Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-04 / 180. szám

Csütörtök, 1997. Aug. 7. Belföld 4 Csángófesztivál • Jászberény (MTI) A Jászság fővárosában, Jászberényben, a rendszer­váltás óta immár hetedik al­kalommal rendezték meg a Kárpátokon túli és az Erdély­ben élő moldvai, bukovinai, gyimesi magyar csángók ta­lálkozóját. A 130 ezerre be­csült lélekszámú - Romániá­ban élő - magyar népcsoport hagyományőrző táncosainak, énekeseinek és zenészeinek jászberényi, hagyományos összejövetele mára már az európai kisebbségek feszti­válja is lett, hiszen jöttek vendégek Szlovákiából, a Vajdaságból, Lengyelország­ból és Olaszországból Szar­dínia-szigetéról. Majsai sajtóparti • Kecskemét (MTI) Száz éve - kisebb-nagyobb kihagyással, más-más form­nátummal és fejléccel - de létezik Kiskunmajsán helyi sajtó. Az évforduló alkalmá­ból a városi helytörténeti mú­zeumban jubileumi sajtópar­tit rendeztek, amelyre meg­hívták a régióban megjelenő és legnépszerűbbnek számító országos és megyei lapok fő­szerkesztőit is. Királyi szakácsok étkei • Nagyszakácsi (Mfl) Királyi szakácsok ver­sengtek szombaton a So­mogy megyei Nagyszakácsi­ban a királyi szakácsok föld­jén, ahonnan annak idején több szakács került Mátyás és Zsigmond királyi udvará­ba. Az idén összen 14 csapat tálalta fel a kemencében és bográcsban a középkori re­ceptek szerint készült étele­ket, köztük három külföldi ­cseh, lengyel és finn - sza­kácscsapat. A királyi szaká­csok versenyét az idén Szál­teleki József nyerte el, ő lett a királyi főszakács. Borhét Lellén • Balatonlelle (MTI) Balatonlellén immár ötö­dik alkalommal rendezik meg a vendégváró, vendég­csalogató Leilei borhetet. Az ünnepélyes megnyitót szom­baton este tartották a parti mólón. A főként az esti órák­ra időzített zenés, táncos be­mutatók, táncházak minden­nap szerepelnek a műsorban, de lesz növényvédelmi be­mutató, ahol mi másról is le­hetne szó, mint a szőlőgon­dozásáról, ápolásáról. Borral, zenével, tánccal kapcsolatos vetélkedők, folyamatos ital­kostolók, és az ország kiváló népművészeinek munkáit be­mutató vásár színesíti a leilei borhét programját. Mazsorettek versenye • Komlód (MTI) Hazai összetett győzelem­mel zárult szombaton, a késó esti órákban befejeződött V. országos mazsorett táncverf seny a Komárom-Esztergom megyei kisközségben, Kom­lódon. A húsz versenyző csa­pat közül ugyanis mind a me­nettánc, mind a színpadi tánckategóriába a kömlódi csoport produkcióját találta a legjobbnak a neves szakem­berekből álló zsűri. A legki­sebbek, a minimazsorettek versenyében a szeghalmi gyerekek végeztek első he­lyen. • A Munkáspárt az Országgyűléshez fordul Taszári veszélyes hulladékok • Kaposvár (MTI) Az SFOR csapatok ed­digi magyaroszági tevé­kenységük során csak­nem 600 ezer kilo­gramm veszélyes hulla­dékot termeltek, s en­nek körülbelül a fele szennyezett talaj. A hulladékok ezen kívül zömében akkumulátorokból és elhasznált olajtermékek­ből származnak. Bebizonyo­sodott tehát a Munkáspárt korábbi feltevése, miszerint az amerikai csapatok jelen­tős mennyiségű veszélyes hulladékot termelnek - ál­lapította meg Vajnai Attila a Munkáspárt alelnöke szom­baton Kaposváron tartott sajtótájékoztatóján. A Munkáspárt, hangoz­tatta Vajnai, követeli, hogy az Országgyűlés hozzon olyan határozatot, amely el­rendeli minden, a külföldi katonák tevékenysége során keletkezett veszélyes hulla­dék külföldre szállítását. Bejelentette, hogy e cél ér­dekében kapcsolatot kíván­nak teremteni a hazai és a nemzetközi környzetvédő szervezetekkel, mozgalmak­kal. A Munkáspárt azt is kifo­gásolja, hogy az üzem­anyagvásárlások után az IFOR, majd SFOR egysé­gek és ellátó cégek visszai­gényelték, visszaigénylik az adót. A Munkáspárt becslé­sei szerint ezzel 10 milliárd forintnyi kárt okoztak már eddig is a magyar költség­vetésnek. A párt számára el­fogadhatatlan, hogy mig a kisnyugdíjasok fűtésre fel­használt tüzelőanyagának ára jelentős mértékű adót tartalmaz, addig a külföldi katonák tevékenysége teljes adómentességet élvez. Min­dezek miatt a Munkáspárt követeli - hangzott el a tájé­koztatón -, hogy az Ország­gyűlés szüntesse meg az SFOR csapatok teljes adó­kedvezményét és a keletke­ző bevételt szociális és kör­nyezetvédelmi célokra hasz­nálja fel. Ah^Sb Csongrádi sgt. 27. Tel.: 4914)22 Dorozsmai út S. Tel.: 4óá-092 V^ M műanyag ablakrendszer , MODUL BAU g S%q0Q nyári kedvezménnyel, méretre megrendelhető. A miniszter félrelép Andrew Vajna magyar származású amerikai producer ötlete alapján Kern András és Koltai Róbert rendezésében új magyar filmet forgatnak, A miniszter félrelép cimmel. Az egyik jelenetet, egy karambolt, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél forgatták. A képen: az ütközés, amelyet Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőr hajtott végre. (MTI Telefotó) Virrasztás az évfordulón Hamis nyár A mikor Józsi, a kalocsai laktanya buta tekintetű, ám sorállományú disznópásztora dülöngélve végigbuk­dácsolt az alakulótéren, különösebb vizsgálódás nélkül is letehettük a nagyesküt - a Varsói Szerződés derék hadfia momentán vagy élesztőből kotyvasztott pálinká­val, vagy pancsolt borral gyilkolta le nem igazán duzza­dó agysejtjeit. Régen volt ez, húsznál is több éve. De már akkor is csak a süketnéma állatkerti fóka, netán a fokvá­rosi villamoskalauzok nem tudták, hogy a magyar Alföl­dön hamisító bandák al- és fővezérei, jól fizetett alkal­mozottai építik a csodapalotákat, csöppet sem hamis ext­rahasznukból. S persze vásárolják föl hetente ama kis­mennyiségű cukrot a sarki vegyesboltban, ami éppen­séggel Nagy-London lakosságának egyévi fogyasztását fedezte volna. S természetesen hamisítás ügyekben nem történt sem­mi. Magyarázhattuk ezt akkoriban a szocializmus min­den bűnt eltakargató zavarával. Ám váltottuk a rend­szert, bebotorkáltunk a piacgazdaságba, s lám, a derék kalocsai Józsi kanász most fetrenghetne csak igazán ha­misított mámorában. A legfrissebb adatok szerint példá­ul Kiskőrösön már 661 ezer 700 liter, borhamisításra rendkívül alkalmas cukorcefrét foglaltak le, míg egy oly picinyke településen, mint a Bács-Kiskun megyei Bócsa, 292 ezer liter találtak e zaftos anyagból. Mindösszesen már a 2 milliót is megközelíti a csak Bács-Kiskunban le­foglalt cukorcefre mennyisége. S akkor még szót sem ej­tettünk arról, hogy egyes elkeseredett borászok szerint mostanság éppen annyi badacsonyi bort kínálgatnak, amennyihez - ha mind gyümölcsből lenne - nem is kel­lenék nagyobb szőlővel beültetett hegy a Balaton északi partjára, mint a Csomolungma. S hogy miért éppen most fáj annyira ez a hamíisítás? Mert Szeged szeretett, és a világnak ezer táján ismert ter­mékéről, a Pick szalámiról derült ki elmúlt hetünkön, hogy a hamíisítók célpontjává vált. Mondjam azt - már várható volt? Hiszen a Tisza-partján érlelt szalámi ize valóban varázslatos, s ami jó, az mifelénk a hamisítás mértékével is minősíthető. így alázódott meg pár éve a magyar fűszerpaprika - szögedi embör lelkének nagy fájdalmára s mint emlttém, így vesztett világhíréből oly sokat a magyar bor is. r\e miért is ne veszíthetett volna? Hiszen a hamisítók 1/ jól láthatták: a nemzetgazdaságnak százmilliós ká­rokat okozó, emberéletet is veszélyeztető paprikaólmozók felfüggesztett börtönbüntetéssel úszták meg. S láthatják: a hazai jogalkotás rendszabályai szerint ma 30 ezer fo­rintra büntethető minőségvédelmi bírság címén, aki lő­rét küld a piacra. Összegezvén: a farzsebből kiemelt li­kas pénztárca tolvajára már ráhúzható a vizeslepedő (ráhúzható? bízzunk benne!), ám akik igazán nagytétel­ben, a szemtelenség határán régen túllovagolva packáz­nak a törvénnyel, még mindig cinikus mosollyal arcu­kon tehetik. Pontosan tudják ezt mindazok, akik kiláto­gatnak zsibpiacainkra, belemarkolhatnak a nejlonadi­das melegítők zsákjaiba, lábukra próbálják a cserepes­sarkú Pumát, s fóltérképezik egy szemvillantással mind­azt a bóvlihegyet, ami egészen meglepő módon, de ezer­nyi ellenőrzés után is bejut határainkon, s árulható a piacokon. Ezernyi ellenőrzés? Beismerem, csupán elszólás volt. Hiszen ezer helyett kettő (de valódi..!) is elég lenne ah­hoz, hogy lebukjanak az ország vásárterein gajdoló, csempészett cigit áruló füstmenedzserek, hogy lakatot te­gyenek azokra a garázsboltokra, ahol hektószám döntik kannákból nejlonpalackokba az agyrobbantó lőrét. Ám ezekre az ellenőrzésekre nincs elég pénz - vonogatja a vállát ebben az országban mindenki, aki egyébként annyira szeret illetékesként megnyilatkozni. Nem volt apparátus az olajfodrászok fénykorában, s mint a Bács­Kiskun megyei tapasztalatok mutatják, Józsi kanász szesztől harcias bukdácsolása óta sincs fegyver borunk védelmére sem. Mintha egykedvűen beletörődne a hata­lom, no, meg az ezerszer átvert polgár: az évtizedek óta lesilányltott magyar gazdaság velejárója a hamisítás, ami ellen föllépni úgyis hiábavaló fáradozás. \fo, persze azt sem állíthatnánk, hogy semmi nem tör­1Y tént a hamisítók ellen morgolódva e hideg, esős, meghamisított nyarunkon. Mert például éppen augusz­tus elsejétől csak származási igazolással lehet bort és szőlőt forgalomba hozni, s ama említett 30 ezer forintos bírság is valószínűleg 200 ezerre emelkedik. Hogy miért csak mostanra eszmélt a törvényalkotás? Hogy mennyire elrettentő a 200 ezer annak, aki csak erős felindulásból ül útcirkáló Mercedese helyett a gyerek frissen vásárolt BMW-jébe? S hogy mi lesz azokkal, akik húsz éven át hamisítottak, csináltak hülyét a világból, s mára már tisztára mosott pénzükből nyitják a kakaós, kalácsos le­ányneveidéket? S hogy mennyi idő szülkségeltetik ah­hoz, hogy a származási bizonyítvány hamisítására létre­jöjjenek az első kft-k? Nos, e kérdésekre most még egy hamisított válasszal sem szolgálhatok. f • Budapest (MTI) Több százan gyűltek össze szombaton este Budapesten, a Parla­ment előtt és Nagykani­zsán, hogy közös vir­rasztással róják le ke­gyeletüket a roma holo­caust (Porrajmos) ma­gyar áldozatainak emlé­ke előtt. A Roma Polgárjogi Ala­pítvány felhívására a megje­lentek annak a sokezer, ár­tatlanul kivégzett romának a tiszteletére nyújtottak mé­csest, akik 53 évvel ezelőtt, az 1944. augusztus 2-áról harmadikára virradó éjszaka lelték halálukat az ausch­witz-birkenaui koncentrációs táborban.A fővárosban csen­des megemlékezés nyitánya­ként az egybegyűltek eléne­kelték a cigányság által him­nuszként tisztelt népdalt és a magyar himnuszt. Ezután tartott beszédében Kovács László külügyminiszter ki­emelte: az egykori tragikus események arra figyelmez­tetnek, hogy a szabadságjo­gokat lábbal tipró önkény­uralmi rendszerek ellentéte­sek az emberiség alapértéke­ivel, az élet és embertársaink tiszteletével. - Ma éjjel, az 1944 szigorú telén meggyil­kolt magyarországi romák ezreinek emléke előtt is fejet hajtunk - hangoztatta. Ko­vács László kifejezte azon meggyőződését, amely sze­rint a roma közösség alapve­A holocaust áldozataira emlékeztek. (MTI Telefotó) tó problémái a rendszervál­tást követően nemcsak fenn­maradtak, de tovább súlyos­bodtak. Nehezebbé vált pél­dául a romák munkábaállása, társadalmi beilleszkedése, továbbá szűkűltek lehetősé­geik az oktatás és a kultúra területén - mutatott rá. A külügyminiszter hangsúlyoz­ta, a cigányság szorító erejű társadalmi-szociális problé­máinak orvoslása, az előíté­letek száműzése, a magyar társadalom egészének ügye kell, hogy legyen. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnö­ke egyebek mellett a kon­centrációs táborokban végre­hajtott, romákkal szembeni kegyetlenkedésekből, vala­mint a cigányság évszázados üldöztetéséről szólt. Mint el­mondta: Közép-Kelet-Euró­pa hosszú évszázadokon ke­resztül kóbor, deviáns, és bűnöző elemként tartotta számon a romákat, és erő­szakkal próbálta beolvaszta­ni őket. Egyes kutatók ötszá­zezerre, mások másfél milli­óra becslik a holocaust roma áldozatainak számát - tette hozzá. Úgy ítélte meg, hogy Magyarországon a romák ma is gyarmatosító hatalom alatt élnek, éppúgy mint ré­gen. Horváth Aladár a ro­mák életének legfőbb prob­lémájaként említette, hogy sorsukat körbeveszi a kö­zöny, a társadalom teljes ér­dektelensége. A vasárnap reggel 5 óráig tartó budapesti megemléke­zésen számos romavezető mellett jelen volt Joel Alon, Izrael állam budapesti nagy­követe, valamint Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés Em­beri Jogi, Kisebbségi és Val­lásügyi Bizottságának elnöke is. A nagykanizsai virrasztás alkalmából tartott sajtótájé­koztatón Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzetiségi és Etni­kai Kisebbségi hivatal elnöke többek között azt hangsú­lyozta: a cigányság erkölcsi kárpótlásának alapvetően fontos megnyilvánulása, hogy Kovács László külügy­miniszter szombat esti beszé­dében hazánkban először kö­vették meg a holocaust roma áldozatait. A címzetes állam­titkár-asszony különös jelen­tőségűnek mondta a cigány­ság közösségi kárpótlását, annál is inkább, mert a holo­caust cigányáldozatainak nyilvántartása megközelítően sem olyan pontos pontos mint másoké. A kárpótlás formáit és módjait, mint a to­vábbiakban hangoztatta a ci­gánysággal közösen kell majd meghatározni. Az el­nökasszony véleménye sze­rint erről az ősz végéig, leg­később a tavasszal alakul majd ki világosabb kép. Kozák János az Országos Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat alelnöke a sajtótájé­koztatón kiemelte: az október 7-ig benyújtható egyéni kár­pótlási igényeknek szinte tel­jesíthetetlen adatszolgáltatási követelményei is vannak. Ezért az országos önkor­mányzat által rövidesen létre­hozandó munkabizottság igyekszik segíteni az adatok, tények felkutatásában.

Next

/
Thumbnails
Contents