Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

PÉNTEK, 1997. AUG. 1. SZEGED 5 Adjon egy (át Szegednek! Inter-Európa Bank Rt. 11100403 184550580200006 • Dorozsmai vásárnap: szombaton Ne legyen tumultus • Munkatársunktói A hagyományok szerint a dorozsmai kirakodóvásárt minden hónap 2. vasárnapján tartották. A nagybani zöld­ségpiac forgalmának terebé­lyesedésével - az ország má­sodik zöldségpiacává nőtte ki magát - azonban az utóbbi időben óriási torlódások ala­kultak ki, amelyet a vásáro­zók és a környékbeliek egy­aránt jogosan nehezményez­tek. A közgyűlés által elfoga­dott rendezési terv a pi­ac üzemeltetőjének egyebek mellett előírta a forgalom át­szervezését is. A Szegedi Nemzetközi Vásár- és Piacszervező Kft. kísérletképpen az augusztusi kirakodóvásárt 9-én, a szep­temberit 13-án, a hónap má­sodik szombatján tartja meg. A szombat ugyanis piaci sza­badnap, így a vásározókat senki nem zavaija a közleke­désben. A témában rendezett lakossági fórumon megosz­lottak a vélemények a vásár időpontjának áthelyezéséről. Egyesek ragaszkodnának a hagyományokhoz, a vasár­naphoz, a másik tábor pedig a szombat mellett kardosko­dik. Utóbbi esetében egyéb­ként lehetővé válik az is, hogy akár kéthetente rendez­zenek vásárt Kiskundorozs­mán. Amennyiben a kísérletnek szánt szombati vásárnap be­válik, kedvező visszhangra talál, akkor az üzemeltető kft. véglegesíteni kívánja, a közgyűlés elé viszi a kérdést. • Premier a Muzsikáló Udvarban Viva la Mamma • Feje fölül a tetőt? Építési tilalomcsapda .Minek mennék máshová, mikor van sajátom?" (Fotó: Gyenes Kálmán) Kidőlt egy öreg ház ol­dala. A 74 éves özvegy­asszony fedél nélkül ma­radt. Az ok: az építési ti­lalom. Ami miatt eladni se lehet az egykor vala­miféle gyárnak, s leg­újabban utcának kisze­melt újszegedi területet. Az építési tilalom miatt sok újszegedi hullatott már könnyeketl De Oncsó Józsefnénál nehe­zebb csapdahelyzetbe talán még senki sem ke­rült. Szeged pereme, a Kender­gyári út egyszer még Újsze­ged legfelkapottabb negye­dének közepe lehet. így gon­dolják azok, akik ismerik a város általános rendezési ter­vét, s építkezni kezdtek a jó harminc éves tilalom alól nem oly rég fölszabadult tel­keken. Am itt, az újszegedi csillagvizsgáló közelében sem nézhet mindenki biza­kodva az égre! A kendergyából ment nyugdíjba, a Kendergyári ut­cai házikóban élte le életét Oncsó Józsefné, Juci néni is. - Ez az a ház! - küszködik könnyivei Juci néni, s mutat­ja a romos épületet, a kidőlt oromfalat. - Kicsit odébb, az anyósoméknál laktunk, aztán '60-ban megvettük ezt a már akkor is öreg házikót. Örül­tünk, mert a miénk volt. Az­tán meg hiába akartunk épít­kezni, hiába adott volna tá­mogatást a kendergyár, a ta­nács itt '66 óta nem engedi a házépítést! Titokban azért szélfogót húztak föl, nyári konyhát építettek. A házaspár erejé­ből ennyire futotta. - Csőstül jön a baj, mióta a drága jó uram meghalt! ­mondja a néni. - Hajnali há­rom óra lehetett, mikor föl­ébredtem a rettentő vihar za­jaira. Az égzengés az egész épületet megrázta. Aztán egy hatalmas roppanás! Látom: dől a ház fala az utca felé. Percekig meg s mertem moc­canni. A szomszédos szobá­ban feküdtem az ágyban... Reggel a szomszédok segí­tettek menteni, ami menthe­tő... A júniusi vasárnap óta meg csak sírok és sírok! A gyógyszerek tartanak egy­be..., annyira ideges vagyok. Életveszélyessé nyilvání­totta az épületet a szegedi polgármesteri hivatal műsza­ki irodája. A határozat sze­rint a néninek saját költségén le kell bontatnia a házat. Pénzmagra korlátozási kár­talanítás formájában sem számithat - hallottuk Gilicze Istvánnétói, a főépítészi iro­da főtanácsosától - , mert hi­ába a '60-ban datált adásvé­teli szerződés, a földhivatal adatai szerint Oncsóék '71­től, azaz jóval az építési tila­lom kimondása után tulajdo­nosai a háznak. Ügybuzgó és embersé­ges hivatalnokok igyekeznek megoldani a kemény diónak bizonyuló esetet. Ehhez több iroda együttműködésére lesz szükség. A népjóléti iroda ­az önkormányzati képviselő, dr. Szabó László kezdemé­nyezésére - gyorssegélyt utalt ki. A műszakisok pedig kezdeményezték a terület kényszer kisajátítását, hiszen a tervek szerint egyszer majd itt, a Kendergyári út 27. szá­mú telken is húzódik egy út. A kisajátítás hosszú procedú­ráját a közigazgatási hivatal intézi. De ilyen célra nincs elkülönített összeg az önkor­mányzat költségvetésében. Ám - tudtuk meg Dobó Etel­ka irodavezető-helyettestől ­ha szükséges, a költségvetés módosításával előteremthető a kisajátításhoz szükséges összeg. Lakni pedig addig is kell valahol! A vagyonkezeléssel megbízott osztály szükségla­kást adhatna, de Juci néni in­kább a romhalmazzá váll há­zikó mögötti nyári konyhá­ban húzza meg magát. De félve néz a tél elé. Mert pén­ze nincs, hogy elmozduljon innen, az építési tilalmas te­rületre pedig lehetetlen vevőt találni. Oncsó néni emlék­szik, s emlékeztet: - Egy öreg fát bajos átül­tetni. Úisxászf Ilona • Újabb pengeváltások helyiadá-ügyben Csatazaj a háttérből A helyi iparúzési adó mértékét elviselhetetlen­nek találják azok a cé­gek, amelyek magas ár­bevétellel rendelkeznek. A szegedi önkormányzat ugyanis a törvényben csak lehetőségként aján­lott plafont, a nettó árbe­vétel 12 ezrelékét sza­vazta meg 1997-re a „nagyok" megadóztatá­sára. A háború azóta sem szünetel a városhá­za és a Szegeden terme­lő, szolgáltató cégek kö­zött. A július 14-i közgyűlésre „bement" az az anyag, ame­lyet az önkormányzat saját lelkiismeretének megnyugta­tására készített el. Ám ennek csak az úgynevezett tájékoz­tató részét fogadta el a köz­gyűlés. Az anyag Básthy Gábor alpolgármester előterjeszté­sében a következő címet vi­selte: Felmérés az adóterhek csökkentéséről. Az elemzés­ből és a mellékelt tábláza­tokból kiolvasható, hogy Szegeden a 10 ezer 648 adó­zó vállalkozásból az 1996­os, a 3 millió forintot el nem érő nettó árbevételük alapján 8012-en (vagyis 80 száza­lék) egyáltalán nem fizetnek helyi adót. A város kasszájá­ba befolyó 1 milliárd 344 milliós adóbevételnek pedig több mint a felét (767 millió forintot) 19 cég adja össze. Ráadásul a tavalyi kulcsok­kal számolva, amikor is a legnagyobbakat még csak 9 ezrelékkel „büntette" a vá­ros. A megváltozott adó­kulcsok - ám még változat­lan összegű árbevétel - alap­ján jövőre 1 milliárd 628 milliós bevételre számít a polgármesteri hivatal helyi iparűzési adóból, oly mó­don, hogy a legnagyobb cé­gek több mint 1 milliárdot, az összeg kétharmadát adnák be a közösbe. Az önkormányzat közgaz­dasági irodája által készített tanulmányból kissé kilóg a lóláb. Az elemzés azt próbál­ja bizonyítani, hogy a helyi adó nem akkora teher, mint amilyennek láttatni szeretnék az érintettek. Hiszen a helyi iparűzési adó költségként el­számolható. Másrészt: a „na­gyok" költségeinek csak az 1 százalékát teszi ki ez a fajta közteher. Az iroda 20 másik megyei jogú város adópoliti­kájával is összevetette a he­lyi gyakorlatot. Az összeha­sonlításból az derült ki, hogy közülük 11 szintén a legma­gasabb adókulcsot alkalmaz­za. Ráadásul Szeged a humá­nusabb megoldást választja ­kíméli a kisebbeket. A korábbi bírálatok előtt kissé meghajolva az új ja­vaslat már azt tartalmazza, hogy az 1 milliárd forint fe­letti beruházásba kezdő (vagy legalább 200 munka­helyet teremtő) vállalatok öt éven keresztül csak a helyi adójuk felét fizessék be a vá­rosi költségvetésbe. A kirótt összeg 5(!) százalékáról pe­dig szabadon rendelkezhet­nek, milyen célokra fordítsa a város. Az előterjesztés történeté­hez tartozik, hogy Szalay Ist­ván polgármester a legna­gyobb adózókkal, valamint a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamarával az ominózus közgyűlés előtt, július 11-én egyeztette a vá­rosháza elképzeléseit. Infor­mációink szerint kemény „odamondogatások" köze­pette zajlott a vita, s a felek nem jutottak közös nevezőre. Hol itt a „könnyítés", amikor még a Pick Rt. sem valósít meg egy év alatt 1 milliárd forintos beruházást, ráadásul egy város határain belül? Dr. Szeri István, a CSMKIK elnöke a találkozót követően levelet is írt a köz­gazdasági irodának. Javasla­tában a beruházáshoz kap­csolódó adócsökkentést attól tenné függővé, milyen profi­lú cég valósítja meg. Például a közszolgáltatási célú beru­házás már 25 millió forintos érték esetében is élvezze az 50 százalékos adókedvez­ményt - öt teljes évig. Az ajánlásban szereplő legma­gasabb összeg 300 millióval az energetikai célú fejlesztés. A kamara méltányosnak ta­lálná továbbá, hogy a befize­tett adó 25 (és nem 5) szá­zalékának felhasználásáról dönthessen szabadon az ille­tő cég vezetése. Hogy a városháza meny­nyire volt kíváncsi a CSMKIK és a legnagyobb adózók véleményére, az leg­közelebb szeptemberben de­rül ki. Az őszi közgyűlésig ugyanis újra átdolgozzák a tervezetet. Fekete Klára Permetezések • Munkatársunktól A Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. augusztus 10­éig a belvárosban a hársfaál­lomány megóvása érdekében növényvédelmi munkákat végez. A levéltetű és az at­kák ellen az éjszakai órákban permeteznek. Az alkalmazott szer az egészségre nem ártal­mas. A Corax Kft. augusztus 1­jétől 3-áig Szeged egyes te­rületein repülőgépes szúnyo­girtást végez reggelente 8 óráig, illetve 18 órától nap­nyugtáig. Az említett idő­pontokban érdemes becsukni az ajtókat és az ablakokat, hogy a szúnyogok ne mene­külhessenek be a lakásokba. Halálos zuhanás • Munkatársunktól Szerdán délelőtt Szege­den, a volt Délép-házgyár te­rületén bontási munkákat vé­geztek. Az egyik, többemelet magas torony vaselemeit lángvágóval metszették el. Egy tartóelem az átvágást követően visszacsapódott és elérte az ott tartózkodó 52 éves munkás, H. M. lábát. A férfi lezuhant a 10-12 méte­res magasságból, súlyos bor­da- és fejsérülésekkel szállí­tották kórházba, ahol csütör­tök reggelre belehalt sérülé­seibe. A baleset körülménye­it a rendőrség szakértők be­vonásával vizsgálja. Deszki tankönyvsegély • DM-információ A deszki önkormányzat a helybéli diákok és szüleik számára igyekszik meg­könnyíteni a szeptemberi tanévkezdést. Az általános iskola tanulóinak a pedagó­giai programban szereplő alaptankönyveket kifizetik. A közép-, és felsőfokú okta­tási intézményekben nappali tagozaton tanulók egyszeri támogatást kaphatnak. A tá­mogatási kérelmet szeptem­ber 20-áig kell benyújtani a polgármesteri hivatalba. Nem a piac - a környéke! • Munkatársunktól Lapunk tegnapi számában többek között azt írtuk a köz­terület-felügyelők munkájá­ról, hogy a Cserepes sori használtcikkpiacon keresik a zárjegy nélküli dohányárut. Kiderült, hogy félreértés tör­tént, mert a piac területén maguk a piacfelügyelók biz­tosítják a rendet - így arról is gondoskodnak, hogy tiltott áru semmiképpen se kerül­hessen forgalomba. A Csere­pes sori piacon tehát rend van. A közterület-felügyelők viszont a használtcikkpiacon kívül, annak környékén csapnak le a cigarettát és al­koholt kínálgató zugárusok­ra. Idén ünepli a zenei világ a nagy olasz operaszerző, Gaetano Donizetti születé­sének 200. évfordulóját. Ebből az alkalomból - a korábbi évek sikersoroza­tát folytatva - ismét egy Donizetti-vígopera, a fel­hőtlen szórakozást ígérő Viva la Mamma bemuta­tására vállalkozott a Mu­zsikáló Udvar lelkes csa­pata. A ma esti premier rendező­je, Bárdi Sándor fedezte fel új­ra a kétfelvonásos vfgoperát, amit idehaza körülbelül másfél évtizeddel ezelőtt Debrecen­ben már nagy sikerrel játszot­tak. A városháza udvarán este fél 9-kor kezdődő előadás sze­replői: Vajda Júlia, Andrejcsik István, Papdi Terézia, Szilágyi Béla, Tóth Judit, Piskolti Lász­ló, Gyüdi Sándor, Lőrinci Zol­tán, Altorjay Tamás és Bodnár György. A közreműködő Mar­tini férfikart és a Salieri kama­razenekart Pál Tamás vezény­li, aki egyben Tommaso Paolo, a karmester szerepét is alakítja. A zeneigazgatót a próbák alatt kérdeztük. • Furcsa dolgok olvas­hatók a színlapon: Agata szerepét például Szilágyi Béla értékű... - Agata az énekesnő mamá­ja," akinek a szólamát a zene­szerző basszushangra írta. Amikor a produkciót tervez­tük, először Gregor Jóskára gondoltunk. Ő el is vállalta volna, hogy a két előadás ked­vééit megtanulja szerepet, de időközben már máshová hív­ták, így elfoglaltságai miatt a többi szegedi fellépése mellett ezt már nem tudta vállalni. A darab fergetegesen mulatsá­gos, arról szól, hogy a kompo­nista, a karmester, az énekes­nő, az énekesnő mamája és az impresszárió hogyan hoznak össze egy operaelőadást. A da­rab alcíme is erre utal: A szín­ház kellemes és kellemetlen ol­dala. Donizetti annyira szerette ezt a darabot, hogy az 1827-es nápolyi bemutató után még há­rom másik verziót készített be­lőle. Ez sok bajt okozott ne­künk, mert a partitúra elég gondozatlan volt. A Ricordi­kiadást vettük volna alapul, ha az eredeti terveink szerint Szentendrével közösen csinál­tuk volna meg a produkciót, mert akkor Oberfrank Géza új fordítást készített volna hozzá, így végül egy másik kiadó anyagát használtuk, amivel borzasztó nehéz dolgunk volt, hiszen szinte minden taktusban találtunk valami apró hibát, amit ki kellett javítanunk. Ezek után már rettenetesen élveztük a próbákat, és mindent meg­tettünk, hogy a közönség szá­mára is élvezetes produkció jöjjön létre. • Mi a titkuk a Donizetti­vígoperáknak? - A szerző hallatlanul tehet­séges volt, és elképesztő mes­terségbeli tudással rendelke­zett. Vígoperáinak eszköztára átlátható, akár saját tapasztala­taimból is meg tudnám már ír­ni, melyek azok a zenei for­mák, szokások, amelyekkel Donizetti operált. Bámulatos a darabjainak variabilitása és eszközeinek hatásossága. A hangszerelés választékossága is fantasztikus, hiszen tulaj­donképpen szokványos zene­karra írta a darabjait, mégis, amikor egy nagydobot vagy egy cintányért megszólaltat, annak mindig nagy jelentősége van, ugyanígy kivételesek pél­dául a vonós szólói. • Úgy tűnik, nagy az ér­deklődés a nyári zenés ren­dezvények iránt... - A tavalyi gyér látogatott­sággal szemben az idei pro­dukciókra általában zsúfolásig megtelik a nézőtér. Az embe­rek kinéznek reggel az abla­kon, hajó az idő, akkor elmen­nek megvenni a belépő aznap estére. H. Zs. Pál Tamás, ma duplán karmester. (Fotó: Kamok Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents