Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

PÉNTEK, 1997. AUG. 1. SZEGED 5 Adjon egy (át Szegednek! Inter-Európa Bank Rt. 11100403 184550580200006 • Dorozsmai vásárnap: szombaton Ne legyen tumultus • Munkatársunktói A hagyományok szerint a dorozsmai kirakodóvásárt minden hónap 2. vasárnapján tartották. A nagybani zöldségpiac forgalmának terebélyesedésével - az ország második zöldségpiacává nőtte ki magát - azonban az utóbbi időben óriási torlódások alakultak ki, amelyet a vásározók és a környékbeliek egyaránt jogosan nehezményeztek. A közgyűlés által elfogadott rendezési terv a piac üzemeltetőjének egyebek mellett előírta a forgalom átszervezését is. A Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. kísérletképpen az augusztusi kirakodóvásárt 9-én, a szeptemberit 13-án, a hónap második szombatján tartja meg. A szombat ugyanis piaci szabadnap, így a vásározókat senki nem zavaija a közlekedésben. A témában rendezett lakossági fórumon megoszlottak a vélemények a vásár időpontjának áthelyezéséről. Egyesek ragaszkodnának a hagyományokhoz, a vasárnaphoz, a másik tábor pedig a szombat mellett kardoskodik. Utóbbi esetében egyébként lehetővé válik az is, hogy akár kéthetente rendezzenek vásárt Kiskundorozsmán. Amennyiben a kísérletnek szánt szombati vásárnap beválik, kedvező visszhangra talál, akkor az üzemeltető kft. véglegesíteni kívánja, a közgyűlés elé viszi a kérdést. • Premier a Muzsikáló Udvarban Viva la Mamma • Feje fölül a tetőt? Építési tilalomcsapda .Minek mennék máshová, mikor van sajátom?" (Fotó: Gyenes Kálmán) Kidőlt egy öreg ház oldala. A 74 éves özvegyasszony fedél nélkül maradt. Az ok: az építési tilalom. Ami miatt eladni se lehet az egykor valamiféle gyárnak, s legújabban utcának kiszemelt újszegedi területet. Az építési tilalom miatt sok újszegedi hullatott már könnyeketl De Oncsó Józsefnénál nehezebb csapdahelyzetbe talán még senki sem került. Szeged pereme, a Kendergyári út egyszer még Újszeged legfelkapottabb negyedének közepe lehet. így gondolják azok, akik ismerik a város általános rendezési tervét, s építkezni kezdtek a jó harminc éves tilalom alól nem oly rég fölszabadult telkeken. Am itt, az újszegedi csillagvizsgáló közelében sem nézhet mindenki bizakodva az égre! A kendergyából ment nyugdíjba, a Kendergyári utcai házikóban élte le életét Oncsó Józsefné, Juci néni is. - Ez az a ház! - küszködik könnyivei Juci néni, s mutatja a romos épületet, a kidőlt oromfalat. - Kicsit odébb, az anyósoméknál laktunk, aztán '60-ban megvettük ezt a már akkor is öreg házikót. Örültünk, mert a miénk volt. Aztán meg hiába akartunk építkezni, hiába adott volna támogatást a kendergyár, a tanács itt '66 óta nem engedi a házépítést! Titokban azért szélfogót húztak föl, nyári konyhát építettek. A házaspár erejéből ennyire futotta. - Csőstül jön a baj, mióta a drága jó uram meghalt! mondja a néni. - Hajnali három óra lehetett, mikor fölébredtem a rettentő vihar zajaira. Az égzengés az egész épületet megrázta. Aztán egy hatalmas roppanás! Látom: dől a ház fala az utca felé. Percekig meg s mertem moccanni. A szomszédos szobában feküdtem az ágyban... Reggel a szomszédok segítettek menteni, ami menthető... A júniusi vasárnap óta meg csak sírok és sírok! A gyógyszerek tartanak egybe..., annyira ideges vagyok. Életveszélyessé nyilvánította az épületet a szegedi polgármesteri hivatal műszaki irodája. A határozat szerint a néninek saját költségén le kell bontatnia a házat. Pénzmagra korlátozási kártalanítás formájában sem számithat - hallottuk Gilicze Istvánnétói, a főépítészi iroda főtanácsosától - , mert hiába a '60-ban datált adásvételi szerződés, a földhivatal adatai szerint Oncsóék '71től, azaz jóval az építési tilalom kimondása után tulajdonosai a háznak. Ügybuzgó és emberséges hivatalnokok igyekeznek megoldani a kemény diónak bizonyuló esetet. Ehhez több iroda együttműködésére lesz szükség. A népjóléti iroda az önkormányzati képviselő, dr. Szabó László kezdeményezésére - gyorssegélyt utalt ki. A műszakisok pedig kezdeményezték a terület kényszer kisajátítását, hiszen a tervek szerint egyszer majd itt, a Kendergyári út 27. számú telken is húzódik egy út. A kisajátítás hosszú procedúráját a közigazgatási hivatal intézi. De ilyen célra nincs elkülönített összeg az önkormányzat költségvetésében. Ám - tudtuk meg Dobó Etelka irodavezető-helyettestől ha szükséges, a költségvetés módosításával előteremthető a kisajátításhoz szükséges összeg. Lakni pedig addig is kell valahol! A vagyonkezeléssel megbízott osztály szükséglakást adhatna, de Juci néni inkább a romhalmazzá váll házikó mögötti nyári konyhában húzza meg magát. De félve néz a tél elé. Mert pénze nincs, hogy elmozduljon innen, az építési tilalmas területre pedig lehetetlen vevőt találni. Oncsó néni emlékszik, s emlékeztet: - Egy öreg fát bajos átültetni. Úisxászf Ilona • Újabb pengeváltások helyiadá-ügyben Csatazaj a háttérből A helyi iparúzési adó mértékét elviselhetetlennek találják azok a cégek, amelyek magas árbevétellel rendelkeznek. A szegedi önkormányzat ugyanis a törvényben csak lehetőségként ajánlott plafont, a nettó árbevétel 12 ezrelékét szavazta meg 1997-re a „nagyok" megadóztatására. A háború azóta sem szünetel a városháza és a Szegeden termelő, szolgáltató cégek között. A július 14-i közgyűlésre „bement" az az anyag, amelyet az önkormányzat saját lelkiismeretének megnyugtatására készített el. Ám ennek csak az úgynevezett tájékoztató részét fogadta el a közgyűlés. Az anyag Básthy Gábor alpolgármester előterjesztésében a következő címet viselte: Felmérés az adóterhek csökkentéséről. Az elemzésből és a mellékelt táblázatokból kiolvasható, hogy Szegeden a 10 ezer 648 adózó vállalkozásból az 1996os, a 3 millió forintot el nem érő nettó árbevételük alapján 8012-en (vagyis 80 százalék) egyáltalán nem fizetnek helyi adót. A város kasszájába befolyó 1 milliárd 344 milliós adóbevételnek pedig több mint a felét (767 millió forintot) 19 cég adja össze. Ráadásul a tavalyi kulcsokkal számolva, amikor is a legnagyobbakat még csak 9 ezrelékkel „büntette" a város. A megváltozott adókulcsok - ám még változatlan összegű árbevétel - alapján jövőre 1 milliárd 628 milliós bevételre számít a polgármesteri hivatal helyi iparűzési adóból, oly módon, hogy a legnagyobb cégek több mint 1 milliárdot, az összeg kétharmadát adnák be a közösbe. Az önkormányzat közgazdasági irodája által készített tanulmányból kissé kilóg a lóláb. Az elemzés azt próbálja bizonyítani, hogy a helyi adó nem akkora teher, mint amilyennek láttatni szeretnék az érintettek. Hiszen a helyi iparűzési adó költségként elszámolható. Másrészt: a „nagyok" költségeinek csak az 1 százalékát teszi ki ez a fajta közteher. Az iroda 20 másik megyei jogú város adópolitikájával is összevetette a helyi gyakorlatot. Az összehasonlításból az derült ki, hogy közülük 11 szintén a legmagasabb adókulcsot alkalmazza. Ráadásul Szeged a humánusabb megoldást választja kíméli a kisebbeket. A korábbi bírálatok előtt kissé meghajolva az új javaslat már azt tartalmazza, hogy az 1 milliárd forint feletti beruházásba kezdő (vagy legalább 200 munkahelyet teremtő) vállalatok öt éven keresztül csak a helyi adójuk felét fizessék be a városi költségvetésbe. A kirótt összeg 5(!) százalékáról pedig szabadon rendelkezhetnek, milyen célokra fordítsa a város. Az előterjesztés történetéhez tartozik, hogy Szalay István polgármester a legnagyobb adózókkal, valamint a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával az ominózus közgyűlés előtt, július 11-én egyeztette a városháza elképzeléseit. Információink szerint kemény „odamondogatások" közepette zajlott a vita, s a felek nem jutottak közös nevezőre. Hol itt a „könnyítés", amikor még a Pick Rt. sem valósít meg egy év alatt 1 milliárd forintos beruházást, ráadásul egy város határain belül? Dr. Szeri István, a CSMKIK elnöke a találkozót követően levelet is írt a közgazdasági irodának. Javaslatában a beruházáshoz kapcsolódó adócsökkentést attól tenné függővé, milyen profilú cég valósítja meg. Például a közszolgáltatási célú beruházás már 25 millió forintos érték esetében is élvezze az 50 százalékos adókedvezményt - öt teljes évig. Az ajánlásban szereplő legmagasabb összeg 300 millióval az energetikai célú fejlesztés. A kamara méltányosnak találná továbbá, hogy a befizetett adó 25 (és nem 5) százalékának felhasználásáról dönthessen szabadon az illető cég vezetése. Hogy a városháza menynyire volt kíváncsi a CSMKIK és a legnagyobb adózók véleményére, az legközelebb szeptemberben derül ki. Az őszi közgyűlésig ugyanis újra átdolgozzák a tervezetet. Fekete Klára Permetezések • Munkatársunktól A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. augusztus 10éig a belvárosban a hársfaállomány megóvása érdekében növényvédelmi munkákat végez. A levéltetű és az atkák ellen az éjszakai órákban permeteznek. Az alkalmazott szer az egészségre nem ártalmas. A Corax Kft. augusztus 1jétől 3-áig Szeged egyes területein repülőgépes szúnyogirtást végez reggelente 8 óráig, illetve 18 órától napnyugtáig. Az említett időpontokban érdemes becsukni az ajtókat és az ablakokat, hogy a szúnyogok ne menekülhessenek be a lakásokba. Halálos zuhanás • Munkatársunktól Szerdán délelőtt Szegeden, a volt Délép-házgyár területén bontási munkákat végeztek. Az egyik, többemelet magas torony vaselemeit lángvágóval metszették el. Egy tartóelem az átvágást követően visszacsapódott és elérte az ott tartózkodó 52 éves munkás, H. M. lábát. A férfi lezuhant a 10-12 méteres magasságból, súlyos borda- és fejsérülésekkel szállították kórházba, ahol csütörtök reggelre belehalt sérüléseibe. A baleset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja. Deszki tankönyvsegély • DM-információ A deszki önkormányzat a helybéli diákok és szüleik számára igyekszik megkönnyíteni a szeptemberi tanévkezdést. Az általános iskola tanulóinak a pedagógiai programban szereplő alaptankönyveket kifizetik. A közép-, és felsőfokú oktatási intézményekben nappali tagozaton tanulók egyszeri támogatást kaphatnak. A támogatási kérelmet szeptember 20-áig kell benyújtani a polgármesteri hivatalba. Nem a piac - a környéke! • Munkatársunktól Lapunk tegnapi számában többek között azt írtuk a közterület-felügyelők munkájáról, hogy a Cserepes sori használtcikkpiacon keresik a zárjegy nélküli dohányárut. Kiderült, hogy félreértés történt, mert a piac területén maguk a piacfelügyelók biztosítják a rendet - így arról is gondoskodnak, hogy tiltott áru semmiképpen se kerülhessen forgalomba. A Cserepes sori piacon tehát rend van. A közterület-felügyelők viszont a használtcikkpiacon kívül, annak környékén csapnak le a cigarettát és alkoholt kínálgató zugárusokra. Idén ünepli a zenei világ a nagy olasz operaszerző, Gaetano Donizetti születésének 200. évfordulóját. Ebből az alkalomból - a korábbi évek sikersorozatát folytatva - ismét egy Donizetti-vígopera, a felhőtlen szórakozást ígérő Viva la Mamma bemutatására vállalkozott a Muzsikáló Udvar lelkes csapata. A ma esti premier rendezője, Bárdi Sándor fedezte fel újra a kétfelvonásos vfgoperát, amit idehaza körülbelül másfél évtizeddel ezelőtt Debrecenben már nagy sikerrel játszottak. A városháza udvarán este fél 9-kor kezdődő előadás szereplői: Vajda Júlia, Andrejcsik István, Papdi Terézia, Szilágyi Béla, Tóth Judit, Piskolti László, Gyüdi Sándor, Lőrinci Zoltán, Altorjay Tamás és Bodnár György. A közreműködő Martini férfikart és a Salieri kamarazenekart Pál Tamás vezényli, aki egyben Tommaso Paolo, a karmester szerepét is alakítja. A zeneigazgatót a próbák alatt kérdeztük. • Furcsa dolgok olvashatók a színlapon: Agata szerepét például Szilágyi Béla értékű... - Agata az énekesnő mamája," akinek a szólamát a zeneszerző basszushangra írta. Amikor a produkciót terveztük, először Gregor Jóskára gondoltunk. Ő el is vállalta volna, hogy a két előadás kedvééit megtanulja szerepet, de időközben már máshová hívták, így elfoglaltságai miatt a többi szegedi fellépése mellett ezt már nem tudta vállalni. A darab fergetegesen mulatságos, arról szól, hogy a komponista, a karmester, az énekesnő, az énekesnő mamája és az impresszárió hogyan hoznak össze egy operaelőadást. A darab alcíme is erre utal: A színház kellemes és kellemetlen oldala. Donizetti annyira szerette ezt a darabot, hogy az 1827-es nápolyi bemutató után még három másik verziót készített belőle. Ez sok bajt okozott nekünk, mert a partitúra elég gondozatlan volt. A Ricordikiadást vettük volna alapul, ha az eredeti terveink szerint Szentendrével közösen csináltuk volna meg a produkciót, mert akkor Oberfrank Géza új fordítást készített volna hozzá, így végül egy másik kiadó anyagát használtuk, amivel borzasztó nehéz dolgunk volt, hiszen szinte minden taktusban találtunk valami apró hibát, amit ki kellett javítanunk. Ezek után már rettenetesen élveztük a próbákat, és mindent megtettünk, hogy a közönség számára is élvezetes produkció jöjjön létre. • Mi a titkuk a Donizettivígoperáknak? - A szerző hallatlanul tehetséges volt, és elképesztő mesterségbeli tudással rendelkezett. Vígoperáinak eszköztára átlátható, akár saját tapasztalataimból is meg tudnám már írni, melyek azok a zenei formák, szokások, amelyekkel Donizetti operált. Bámulatos a darabjainak variabilitása és eszközeinek hatásossága. A hangszerelés választékossága is fantasztikus, hiszen tulajdonképpen szokványos zenekarra írta a darabjait, mégis, amikor egy nagydobot vagy egy cintányért megszólaltat, annak mindig nagy jelentősége van, ugyanígy kivételesek például a vonós szólói. • Úgy tűnik, nagy az érdeklődés a nyári zenés rendezvények iránt... - A tavalyi gyér látogatottsággal szemben az idei produkciókra általában zsúfolásig megtelik a nézőtér. Az emberek kinéznek reggel az ablakon, hajó az idő, akkor elmennek megvenni a belépő aznap estére. H. Zs. Pál Tamás, ma duplán karmester. (Fotó: Kamok Csaba)