Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-27 / 199. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. AUG. 28. SZEGED 5 Hívja a 222-111-et! A Délmagyarország au­gusztus 22-től szeptember 11­ig arra vállalkozik, hogy amit Önök kérnek - azt teljesíti! Ha bárkinek észrevétele vagy kér­dése, javaslata vagy kívánsága van, bátran hívja fel a 222­11 l-es számot (szombat kivé­telével, naponta 10-től 12 órá­ig), és „rendelését" közölje ve­zető újságíróinkkal. Legyen szó akár közérdekű problémáról, akár sokakat érintő egyéni panaszról, ígérjük - mi azonnal utánajárunk! Ma 10-től 12 óráig Kisimre Ferenc, az információs rovat vezetője várja hívásukat! • Ki szemetel a sorompóknál? Támad az ablakhuszár i Ki fizeti a számlát? Gázhatárvita Szélvédők tisztogatásával naponta két ezres is megkereshető a vasúti átjáróknál. (Fotó: Karnok Csaba) 222-111 Kinek a költségén kell megjavítani a kerítésen belül, a lakóház oldalán fölfutó gázvezetéket? Móravárosi olvasónk­nak nem sikerült választ kapnia a kérdésekre, csak azt tudja, hogy a régi gázvezeték négy család számára jelent veszélyt... Hol húzható meg a „vá­lasztóvonal" a Dégáz Rt. és a fogyasztó között: a telekhatá­ron, a lakás falánál, netán a gázóránál? A kérdést Varga Viktor tette föl, aki a Hajnal utca 31. szám alatt lakik, s la­kása fölújításakor az egyik szerelő figyelmeztette: a ház­falon szabadon fölfutó gáz­vezeték annyira megrongáló­dott, hogy már-már állandó veszélyt jelent. Az idei fűtési szezonnak semmiképpen sem ajánlatos nekivágni ezzel a vezetékkel - intette óvatos­ságra hívónkat a szakember. Vasárnap kihívták a Dégáz Rt. hibaelhárító szolgálatát, s a szerelők is ügy látták, hogy föltétlenül tenni kell valamit. Meg is ígérték, hogy „szólnak a művezetőnek", aki majd ki­osztja a munkát valakinek. Csak abban nem sikerült dön­tésre jutni, hogy ki fizesse majd a javítás költségeit. A gyorsszolgálat emberei szerint olvasónknak kell majd kifizetni a számlát, ám a lakók másképpen tudják... Amikor • Munkatársunktól Elszomorító látvány fogadja a Belvárosi te­metőbe kilátogatókat, a kegyeleti helyen ugyanis szeméthalmokat láthat az ember - panaszolta olvasónk a telefonba. A temetőket gondozó kft. vezetője szerint némely sírok mellett található szemét, ám az összkép szerinte közel sem olyan sötét, mint hívónk állítot­ta. Ráadásul, aki ezután kilátogat, már egy meg­szépült temetővel talál­kozhat. Nem zárkózik el a kritika, a kemény kérdések elől Hódi Lajos, a Szegedi Temetkezé­si Kft. vezetője, hiszen épp az elmúlt napokban tették rendbe a Belvárosi temetőt. Mindenkinek ajánlja, hogy látogatasson ki és győződjön meg a saját szemével az eredményről. ugyanis a Dégáz Rt. szakem­bere fölszerelte náluk az új gázórát (mégpedig díjtalanul), akkor azt mondta, hogy a gáz­vezetékrendszer egészen az óráig a Dégázé, s csak a háló­zat további része tartozik a fo­gyasztók fennhatósága alá. Hívónk feleségétől azt is megtudtuk, hogy a hibakere­sők nem találták meg a háló­zat utcai csatlakozási pontját: a rajzon még megvolt, a va­lóságban azonban már nem... A vázlaton megjelölt ponton ugyanis kocsibejáró épült. A hibás vezetékrész a kerítésen belül, a ház falán fut fölfelé: félő, hogy akár már egy neki­vágódó labda is komoly kárt okozhat... Bonyolítja a hely­zetet, hogy a házban négy la­kás is van, s valamennyien a tönkrement vezetékből kap­ják a gázt. Szivárgást még nem éreztek ugyan, de vala­mennyiüket nyugtalanítja a helyzet, amely bármikor ve­szélyessé válhat. A Dégáz Rt. szegedi üzemigazgatója, Szabó Lász­ló szerint teljesen egyértelmű, ki fizeti majd a számlát, hi­szen pontosan meghatározha­tó, hol a ,diatár" a Dégáz és a fogyasztó között. ,A gázszol­gáltató illetékessége az utcai elzárószelepig teljed, s nem tovább... Azon túl már a fo­gyasztókat terhelik az esetle­ges javítás, vagy vezetékcsere költségei" - válaszolt lapunk kérdésére Szabó László, a Dégáz Rt. Szegedi Üzem­igazgatóságának vezetője. Ny. P. Nagyszabású felújításba kezdtek, szökőkutat állítot­tak, kicserélték a kandelábe­reket a ravatalozó körül, az eddigi csapok helyett pedig medencés díszkutaknál lehet megtölteni vízzel a virágtartó edényeket. A katonasírok körül is parkosítottak, s ide építet­tek egy vadonatúj virágüz­letet, ahol ingyen lehet ka­pát és gereblyét kölcsö­nözni a sírokat ápolóknak. Újdonság, hogy néhány fo­rintért nagyméretű papír­zacskókat is lehet itt vásá­rolni, így ha a hozzátarto­zók takarítanak a sír körül, akkor az összegyűlt sze­metet el tudják vinni a ku­kákhoz. Nagy problémát jelentett eddig ugyanis, hogy néhá­nyan igen szabadon értel­mezték a sírgondozás fogal­mát. A gyomokat kitépték, majd a szemetet áthajigálták a szomszédos sírokra. Az igazgató reméli, ezután ezek a vendégek is használni fog­ják majd a papírzacskókat. 222-111 Amikor a nyolcvanas évek elején Belgrádtól délre egy vasúti sorom­pónál maszatos kölykök ugrottak autónkra, s csu­takolták a szélvédőt, fo­galmam sem volt, milyen magatartási szabályok alapján pofozzam le őket a kocsiról. Balkáni riká­csolásuk elöl kétezres sebességgel menekül­tünk. Hogy aztán megér­jük azt a korszakot, ami­kor már a mi sorompóink előtt szivaccsal, törlőrongy­gyal, nejlon flakonokban lötyögő, vegyszeres víz­zel száguldozó „magán­vállalkozók" kínálgatják szolgáltatásukat. Nos, az infrastruktúra ez irányú fejlődése nem vált ki minden autósban felhőtlen örömöt. Sőt, van olyan kocsi­gazda is, aki már szerkesztő­A tehetséges gyereke­ké lesz a hányatott sor­sú Rósz Jenő utcai egy­kori bölcsőde lepusztult épülete. A négyéves huzavona után a Táltos Tehetségképzö Alapít­vány kapta meg bérbe, tíz évre a romházat, hogy a több mint 20 mil­liós felújítást követően jövő szeptemberben ott találjon végleges helyet a tehetséges gyermekek iskolája számára. Első tanévét, a teljes jogok­kal felruházott alapítvá­nyi iskola, a Bartók Béla Művelődési Központban tölti. Az alapítvány ötlete Mártonná Ritter Máriától származik, aki részben szü­lői, részben egyetemi oktatói tapasztalatai alapján elégelte meg a hagyományos iskolát, s döntött úgy, hogy kimene­kíti onnan gyermekeit és „csinál" nekik és a többi te­hetséges és szebb jövőre ér­demes szegedi gyerek számá­ra olyan iskolát, ami kicsit más, mint a többi. - Egyetemi hallgatók órá­it látogatom hivatalból, s jó­ségünkhöz fordult, elpana­szolván: a Szabadkára vezető úton, a laktanya kerítése melletti vasúti átjárójánál igencsak szemtelen suhancok arcátlan­kodnak a kocsik elé, nem egyszer a jó ízlés határát mér­földes léptekkel átlépő obszcén szavakkal is „köszöntvén" az arra elhaladókat. Emellett ar­ról is gondoskodnak, hogy az út mentén méretes szemét­domb jelezze, hol is építették ki hadállásaikat. Nos, amikor tegnap dél­ben meglátogattuk az ablak­csutakoló kisiparosokat, öt perc alatt megállapíthattuk, hogy ebben a szakmában is jelentős magatartásbéli kü­lönbségek jellemzik a „sze­mélyi állományt". Míg a lak­tanya felöli oldalon haragos arcú ifjoncok menekültek el a fényképezőgép, no meg a kérdések elől, addig a sínek túloldalán két roppant kész­séges diáksrác mesélt mun­kájuk műhelytitkairól. - Először is, mi nem sérte­szerével valamennyi szegedi általános és középiskolában megfordultam az utóbbi években, s azt látom, hogy a pedagógusok a meglevő ke­reteken belül nem tudják a te­hetséget fejleszteni, nem nyi­tott, kreatív és mai korban mozogni, élni tudó embere­ket nevelnek. Sajnos a taná­rok többsége apátiában van, s ez az apátia óhatatlanul átra­gad a gyerekekre. S az a fajta élet- és gondolkodásmód is, aminek vezérelve: a közép­szerűt teljesíteni és aztán nyugodtan „ellenni", panasz­kodni, nem pedig megoldani a problémákat. Ettől a közeg­től szerettem volna megme­nekíteni a gyermekeimet. így jutottam arra a gondolatra, hogy egy olyan alapítványi iskolát szervezek, amelyben a gyerekek jól érzik magukat és kibontakoztathatják a ben­nük rejlő tehetséget, ahol kreatív, gondolkodó, a világ­ban eligazodni képes, szoron­gásmentes felnőttekké neve­lik őket az e feladatra alkal­mas pedagógusok. Az elmúlt egy esztendő azzal telt, hogy az iskoláról, nevelésről hasonlóképpen gondolkodó pedagógus társa­getünk senkit - szögezték le beszélgetésünk elején. - Az bizony előfordult már, hogy ebbe a melóba is bekapcso­lódtak olyanok, akik a piára való pénzt akarták itt megke­resni, és berúgva bóklásztak a kocsik között. De az ilyen munkaerőt hamar kisöprűzik a brancsból - nyugtatott meg beszédesebb beszélgetőpart­nerünk, F. László. Tőle tud­hattuk meg azt is, hogy ko­moly ablakvitéz csak és kizá­rólag külföldi autókat állít meg, mert akkor biztos a jatt. Naponta, egy hosszú műszak esetén - vagyis hajnaltól esti zárásig - egyébként 1 ezer 500-2 ezer forintot lehet tisztán zsebre rakni, ami pe­dig nagyon jól jön majd ősz­szel, az iskolai tanulmányok fedezésére. - Ami pedig a szemetet il­leti: higgyék el, nem mi szór­juk ezt szét, hanem az autók­ból dobálják ki, vagy az itte­niek hordják ide - mutattak körbe a fiúk, s már rohantak ival kidolgozták az alapítvá­nyi iskola pedagógiai prog­ramját, beszerezték a műkö­déshez szükséges engedélye­ket és sikeresen megpályáz­ták a Pósz Jenő utcai ingatlan bérbevételi jogát. A városi önkormányzat jegyzőjének törvényességi felügyelete mellett szeptem­bertói induló Táltos alapít­ványi iskola részben a fej­kvóta szerinti állami finan­szírozásból, részben az ala­pítványt támogatók pénzé­ből működik majd. Az eddi­gi legnagyobb anyagi támo­gatást a MOL Rt.-től, a Sze­gedért Alapítánytól és a Vi­déki Tehetségek Alapítvá­nyától kapták. Az új iskolában egyelőre egy első és egy negyedik osz­tály indul - folytatja Már­tonná Ritter Mária -, a végső cél: 6 plusz 6 osztályos okta­tási intézménnyé fejleszteni, a '97/98-as tanévben a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban működő iskolát. Egy-egy osztály létszáma maximum 15 fó. Egész napos iskolát tervezünk, a délelőtti tanórákat délután a fejlesztő és tehetséggondozó foglalko­zások követik. Hetente egy is a sorompók irányába. Perc­re készen indulnak, hiszen ­mint elmesélték - megsze­rezték egy baktertól a pontos menetrendet. S hogy mekkora bűn a rendőrség szerint az úton ci­kázó törlőrongyos huszárok csínye? Rácz Pál őrnagy úr­tól, a Szegedi Rendőrkapi­tányság osztályvezetőjétől megtudtuk: szabálysértés va­lóban elkövetnek, hiszen az úttesten gyalogosként tartóz­kodni tilos. Am hiába tesz­nek ellenük följelentést, a 18 éven aluli bőnösök ügye a gyámhatósághoz kerül, ahol egy darab ejnye-bejnye ke­ménységű figyelmeztetéssel zárul az ügyük. - Szerencsére balesetet még nem okoztak, de azért erősen tanácsolnám nekik - mondta az őrnagy hogy fejezzék be munkálataikat. Hiszen ezt nem csak az autósok többsége kö­vetelné meg, hanem saját sze­mélyi biztonságuk is. Bátyi Zoltán délután néptánc, népzenei és kézműves foglalkozások lesznek, egy alkalommal úszás, hogy a szellem mellett a testet is karban tartsuk. A szülőket partnemek tekintjük - modhatom úgy, hogy a szülő „szerves része" az okta­tási és nevelési folyamatnak. Összes ügyünket a havi egy­szeri szülői klubban beszél­jük meg. A gyerekek viselke­déskultúráját is közös progra­mokkal próbáljuk csiszolni, együtt járunk színházba, kon­certre, étterembe ebédelni, s szinte észrevétlenül beléjük épülnek az elvárt normák, ugyanakkor elvisszük őket például a Vakok Intézetébe, annak okán, hogy a gyerekek lássák az elesetteket és meg­tanulják, hogy nekik az élet árnyékos oldalán közleke­dőkkel szemben is vannak kötelességeik. A problémák analizálására és megoldására, gyors döntésekre képes, krea­tív, gazdag és tartalmas életet élő, korszerű tudással felvér­tezett felnőttekké szeretnénk nevelni őket, akik tehetségü­ket a maguk és mások javára képesek kibontakoztatni. Kalocsai Katalin • Százezres büntetés Tarjáni kutyabaj 222-111 • Munkatársunktól Szabályos kutyafutta­tó versenyeket rendez­nek már Tarján lakótele­pen a harcijószágok iz­mos gazdái. A játszóte­reken, utcákon rémül­döznek szülök és gyer­mekek a vicsorgó ebe­ket látván - panaszolta egyik olvasónk. E problémát jól ismerik az önkormányzat munkatársai is - tudtuk meg Acsné dr. Gurda Judittól, az általános igazgatási iroda vezetőjétől. Aki elmondta, hogy a koráb­ban hatályos jogszabályok sajnos nem fenyegették iga­zán elrettentő büntetéssel azokat, akik megsértették az állattartásra vonatkozó törvé­nyeket. Ám mostantól akár 100 ezer forintra is büntethetik a szabálysértőket, s ígérik: élni is fognak e lehetőséggel, hogy visszaállítsák a lakóte­lepek, így Tarján rendjét is. Akit pedig a nagyobb pénz­büntetés sem riaszt viszsza, azt eltiltják az állattartástól, és kutyáját menhelyre vitet­hetik. Ezzel a büntetéssel ép­pen a napokban fegyelmez­tünk - mondta el az osztály­vezető asszony. Tőle tudtuk meg azt is, hogy Szegeden vannak olyan kijelölt terüle­tek, ahol megengedett az ál­latok futtatása. Ákit érdekel, hol lelheti föl ezeket, annak készségesen adnak fölvilágo­sítást. • Női divat Az átjáró közterület 222-111 Két építésszel is elké­szíttette leendő exkluzív női divatáru boltjának terveit Gyapjas Istvánné (442-884), ám nem ka­pott épitési engedélyt. Pedig a hely, amit kiné­zett, szerinte beépíthető. Két irodában is érdeklőd­tünk, a főépítészi és a műsza­ki iroda érvei teljesen egybe­hangzóak. Ismerik Gyapjas­né kérelmét, amelyet úgy két éve adott be, s amelyet eluta­sítottak. Elsősorban azért, mert a Tisza Lajos körút és a Nagy Jenő utca keresztező­désénél, a Centrum áruház­zal szemközt az átjáró ­amelyet telefonálónk be akar építeni - közterület, s mint ilyen, nem eladó. Funkciója kettős: közlekedési és tűzvé­delmi. Az utcán közlekedő­kön kívül a sarki háztömb la­kóinak azért van szükségük az átjáróra - s ezért tervezte az építész ilyenre -, mert a lépcsőházukat innen tudják megközelíteni. Szükség van továbbá erre az üres területre azért is, mert - ne adja Isten! - egy tűz esetén a lakóház ki­ürítése nem lenne megoldha­tó, ha az átjáró be lenne épít­ve. Építési tervet bárki meg­rendelhet - akárhány építész­nél. Az, hogy telefonálónk kettőt is csináltatott közterü­let beépítése céljából, kicsit furcsa, de nem kötelezi sem­mire az építési hatóságot. A városházán nem tudnak róla, hogy a kérelem elutasí­tása után a kérelmező felleb­bezett volna . S. I. • Megszépült a Belvárosi temető Tiszta a kegyhely • Alapítványi iskola a tehetségekért Egy kicsit más, mint a többi 222-1 11

Next

/
Thumbnails
Contents