választott tantárgyak mellett kommunikációs és számítógépkezelői ismerete­ket is tanítanak, továbbá kö­zépszintű nyelvvizsgára va­ló felkészítést biztosítanak. A résztvevőknek a képzés idejére 65 ezer forint hozzá­járulást kell fizetniük, to­vábbi 30 ezret a számítógé­pes, 15 ezret a nyelvoktatá­sért. A tanév során letett két rész- és egy záróvizsgán el­ért eredményt 31 felsőokta­tási intézmény fogadja el, és számítja be a felvételi alkal­mával. Hegedűs Szabolcs

Next

/
Thumbnails
Contents