Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-15 / 215. szám

HÉTFŐ, 1997. SZEPT. 15. BELFÖLD 3 5 röviden Új AMP-részleg • Esztergom (MTI) Elkészült a multinacionális AMP cég esztergomi gyárának új, harmadik részlege. Az AMP Hungary Kft. 1993 őszén 3 ezer négyzetméteres csarnokban kezdett termelni, 180 főnyi munkásgárdával. Mivel termékei különféle elektronikus kapcsolóegységek és kábelek iránt nagy a kereslet az autóiparban, a háztartási gépeket, számítógépeket és kommunikációs eszközöket gyártó cégek körében, ezért 1996 februárjában 5 ezer négyzetméteres bővítéssel tovább fejlesztette a gyárat, amely most ugyanekkora területtel egészült ki. Jelenleg már 550-en dolgoznak a kft.-ben, s az éy végére ez a szám további kétszáz-háromszázzal nő. Az AMP eddig több mint kétmilliárd forintot ruházott be Esztergomban, s jelenleg a Suzuki-autógyár után az új esztergomi ipari park második legnagyobb munkáltatója. Eurorégió alapítvány • Szarvas (MTI) A gazdasági együttműködésben érdekelt magyar és román üzleti csoportok a szerveződő Alföld Főiskola Európa Intézetének és Információs Központjának támogatására létrehozzák a Magyar-Román Eurorégió Alapítványt, amely kezdetben a határmenti s leginkább egymásra utalt Arad és Békés megye összehangolt, közös fejlesztésére törekszik majd, utóbb viszont kiterjeszti tevékenységét az országhatár mentén valamennyi magyarországi és romániai megyére. Erről Köteles Lajos, a szarvasi óvóképző főiskola főigazgatója, a három viharsarki főiskola egyesítését előkészítő bizottság vezetője tájékoztatta az MTI-t. Metész-levél • Soltvadkert (MTI) A szüreti dömping küszöbén a szőlő- és borértékesítés gondjai kapcsán két minisztérium - a fölművelésügyi és a pénzügyi tárca - vezetőihez írt levelet a Mezőgazdasági Termelők Ertlekvédelmi Szövetsége. Zsikla Győző, az érdekképviselet országos szóvivője elmondta, hogy az alföldi borvidéken, de feltehetően máshol is a jó minőségű borokból eladhatatlan készletek halmozódtak fel. Ennek következtében a kialakult szőlőárak sok esetben még a termelői önköltségeket sem fedezik. Arra is felhívják a figyelmet, hogy azokban a bortermelő országokban, ahol szakmailag megfelelő színvonalú vezetők irányítják a szakminisztériumokat, ilyen esetben már a szüret megkezdése előtt a felesleges készleteket állami támogatással lepárolják. Várfalépítölc • Csókakő (MTI) Helyreállítják a Fejér megyei Csókakő várának falait; a helyi lakosokból, hétvégiház-tulajdonosokból és múzeumbarátokból három éve alakult Várbarátok Társasága vállalta, hogy az idő és a vandál kezek rombolásának nyomait legalább részben eltünteti, s újra rakja a leomlott falak egy részét. Elűzött népek emlékmüve Alattomos veszélyek Az elűzött népek emlékmüve Bácsalmáson. (MTI Telefotó) • Bácsalmás (MTI) Bácsalmás múltja, az itt élők szenvedései és küzdelmei mindazon városok és emberek szenvedéseinek, küzdelmeinek jelképei, akiket a történelem tragikus fordulatai szülőföldjük elhagyására kényszeritettek. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke e gondolattal kezdte beszédét szombaton Bácsalmáson, a szülőföldjükről elűzött népek emlékművének avatásán. Leszögezte; hogy ami az elűzött németekkel, a kitelepített délvidéki, erdélyi, felvidéki magyarokkal és más, nemzeti, vallási csoportokkal történt, az nem veszhet a feledés homályába. Sajnos, figyelmeztetett rá, nemcsak történelmi, hanem mai példák is utalnak egy máig alattomosan rejlő veszélyre, arra, hogy nemcsak fegyverrel, hanem intoleráns légkörrel is lehet népeket menekülésre kényszeríteni szülőföldjükről. Megdöbbentőnek nevezte, hogy a XXL század küszöbén egy európai ország vezetőjének eszébe juthat egy - úgymond - önkéntes lakosságcseréről beszélni. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára egyszersmind a bácsalmási emlékmű felállításának kezdeményezője arról szólt, hogy ez az alkotás, amely az egyetemes emberi fájdalmat is kifejezi, legyen mementó, ugyanakkor üzenet, intelem is Európa és az európai nemzetek számára, hogy ilyen többé nem történhessen. Kerner Lőrinc, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke magyarul és németül egyaránt elmondott beszédében arról szólt, hogy a kitelepülésre kényszerített németek, akik mindig magyarnak érezték magukat, bár német kultúrájukat nem felejtették el, úgy érezték magukat, mintha amputálták volna őket a nemzetről. Kötő József, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének alelnöke arról szólt, hogy Európának olyan földrésznek kell lennie, amely a nemzetek Európája. Az RMDSZ Romániában olyan kisebbségi modellt szeretne megvalósítani, amely révén mind a jogi, mind az érzelmi kisebbségrendűség felszámolódik, megszűnik. A nemzetiségi kérdés - mondotta - mindenütt a demokrácia szakítópróbája. Balogh László, a BácsKiskun Megyei Közgyűlés elnöke azt hangsúlyozta: minden embernek megkérdőjelezhetetlen joga, hogy a szülőföldjén éljen. Kolár Péter, a CSEMADOK (Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség) elnöke sajnálattal szólt arról, hogy még nem tűnt el nyomtalanul az az őrület, amely a XX. század folyamán embereket, népcsoportokat űzött el szülőföldjükről. A szlovákiai magyarok - mondta - az önkéntes lakosságcseréről hallani sem akarnak Tóth Árpád, a házigazda város polgármestere egyebek között arról szólt, hogy a II. világháború idején még csaknem tizenkét és félezer lakosú, ma alig nyolcezres lélekszámú Bácsalmáson szinte nem él olyan ember, akit a „kényszerű népmozgás" közvetve, vagy-közvetlenül nem érintett. A szoboravató ünnepséget megelőzően a római katolikus templomban ökumenikus szertartáson emlékeztek a szülőföldjükről elűzöttekre. • Párthétvége Alakul a kétpólusú ellenzék • Budapest, Pécsvárad (MTI) A hét végén - pártcsatározások helyett - a kétoldalú kapcsolatok ápolásával, illetve tervezésével voltak elfoglalva a politikusok. Minden jel arra utal, hogy a Polgári Szövetség múltával kialakulóban a Fidesz-MDF, illetve az FKGP-KDNP választási szövetség. A két pólus „töltetét" a fiatal demokraták, illetve a kisgazdák határozzák meg leginkább. Fidesz-ügyek A Fidesz Országos Választmánya támogatólag vette tudomásul a 11 volt KDNP-s képviselő felvételét a párt parlamenti frakciójába - hangzott el a szombati ülés utáni sajtótájékoztatón. Várhegyi Attila, a testület elnöke elmondta: annak ellenére, hogy összegyűlt az ellenzéki pártok és az őket támogató mezőgazdasági szervezetek által kezdeményezett népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás, nem hagyják abba azok gyűjtését. Arra kérik a választópolgárokat: minél nagyobb számban jelenjenek meg az urnák előtt és mondjanak igent hazánk NATO-csatlakozására. KDNP álláspont A Kereszténydemokrata Néppárt vezető politikusai szűk körű tanácskozásukon tárgyalták meg a Fidesz, illetve az MDF választmányi ülésein elhangzottakat. A Fidesz befogadta a KDNP szakadár belső ellenzékét, elhatárolta magát a KDNP-től és az MDF-fel kötendő szerződése feltételéül szabta a KDNP-től való elhatárolódást. Még nem biztos, de valószínűnek látszik, hogy az MDF enged az ultimátumnak és megszakítja tárgyalásait a KDNP-vel. Mindezekre tekintettel a KDNP feltehetően arra kényszerül, hogy lemondjon az „ellenzéki pártok közötti egynlő távolságtartás" és a „valamennyi ellenzéki párt szoros együttműködését" szorgalmazó politikájáról és jelentős közeledést tesz a hozzá közel álló, együttműködési és segítőkészségét számos esetben bizonyító FKGP felé. Ezáltal hamarosan létrejön a kétpólusú ellenzék, egyik oldalon az FKGP és a KDNP, másikon pedig a Fidesz, az MDF, majd a később csatlakozó és befogadandó MDNP-vel. Az MDF és a Fidesz Herényi Károly szóvivő elmondta, hogy jó esély van Csongrádi sgt. 27. Tol.: 491-022 Dorozsmoi út 5. Tol.: 466-092 JAMINA VEVŐSZOLGÁLAT 'MODUL BAU TÉGLA-, CSERÉPAKCIÓ! CSABAI, HOLL4NQ NATÚR, MÁZAS TETÖCSEREPEK: 10%, (CQRÖS 38, 30, 10-es TÉGLÁKRA ÉS FÖDÉMBELESTESTRE 10-18% ENGEDMÉNY arra, hogy az MDF és a Fidesz közötti választási együttműködési megállapodást már október közepén megkössék. Az SZDSZ-nek nem kellenek a fídeszesek „Nem látom lehetőségét a választások után az SZDSZ ás a Fidesz együttműködésének" - jelentette ki kérdésre válaszolva Kuncze Gábor, hozzátéve, hogy persze a választási eredmények a döntőek ilyen kérdésekben, de jelenleg egyre több jelet lát arra nézvést, hogy a Fidesz és a Kisgazdapárt készít elő egy sajátos együttműködést, ha lehetőséghez jut, az SZDSZ pedig ilyen irányú elmozdulásban semmiképpen nem venne részt. A szabaddemokrata pártelnök ezt azon a szombati sajtótájékoztatóján mondta a baranyai Pécsváradon, amelyet az SZDSZ megyei elnökeinek találkozójához kapcsolódóan tartott. múlt időben Tanulópénz? JJ armincmillió embert űztek el a szülőföldjéről ebben II az évszázadban Európában - s tegyük hozzá, hogy az elűzés folyamatos, vagyis az adat nem végleges, hiszen négy év a századból még hátravan. A szülőföldjükről elűzött népek emlékére szombaton szobrot avattak Bácsalmáson: fejét lehajtó alak ül a bőröndjén, mellette egy motyó. Sok hasonlót láthattunk az elmúlt időkben Szegeden is, ha nem is bronzból, hanem élőben: a délszláv háború vajdasági magyar és más nemzetiségű menekültjeit. Ez olyan történet, amelynek a szereplői közül majdnem mindenki volt elűző és elűzött egyaránt. De tanulság persze nincs, a történet bárhol, bármikor folytatódik vagy folytatódhat. A szoboravatáson megemlegették az érintetteket, csecseneket, örményeket, magyarokat, zsidókat, németeket, cigányokat, cseheket, horvátokat, bosnyákokat... Megemlegették Vladót is, a kiugrott bokszolót, aki Szlovákiában most miniszterelnökként keresi a kenyerét, s az újságolvasók többnyire közismertebb nevén, Meciarként ismerik. Meciar is megemlékezett a közelmúltban az elűzöttekről, jelesül rólunk. Mármint a szlovákiai magyarokról, folytatni akarva a magyar-szlovák lakosságcserét, amelyet nagy eszmei elődje, Benes Eduárd fundált ki és hajtott végre a második világháború után. A szlovákiai magyarok jelentős része számára kényszer volt a költözés, a magyarországi szlovákok önként jelentkezhettek, de közülük is csak kevesen mentek vissza a Felföldre virágos jókedvvel, és dalolva. A közép-európai rendszerváltások után a szlovák Sztálin: Vladimír Visszarionovics Meciar népeket mozgató elszántsága több szempontból sem új. Három évvel ezelőtt, 1994 szeptemberéhen Adrián Nastase, a román parlament akkori elnöke tett javaslatot Szovákiának és Kis-Jugoszláviának, hogy „hasonló problémájukat", a Román nemzettestet izgató magyar kisebbség ügyét, illetve a szlovákiai és szerbiai magyarokkal kapcsolatos közös gondjaikat, „magyarügyi magatartásukat" vitassák meg, és egyeztessék. Ivan Gasparovic, a szlovák parlament akkori elnöke, a pozsonyi Új Szó 1994. szeptember 20-ai számában azt nyilatkozta, hogy írásos felkérést nem kapott Nastasétől a magyarügyi konferenciára, majd így folytatta: „El kell azonban ismernem, hogy hasonló problémáin vannak. "Az akkori szlovák parlamenti elnök arról beszélt, hogy neki nem a magyarokkal, hanem a magyarok pártjaival vannak gondjai. Vagyis ugyanazzal, amivel ma Meciarnak: a 600 ezres szlovákiai magyarság politikai pártokba, érdekképvseleti tömbökbe szervezi magát, és nem enged jogaiból. Küzd a nyelvtörvény ellen, a kétnyelvű bizonyítványért, művelődési lehetőségeiért - olykor a puszta létért. M

eciar sem maradt nemzetközi visszhang nélkül. Egyrészt az európai sajtó fölháborodva idézte, kommentálta a szlovák miniszterelnök ötletét, másrészt azonnal jelenktezett Funar, kolozsvári polgármester, hogy bizony bizony, Meciar úr bölcs dolgot mond, az erdélyi magyarokat is ki kellene cserélni. Belgrád ezúttal kimaradt a purparléból, erre azonban azt is mondhatjuk, hogy ők nem szövegelnek, hanem csöndben teszik a dolgukat: folytatják az elűzést. Idehaza közben azon civakodik a parlament, kormányzó pártok és ellenzékiek, hogy mégis van mód, vagy mégsincs mód a november 16-ai népszavazásra. Annyit már biztosan tudni, hogy a költségek szép nagyok lesznek. De közismert, hogy a demokrácia drága mulatság. Mi, magyarok, már megtanultuk, hogy a diktatúra még drágább mulatság. Azt, hogy az áldemokrácia sem olcsó, most tanuljuk. Ha a novemberben esetleges népszavazás, a jövő évi parlamenti és önkormányzati választások, meg az 1999-es kisebbségi választások költségeit összeadjuk, tízmilliárd ötszázmillió forintot kell összeadóznunk. A népszavazás tétje a föld és a NATO. Földügyben már az ellenzék kérdésjavaslata is tökéletlen. Sokmindenre gondol az ellenzék kérdése, de arra nem, hogy a földtulajdont szerzett hazai társaságok később, már megszerzett földjükkel együtt, ne kerülhessenek külföldi tulajdonba. Az ellenzék is hatalmas kiskaput hagy az ügyeskedőknek. Nem kell majd mást tenni, mint alapítani egy abszolút hazai céget, ezzel megvetetni a földet, majd a céget a földjével együtt eladni a hátsószobában várakozó külföldinek. Ami igazán felháborító, az mégis a kormány cselezése. Egy igazi demokráciában az ellenzék népszavazási kezdeményezését hetekkel a bejelentés után már nem lehetne gátolni. A

mi ellenben rendíthetetlenül megy előre, az a NATO ügye. A hűvös külső szemlélő számára úgy tűnik, akárhogy is fog szavazni ebben a kérdésben a nép, a katonai szervezetnek tagjává leszünk. A katonai szervezőknek talán nem is jön rosszul egy kis Funarra fűszerezett Meciar. Az emberben, ha még nem csalódott eleget, olyan benyomások alakulhatnak ki, hogy ezer veszély leselkedik ránk a nagy világban, főleg közvetlen környezetünkben, de itt van ez a jóságos csillagháború, az majd megvéd minket. Az is látni fogja, aki nem fizetett be? Vagy a befizetés a program elmaradásának biztosítéka? Majd kiderül. Katonai szervezet ide, katonai szervezet oda, talán tényleg jól fog jönni, hogy leszerelés után a fiatalok ne csak Magyarországon vállalhassanak munkát: ha a föld megy, népe se maradhat sokáig egy helyben.