Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-06 / 182. szám

II. Egy Százalék 5 Net-hírek • Munkatársunktól Híreinket az Interne­ten megjelenő Internetto hírlevélből válogattuk (elérési címe: http://­internetto.tiszanet.hu) Megérkezett a tamagocsi Július végétől Magyaror­szágon is kaphatók az ad­diktfv digitális háziállat, a tamagocsi példányai. A Ban­dai japán cég által gyártott kulcstartó méretű játék 5000 forintba kerül. A virtuális há­ziállat akkora sikert aratott Japánban, hogy nemcsak az eredeti, de a kínai gyártmá­nyú tamagocsi is hiánycikk­nek számít már hónapok óta. Takarékos processzor A Southern California Egyetem kutatói olyan pro­cesszort szabadalmaztattak, amely csupán egyötödét fo­gyasztja a ma forgalomban lévő chipeknek. Az új tech­nológia lényege, hogy újra­hasznosítja a chip adatfeldol­gozási sebességét szabályozó órát tápláló áramot, ilyen módon kevesebbet fogyaszt és nem is melegszik annyira. Az AC-1 jelű szabadalom el­sősorban hordozható elektro­nikus eszközökben, mobil­számítógépekben és mobilte­lefonokban tehet jó szolgála­tot, növelve ezen készülékek üzemeltetési idejét. Szabadalmak kalapács alatt A Wall Street Journal ér­tesülése szerint a megszűnő Exponential Technologies a héten 45 olyan tulajdonában lévő szabadalmat bocsát ár­verésre, melyek segíthetik a processzorgyártásban eddig egyeduralkodónak számító Intel konkurenseit, valamint az éppen folyó DEC-Intel szabadalmi perre is kihat­hatnak. Az Exponential mikropro­cesszorokkal összefüggő szabadalmai ugyanis olyan újításokat tartalmaznak, me­lyek segítségével könnyebb lehet a következő generációs Intel processzorral, a Mec­red-del versenyző chipet ki­fejleszteni, s az új techni­kák használatával kisebb az esetleges Intel-szabadalmak megsértésének esélye is. Az árverésen a hírek szerint az Intel, a Digital, az AMD és a Cyrix is résztvesz. Sikeres hazai fúzió Sikeresnek bizonyul az Optotrans és a Rolitron egye­süléséből januárban létrejött Synergon Rt. A rendszerin­tegrációval foglalkozó cég sajtótájékoztatóján elhang­zott, hogy működésük első félévében a vártnál maga­sabb, 2 milliárd forintos for­galmat könyvelhettek el, és várhatóan szeptember végéig kisebbségi részesedést szerez a cégben egy - egyelőre meg nem nevezett - pénzügyi be­fektető csoport. A Synergon egyebek kö­zött részt vett a Matáv Internet-gerinchálózatának kiépítésében, nevükhöz fű­ződik a Magyar Nemzet internetes változatának meg­valósítása is. • Támogatott földbérlet súlyos milliárdok Nem azé, aki megműveli Hagymaszemle. „Visszabérlik" a földet az új tulajdonostól. (Fotó: Gyenes Kálmán) A magyar agrárgazda­ság tulajdonosi és üzemi szerkezete a rendszervál­tást követően óriási válto­záson ment keresztül. A szövetkezetek 1989-ben a mezőgazdasági földte­rület 71 százalékát hasz­nálták, s a maradékon fe­le-fele arányban osztoz­tak az állami gazdasá­gok és a' magánszemé­lyek. A tulajdoni arányok is ezt a helyzetet tükröz­ték. Azóta a kárpótlás következtében a földtu­lajdon és a földhasználat jelentős mértékben elkü­lönült egymástól. Ma a jogi értelemben vett magántulajdon aránya az összterület háromnegyede. Ugyanakkor a tulajdonosok területük egyharmadát bérbe adják. így az egyéni gazdasá­gok a terület felét foglalják el, a másik felét a szövetkezetek, vállalatok és gazdasági társa­ságok művelik. Utóbbiakra az a jellemző, hogy miközben számuk napról napra gyarapo­dik, egy-egy szervezet a ko­rábbinál kisebb területtel ren­delkezik. Ez a szétaprózódás azzal is együtt jár, hogy a gazdaság­politika és a termelők szándé­kai megfelelő közvetítés híján csak spontán módon és időle­gesen találkoznak. A tudatos­ság és szervezettség hiányá­nak következményei olykor látványosan is megjelennek. Gondoljunk csak a tavaly ősz­szel eladhatatlan burgonyára, a termelők egzisztenciáját ve­szélyeztető ingadozó sertés­vagy gabonaárakra. A kölcsönös érdekekre, elő­nyökre és kockázatvállalásra épülő együttműködés megte­remtésének vagy újjáélesztésé­nek szükségességét a kor­mányzat is felismerte, s ennek támogatására is megtette a kez­dő lépéseket. Ennek köszönhe­tő például az integrált mező­gazdasági tevékenységre fel­vett hitelek kamattámogatása, az e célt szolgáló fejlesztések kiegészítő támogatása. Az ag­rárkormányzat ezen elemek to­vábbi bővttését szorgalmazza. A jövő évi támogatási rendszer koncepciójában töb­bek között már szerepel az is, hogy az integrációk támogatá­sát állami garanciavállalással, a közraktározás és a földbérlet támogatásával kell kiegészíte­ni. Adózási kedvezményekre vonatkozó halvány utalás is felbukkan az előteijesztés vi­taanyagában. A Mezőgazdasági Szövet­kezők Csongrád Megyei Ér­dekvédelmi Szövetsége na­pokban zajló térségi tanácsko­zásain ezeket a kérdéseket és az agrárgazdaságról szóló koncepcionális törvényjavas­latot vették nagyító alá. Hi­szen az érintetteknek kell olyan egységbe foglalt, élet­szerű javaslatokat tenni, hogy a támogatásra szánt milliár­dok a gyakorlat zegzugos út­vesztőiben is eljuthassanak a mezőgazdasági termelőkhöz, s ne egyes erős érdekcsopor­tok kasszáját gyarapítsák. Az idén induló 50 milliárd forintos, forgóeszköz hitelt ki­egészítő tőkeinjekció kapcsán e kör szövetkezetei azzal a gondolattal is foglalkoznak, hogy kistermelők beintegrálá­sával azok számára is lehető­vé teszik e forrás igénybevé­telét. Természetesen cserébe a csatlakozó félnek tisztában kell lennie az önként vállalt technológiai és üzleti fegye­lem kritériumaival. A szövetség ügyvezetője, Stadler Ferenc lapunknak el­mondta, agrárgazdasági tör­vényjavaslat kapcsán az a vé­lemény alakult ki, hogy amennyiben e törvényben nem rögzítik a Nemzeti Ag­rárprogramban hangoztatott GDP-hez mért 2,5 százalékos mezőgazdasági támogatottsá­gi szintet, az egész elveszti az értelmét. Ugyanis világosan megfogalmazott garanciák híján e címszó alatt olyanok­hoz kerülhetnek súlyos milli­árdok, akiknek semmi közük a vidékhez és az agrárgazda­sághoz. Ugyanígy hiányolják a mezőgazdaságban foglal­koztatott munkaerő költsé­geinek szektorsemleges tá­mogatását. T. I. • Munkaügyi törvényjavaslatok Csak egy százalék • Budapest (MTI) Az utóbbi három év ezer napirend előtti par­lamenti felszólalásából mindössze kilenc foglal­kozott a Munkaügyi Mi­nisztériumhoz tartozó té­mákkal, vagyis alig egy százalékuk. Azonnali kérdésekből, in­terpellációkból, szóbeli és írásbeli kérdésekből három, illetve két százalék vonatko­zott a munkaügyi témákra. Ezek a reagálások is csak egy kisszámú kormánypárti és ellenzéki képviselőcso­porttól származnak. A Mun­kaügyi Minisztériumban most készítették el az össze­sítést, és mint Héthy Lajos politikai államtitkár a csütör­töki sajtótájékoztatón hang­súlyozta: nem tudják mire vélni a mérsékelt érdeklő­dést. Feltételezik: az okok között található, hogy a ko­rábbi évtizedekben a munka­ügyi témakörök kívül estek a közérdeklődésen. Az államtitkár megjegyez­te, a tárca megfelelő munkája is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ezzel kapcsolatban ke­vés kifogásolt felszólalás, in­terpelláció, kérdés hangzott el az Országházban. A mérsé­kelt érdeklődés ugyanakkor furcsa, mert az európai orszá­gokban a munkaügy, a foglal­koztatás a politika központi kérdései közé tartozik. Idén az első félévben a MÜM négy törvényjavasla­tot terjesztett elő. Ezeket igen nagy támogatottsággal fogadta el a parlament. A polgári szolgálatról, vala­mint a közalkalmazottak jog­állásáról szóló törvényjavas­latok 99,6 százalékos támo­gatottságot kaptak, az alkal­mi munkavállalás foglalkoz­tatási könyvére vonatkozó törvényt 77,7 százalékos, a Munka törvénykönyve mó­dosítását 75,2 százalékos tá­mogatottsággal fogadták el. Ez mutatja, hogy az ellen­zéki képviselők közül is so­kan egyetértenek a kormány­zat, illetve az Érdekegyezte­tő Tanács munkaügyi tárgyú javaslataival, a pártérdeke­ken túlmutatónak minősítik a munkaügyi kérdéseket. A kormányzati többségnek ugyanakkor nem sikerül mindig érvényesítenie az Ér­dekegyeztető Tanácsban vál­laltakat. • Ukrán megállapodás Készenléti IMF-hitel • Kijev (MTI) Ukrajna és a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) képviselői megállapod­tak annak a készenléti hitelnek a nagyságáról, amelynek odaítéléséről az IMF igazgatótanácsa előreláthatólag augusz­tus végén dönt. Az Ukrajnának nyújtandó, 1997. évre szóló 600 millió dolláros hitel feltételeiről ír­nak alá emlékeztetőt - tájé­koztatott Anatolij Halcsinsz­kij, az elnöki hivatal vezető­jének helyettese. Az illetékes közölte, hogy Ukrajna a hitelt a költségveté­si hiány fedezésére kívánja fordítani. Halcsinszkij hang­súlyozta: az IMF feltételei le­hetővé teszik, hogy Ukrajna eurokötvényeket helyezzen ki külföldi értékpapír-piacokra. Az elemzők korábban sö­tét tónusokban festették le az IMF és Ukrajna együttműkö­dését, miután a pénzintézet elutasította a 2,7-2,9 milliárd dollárosra tervezett, Ukraj­nának szóló kiterjesztett hi­telkeretet (EFF). A pesszi­mista előrejelzések azonban eltűntek annak hatására, hogy az IMF és a Világbank alapjaiban megváltoztatta kelet-európai és harmadik vi­lágbeli stratégiáját. A nemzetközi hitelintéze­tek új politikájának lényege a szigorú monetarista követe­lésekről való lemondás, azaz eltávolodás attól a klasszikus liberalista doktrínától, amely az állam közvetlen gazdasági beavatkozásának minimali­zálását hirdeti. Az „új monetarizmus" a korábbi szigorú monetarizmus kudar­cának a beismerését jelenti, annak elfogadását, hogy a monetáris szabályozást ki kell egészíteni más állami szabályozási eszközökkel. Míg korábban az IMF-hite­lek feltételei szinte kizárólag a pénzügyi mutatókra (az inflá­cióra, a költségvetés hiányára) vonatkoztak, addig az új kon­cepció már azt kéri számon az államvezetéstől, hogy az a gazdaságpolitika minden te­rén hatékony irányító tevé­kenységet végezzen. A wa­shingtoni tárgyalási pozíció módosulására utal, hogy a mostani IMF-emlékeztető már csak 30 pontból álló köte­lezettségi listát tartalmaz a ko­rábbi 41-gyei szemben. • A Nexon Bróker az árutőzsdéről Jön az EIIRO-búza! A Budapesti Árutőzsde elmúlt hetének legjelen­tősebb eseménye min­denképpen a pénteki tőzsde nap volt, misze­rint e naptól kezdődően (1997. augusztus 1.) ke­reskedni lehet az Euró­pai Szabványnak megfe­lelő búzára, de kizárólag búzára, 1998. augusztu­si határidőtől. Ez a búza kontraktus meg­felel a gyakorlati külkereske­delemben már forgalomban lévő búza minőségének. Legfőbb paraméterei a kö­vetkezők: hektolitersúly (kg/hl) legalább 76, nedves­ségtartalom legfeljebb a tö­meg 14,5 