Délmagyarország, 1997. szeptember (87. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-11 / 212. szám

6 TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 1997. SZEPT. 11. • Új tagokat vár a Vasutas Képzőművész Kör Rajztehetségek figyelmébe! • Munkatársunktól A nyári szünet után im­már a 49. évadját kezdi a Pa­taki Ferenc festőművész ve­zetésével működő szegedi Vasutas Képzőművész Kör. A tehetséges vasutasok és gyermekeik számára 1948­ban Szekfű János festő­művész alapította a szabad­iskola jelleggel működő kört, amelynek tagjai közül az elmúlt évtizedekben töb­ben a Képzőművészeti vagy az Iparművészeti Főiskola hallgatói, illetve tanárképző főiskolák rajz szakos hallga­tói lettek. Az új évad első foglalko­zásai a kör Széchenyi tér 2./a alatti műtermében szep­tember 16-án és 17-én dél­után 5 órakor kezdődnek. Tí­zéves kortól (felső korhatár nincs) várják a rajzoláshoz, festéshez kedvet érző ér­deklődőket. Természetesen nemcsak MÁV-dolgozók je­lentkezhetnek. Pataki Ferenc és asszisztensei hetente két foglalkozást vezetnek, a rajztanítás mellett vizuális oktatást, művészettörténeti előadásokat is tartanak, és szakmai látogatást szervez­nek a Nemzeti Galériába. A havi tagdíj 1500 forint. A képzőművész kör tavaly 25 fővel működött, a 150 éves vasúti évfordulóra rendezett Vasutas Képzőművészek Nemzetközi Kiállításán az egyik fiatal tagja. Bihari Miklós I. díjat nyert alkotá­sával. A képzőművészeti al­kotóközösséggé vált csapat tagjai rendszeresen részt vesznek az országos tárlato­kon, legutóbb augusztus má­sodik felében volt sikeres közös kiállításuk a Vasutas Művelődési Házban. A „Ki­váló Együttes" címmel ki­tünteti kör vezetői minden érdeklődőt szívesen látnak, nem feltétlenül csak azokat, akik művészpályára készül­nek. Koszos a játszótér 222-111 A Csorba utca és Űrhajós utca sarkánál lévő játszótér szemetes, panaszolja az egyik telefonáló. A téren és a környező utcákban kevés az utcai szemetesedény. A Környezetgazdálkodási Kht. közhasznú munkások­kal végezteti itt is a takarí­tást, tudtuk meg Varga Gá­bortól, a közterület-fenntar­tási osztály munkatársától. A dolgozók nagyon kevesen vannak, ezért hetente csak egyszer szedik össze a hulla­dékot. Többek között a ját­szótér környéki parkolókban álló konténerekből kerülhet a szemét a térre. Sok a sérült és a fedél nélküli gyűjtő, ezekből a guberálók és az ál­latok kikotorják a szemetet, amit a szél továbbvisz és be­borltja az egész területet. Az új utcai szemetesedé­nyek kihelyezése önkor­mányzati feladat. Ezt a műszaki irodával és a város­gondnoksággal kell egyez­tetni. Tarján városrész Sze­ged egyik legjobban ellátott területe. Több mint 1500 gyűjtőbe rakhatják a hulla­dékot. A játszótér környékén amúgy sok a konténer és újabb utcai szemeteseket sem célszerű kirakni. A la­kók és a kisebb boltok tulaj­donosai is ide öntik a szeme­tüket és nem a konténerbe. K. T. • Igazát keresi a szegedi kereskedőház Komplett bolondokháza a Komplettnél Hat éve folyamato­san csonkolják az egy­kor nagy szegedi ke­reskedőházat, a Komp­lettet. Ahogyan az igaz­gató, Farkas Árpád fo­galmaz, már 1991-ben - az előprivatizáció so­rán - eljátszatták velük Trianont: törvénnyel kötelezték őket, hogy 24 üzletüket verjék dobra. Az egyre nehe­zedő gazdasági viszo­nyok közepette óriási konkurenciát teremtve így a privatizálás előtt álló cégnek. A megcsonkított vállala­tot azután 1995 júniusában megvásárolták, de nem akárhogyan. Azóta sem tu­dott a részvénytársaság talp­ra állni, kálváriájuk máig tart. Most közel 70 millió forintot kérnek számon az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt.-n, ami a tör­vény szerint visszajárna ne­kik, de egy adásvételi szerződésben egyszerűen és jogszabályellenesen rájuk kényszerítették az akkori el­adók, hogy erről mondjanak le. - A legjobb szándék el­lenére is egy félresikerült privatizáció terheit nyögjük még ma is - állítja Farkas Árpád. - Két éve az MRP­program keretében szerettük volna megvásárolni azt, amit az itt dolgozók hoztak létre az elmúlt negyven év­ben. Ezt azonban a vagyon­ügynökök nem engedték. Más megoldást kellett keresniük. A névérték 130 százalékáért egy 17 fős, me­nedzserekből álló társaság és az MRP szervezet meg­vásárolta a céget. Ebben a konzorciumban vállalt sze­repet a Dél-Tisza Menti Áfész is, amely a későbbi viták miatt kivált a társaság­ból. - Eleinte tetszett is a ban­koknak ez a megoldás, mert fgy nem 17 nyomorult ke­reskedő, hanem egy tőke­Mór a Komplett sem komplett: a Nagyáruház nagyját bérlök lakják. (Fotó: Karnok Csaba) erős konzorcium tartozott a pénzintézetnek. Az eredetileg hároméves futamidőre kapott kölcsön azonban a babaruha szétsze­dése után azonnal öt hóna­posra zsugorodott. - Egyszerűen nem volt időnk kitermelni a kölcsö­nöket. Rohamos vagyonvesztés vette kezdetét. Az akkor 16 üzletből álló céget gyorsan amputálni kellett, hogy leg­alább a törzse életben ma­radhasson. Tavaly, kilenc hónap alatt 11 üzlet és 80 dolgozó „szállt el" a félre sikerült privatizáció nyo­mán. A cél: a 125 milliós adósság gyors visszafizetése volt. - Ma már csak 20 milliós forráshiánnyal birkózunk, és bízunk benne, hogy a cég törzse ezt még kibfrja. Átszervezés átszervezést követett: megindult a harc az életben maradásért. A ke­reskedőház „zászlóshajó­ját", a Nagyáruház felső szintjét bérlők népesttették be. Áz elmúlt hetekben pél­dául az ismert cipőkeres­kedő-lánc, a Reno költözött be. Ma már az áruház terü­letének negyedében árusít csak a Komplett, a terület nagyján bérlők osztoznak, sokszor konkurenciát te­remtve a tulajdonosnak. - Nem volt más választá­sunk, forrásra volt szüksé­günk - indokolja a lépést az igazgató. Némi reménysugár, hogy hamarosan döntés születik arról a 69 millió 600 ezer forintról, ami a törvény sze­rint visszajárt volna a vásár­lóknak. Ma már látszik, ta­lán túlzottan is sokat kínál­tak saját társaságunkért. Ugyanis a törvény szerint visszajáró, 20 százalékos összeg után is 110 százalé­kos vételárat fizetnének. - Nemrégiben meg is tá­madtuk ezt az általunk tör­vénytelennek és arcátlannak tartott privatizációs szerződést. Most az ÁPV Rt. egyébként is ellenőrzi a Komplett magánosítását. A pénzügyi nehézségek mellett a kereslet visszaesé­se is parkoiópályára szorí­totta a Komplettet. A vásár­lóerő kiszámfthatatlan és gyenge volt az elmúlt évek­ben, ugyanakkor sokan nyi­tottak ruházati üzletet, s így a konkurencia is erősen megnőtt Szegeden. - A ruhaneműk iránt azonban máig csökkenő a kereslet, a jugoszláv bevá­sárló turizmus pedig padlón van. A privatizációs takti­kák és a szegénység egy­szerűen tönkretette a megye egykor legnagyobb ruházati kereskedőházát. Sok jót mostanában nem várhatnak a komplettesek: egyelőre legföljebb az élet­benmaradásban bíznak, a piac ugyanis zűrzavaros, a verseny pedig Szegeden sem zajlik egyenlő eséllyel. - Túl vagyunk az életve­szélyen, de még hosszú me­netelés áll előttünk, hogy valóban talpára állítsuk a Komplettet. Rafai Gábor • Egyéni érdekek, egyetemi erkölcsök... Ki JATT-olt a JATE-klubban? Azt hihették a szegedi egyetemisták augusztus végén, a budapesti Pep­si Szigeten, hogy káprá­zik a szemük. Márpedig nem az esetlegesen elfo­gyasztott sörmennyiség volt a ludas abban, hogy JATE-klub helyett JATT-klubot olvastak az egyik vendéglátóhely fölött... A Sziget szervezői fon­tosnak tartják, hogy ne Buga Jakab mai testvérei, rablólo­vagok álljanak a sörcsapok mögött. A vendéglátást ezért országszerte ismert klubokra bfzzák, így nyaranta a Szi­getre települ a székesfehér­vári Bahnhof, a pécsi Hard Rák Café és a többi rock­kocsma. Ez nem csak le­hetőséget, de kizárólagossá­got is jelent, hiszen sört és jövedéki engedélyhez kötött szeszes italt csak ezek a vendéglátóhelyek mérhet­nek. Az idei műsorfüzet térké­pén felbukkant a szegedi JATE-klub is. A sörcsapok mögött ismerős emberek áll­tak JATE-klub pólóban, a sátor fölött lengő zászlón is a megszokott logo virított, ám az utolsó E-betút valaki átfestette T-re. Pajkos graf­fitisekre gyanakodott az em­ber, a szigeti szóbeszéd sze­rint rektori tiltás miatt lett a JATE-ból JATt-Klub. Ez a szóbeszéd bizony nem több holmi rosszindulatú pletyká­nál, ráadásul a Szigeten semmiféle JATE-klubot nem láthattunk, ott ugyanis a G-Pont 2000 Bt. üzemel­tette a büfét - oktatott ki bennünket Szegeden Gaál Zoltán, aki egyébként a JA­TE-klub művészeti ve­zetőjeként dolgozik. A G­Pont 2000 Bt. pedig nem ke­verendő össze a hasonló nevű alapítvánnyal, a gazda­sági társaság nevében a „G" Gaált, valamint Gertner Zol­tánt, a JATE-klub vezetőjét takarja. A különös história előz­ményeit a felújítás miatt ro­mos állapotban lévő JATE­klubban próbáljuk megtudni Gertner Zoltántól. Kiderül, tiltás valóban nem volt, ám az EHÖK - az egyetemi hallgatói önkormányzat -, valamint az általa létreho­zott Universitas Kht. meg­torpedózta a szigeti akciót. A háttér megértéséhez tudni kell, hogy a JATE­klubban önálló szervezet üzemelteti - bevétel szem­pontjából jelentős egység­nek számító - büfét. Ez a társa-ság előbb a HÖK által létrehozott Prudentia Ala­pítvány volt, majd amikor a vámosok egy ellenőrzéskor zárjegy nélküli termékeket találtak a klubban, és bevon­ták az alapítvány jövedéki engedélyét, akkor a HÖK gyorsan létrehozta az Uni­versitas Kht.-t, s ez a cég vitte tovább a büfét. A meg­állapodás értelmében a kht. állandó bérleti díjat fizet, valamint tiszta bevételének a felét a klubra fordttja. - Nem ment zökke­nőmentesen az elmúlt félév­ben az elszámolás, vélemé­nyem szerint a valóságos bevételnél kevesebbet fize­tett a kht. Állandó problémát jelent az elszámolás szem­pontjából, hogy egyfelől az Universitas kht. a klub al­vállalkozója, akitől nekem szigorúan kell követelnem. Másrészről az Universitas Kht. felügyelő bizottságában EHÖK-tagok vannak, akik ilyenkor átülnek a másik székbe, s a jogaikat kezdik hangoztatni, ráadásul egy­két lépcsőn keresztül kemé­nyen beleszólhatnak a klub életébe is. Éppen ezért, ami­kor május 31-én lejárt a szerződésünk a kht.-val, nem tartottam fontosnak, hogy egyből új bérlő után nézzünk. így a szerződés átalakult határozatlan idejűvé, amit a nyáron fel­bontottam. Jelenleg jogi vita zajlik közöttünk, hogy meg­tehettem-e ezt. Ebben a fé­lévben átmenetileg a kht. lesz még a büfé bérlője, táv­latilag azt szeretném, ha egy a klubhoz sokkal szorosab­ban kapcsolódó szervezet üzemeltetné a büfét, hogy a bevétel ne tűnjön el a sze­münk elől. • Messzire kanyarod­tunk a Diákszigettől... - A pesti büfézés le­hetőségét Gaál Zoltán intéz­te, mert ő korábban szer­vezőként dolgozott a ren­dezvényen. Azt hittem, min­denki örülni fog a lehetőség­nek az egyetemen, s eb­ben bfzva kötöttünk elő­szerződést a Szigettel. Ké­sőbbi megbeszéléseken kap­tuk a támadást, miszerint a JATE-klub nevét használva néhány magánszemély a sa­ját zsebét szeretné megtöm­ni a Szigeten. Ezt sérelmez­tem, úgy döntöttem, nem megy fel a klub a Szigetre, helyette a G-Pont 2000 Bt. üzemelteti a büfé. így a ve­lünk együtt dolgozó 30-40 ember is magánszemély­ként, s nem klubalkalma­zottként volt Pesten. Vél­hetően azért támadtak meg bennünket, mert amíg a sze­gedi sörfesztiválra a JATE­klub nevében az Universitas Kht. vonult ki, addig a pesti büfét már nem szerettük volna rájuk bízni. • De a Szigeten miért lett JATT-klub, s nem mondjuk G-Pont 2000 a kocsma neve? - A molinót még a sör­fesztiválra készttettük, s hogy ne vesszen kárba, át­festettük rajta az utolsó betűt. Mindenféle rossz szándék nélkül, csupán egy jó poénnak szántuk. Egyéb­ként úgy vélem, hogy a klubnak és az egyetemnek nagyon jó reklámot csinál­tunk a Szigeten. Gertner Zoltán hozzáte­szi, szeretné, ha a sajtó nem­csak negatívumokra figyel­ne fel a klubbal kapcsolat­ban. Jelenleg például nagy felújftásba kezdtek, ugyanis 5 millió forintot szereztek az Univerzum 2000 Alapít­ványtól. Ennek egyébként létrehozója és kurátora Gaál Zoltán és Gertner Zoltán. • Nem fogadta kitörő taps­vihar a JATE vezetésében a klub egyéni akcióját. Két fe­lettes „szerv" is vigyáz a klubra: az ifjúsági rektorhe­lyettes, valamint az EHÖK. Almási Tibor július elsejétől tölti be a rektorhelyettesi posztot, így most ismerke­dik az eset körülményeivel. Mindenesetre korábban nem tiltotta meg a budapesti ki­rándulást: - A szobámban egy meg­beszélésen - ahol a klub és a kht. közti vitás kérdések rendezéséről volt szó - kér­deztem rá az ügyre, s a klub­vezető mindössze annyit mondott, nem megy a klub Pestre. Én csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy ha a JATE-klub résztvesz a Szi­geten, akkor az ott dolgo­zóknak figyelemmel kell ar­ra lenni, hogy az egyetemet is képviselik. - A klubvezető elszámo­lással kapcsolatos érvelése ott sántft, hogy ha problémái voltak az Universitas Kht­val, akkor nem a cég fel­ügyelő bizottságával, hanem ügyvezető igazgatójával kel­lett volna egyezkednie, ő pe­dig alkamazott és nem HÖK-tag. Az EHÖK alap­vető érdeke, hogy a klub és a kht. is rendesen működjön. - magyarázza Fekete Csaba, az EHÖK elnöke - A klub­vezető jogosult önállóan szerződéseket kötni, viszont feletteseit tájékoztatnia kell. Ez rendszerint elmaradt, a jelenleg folyó felújításra sem kértek engedélyt. A Szigettel kapcsolatban sem értesttettek senkit. Amikor a tervük nyilvánosságra ke­rült, visszakoztak, mondván, nem mennek a Szigetre. # Ha betartják a szolgá­lati utat, felmehetnek? - Akadtak egyéb problé­mák is. A JATE-Klubnak például nincs jövedéki en­gedélye, Igy alvállalkozót kellett volna fogadnia. Ezzel kapcsolatban senki nem lá­tott az illetékesek közül szerződéseket, hogy mennyi a befektetés, mennyi a nye­reség, s ez kiknek a zsebébe kerül... A két vezető nem kívánt találgatni, hogy mi lesz en­gedetlenség következmé­nye. Az egyetem vizsgálatot indított az ügyben. A dön­tésről természetesen beszá­molunk. Takács Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents