Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-13 / 214. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. SZEPT. 11. BELFÖLD 3 a felsőoktatásnak • Gyöngyös (MTI) Az 1998-as költségvetés­nek a kormány által elfoga­dott tervezete szerint a jövő évben jelentősen növeked­nek a felsőoktatás, a hallga­tók és az oktatók juttatásai, illetve a kutatásra fordítható összegek - közölte Magyar Bálint, a művelődési tárca vezetője pénteken a Gödöl­lői Agrártudományi Egye­tem Gyöngyösi Főiskolai Karának évnyitó ünnepsé­gén. Az egy főre jutó hall­gatói jnttatások - mondta el - éves szinten az eddigi 65 ezerről 70 ezer forintra nő­nek; eszerint az idei 9,7 mil­liárd forinttal szemben jövő­re 12,7 milliárd forint jut er­re a célra. A oktatók számá­ra a Széchenyi Ösztöndíjon túl újabb lehetőséget kínál az idén bevezetendő Bolyai Ösztöndíj, amely a mini­málbér háromszorosát teszi ki, s a 40 éven aluli oktatók vehetik igénybe három éven keresztül. Ugyancsak a ke­resetek rendezését szolgá}ja, hogy január elsejétől az egyetemi tanárok pluszjutta­tásként a mindenkori oktatói illetményalap négyszeresét kapják meg alanyi jogon. A docensek és adjunktusok ki­sebb mértékű keresetkiegé­szttést kapnak szeptember­től. Kisgazda-Fidesz koalíció? • Pécel (MTI) A kormány földkérdésre vonatkozó kérdése sunyi és tisztességtelen, arra jó vá­lasz nem adható, tgy akár meghiúsíthatja az ügydöntő népszavazás eredményes­ségét is - mondta Torgyán József pénteken Pécelen megrendezett nagygyűlé­sén. Közölte: hétfőn a par­lamentben indítványozni fogja, hogy a kormány vonja vissza saját kérdéseit a termőföldek birtoklására vonatkozóan, és fogadja el az ellenzék javaslatát. Kije­lentette, elképzelhetőnek tartja hogy pártja 1988-ban közös kormányt alakít a Fi­desszel. Ezért elvárja, hogy a fi­ataldemokraták kötelezően kinyilvánítsák: semmiféle körülmények között nem lépnek választási koalícióra a szocialista párttal. Állásbörze • Szerencs (MTI) Ezerkétszázán jelentek meg a Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Munkaügyi Központ, valamint a szeren­csi, tokaji és sátoraljaújhelyi kirendeltségek által közösen rendezett pénteki állásbör­zén Szerencsen. A városi sportcsarnokban összesen 61 cég kínálatából választ­hattak állást a megjelent munkanélküliek. Ideiglenes határátkelők • Kétvölgy (MTI) Két ideiglenes határátke­lő nyílik vasárnap. A határ­őrség tájékoztatása szerint az osztrák határszakaszon a Alsószölnöknél 9 és 21 óra között, míg a szlovén határ­szakaszon Kétvölgynél le­het 9 és 22 óra között átlép­ni a határt gyalogosan, ke­rékpárral. vagy személyau­tóval a magyar és a szom­szédos ország állampolgára­inak. • Privatizáció Csongrád megyében Lehet-e „jól" magónosítani? A konferenciára indulnak az előadók. Balról jobbra: Samir Rady, Bihari Vilmos és Szalay István. (Fotó: Miskolczi Róbert) A „legősibb mesterség" művelőit valószínűleg nem véletlenül illetik ezzel az elnevezéssel: szolgáltatá­saikra minden időben fölgerjedt az igény, amelyet (tet­szik vagy nem) ki is elégítettek, a kor kulturális szín­vonalának megfelelően. A ,futtatásban" - és most nem a lóversenyre gon­dolunk - köztudottan hatalmas üzlet rejtezik. Ezért az­tán a lányok télen-nyáron ott állnak a forgalmasabb utak szélén, s lengén lengetnek és mutogatnak. Ha vi­szont az országgyűlés úgy dönt, talán nálunk is kijelö­lik a párizsi, amszterdami, müncheni stb. utcák és ke­rületek mintájára létrehozott negyedet, ahová beveheti magát az, akinek éppen örömlányokra fáj a foga. A javarészt férfiakból álló parlament tehát szavazni készül. De vajon hogyan készülnek föl az országié urak a felelős döntésre? Dolgozószobájuk mélyére hú­zódva őrlődnek (esetleg még feleségük tanácsát is ki­kérik), avagy igyekeznek személyes tapasztalatokat szerezni úgy az út menti hölgyek, mint nyugat-európai munkatársnőik működését illetőleg? (Utaztatás, plusz egyéb kiadások természetesen államköltségen.) Bárhogy határoznak, ez egyszer igazi „örömhír" ér­kezik majd az ország házából. Az öröm leányai és asszonyai rendszeres rendőri és orvosi ellenőrzés mellett végzik közszolgálati munká­jukat - többek szerint ez sokkal jobb, mint a jelenlegi káosz. Mások viszont azt mondják, hogy egy fertőzött prosti egyetlen műszak alatt kisebb szuronyos roham­osztagra való kuncsaftnak adhatja tovább azt, amiért pedig nem is számított föl külön díjat. Persze erre is van megoldás, amint arról az „Óvszerelem"föliratú óriásplakát értesíti a félig, vagy teljesen fölserdült kö­zönséget. yve hogy mi szökken majd szárba a piroslámpás há­Lf zak melegágyában, azt - amint a kötelező olvas­mányként ajánlott Káma-Szútra is több helyen meg­jegyzi - csak a gyakorlatból lehet majd megtudni. (vt pl, Leánykereskedelemről Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., a Magyar Fejlesztési Bank Rt., valamint a Duna-Ti­sza Regionális Fejlesztési Kft. tegnap, pénteken konferenciát rendezett Szegeden, a városhá­zán. Ezen a hazai priva­tizáció általános tapasz­talatairól éppúgy szó esett, mint néhány na­gyobb cég utolsó pár évének történetéről, va­lamint a területfejlesztés­ről. A privatizációs konferen­cia résztvevőit előbb Németh Mihály, a konzultáció egyik rendezője, a Duna-Tisza Re­gionális Fejlesztési Kft. ügy­vezető igazgatója, majd Sza­lay István, Szeged polgár­mestere köszöntötte. Mint mondotta, az a tény, hogy a városháza adott otthont a rendezvénynek, jelzi: az ön­kormányzat is keresi a helyét a piacgazdaságban. Az ese­mény aktualitását nem csak az adja, hogy Csongrád me­gyében majdnem teljes egé­szében befejeződött a magá­nosítás, hanem az is, hogy már látszik a jövő. Ennek egyik kulcsszava a regionali­tás. A nem hivatalos néven Duna-Maros-Tisza eurorégi­ónak nevezett, három ország szomszédos megyéit össze­fogó, 4,3 millió ember sorsát befolyásoló társulás létrejöt­te arra utal: a tőke nem áll meg a határoknál. A konferencia nyitó elő­adását Kirilly Tamás, az APV Rt. igazgatóságának tagja tartotta a hazai privati­záció általános tapasztalatai­ról. Emlékeztetett arra, hogy a magánosítás Magyarorszá­gon 1988-89-ben kezdődött, amikor a nagy állami vállala­tokról a működőképes egysé­gek kft.-formában váltak le. Mire az állami szervek ész­bekaptak, már csak a „kiü­rült" központok maradtak meg. Ezt a folyamatot leállít­va indult el 1991-ben a cé­gek nyilvános pályáztatása. Hat év telt el azóta, és ma az állam kezében már csak néhány stratégiai szempont­ból fontos cég, valamint ki­sebbségi portfóliók marad­tak, mintegy 100 milliárd fo­rintos nagyságrendben. A hazai privatizáció során 16 milliárd dollár értékű tőkét fektettek be a cégekbe a kül­földiek. Miközben egyfolytá­ban arról szólt a vita, hogy lehet-e jól privatizálni, áru­kon keltek-e el a cégek, sike­rült-e a munkahelyeket meg­őrizni, s hogy szabad-e ma­gánosítani a stratégiai ágaza­tokat. Összegzésképpen annyit mondott az előadó: „jó szándékú befektetőkkel jó üzletet lehetett csinálni, gazemberekkel nem". A jövő számára majd az ad feladato­kat, nyomon lehet-e követni a privatizációs szerződése­ket, s hogy mi lesz az állam kezében maradt kisebbségi portfóliókkal. Ezt követően a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és bank­csoportjának szerepéről dr. Keller József, az MFB Rt. vezérigazgató-helyettese; a Pick Szeged Rt., a Dégáz Rt. és a Kalocsai Mezőgazdasági Rt. privatizációjának tapasz­talatairól Bihari Vilmos, Ga­lambosi István és Samir Rady vezérigazgatók tartot­tak előadást. A területfejlesz­tési támogatásokról Leh­mann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, az önkormányzati tulajdonú vállalatok magánosításáról, a helyi gazdaságfejlesztés kér­déseiről Básthy Gábor-alpol­gármester tájékoztatta a hall­gatóságot. Fekete Klára • Budapest (MTI) A prostitúció jelenségével két nemzetközi tanácskozás is foglalkozik a jövő hét első napján Budapesten. Az Or­szágos Rendőr-főkapitányság Közép-európai Rendőrakadé­miáján „Nemzetközi leány­kereskedelem, gyermekpros­titúció és gyermekpornográ­fia" címmel kezdődik hétfőn egyhetes nemzetközi szemi­nárium. A Friedrich Ebért Alapítvány budapesti irodája „Prostitúció Magyarorszá­gon: az új törvény elé" cím­mel hirdette meg hétfői ren­dezvényét. Örömhír „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon külföldi ne szerezhessen termőföldtulajdont?" E fölirat alatt sorjáztak az ívek tegnap késő dél­után, a szegedi Dugonics téren, mikor az ellenzéki pártok által kezdemé­nyezett népszavazást tá­mogatthatta az, aki a kérdés alá írta nevét, cí­mét és személyi számát. Az akció sikerét Glattfel­der Béla, országgyűlési képviselő, a Fidesz-MPP mezőgazdasági szakér­tője, személyes jelenlété­vel segítette elő. A politi­kussal a népszavazás tétjéről beszélgettünk. 9 Meglesz a népszavazás kiírásához szükséges két­százezer aláírás? - Két nappal ezelőtt már 150 ezer aláírásnál tartot­tunk. 9 Miért ragaszkodik az ellenzék saját kérdésé­hez? - Mert a kormány olyan kérdéseket javasol, melyek nem adnak valós döntési le­hetőséget a választópolgárok számára. Ugyanis ezekre bárhogyan is variálják „igen"-jeiket és „nem"-jei­ket, nem tudnak úgy szavaz­ni, hogy a külföldiek által Magyarországon alapított cégek ne szerezhessenek földtulajdont. Ennek, azaz a külföldiek termőföldtulajdon szerzésének teljes körű meg­akadályozására csak az él­né a hazai előállítású élelmi­szerek árát, ez rontaná a ma­gyar élelmiszergazdaság nemzetközi versenyképessé­gét, de az itteni élelmiszerek árát is. Márpedig minden magyar állampolgár egyben élelmiszerfogyasztó is, tgy a föld tulajdonlásának kérdése közvetlenül a zsebét érinti. 9 Az uniós országok gyakorlata eltér. Magyar­ország miért azon csoport mintáját követi, ahol EU­n kívüli „külföldi" nem szerezhet termőföld tulaj­dont? - Mert a külföldiek föld­vásárlása mögött spekuláci­ós, s nem befektetési szán­dék húzódik meg. Hiszen a magyar földárak még az eu­rópai átlagárak egytizedét sem érik el. Ezért ez nálunk sokkal súlyosabb probléma, mint ott, ahol a földárak nagyjából kiegyenlítődtek. 9 A mezőgazdaság tőké­vel való ellátottsága ho­gyan javulhat? - A mezőgazdasági beru­házások nem függnek a föld­tulajdonlás szabályozásától. Ezt az is bizonyttja, hogy '97 második negyedévében a nemzetgazdaság egészében az előző évet 10 százalékkal haladták meg a beruházások, viszont a mezőgazdaságban 39-cel. A növekedés itt a legnagyobb, pedig azok a tu­lajdonszerzési korlátok áll­tak fönn, amelyeket ma a kormány föl ktván puhítani. Úfszászi Ilona Az aláírás folytatódik - a földről. (Fotó: Miskolczi Róbert) lenzék által javasolt kérdés alkalmas. 9 Mi az esélye annak, hogy ez kerül a szavazó­lapra? - A kormánytól nem szí­vességet kérünk. Csupán azt várjuk el, hogy tartsa be a hatályos törvényeket és a vá­lasztópolgárok akaratának eleget téve cselekedjék. A népszavazásról szóló tör­vény előítja, hogy a kétszáz­ezer aláírás összegyűjtse esetén a parlamentnek nincs mérlegelési lehetősége, köte­les kiírni az adott kérdésben a népszavazást. 9 De a procedúra késlel­tetheti a NA TO-csatlako­zási tárgyalásokat - szól a kormánykörökből szár­mazó legújabb informá­ció. - A NATO-tagságról nem kötelező népszavazást tarta­ni, dátuma lényegtelen. De számunkra megfelelő a kö­zelebbi időpont is. Viszont a kormány mutasson kompro­misszumkészséget: a NATO mellett minél előbb ttja ki a mi kérdésünket is népszava­zásra! 9 Hogyan fogadta a kor­mánypártok véleményé­nek változását? • - A történet elején azt mondták, hogy nem kell népszavazást tartani, mert EU- és NATO-ellenes. Köz­ben tagadták, hogy a földtör­vényt változtató javaslatuk a külföldiek földszerzését le­hetővé tenné. Utána maguk kezdeményeztek, de úgy, hogy azzal valójában nem lehetővé, hanem lehetetlenné akarták tenni, hogy e kérdés­ben a választópolgárok véle­ményt nyilvánítsanak. Most abban a helyzetben vannak, hogy a népszavazás időpont­jában és tartalmában is felül­vizsgálni kényszerülnek ko­rábbi álláspontjukat. E cikk­cakkos mozgásnak végül oda kell vezetnie, hogy a kormány engedni kényszerül a választópolgári akaratnak. 9 Az átlagembert mennyiben érinti, hogy a föld kinek a tulajdona? - Az ország földtulajdo­nosai által birtokolt földek összessége maga Magyaror­szág. A külföldiek termő­földtulajdon szerzése a me­zőgazdaságban dolgozó egyéni és társas gazdálkodó­kat egyaránt ellehetetleníte­né. A külföldiek földvásárlá­sa nyomán bekövetkező föl­dáremelkedés olyan mező­gazdasági költségnövekedést eredményezne, amely emel­• Fideszes aláírásgyűjtés Szegeden A külföldiek és a ma

Next

/
Thumbnails
Contents