százaléka, keve­réktartalom legfeljebb a tö­meg 2 százaléka, ezen belül káros keverék legfeljebb a tömeg 0,5 százaléka, fuzá­rium szemek legfeljebb 0,5 százalék. Hagberg féle esés­szám legalább 250, nedves sikér tartalom legalább 26 százalék (bonifikáció nincs), fehérjetartalom legalább 11, százalék. Az első kereskedési napon már születtek is kötések e terményre, igaz hogy csak 1 kontraktusnyi menynyiség­ben, de a megnyitott árfo­lyamok a jövőben minden­képpen hatással lesznek a malmi búza árfolyamára. Az első augusztusi határidő 23 ezer 150, szeptember 23 700, október 24 700 november 25 ezer, december 26 000 forin­ton kezdte meg pályafutását. Ezen árak Csepel-szabadki­kötői paritáson értendők, va­gonba rakodva. A malmi búza kereskedé­sének elmúlt hetét tekintve még mindig nagyon érzéke­nyen reagál a piac a különbö­ző hírekre. Ennek megfelelő­en a hét elején még lefelé mozogtak a jegyzések, meg­törve a korábbi árfolyam emelkedését és a túlértékelt piaci árakat. Ez mindenféle* képpen a jó időnek és azok­nak a híreknek köszönhető, hogy mégis van elegendő jó minőségű búza az országban. Ennek megfelelően a kifu­tó augusztusi határidő drasz­tikusan csökkent, és 24 880 forinton zárta a 97-es évet. Megjegyzem, hogy a szabad­piacon még 26 000 forintos telephelyi áron is hajlandók voltak vásárolni egyes mal­mok, de a hét második felé­ben már a 24 500-25 000 fo­rintot is csak kis mennyiség­re és a javító minőségű búzá­ért adták meg. A pénteken bekövetkezett esős hangulat rányomta bé­lyegét a piacra is, hiszen a spekulációs szereplőkön vá­sárlási láz lett úrrá, és 400 fo­rinttal az előző napi elszámo­ló ár felett kezdtek el üzlete­ket kötni, így a szeptemberi határidő 26 700, októberi 27 ezer, decemberi 28 000 fo­rintra erősödve zárta a hetet. Megnyílt a '98 évi augusztu­si, szeptemberi és októberi határidő és sorrendben 24 ezer 500, 26 000 és 27 000 forinton folytatják tőzsdei út­jukat. Ezeket az árfolyamo­kat mindenféleképpen érde­kes öszszehasonlítani az újonnan megnyílt EURO­búza árfolyamaival. A BÁT által kiadott napi fixing Ft/t: takarmánykukorica 20 250, étkezési búza 22 570. Kovács Imre • Elhanyagolt földek, erdők Haszontalanul Budapest (MTI) Tarthatatlan, hogy a tulaj­donosok, bérlők egy része nem tesz eleget a termőföld­és erdőművelési kötelezett­ségeinek. Ezt a Mezőgazda­sági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetségének az MTI-hez eljuttatott közle­ménye hangsúlyozza. A szö­vetség szerint a termőföldek elgazosodásához, az erdők elhanyagolásához az veze­tett, hogy a hatóságok nem tettek eleget ellenőrzési és számonkérési kötelezettsége­iknek. Mindez nem csupán a megfelelő munkát végző bir­tokszomszédoknak jelent gondot, de rendkívül hátrá­nyos az egész nemzetgazda­ság számára. A földtörvény szerint a használó köteles a termőföldet a művelési ágá­nak megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés nélkül a talajvédelmi előírá­sokat betartani. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 324,67 Ausztrál dollár 147,00 Belga frank (100) . . 515,85 Cseh korona 5,71 Dán korona 27,95 Finn márka 35,71 Francia frank 31,57 Holland forint 94,56 Japán yen (100) 168,02 Kanadai dollár 144,44 Lengyel zloty 5730 Német márka 106,51 Norvég korona 25,79 Olasz líra (1000) 108,76 Osztrák schilling 15,13 Portugál escudo (100) 105,27 Spanyol peseta (100) 126,05 Svájci frank 130,22 Svéd korona 24,71 Szlovák korona 5,69 USA dollár 19932 ECU 21032 AZ 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents