Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-15 / 215. szám

HÉTFŐ, 1997. SZEPT. 15. INTERJÚ 7 • A PTíííf-mm'cüóly! STIHL motorfűrészek: csúcstechnika bármilyen mennyiségű fához. AKCIÓS MOTORFŰRÉSZ ARAK Típus Lemez Régi ár Uj ár 017 30 cm 48.495 41.358 021 30 cm 52.362 47.362 023 30 cm 54.873 49.873 023C 30 cm 57.148 52.148 025 30 cm 66.155 61.355 019T 30 cm 55.358 50.335 029 37 cm 76.814 67.910 039 37 cm 90.186 82.314 026 37 cm 87.415 83.673 036 37 cm 103.736 93.714 044 40 cm 113.340 105.987 046 45 cm 121.968 112.784 064 50 cm 141.451 128.301 066 50 cm 136.846 131.451 088 63 cm 190.500 180.924 E140 30 cm 35.718 32.821 E160 30 cm 39.111 35.111 E180C 30 cm 41.738 38.738 E 20 40 cm 67.615 62.808 Áraink az Áfa-t nem tartalmazzák! • V »V , • * . triM ai^í^^í-tóíi&ttó fpgi STIHL 'mm. m . + Garantált szerviz és alkatrészellátás. 6600 Szentes, Mátyás kir. u. 33., Műszaki Bolt, Tel: 63/312-763 • 6724 Szeged, Pozsonyi Ignác u. 12., Stihl Márkabolt, Tel: 62/325-706 • 6771 Szeged, Dorozsmai u., Mészáros József • f6800 Hódmezővásárhely, Szántó K. J. u. 34., Lénárt Szerszámkeresk., Tel: 62/345-653 • 6900 Makó, Aradi u. 99., Nagy István urnám A virágzó középkori kultúra megsemmisült, s a törökkor évtizedeiben itt nem volt semmi... A modern történelem az Alföldön a Tisza szabályozásával kezdődött, míg a Dunántúlon a római kortól folyamatos lehetett a fejlődés; vagyis nincs mit csodálkozni azon, hogy az ország nyugati fele fejlettebb mint a keleti - mondja dr. Blazovich László, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója, egyetemi tanár, aki augusztus 20án Göncz Árpádtól vehette át a levéltárosok legnagyobb kitüntetését, a Pauler Gyula-díjat. Általában keveset tudunk a levéltárakról, még kevesebbet a levéltárosokról; kivéve Blazovich Lászlót, aki a város minden kulturális eseményén ott van és a neve számos kiadvány és tanulmány szerzőjeként vagy szerkesztőjeként is közismert Szegeden. Egy híján két évtizede levéltárigazgató, 1989 óta pedig tanít a József Attila Tudományegyetem Jogtörténeti Tanszékén. 9 Megmondaná, mikor pihen? - Pihenek? Most, hogy így mondja... Az utóbbi időben vasárnaponként már tényleg pihenek. Fiatalabb koromban erre egyáltalán nem volt szükségem. De miért kérdezi? • Mert mindig mindenütt látom. - Egy-egy város levéltárosai általában benne élnek a helyi kulturális életben. Hiszen a helység történetével foglalkoznak! Nemcsak kutatnak, hanem természetes módon ismeretterjesztők is, hiszen mi más értelme lenne hogy - bár 1957 óta engem minden ide köt - nagyon jól érzem magamat, ha hazamegyek Kőszegre. Kevesen tudják, hogy a 17. században horvátokat telepítettek Burgenlandba, sőt a Szigetköz egy keskeny sávjába. A Kőszegtől pár kilométerre lévő Frankenauban telepedtek le apai eleim. Valahányszor Grazba megyek, mindig élvezem, hogy ugyanazt a tájnyelvet beszélik, mint amit gyerekkoromban Kőszegen hallottam... 9 Nem fordult meg a fejében, hogy vissza kellene menni a gazdagabb Dunántúlra? - Kétségtelenül fejlettebb az a vidék. Miközben itt a törökkorban megszűnt az élet, 150 évig nem volt „semmi", Sopronban fcaut Márk a gyenge bortermésre panaszkodott... Gondolja el ezt a távolságot: itt csönd, pusztulás és halál - ott meg a bortermés a gond. Ezt a különbséget nem lehet csak úgy átugrani! Tudni kell, hogy az óföldeáki leletek között gyönyörű nemesi ruhák, díszes csatok sorakoznak, vagyis virágzó középkori kultúra semmisült meg az Alföldön. A modern történelem itt a Tisza-szabályozással kezdődhetett, miközben Nyugat-Magyarországon a rómaiak óta folyamatos lehetett a fejlődés. Csak Szegednek volt szerencséje: Klebelsberg Kúnó nélkül ugyanolyan mezőváros lenne ma is, mint a többiek itt a környéken. Hála az ő modern eszközöket használó konzervatív politikájának ma én is itt taníthatok a város egyetemén, amit nem tehetnék meg a fejlett NyugatDunántűi városaiban... Sulyak Erzsébet • Levéltárosok közt egyetemi tanár „A modern történelem az Alföldön a Tisza szabályozásával kezdődött" a helytörténet-kutatásnak, mint az, hogy az emberek megismerjék a saját múltjukat, gyökereiket, tudják, honnan jöttek, mert enélkül nehéz lenne azt tudniuk, hogy merre tartanak. A levéltáros munkájának fontos eleme a kapcsolattartás is: az iratok nem jönnek be maguktól! 9 Tényleg: hogyan kerülnek ide az iratok? - A levéltár tulajdonképpen az iratképző szervek, a hivatalok „toldaléka", hiszen a hivatalokban keletkezett iratok gyűjtése, raktározása, feldolgozása a dolga. Azelőtt valamennyi úgynevezett közokirat ide került; az új, 1995. évi 66. levéltári törvény rendelkezik az iratkezelés szabályairól és a gyűjtőkört is meghatározza. Minden hivatalban irattári terv szerint őrzik és selejtezik az iratokat és az is pontosan elő van írva, melyek azok, amelyeknek a levéltárban lesz a helyük - az új törvény szerint 30 év után. Az új törvény óta már nem minden iratképző helyről kerülnek ide az iratok, csak az állami, önkormányzati szervezetektől és intézményektől. 9 Mi történik, ha olyan iratok vannak a birtokomban, amelyekről azt gondolom, hogy fontosak lesznek az utókornak, ezért fölajánlom a levéltárnak? - Lehet. De az őrzés pénzbe kerül a jogi személyek részére, a természetes személyek részére nem. Engem már minden ide köt." (Fotó: Karnok Csaba) 9 A levéltárosok általában történészek? - Az iratoknak háromféle értékük van: a jogbiztosító, a közigazgatási és a történeti érték. Következésképpen a jogászok értenének a kezelésükhöz, akik jól ismerik a kormányzat- és intézménytörténetet, ám olyan csekély összegért, amit a levéltárakban fizetnek, nem jönnek ide dolgozni. így a levéltárakban bölcsész végzettségűek dolgoznak, akik történelem szakot végeztek. Van levéltár szak is a pesti ti[domány-egyetemen, de az ott végzetteket általában fölszippantják a tudományos intézetek, ahol nagy érték, ha valaki ért az oklevélolvasáshoz, az irattörténethez. Egyébként Szegeden is tervezzük levéltár szak indítását. 9 Ön történész, levéltárigazgató, egyetemi oktató; helyes a sorrend? - Szerencsére mindegyiket szeretem, de a kutatás a szenvedélyem, a hobbim. Bizonyos szabadságot jelent, nagyobb mozgásteret enged, hogy mindegyik foglalkozásomban kilógok egy kicsit a sorból: a levéltárosok között egyetemi tanár, az egyetemi emberek között levéltáros lehetek... 9 A levéltár három kiadványsorozatot gondozEzek közül a Dél-alföldi évszázadok címűnek az első kötete arról volt híres, hogy vitték az emberek, mint a cukrot, ami történettudományi munkák esetén nem éppen mindennapos. A címe: A Körös-Tisza-Maros-köz településrendje. - Örültem neki, sőt, bevallom, máig büszke vagyok rá, hogy ebben a tárgyban ilyen népszerű lehetett ez a könyv és tényleg pillanatok alatt elfogyott. A kandidátusi dolgozatom témája volt ennek a vidéknek a középkori településtörténete, a folytatás pedig tavaly jelent meg: ugyanennek a tájnak valamennyi települése szerepel az új kötetben, lexikonszerűen, s a szócikkekben a történeti részt a régészet és a nyelvészet új eredményei egészítik ki. 9 Nem valószínű, hogy van Magyarországon még egy földrajzi táj, amelynek a középkori története ilyen mélységben lenne föltárva; különös, hogy ennek a „keleti történetnek" a földolgozása éppen egy Nyugat-Dunántúlról elszármazott kutató nevéhez fűződik. - Nem hiszem, hogy jelentősége lenne egy ilyen kis országban, hogy ki melyik tájáról indult. De kétségtelen,