Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-06 / 182. szám

Csütörtök, 1997. Aug. 7. Belföld 3 röviden Tűzelhalás és kukoricabogár A túzelhalásban elpusztult gyümölcsfákat elégetik. (MTI Telefotó) jegyzet Magándöntés rp vtizedekig nem volt gondunk a nyugdíjjal. Az ak­ü tlvak fizették a járulékot, amiből aztán kielégítet­ték a már nem dolgozókat. A körforgás folytatódott, jöttek az új aktívak és az 6 befizetéseikből biztosították a nyugállományúak díját. Ebben a felosztó-kirovó rendszernek nevezett nagy nyugalomban csak egy hi­bádzott, a nyugdíj összegének csekély, s az idők előre­haladtával mind csekélyebb volta. A ma aktív korosztály nyugdíja korántsem folytató­dik ily nyugodt és kiegyensúlyozott, bár ideálisnak nem mondható rendszerben. A még nem járt út vélhe­tően sokakban kelt izgalmat, bizalmatlanságot, félel­met. Az úgynevezett tőkefedezeti rendszerben megva­lósuló öngondoskodás, azaz a magánnyugdíjgyűjtés nálunk még járatlan útnak számit, s ezért érhetően za­varba ejt. A többség még a szakzsargont - mint tőkefe­dezet, öngondoskodás, magánnyugdíjpénztár - most tanulja, s tökéletesen bizonytalan abban, mit, illetve melyiket válassza idős kora megélhetésének garanciá­ja - de legalábbis a kukázás elkerülése - érdekében. Márpedig választani és dönteni kelL Szeptember el­sején lép hatályba a magánpénztárakról szóló törvény, s a polgárnak jövő év január elsejétől lesz lehetősége járulékának egy részét a magánpénztárakba fizetni, ott gyűjteni. Ekkor jön a „melyiket is válasszam" nagy kérdése, a járatlan úton haladás második lépésének megtétele. Tapasztalatok hiányában nem lesz könnyű a döntés, kivált nem ott, ahol az újjal szembeni bizal­matlanságot növeli a megannyi - ez idő tájt megért ­átverés, felelőtlenség, csőd, bizonytalan talajra építke­zés. necslések szerint 1,5-2 millió ember határoz majd £j úgy, hogy átlép az új nyugdíjrendszerbe. Ennyi­nek kell most körültekintően vizsgálódni, hogy melyik pénztárba vesse bizalmát. Némi vigaszt és kapaszkodót nyújthat az az ígéret, miszerint néhány héten belül még a legkisebb településen élők számára is hozzáfér­hető lesz olyan tanácsadóhely, ahol számítógép és szak­értő segítségével mindenki kiszámolhatja, megéri-e át­lépnie az új nyugdíjrendszerbe. Ha igen, akkor újabb vizsgálódás következik, a melyiket „szeressem" kérdé­sének eldöntésére, ami szintén nem kevés körültekin­tést, óvatosságot kíván egy új rendszer kipróbálóitóL (J llcJLooo-,' f~XjJ.otcJL~ Csongrádi sgt. 27. ToLl 491 -022 Dorozsmai út J. Tol.: 466-092 SCHINDLII toMMéri sUekek 1O^i M^edMáMyel MODUL BAU l"*™ UuVfeUti ívpiiuj ui CSABAKÖ, PILLÉR- ÉS BURKOLÓTÉGLA 10% ENGEDMÉNNYEL FEHÉR, ZOLD, SARGA SZÍNEKBEN. • Nyugdíj-biztosítási pénztárak Tagdíjat csak jövőre szedhetnek Diák­színjátszás • Gyula (MTI) Két napon át diákszínpa­dok szerepelnek a Gyulai Várszínházban: augusztus 5­én, kedden és 6-án, szerdán az idei tavaszi gyulai Erkel Diákünnepeken résztvevő legjobb középiskolai színját­szók lépnek közönség elé. Kedden a makói József Atti­la Gimnázium két diákszín­pada lép fel: a Páger Antal Színistúdió R. Quineau „Stí­lusgyakorlatok", a JAG Kol­légiumi Színkör pedig Cse­hov „Leánykérés" című mű­vét adja elő. Szerdán két gyulai s egy hódmezővásár­helyi diákszínpad mutatko­zik be a várban - a vásárhe­lyi Bethlen Gábor Reformá­tus Gimnázium színpada Stoppard-Shakespeare „Hamlet" című művét adja elő. Malév-jegy • Békés (MTI) Nyolc ország harminc festője, szobrásza, grafikusa és iparművésze vesz részt az ötödik alakalommal szer­vezett békési művésztele­pen; a kéthetes nemzetközi alkotótábor hétfőn a Csuta Alkotóházban nyílt meg a hét elején. A művésztelepen - amelyet Csuta György festőművész és galériatulaj­donos hívott életre - a haza­iakon kívül ausztráliai, ausztriai, dániai, izraeli, olaszországi, romániai és spanyolországi alkotó dol­gozik; a szervezők a repü­lés, szárnyalás művészi megfogalmazását ajánlják figyelmükbe. A Malév egy repülőjegyet kínált föl an­nak a művésznek, akinek az alkotását a táborzáró tárla­ton a legjobbnak minősíti a közönségből a helyszínen választandó bíráló bizott­ság. Nyári gyakorlat • Nyíregyháza (MTI) Az élelmiszeripar, a mun­kaerőpiac és turizmus terüle­tén építi ki kapcsolatait Észak-Rajna Vesztfália és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Ennek egyik kézzel­fogható bizonyítéka, hogy a nyíregyházi mezőgazdasági főiskoláról tíz hallgató uta­zott egy hónapos szakmai gyakorlatra a német tarto­mányba. Az együttműködést a Friedrich Ebért Alapítvány koordinálja. Logisztika • Soroksár (MTI) A soroksári önkormány­zat képviselő-testülete a kö­vetkező ülésén, szeptember 9-én dönt arról: eladja-e bi­zonyos ingatlanjait egy be­fektetői társaságnak, amely arra logisztikai centrumot akar építeni. Ennek a társa­ságnak a neve szerződéskö­tésig, titkos, azt azonban tudni lehet, hogy a legalább 20 milliárd forintos beruhá­zást a MÁV Rt. vállalkozási alapon finanszírozza, de az állam is részt vesz benne. A főváros és az ország áru­szállítása szempontjából meghatározó szerepű köz­pontban átrakodó-pályaud­varokat. kamionterminálo­kat, raktáráruházakat, ben­zinkutat, szállodákat építe­nének. Az érdekeltek már megállapodtak a magánsze­mélyek tulajdonában lévő földek vételáráról. • Budapest (MTI) A Földművelésügyi Minisztérium az almater­mésúek túzelhalásos be­tegsége miatt bekövet­kezett károkért a jelen­legi jogszabályok alap­ján sem tudja kártalaní­tani vagy támogatni a növényvédelmi többlet­költségekkel is megter­helt gazdákat. Ezt - az idén és a jövőben is - a vállalkozói kockázat ré­szeként kell elkönyvelni - közölte keddi sajtótá­jékoztatóján Eke István, a minisztérium növény­védelmi főosztályának vezetője. A kormányzat természete­sen nem hagyja magára a ter­melőket. A segítség azokra az idei tapasztalatokra alapo­zódik, amelyek igazolták, hogy a megfelelő növényvé­• Békéscsaba (MTI) Különösen nagy érték­ben, bűnszövetkezetben el­követett csempészettel és közokirat-hamisítással gya­núsítják azokat a békéscsa­baiakat, akik lopott és ha­zánkba csempészett gépko­csikkal üzleteltek - hangzott el kedden Békéscsabán a Vám- és Pénzügyőrség Bé­kés Megyei Nyomozóhiva­talának sajtótájékoztatóján. A bűnszövetkezet tagjai nyugatról hoztak be gépko­csikat. hamis bélyegzőkkel - vámhivatali, közlekedés­• Budapest (MTI) Lovas István a Függet­len Kisgazdapárt elnök­ségével egyeztetve mon­dott le posztjáról a Ma­gyar Rádió kuratóriu­mában - jelentette ki Horváth Béla, az elnöki kabinet vezetője az FKGP keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Úgy vélekedett, hogy a rádióban a médiatörvény életbe lépése óta nem történt érdemi változás, továbbra is egy „ultraliberális brancs" uralja a közszolgálati médiu­mot. A párt országos elnök­sége jövő héten dönt a to­vábbi lépésekről, vagyis hogy jelölnek-e valakit a kisgazdáknak járó kuratóriu­delmi előrejelzéssel kombi­nált preventív védekezési technológiával megoldható a tűzelhalás betegségre fogé­kony gyümölcsök védelme. A növényvédelmi hatóság éppen ezért jövőre a fertőzés szempontjából legkritiku­sabb időszakban, tehát a vi­rágzás idején, az egész or­szág területén működtetni fogja az idén helyenként már eredményesen alkalmazott, Amerikából vásárolt előre­jelzési rendszert. A védeke­zések szervezése, és végre­hajtása azonban a termelők kötelezettsége marad - hang­súlyozta a főosztályvezető. Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy a veszéllyel együtt megjelentek a kókle­rek és szélhámosok is, akik mindenféle ellenőrizetlen, engedély nélküli és hatásta­lan csodaszereket próbálnak eladni. mi elnökségi helyre. Hor­váth Béla szerint a Magyar Rádió gyakran élen jár az FKGP elleni „időszakos po­litikai hecckampányokban ". Nemcsak a politikai, hanem az irodalmi-kulturális műso­rokkal is elégedetlenek a kisgazdák. Úgy ítélik meg, hogy ezeket a műsorokat Konrád György, Kornis Mi­hály és Kertész Imre birto­kolja, akik egyetlen más szellemi irányvonalat sem engednek szóhoz jutni. Boros Imre, a pénzügyi kabinet vezetője az 1990 vé­gén lezajlott pénzügyi tranz­akciókra hívta fel a figyel­met. Elmondása szerint, mi­után a magyar-szovjet külke­reskedelem a transzferábilis rubelről áttért a dollárelszá­A főosztályvezető a to­vábbiakban rámutatott, hogy már az idén is fokozott ké­szültséggel várták a kóroko­zók megjelenését, összesen 100 millió forint értékben és százezer példányban adtak ki ismeretteijesztő anyagot. A főosztályvezető szólt az amerikai kukoricabogár megjelenéséről is. Ez a ve­szedelmes kártevő, mint el­mondta, az Egyesült Álla­mokban már több évtizede, esztendőnként körülbelül 1 millió dollár értékű termést tesz tönkre. Európában elő­ször - 1992-ben - Belgrád környékén, ezután Horvátor­szágban, Romániában, majd Bosznia-Hercegovinában je­lent meg. Szerbiában tavaly már 11 ezer hektáron oko­zott jelentős pusztítást. Ma­gyarországon a megfigyelé­sek szerint a bogár a déli és délkeleti határvidéken van molásra, több hazai kft. 1-2 millió forintos alaptőkéjét messze meghaladó összeg­ben kötött szerződéseket szovjetunióbeli áruszállítá­sokra. A cégek - a korábbi gyakorlattal ellentétben ­előleget is kaptak külföldi partnerüktől. A kisgazda po­litikus szerint gyanítható, hogy a külkereskedelmi for­galomban megállapított 0,92-es rubel-dollár szorzó­nak köszönhetően jelentős összegű deviza „gurult" kül­földre ezen az úton. A kér­désekre a Magyar Nemzeti Bank könyveinek ismereté­ben lehetne választ kapni ­hangsúlyozta Boros Imre ­erre azonban még az Állami Számvevőszék sem kapott lehetőséget. jelen, de az idén a már to­vább teijedt. Az ellene való védekezés egyik leghatéko­nyabb formája egy magyar ferromon csapda, amelyet szerte Európában már alkal­maznak, a megelőzésének pedig az egyetlen lehetséges módja a következetesen és szükségszerűen alkalmazott vetésforgó. A főosztályveze­tő elmondta még, hogy ma­gyar kezdeményezésre idén FAO-térségi projekt indul Horvátországban, Romániá­ban, Bosznia-Hercegoviná­ban, Szerbiában és Magyar­országon a kártevő terjedé­sének lassítására. A költsé­geket részben a FAO, rész­ben az FM fedezi. A dinnyepusztulás és pa­radicsom bakteriozis megje­lenését az időjárási viszo­nyokra és a termelők szakmai felkészületlenségére Vezette visza a szakember. mekcsempészet nyomára bukkantak a békési vámo­sok. A közelmúltban Lö­kösházánál két roma nem­zetiségű román állampolgár nál 8 ezer, illetve 5 ezer német márkát találtak; a pénz eredetét nem tudták igazolni, s előkerült egy lengyel közjegyzőnél készí­tett okmány, amely igazol­ja, hogy ezek az „édes­anyák" Lengyelországban állítólagos rokonnál (felte­hetőleg gyermekkereskedő­nél) hagyták kisgyermekei­nket. A pénzügyi kabinet veze­tője az úgynevezett tagi hi­telekről is szólt, vagyis azokról a kölcsönökről, amelyeket külföldi kézben lévő magyarországi vállala­tok tulajdonosai saját cé­güknek adnak. Mint kifej­tette: becslések szerint je­lenleg 2-3 milliárd dollár ér­tékű tagi hitel lehet az or­szágban. Gyanítható, hogy ezeket a pénzeket spekulatív üzle­tekre használják fel, a hasz­not pedig gyorsan kiviszik az országból. Boros Imre szerint ez a jelenség a mo­netáris politika, vagyis a csúszó forintleértékelés, va­lamint a mesterségesen ma­gasan tartott infláció és ka­matok következménye. • Budapest (MTI) Már szeptember 1-jé­töl megalakulhatnak a magán nyugdíj pénztá­rak, de tagdijat csak 1998. január 1. után szedhetnek - mondta Radnai György, az Ön­kéntes Kölcsönös Biztosí­tó Pénztárak Felügyele­tének elnöke kedden Budapesten tartott sajtó­tájékoztatóján. Az elnök azt tanácsolja az állampolgároknak, hogy a magánnyugdíjpénztárba való belépés előtt alaposan fon­tolják meg a választást, hi­szen hosszú távon kamatozó és bizalomra épülő piacról van szó. A felügyelet orszá­gos ügyfélszolgálati hálóza­tot kíván kialakítani, hogy aztán ennek közvetítésével lássák el ellenőrzött infor­mációkkal az érintetteket. Az ügyfélszolgálat működte­tésére hamarosan pályázatot ír ki a felügyelet. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügye­lete szeptember 1 -jétől átala­kul állami pénztárfelügyelet­té, amely a magán- és az ön­kéntes nyugdíjpénztárakat egyaránt ellenőrzi majd. Többek között egyénre le­bontott nyilvántartást vezet­nek majd a nyugdfjpénztár­tagokról, hogy követni le­hessen a befizetéseket. Az elnök megemlítette, hogy az önkéntes nyugdíj­pénztárak fejlődési üteme a második negyedévben sem csökkent. Havonta 20 ezer­rel nő az önkéntes nyugdíj­pénztárba belépő tagok szá­ma. A második negyedévben az önkéntes pénztárakba tör­ténő befizetés elérte a 6 mil­liárd forintot. Jellemző to­vábbá, hogy már nemcsak a tehetősebbek választják az öngondoskodásnak ezt a kie­gészítő formáját, hanem a szerényebb jövedelemmel rendelkezők is. Jelenleg 308 önkéntes nyugdíjpénztár működik, ezek 96 százaléka a tagság háromnegyedét tö­möríti. Hét olyan önkéntes nyugdíjpénztár van, amely 20 ezernél több tagot szám­lál. Az elnök szerint az ön­kéntes nyugdíjpénztárak tag­sága az év végére elérheti a 750-800 ezer főt, és vagyo­nuk meghaladhatja az 50 milliárd forintot. Az elnök leszögezte: az önkéntes nyugdíj-biztosítási tagság­hoz kötődő kedvezmények, szabályok továbbra is meg­maradnak. • Kisgazdák a Magyar Rádióról és a magyar pénzügyekről Gurult a rubel is? Gépkocsi- és gyermekcsempészek felügyeleti, orvosi és kül­földi álpecsétekkel - forgal­mi igazolványt gyártottak, szerelőjük fölkészítette a kocsit a műszaki vizsgára, majd a közlekedésfelügye­letnél embereik segítségé­vel levizsgáztatták a jármű­veket, így a lopott és csem­pészett kocsikat hivatalos papírokkal látták el. Az ügynek eddig öt gyanúsí­tottja van, közöttük a békés­csabai közlekedésfelügyelet két dolgozója (vizsgabizto­sa és műszaki ellenőre), egy állásáról időközben lemon­dó pénzügyőr. A sajtótájékoztatón to­vábbi ügyekről is beszámol­tak, például arról, hogy Ro­mániából kiinduló gyer-

Next

/
Thumbnails
Contents