Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-23 / 196. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. AUG. 28. BELFÖLD 3 • Paks (MTI) A paksi atomerőmű 3. blokkjában szerda hajnalban történt üzemzavar elhárítása könnyebb feladat, mint kez­detben gondolták a szakem­berek, így már szombaton hajnalban újraindíthatják a reaktort. A hármas blokk azért áll le automatikusan, mert a reaktor 37 szabályozó rúdjának egyike beszorult, illetve mozdíthatatlanná vált a karbantartást követő pró­bák során. Csütörtökről pén­tekre virradó éjjel a PA Rt. szakemberei ellenőrizték a megszorult szabályozó rúd hajtóművét és megállapítot­ták, hogy a hiba ebben a mozgató mechanizmusban vanvtehát elegendő ennek elhárítása, nem kell szétsze­relni a reaktort. Édes élet • Kaba (MTI) Csiha Judit szerint a Ká­bái Cukorgyár Rt.-nek im­már nemcsak múltja és jele­ne van, hanem biztosított a jövője is. A privatizációs mi­niszter ezt a Kabai Cukor­gyárban rendezett ünnepsé­gen jelentette ki annak kap­csán, hogy sikeresen befe­jeződött a társaság privatizá­ciója. Csiha Judit úgy vélte, hogy már önmagában az is eredmény lett volna, ha a ka­bai gyárat nem kell bezárni. Christian Laur, az Eastern Sugár igazgatója az ünnep­ségen elmondta, hogy a tár­saság privatizációja az el­múlt években három lépés­ben történt meg: 1991-ben kisebbségi részesedésre írtak ki pályázatot, amelynek vé­geredményeként az új tulaj­donos - 34,6 százalékos résszel - az angol Tate and Lyle és a francia Generale Sucriére által az e célra lét­rehozott Eastern Sugár lett. Testvérvárosok • Debrecen (MTI) Aláírásával erősítette meg a cívis városban is Hevessy József, Debrecen és Meir Nitzan, az izraeli Risón Le­cijón polgármestere azt a testvérvárosi együttműködé­si megállapodást, amelyet a két város tavaly április 24­én, Izrael függetlenségi nap­ján kötött. A megállapodás­ban a két település önkor­mányzata kötelezettséget vállal arra, hogy kezdemé­nyezi és segíti az ifjúsági és iskolai, valamint kulturális és sport cserekapcsolatok ki­alakítását. Debrecen és Ri­són Lecijón önkormányzata támogatja a kölcsönös keres­kedelmi és gazdasági kap­csolatok fejlesztését. Vállal­ta a kedvező feltételeket megteremtését ahhoz, hogy a vállalkozók közvetlen kap­csolat teremthessenek egy­mással. Nyárbúcsúztaté • Rákosfalva (MTI) „Nyárbúcsúztató viga­lom" címmel egész napos rendezvény helyszíne lesz vasárnap a rákosfalvai Cse­repesház melletti park. A program ideje alatt a Rákos­falva Társaskör és a Csere­pesház véradást szervez: a véradókat étellel, itallal vár­ják, sőt számukra jutalom­sorsolást is tartanak. A gye­rekeket tréfás vetélkedőkkel, kézműves játszóházzal, bábműsorral várják. A prog­ramot este 10 órakor utcabál zárja. A Csongrád megye közgyűlése által évente adományozott alkotói díjakat augusztus 20­án, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­parkban megrendezett Szent István-napi ünnep­ségen vehették át az idei kitüntetettek. Ebben az esztendőben a hat el­ismerést kiérdemelt kö­zött volt - első külföldi állampolgárként - Viorel Coifan, Temes megye közgyűlésének elnöke, az Európai Régiók Gyűlése elnökségi tagja. O Elnök úr, ön köztu­dottan rendkívüli erőfe­szítéseket tett Temes és Csongrád megye kapcso­latainak elmélyítéséért. Ezért számunkra egyér­telmű volt, hogy a közgyűlés az alkotói díja­sok közé sorolva kívánta elismerni az együttműkö­• Budapest (MTI) Valószínűleg még jövő év januárjában sem ke­rül az autók szélvédőjére a kötelező gépjármű-fe­lelősségbiztosítás díjá­nak befizetését igazoló matrica. Az oka egyszerűen az, hogy a biztosítók szerint a rendőrségnek nincs kellő ka­pacitása a matricák „haté­konyságát" szavatoló el­lenőrzésre, s ezért nem térül­ne meg annak költsége sem, hogy például - az első évben dés érdekében kifejtett te­vékenységét. De önt va­jon meglepte-e a kitünte­tés odaítélésének híre? - Természetesen. Nagyon megtisztelőnek érzem az el­ismerést, különösen azért, mert Magyarország e jeles nemzeti ünnepén vehettem azt át - válaszolta Viorel Coifan. - Emellett ez a díj is igazolja, hogy Csongrád me­gye szintén fontosnak tartja a stabil alapokon nyugvó együttműködés kiépítését célzó törekvéseinket. Sze­rencsére mi már régen túl vagyunk a csupán protokol­láris szintű kapcsolatokon. Sőt: hisszük, hogy napjaink­ra eljutottunk oda, hogy a két térséget összekötő törté­nelmi szálak mellett, az eu­rópaiság szellemében, az új lehetőségekre alapozva erősíthetjük egymást, saját céljai elérésében is. • Milyen eszközökkel rendelkeznek ehhez? - ingyen adnák a tetemes nyomdaköltséggel előállított öntapadó matricákat az autó­tulajdonosoknak. Kéri Zsu­zsa, a Providencia Biztosító illetékese úgy tudja: a rend­őrségnek az okozza az egyik legfőbb problémát, hogy a matrica bevezetésével meg­sokasodnak a szabálysértési eljárások, s ezzel az appará­tus nem tud megbirkózni. A biztosítási szakember szerint ma mintegy 3 millió gép­jármű közlekedik a magyar utakon, s 10-15 százalékuk egyáltalán nem fizeti a köte­- Létezik ugyan az orszá­gok közötti nagypolitika, de van egy kisebb is, a helyi ön­kormányzatoké. Ez utóbbi sokkal egyszerűbb, hiszen mi szinte bármikor látogathatjuk egymást, megbeszéléseket folytathatunk annak érdeké­ben, hogy gazdasági kapcso­lataink biztonságosak lehes­senek, és a későbbiekben a határ csak egy adminisztratív „vonalat" jelenthessen. • Hogyan látja ön a kö­zép-európai országok, benne Románia és ha­zánk közös jövőképét? - Bár ehhez nélkülözhe­tetlen a két ország, valamint a miénkhez hasonló, kistér­ségek közötti együttgondol­kodás, de döntő szerepe mégis az Európai Uniós, il­letve a NATO- tagságunk­nak lesz. Magyarország e le­hetőséget az ígéretek szerint hamarabb megkapja, mint hazánk. Románia azonban készül arra, hogy második lező biztosítást. A biztosított gépjárműállomány 12 szá­zalékának szerződéseit kezeli a Providencia, így a társaság­nak is érdeke, hogy mihama­rabb megoldódjék a befizeté­sek rendezése. Az MTI kérdésére Eiselt György, a Belügyminisztéri­um felügyeleti és ellenőrzési főosztályának vezetője el­mondta: a matrica- vagy más hasonló rendszer bevezetését a rendőrség az elsők között szorgalmazta. A megvalósítással kapcso­latban azonban számos ag­„körben" mindenképpen csatlakozhasson a fejlett Eu­rópát képviselő ezen szerve­zetekhez. Miután ez nem le­het egy passzív várakozás, úgy gondolom mindent meg kell tennünk egy interregio­nális együttműködés létreho­zásáért, a gazdasági és kultu­rális kapcsolatok erősítésé­ért. Ez ugyanis közös jövőnk egyik záloga. • Temes megye lakossá­ga is támogatja az önkor­mányzat ilyen irányú erőfeszítéseit? - Feltétlenül. Igen nagy szimpátia kíséri nemcsak a két megye ezen szándékait, hanem országaink kapcsola­tainak erősítését is. Nekem pedig meggyőződésem, hogy 2000-ben, az augusztus 20-i ünnepségen már arról beszélgethetünk, hogy mi­lyen konkrét, közös felada­tok megvalósítását tervezzük a harmadik évezredben. N. Rácz Judit gály vetődött fel. Ezek közül az egyik, hogy a címkéket előbb-utóbb hamisítani fog­ják. Előfordulhat az is, hogy az autós a biztosítási díjat pos­tán már befizette, de az iga­zoló matricát még nem kapta meg. Megtörténhet, hogy a matrica nélküli gépjármű tu­lajdonosa nem azonos a nyil­vántartásban lévő személlyel. Ilyen és hasonló okok miatt sok szabálysértési eljárást in­dítana meg fölöslegesen a rendőrség a matrica beveze­tése esetén. • MTI Press A személyi sérülések­kel járó közlekedési bal­esetek 13 százalékának hátterében ittas vezetés áll. A fekete statisztikák ismeretében a szakem­berek szinte egyhangúan ellenzik a jelenleg érvé­nyes közlekedési szabá­lyok (főként a teljes absztinenciára vonatko­zók) liberalizálását, meg­ítélésük szerint az előírá­sok szigorítására és álta­lános betartására lenne inkább szükség. A modern társadalmak el­engedhetetlen eszköze az au­tó. A motorizáció széles körű elterjedésének azonban ter­mészetes velejárója a közúti balesetek számának ug­rásszerű megnövekedése. En­nek méreteit jelzi, hogy az Egyesült Államokban a viet­námi háború éveiben többen haltak meg autóbaleset kö­vetkeztében, mint a csatatere­ken. E tekintetben Magyaror­szág sem marad alul. Egy, a Szegedi Orvostudományi mint a Belügyminisztérium által közösen végzett kutatás eredményeiből kitűnik: ha­zánk igen előkelő helyet fog­lal el Európa baleseti statisz­tikájában. Nálunk a balesetek 20 százaléka a fővárosban, il­letve Pest megyében történik. A vidéki régiók közül Bács­Kiskun megye vezeti a sta­tisztikákat, itt következik be az ország halálos kimenetelű baleseteinek több mint 11 százaléka. Ez az adat akkor válik igazán sokatmondóvá, ha belegondolunk abba, hogy e megye népességének száma alig haladja meg Budapest la­kosságának az egynegyedét, mégis többen halnak meg itt, mint a fővárosban. A vizsgálat során nem iga­zolódott be az a közkeletű felfogás, miszerint gazdasági és társadalmi fejlettség szem­pontjából az ország kelet­nyugat irányban két részre szakadt. Az adatok tanúsága szerint ez a közlekedési bal­esetekben, illetve azok sú­lyosságában nem tükröződik. A statisztikák alapján (nyolc év adatait figyelembe véve) a legtöbb baleset a fővárosban, illetve Pest megyében törté­nik. röviden Hármas blokk l Alkotói díjat kapott a temesvári elnök Közös jövönlc záloga Viorel Coifannak (balról) Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke adta át az alkotói díjat. (Fotó: Cnyedi Zoltán) • Kisgazda álláspont Elfogult a KSH • Budapest (MTI) Az adóbecslés intézmé­nyének tömeges alkalmazása megengedhetetlen - mondta Szabadi Béla pénteki sajtótá­jékoztatóján. Az FKGP Gaz­dasági Kabinetjének vezetője hangsúlyozta, hogy ez az el­járás nagyon káros, mert a vállalkozókat a feketegazda­ság szférájába kényszeríti, és ösztönzi a különböző rétegek egymás elleni kijátszását. El­hangzott, hogy a kisgazdák kormányzati pozícióban az adóbecslés gyakorlatát az első döntések között fogják megszüntetni. Más témáról szólva Szabadi Béla a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) működését, adatgyűj­tési módszereit ostorozta. Úgy véli, hogy a KSH felmé­rései a kabinet hamis siker­fftopagandáját támasztják alá. Bejelentette: az FKGP a par­lament őszi ülésszaka elé ter­jeszt egy országgyűlési hatá­rozati javaslatot a KSH-val kapcsolatban. Ebben a kis­gazdák kezdeményezik, hogy a T. Ház illetékes bizottságai hallgassák meg a statisztikai hivatal elnökét az intézmény működésével, adatgyűjtési módszereivel kapcsolatban. Vizsgálat tarlós-ügyben • Budapest (MTI) A Carlos-ügy francia vizsgálóbírója szeptember második felében Budapestre érkezik, hogy áttekintse a terroristával foglalkozó ma­gyarországi iratokat - tudta meg az MTI pénteken a pol­gári titkosszolgálatokat fel­ügyelő tárca pélküli minisz­ter hivatalvezetőjétől. Somogyi Tamás elmond­ta: a Carlos-ügyben Jean­Louis Bruguiere immár má­sodszor igényelte a magyar titkosszolgálatok segítségét a munkájához. A hivatalve­zető hangsúlyozta: Magyar­országnak nincs olyan poli­tikai és titkosszolgálati ér­deke, ami miatt el kellett volna zárkóznia a kérés tel­jesítésétől. Mint ismeretes, a nem­zetközi terepen működő hír­hedt terrorista a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek első felében - társaival együtt - többször megfor­dult Magyarországon. Car­lost 1994. óta francia bör­tönben őrzik és a francia igazságszolgáltatás folytat ellene eljárást. Késik a kötelező matrica jegyzet Lecseng a nyár; lecseng a kassza Qokszor elhangzott már, hogy mindenkit, aki még i3 egyszer kiejti a száján, hogy „európai út", helyszíni bírsággal kell sújtani. Mégis vannak helyzetek, ame­lyekben a nevetségesre koptatott kifejezés nemcsak, hogy nem megkerülhető, hanem még meg is újul. Pél­dául Igy: európai út? Ki léphet rá? Az „ország" megy, a nép meg otthon ül? Nem is oly rég, nyugati - egyéni európai! - útra készülődve, egy angol fontot még olyan száznegyven-százötven forintért vásárolhattam. Az inf­láció, pénzünk folyamatos „csúszó leértékelésének" kö­vetkeztében ma már nem nagyon úszom meg ezt az ak­ciót háromszázharminc forint alatt. Miután odakint sem kolbászból van a kerítés, ott is fejlődhet az infláció is, ha egy középáras nyugat-euró­pai múzeumjegy árát visszafordítom magyarra, szomo­rúan állapíthatom meg, hogy ma már körülbelül ezer­ötszáz forintba kerül egy bemenet. Dehát az ember nem szadista, viszi a családját is, négy főre számítva a jegyá­rat, beleértve az ifjaknak járó kedvezményt is, négyezer forint egy darab múzeumi belépés. Tessék ehhez hozzá­adni a kiutazás, a szállás, a kinti étkezés költségeit! Va­lamint az ugyancsak súlyos ezrekbe kerülő reszlit, vagyis azl, hogy a múzeumban büfé is van, a gyerekek megszomjaznak, a családanya elálmosodik, s az ihatat­lan német (hosszú)kávé - ha visszaszámoljuk - ötszáz forintról indul: paplrpohárból, állva fogyasztva. Persze nem lehet mindig és mindent visszaszámolni. De azt sem tehetjük meg, hogy olykor azért ne össze­gezzünk, s a nyár, s az utak végén ne számoljuk össze, hogy mibe került, amit futottunk. És az fog kiderülni, hogy a tízmillió magyarból maximum talán egymillió engedheti meg magának azt, hogy utazhasson. A többiek otthon ülnek, és hallgatják a médiából az üres szólamokat az európai útról, nem is álmodva ar­ról, hogy lesz olyan nap az életükben, amikor ők se csak fényképről szagolhatják Hollandia tulipánjait, ha­nem az „európai útra lépve" vehetnek maguknak egy csokorral az amszterdami virágpiacon. Csupán azért, mert ez fontos. Akik ugyanis sose látták Európát, azok­kal sok mindent meg lehet etetni, arra hivatkozva,hogy Európánan ezt így csinálják, meg úgy csinálják - mi­közben másoljuk azt, ami nyugaton is rossz, és őrizget­jük, ami nálunk se volt jó, soha. A politikusoknak azonban egyelőre nem kell attól félniük, hogy lebuknak. Valószínű, hogy még so­káig azt mondanak Európáról, amit akarnak: a „pór­nép" még hosszú ideig nem lesz képes arra, hogy el­lenőrizze őket. Szerény, semmiféle extrát nem tartalma­zó magánszámltásaim szerint, egy átlagjövedelmű ma­gyar munkanapja nyugaton egy órát ér, vagyis átlagos hazánkfia körülbelül egy óra hosszat élhet nyugaton abból, amit itthon egy munkanapján keres. És ez az arány még romlani fog. Bács-Kiskun a „halállista" élén • ••

Next

/
Thumbnails
Contents