Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-26 / 198. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. AUG. 28. SZEGED 5 Hívja a 222-111-et! A Délmagyarország augusz­tus 22-től szeptember 11-ig ar­ra vállalkozik, hogy amit Önök kérnek - azt teljesíti! Ha bár­kinek észrevétele vagy kérdé­se, javaslata vagy kívánsága van, bátran hívja fel a 222­11 l-es számot (szombat kivéte­lével, naponta 10-től 12 óráig), és „rendelését" közölje vezető újságfróinkkal. Legyen szó akár közérdekű problé­máról, akár sokakat érintő egyéni panaszról, ígérjük - mi azonnal utánajárunk! Ma 10-től 12 óráig Panek József, a kulturális rovat helyettes vezetője várja hívásukat! Szabadtéri gyorsmérleg • Napközidíj-támogatás A szorzás jogszerű Operai kép. Rendkívül látványos volt az Aida színpada. (Fotó: Nagy László) • Lassabb vezetés A híd zaja 222-111 222-111 Három gyermeke után fizetendő napközidíjhoz kért támogatást az önkor­mányzattól egyik telefo­náló olvasónk. A népjóléti irodához benyújtott kérel­méhez csatolta vállalkozó férje jövedelemigazolását is. A férj bevallásán sze­replő jövedelmet az iroda megszorozta 1,5-del, s az így megemelt jövedelmet vette alapul a kérelem el­bírálásánál. A szegedi önkormányzat népjóléti irodájának vezetőjét, Majláthné Lippai Évát a konk­rét eset kapcsán a napközidíj ­hivatalos nevén a gyermekin­tézményi térítési díj - támoga­tás elbírálásának mikéntjéről kérdeztük. Az iroda vezetője elmondta, hogy olvasónk, mi­vel három gyermeket nevel, eleve 50 százalékos állami tá­mogatást kap a gyermekintéz­ményi térítési díjhoz, követke­zésképpen a fennmaradó fize­tendő díjhoz kért önkormány­Egy idősebb úr kevesli a nyilvános WC-k szá­mát a városban. Nem érti, miért kellett meg­szüntetni óket. A máso­dik világháború előtt még hét nyilvános illem­helyen könnyíthette meg magát a szegedi polgár és az idelátogató idegen. Megkérdeztük az illeté­kest, Nagypál Miklóst, a pol­gármesteri hivatal műszaki irodájának a vezetőjét, hogy Szegeden hány helyen szaba­dulhat meg az ember a „fe­leslegétől"? Nagypál szerint a város különböző pontjain összesen nyolc nyilvános WC található. Fenntartásuk igen költséges és ezzel szem­ben a bevétel elenyésző. A 20-30 forintos használati díj még a, WCrs néni fizetését zab támogatást. A félj beval­lott jövedelmét valóban meg­szorozták 1,5-del, mert rende­let üja elő, hogy amennyiben vállalkozásból származó jöve­delmét saját maga vallja be - s nem külső intézménytől szár­mazik a bevallás - akkor 17 ezer forintos összeghatár ese­tén meg kell szorozni másfél­szeresével. Az ezzel kapcsola­tos rendelet pontosan Így szól: .Amennyiben a kérelmező és családtagja jövedelme egyéni vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét adóbeval­lással vagy az APEH igazolá­sával kell bizonyítani. Ennek hiányában, vagy ha a minden­kori minimálbér másfélszere­sét nem éri el - mivel a vállal­kozásból származó jövedelem a kérelmező és családja megél­hetésére közvetett módon is felhasználható - nettó jövede­lemként a minimálbér másfél­szeresét kell figyelembe ven­ni." E rendeletnek megfelelően járt el a népjóléti iroda, s szo­rozta fel az édesapa jövede­lembevallásában szereplő ösz­szeget... K. K. sem fedezi, nemhogy a hely­ség tisztántartását és a napi papírmennyiség beszerzését. A nyolc illemhely közül hét­nek a Fürdő és Hőforrás Kft., egynek pedig a Piacigazgató­ság a kezelője. Hatot egyéni vállalkozók üzemeltetnek, kettőt meg a Piacigazgató­ság. A megkönnyebbülésre vágyó polgár a Széchenyi, a Bartók Béla, a Dóm, a Roosevelt, a Szent István és a Mars téren, valamint az Ara­di vértanúk terén és a Káro­lyi utcában, a volt Napsugár épületében nyerhet felüdü­lést. A nyitva tartásuk legna­gyobb részben az üzemel­tetőjüktől függ. Elvileg na­ponta kéne fogadniuk a ven­dégeket, de ez nem mindig teljesül. A helyiség, a kagy­lók tisztántartása és a szüksé­ges kellékek beszerzése is az üzemeltető feladatkörébe tar­tozik... „ ,, ,, K. T. A nézők száma és a jegyárbevétel összege alapján egyértelműen jó évadot zárt a szabadtéri. A Dóm tér mellett még négy helyszínen voltak produkciók, a hagyomá­nyosnak számító újsze­gedi színpad és a város­ház-udvar mellett a régi zsinagógában és a liget­ben is. A részletes értékelés még nem készült el, de a gyorsmér­leg adataiból már lehet tudni, hogy a 15, dóm előtti előadást 52 ezer fizető néző látta. Ha a próbaközönséget, meg az ügyesen - vásárolt jegy nélkül - bejutó helybelieket is szá­mítjuk, azt mondhatjuk, ösz­szesen több mint 60 ezren voltak a szegedi nyári színház látogatói. A jegyárbevétel 44 millió forint, ez 93 százalékos látogatottságot jelent. A téren egyértelmű siker volt az opera és a musical. Nagy Viktor tradicionális rendezését, az 1993-ban be­mutatott Aidát érdemes volt felújítani: az idei olasz nyel­A Magyar Köztársaság elnöke az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából, kiemelkedő közművelődési tevékeny­sége elismeréseként Bes­senyei György-díjat ado­mányozott Orbán Hedvig népművelőnek, a Száz­szorszép Gyermekház ve­zetőjének. A rendkívüli szervezőkészséggel meg­áldott népművelővel pá­lyájáról beszélgettünk. # Mennyire érte váratla­nul a kitüntetés híre? Ho­gyan fogadta egyáltalán, hogy felterjesztették Besse­nyei György-díjra? - Nem tudtam arról, hogy felteijesztettek a kitüntetésre, éppen ezért teljesen váratlanul ért az egész. Augusztus elején Szilvásváradon nyaraltam, s egy alkalommal felhívtam édesanyámat, aki elmondta, hogy kaptam egy ajánlott leve­let a Művelődési és Közoktatá­si Minisztériumból. Kérdez­tem tőle, hogy mi van benne, de nem mondta meg. Két nap múlva hazajöttem Szegedre, s akkor tudtam meg, hogy kitün­tettek. Megmondom őszintén, rendkívüli módon örültem a díjnak, de akkor, abban a pilla­natban az egész olyan hihetet­lennek tűnt a számomra... .Ez az első komolyabb ki­.. tüntetése? vű két előadáson teltházak tapsoltak a nemzetközi sze­replőgárdának, a Pál Tamás vezette fesztiválzenekarnak, Gyüdi Sándor kórusának. Két szegedi születésű kitűnő énekművész, a világhírű To­kody Ilona és az ugyancsak szép karriernek örvendő Te­mesi Mária váltotta egymást a címszerepben. Amonasrót a szabadtéri operaelőadásain már otthonos, kiváló Szilágyi Károly énekelte, Amnerist az ugyancsak Szegedhez kötő­dő Erdélyi Erzsébet, Gregor József pedig a fáraó szóla­mát. Dr. Nikolényi István igazgatása alatt a Játékok operaelőadásainak szinte ha­gyományává vált, hogy évente elindulhat innen egy­egy nemzetközi karrier: ke­véssé ismert, ám nagyszerű énekesek „dobbantanak" a szegedi deszkákról. Az idén egy eszményi hőstenor, Ernesto Grisales mutatko­zott be Radamesként. A tavalyról visszahozott musical, az Elisabeth siker­sorozata töretlenül folytató­dott az idei hét előadáson. Az - Igen. Van néhány úttörő­vezetői kitüntetésem a rend­szerváltás előtti időkből, ugyanis 1990-ig Úttörőház­ként működött a Százszorszép Gyermekház. • Információim szerint nem úgy indult a pályája, hogy népművelő lesz... . -ARadnátigiaináziiun,re* Operaház rendezője, Kerényi Miklós Gábor nagy rutinnal, aprólékos gondossággal, fan­táziásan, nívósán dolgozik, az eredmény pedig aligha­nem a világszínház élvonalá­ba sorolható. Lévay Szilvesz­ter és Michael Kunze darab­ja az Fővárosi Operettszín­házzal közös produkció, amelynek sikerében egy sor kitűnő énekes-színész mel­lett a szegedi szimfonikusok­nak is oroszlánrészük volt. A néptáncra hagyományo­san megtelik a szegedi néző­tér, a Magyar Állami Népi Együttes pedig állandó jó színvonalat garantál. Kevéssé egyértelműen lehet beszélni a két vadonatúj vállalkozásról, a Cyrartóról és A kiátkozott­ról. Az, hogy hoszszabb szü­net után ismét prózát játszot­tak a téren, a művészeti veze­tői posztot betöltő rendező­nek, Szikora Jánosnak kö­szönhető. Ő szakértő a jobb híján „látványszínháznak" ne­vezett műfajban, akik ezt sze­retik, most sem csalódtak. Akik a drámai műfajokat azért kedvelik, mert tartalmas, drá­álosztályában érettségiztem 1985-ben, amely után azonnal felvettek a JATE matematika­fizika szakára. Hozzá kell ten­nem, hogy én mindig tanár szerettem volna lenni, hiszen imádtam a gyermekeket. Két és fél évig jártam a JATE-ra, miközben egy fél évet dolgoz­tam az ásoí(haJnú.áJSaláP9£ is­mai „üzeneteket" várnak ­csalódtak. A Cyranóval kap­csolatban van azonban egy it­teni és mostani kérdés is, hogy tudniillik megengedheti-e ma­gának a közös művészeti programú színház és szabad­téri a költségeskedést? A da­rab két előadásban ment a té­ren, azzal, hogy ősszel a kő­színházban tovább játsszák. Mostanra kiderült, hogy szí­nészegyeztetési akadályok miatt ez nem így lesz, hanem jövőre játsszák el ismét két­szer - a szabadtérin. Hogy így helyes volt-e, vagy sem ráköl­teni a harmincon fölüli millió­kat-ez a színházvezetőkre és a fenntartó önkormányzatra tartozó kérdés. Mint ahogy az ő fejük fáj vagy nem fáj attól, hogy el­kötelezték magukat: jövőre visszahozzák A kiátkozott című zenés történelmi já­tékot. Szörényi,Bródy, Szent­mihályi Szabó darabját addig is a budapesti Nemzeti Szín­házban játsszák, s ki tudja, történhet vele valami jó is a jövő nyárig. Sulyok Erzsébet kólában képesítés nélküli pe­dagógusként. Amikor másod­jára sem sikerült letennem az analízis vizsgát, átballagtam a gyermekházba, s közöltem, hogy ott szeretnék dolgozni. Ennek éppen tíz esztendeje. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy tizennégy éves koromtól kezdve; jártam a gyejmekháj? Papp József a Temes­vári körútról azt tette szóvá, hogy amikor a felújítás alatt lévő Észa­ki hídon súlyosabb jár­müvek haladnak át, a környéken furcsa, dob­bantáshoz hasonló han­gokat hallanak, s azt sejtik, hogy a híd dilatá­ciós szerkezete a ludas a dologban. A hídfelújítási munkála­tokat végző Közútkezelő Kht.-nál Jójárt János hidász mérnöktől megtudtuk, hogy a vállalat nemrég fejezte be a dilatációs szerkezet felújí­tását és kezességet vállalnak azért, hogy semmi gond nincs vele. Mivel a pálya nem egyenletes, hanem nyomvá­lyúk találhatóak rajta, a dila­tációs szerkezetek viszont egyenesek, ezért előfordul­hat, hogy ezekre a szaka­szokra „felkapnak" a jármű­vek, főleg, ha nagy sebes­séggel közlekednek. A szak­ember javaslata tehát: tart­sák be a megengedett sebes­séget, mert valóban előfor­dulhat, hogy 85-90-es sebes­ségnél kicsit nagyobb a zaj is. A dilatációs szerkezet a téli-nyári hőmérsékletválto­zás miatt szükséges, amely 30-40 méternél hosszabb vasbetonszerkezetben túl nagy feszültséget keltene. Az Északi hídnak 8 dilatáci­ós pontja van: kettő a szege­di oldalon, kettő a mederhíd két végén és négy az újsze­gedi részen. P. J. Tejérzékenyek • DM-információ A Kodály téri Általános Iskola váija a tej-liszt- és to­jásérzékeny valamint a cu­korbetegségben szenvedő gyermekek jelentkezését, akik számára külön diétás ét­kezést biztosítanak. További információkat a 493-450-es telefonszámon adnak. ifiklub foglalkozásaira, (gy az­tán nem voltam ismeretlen a házban. Közben a munka mel­lett elvégeztem a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola levelező tagozatán a magyar-orosz, va­lamint a művelődésszervező szakot, idén pedig Pécsett a Janus Pannonius Tudomány­egyetemen kaptam meg a hu­mánszervező szakos diplomát. • Bessenyei György dol­gozta ki a magyar nemzeti művelődéspolitika első rendszerét. A magyar nyelv és irodalom fejlesztésében, a tudományok terjesztésé­ben például a nemzetneve­lés eszközét látta. A nép müvelője szerint ma ho­gyan, mi módon lehet ne­velni a társadalmat, azon belül is a gyermekeket? - Semmiképpen sem úgy, hogy ráerőszakolunk bizonyos dolgokat a gyermekekre. Min­den, amit csinálunk a gyer­mekházban, az úgy jön belő­lünk. Erezzük, hogy a gyerme­keknek szükségük van a jó szóra, arra, hogy meghallgas­sák őket, hogy foglalkozzanak, beszélgessenek velük. Olyan irányba visszük el őket, amely irányba valószínűleg maguktól nem mennének el, s ezzel a szülőkre is hatunk. így aztán egyre többen és többen kötőd­nek hozzánk, amin keresztül úgymond népnevelünk. i- . Swtf* SxLláot Illemhelyek... Még hét ehhez hasonló „intézmény" működik városszerte. (Fotó: Karnok Csaba) 222-111 • A Bessenyei György-díjas Orbán Hedvig A nép művelője A kiváló népművelő tíz éve dolgozik a gyermekházban. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents