Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-21 / 194. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. AUG. 21. ÓPUSZTASZER 7 Gyökerek Szent Istvánra emlékezve nem szabad megfeledkezni egykori államalapítónk sokszor túlságosan is kemény intézkedéseiről. Márpedig végiggondolva a rendszerváltás óta eltelt időszakot, főként pedig az Európai Unióhoz történő csatlakozás iránti vágyunkat, tudatosabban kellene értékelnünk elődeink, így az államalapító cselekedeteit is. És nem csupán augusztus 20-án. Talán nem volna haszontalan az év többi napján is visszanyúlni gyökereinkhez, hiszen egyszer már első királyunk méltóvá tette országunkat arra, hogy Európa befogadjon minket. Sajnos, ma ismét ezt a célt kellett magunk elé tűzni. Kérdés csak az, hogy lesz-e bennünk ehhez elég tisztességes erő és akarat, vagy csupán hagyjuk, hogy a történelem szele sodorjon még mindig bennünket? Vagy beletörődünk abba, hogy bizonyos politikai „széllovasok" kerüljenek ki győztesen, miközben az ország jövője kérdésessé válik? N. Rácz Judit A kormány megvédi a magyar földet" • Horn Gyula Ópusztaszeren A miniszterelnök nemcsak ünnepi beszédet mondott az emlékparkban, hanem - többek között Szabó Ivánnal, az MDNP elnökével is folytatott rövid megbeszélést. (Fotó: Cnyedi Zoltán) parkban is mód van emlékezni az államalapító királyra - voltak igen nehéz időszakok, és sajnos most is akadnak megoldásra váró feladatok. Horn Gyula miniszterelnök beszédében szintén utalt az ország aktuális teendőire, de mindenekelőtt első királyunk államformáló szerepére emlékeztetett. Kiemelte: az élni tudók nemzetévé kell válnunk, hiszen először kerülünk olyan helyzetbe, hogy nemzeti céljainkat szabadságharcok, forradalmak nélkül, a munkára, a tehetségre támaszkodva érhetjük el. Nemzeti érdekeink érvényesítése nem ütközik más nemzetek érdekeivel, és a nemzeti kultúra egységének elismerése sem kelt már gyanakvást. Hazánknak lehetősége van arra is, hogy leszámoljon minden konfliktussal, amely korábban - a történelem szeszélyéből mérgezte szomszédaival való kapcsolatait. Az értelem győzelme az, hogy a huszadik század végére itt, a Kárpát-medencében bekövetkezik az a történelmi megbékélés a népek között, amely századok óta váratott magára. Ezzel pedig esélyt adunk a határainkon túl élő magyar kisebbség jogsérelmeinek felszámolására is. Ugyanakkor, mutatott rá a miniszterelnök, nemzetünk válaszút elé került: maga döntheti el, hogy felzárkózik-e az európai demokráciák közösségéhez vagy sem, hiszen megalapozott esélyünk van arra, hogy az ezredfordulóra csatlakozhassunk az EU-hoz. Természetesen a NATOtagság kérdését sem kerülte ki Horn Gyula. Hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy Magyarországnak - az elkövetkezendő években - az eddigieknél többet kell fordítania katonai kiadásokra. Azonban a NATO keretében ez mégis kisebb költséget jelent - de nagyobb hatékonyságot -, mintha magunk gondoskodnánk a biztonságunkról, hiszen egyetlen ország sem maradhat védelem nélkül. A miniszterelnök a kormány munkájáról szólva azon meggyőződését hangoztatta, hogy a nép a hiábák ellenére is elismeri erőfeszítéseiket, részben azért, mert volt bátorságuk - az átmeneti népszerűségvesztéssel járó szigorú gazdasági intézkedéseket is meghozni. A szónok rámutatott arra is, hogy a külföldi állampolgárok földvásárlásához, az ország kiárúsításához semmiképpen sem kívánnak utat nyitni. A kormány megvédi a magyar földet. A hazai jogi személyek termőföldhöz jutását is olyan jogi eszközök beépítése mellett képzelik el, amely a külföldieket kizárja e lehetőségből. A nézetkülönbségek szítása pedig nem csak a kormány munkáját akadályozhatja, hanem - és erről nem szabad megfeledkezni - gyengíti az országot is. A miniszterelnök beszédét követően alkotói díjak átadásával folytatódott az ünnepség. Az idén dr. Kristó Gyula történész, a JATE tanszékvezető tanára, Magony Györgyné nyugdíjas nagymágocsi tanító. Szabó Antal kiszombori ötvös-szobrász, a Csongrádi Alföld, valamint a Deszki Bánát Néptáncegyüttes, továbbá Viorel Coifan, Temes megye közgyűlésének elnöke vehette át az elismerést. Miután a Szózattal véget értek az ünnepi pillanatok, Horn Gyulát közrefogta a hallgatóság egy tekintélyes része. Egyesek további kitartásra és az eddigieknél sikeresebb országirányításra kérték a miniszterelnököt, mások csupán egy autogram megszerzésével akarták emlékezetesebbé tenni ezt a napot. A kormányfő ezután az MDF, az MDNP, a KDNP, az SZDSZ és az Agrárszövetség sátoránál tett rövid látogatást, majd az MSZP sátrában mondott beszédet. Abban a reményben buzdította kitartásra a párt tagjait, hogy a következő választási ciklusban tovább haladhatnak majd a megkezdett úton. N. Rácz Judit Immár 20. alkalommal adott otthont a Szent István-napi ünneplésnek az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A nemzeti megemlékezésen Horn Gyula miniszterelnök méltatta a nap jelentőségét, de szólt országunk helyzetéről, jövőjéről is. Ezen a napon természetesen - a hagyományokhoz híven - a különböző pártok is lehetőséget kaptak arra, hogy a parkban fórumot, találkozót szervezzenek. Az államalapító Szent István király tiszteletére - a Csongrád megyei közgyűlés által szervezett - opusztaszeri program reggel 8 órakor a község templomában megtartott ünnepi szentmisével vette kezdetét. Az emlékparkban ökumenikus istentiszteletre várták az ünneplő közönséget. A magyarságtudat erősítésére is hivatott park ugyanis méltó helyet biztosít a nemzeti értékek, példamutató elődők emlékének felidézésére. Nyilván így érezte ezt az a több ezer ember, aki a nyári kánikula ellenére egyedül vagy családostól kilátogatott az ünnepi programra. Az Árpád-emlékmű környékén már jóval tíz óra elótt jelentős tömeg gyűlt össze - a Szegedi Városi Vasutas Fúvószenekar előadását hallgatva - az ünnepi eseményre. Akinek nem jutott hely a padokon, az a fűben ülve, vagy a fák enyhe árnyat adó lombkoronája alá húzódva várta a szónokot, Horn Gyula miniszterelnököt, aki először a jelenlévő országgyűlési képviselőket, majd a közelben álló polgárokat üdvözölte. A Himnusz hangjai után Lehmann István, Csongrád megye közgyűlésének elnöke megnyitó beszédében - többek között - hangsúlyozta: ez a nép tud méltósággal ünnepelve, legalább néhány órára elfeledkezni a napi gondjairól. Az elmúlt 20 év alatt ugyanis - amióta e fennkölt búcsúhellyé vált • Torgyán szerint: Valódi rendszerváltás kell • Munkatársunktól Az augusztus 20-i opusztaszeri megemlékezések azzal váltak teljessé, hogy ezen a napon különböző pártok is ünnepséget tarthattak tagjaik és szimpatizánsaik részvételével. A legnagyobb érdeklődés Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnökének beszédét kísérte. A pártelnök mondanivalóját úgy időzítette, hogy a központi ünnepség résztvevői is hallhassák azt. A szónok több mint egyórás beszédében mindenekelőtt felidézte az államalapító Szent István-i gondolatok napjainknak szóló üzenetét. Sürgette az ország egészére kiterjedő változásokat, amelyek véghezvitelére azonban - véleménye szerint - csak a Független Kisgazdapárt képes. A következő évezredben ugyanis olyan kormány irányíthatja hazánkat, amelyik a nemzet felvirágoztatásán és nem az elárulásán munkálkodik. Hazánk erkölcsisége nem egyeztethető össze a köpönyegforgatással, a kommunistáktól pedig elváljuk hangsúlyozta hogy belássák: nem maradhatnak tovább az ország irányítói között. Az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésével kapcsolatban pedig arra mutatott rá dr. Torgyán, hogy ehhez nélkülözhetetlen a magyarságtudat újraélesztése. A magyarok már eddig is kiharcoltak bizonyos helyet maguknak a világban, különösen az oktatás, a tudomány területén és ezt az alkotó erőt kell a jövő szolgálatába állítani. A pártelnök a nemzeti gyökerekhez, a földhöz ragaszkodást is'hangsúlyozta. (Fotó: Enyedi Zoltán) • Harangszentelés Ópusztaszeren Krizma Szent Gellért tiszteletére Az ünnepi alkalomra virágköntösbe öltöztetett harangot Gyulay Endre püspök szentelte fel. (Fotó: Enyedi Zoltán) Régi-új harangot szentelt kedden az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Gyulay Endre megyés püspök, aki - közös jövőnk védelme érdekében - nemcsak Isten, hanem történelmünk nagyjai iránti tiszteletre is felhívta az ünneplő közönség figyelmét. Ha nyolc évszázaddal visszapörgethetnénk a történelem „kerekét" és kilátogatnánk a jelenlegi Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, akkor ott - többek között - egy nagy, háromhajós templomot is találnánk. A XII. vége, a XIII. század eleje Szer kolostorának fénykora. A Kalán püspök nevéhez köthető építkezéseknek köszönhetően a • templom padozata márványborítást kapott és ekkor kerülhetett sor az oszlopszobrok kifaragására is. Mindezek mellett természetesen a templomba harang is készült, amelyet ott, a monostor udvarán öntöttek ki. Ennek maradványaira bukkant 1993-ban az a - Vályi Katalin által vezetett - régészcsoport, amely a '80-as évektől a kolostorudvar történelmi értékeinek feltárásán dolgozott. Miután előkerült a harangforma több mint kétezer töredéke, és azt a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében M. Glattfelder Lúcia darabonként összeillesztette, képet kaphattak a szakemberek a harang eredeti formájáról. A Feszty-körkép Alapítvány és az ÓNTE Közhasznú Társaság anyagi támogatásával pedig rekonstruálni lehetett a középkori bronzharangot. A féltonnás harang Máté István szobrászművész és Makk József kohómérnök irányításával a közeli hetekben készült el, felavatására pedig kedden délelőtt gyűltek össze az érdeklődők, az emlékparkbeli romkert monostorudvarán. A kisteleki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola csengő hangú gyermekkórusa által előadott Gregorián énekkel vette kezdetét az ünnepi harangszentelés. Nagy László, az eműlékpark igazgatója bevezetőjében tisztelettel szólt a föld „vallatásán" fáradozó régészekről és kiemelte az ásatások egykori elindítójának, dr. Trogmayer Ottónak, a múlt emlékeinek feltárásában betöltött jelentős szerepét. A Széchenyi-díjas múzeumigazgató, dr. Trogmayer Ottó az 1970-es első kapavágástól napjainkig tartó, sokszor kemény küzdelmekkel tűzdelt időszak történéseire utalva hívta fel a jelenlévők figyelmét a harang „üzenetére". Elmondta: á harang hangjai imára, összefogásra, az élet rövidségére hívják fel az emberek figyelmét, de ennek, a most felavatásra várónak hirdetnie kell nemzeti újjászületésünket is. Gyulay Endre megyés püspök beszédében nemcsak a harang szavának életünk eseményeihez kötődését ecsetelte, hanem a Szent István-i gyökerek szerepére is rámutatott. Hangsúlyozta: István király az erkölcsi alapgyökérzetre építette az országot, ezért nem sikerült azt eddig senkinek sem tönkretenni. Ám, ha a magyarság átveszi nemcsak a jót, hanem mások bűnös, rossz szokásait, akkor önmagát pusztítja el. Ezért van óriási jelentősége ennek a harangnak, amelynek hangja erősítheti az elődök iránti tiszteletünket, illetve példájuk követésére ösztönözhet minket. A püspök végül Szent Gellért tiszteletére szentelt vízzel, tömjénnel és krizmával szentelte meg a múltat idéző, egy méter magas, 86 centiméter átmérőjű, egyszerűségében is szép harangot, amelynek hangja délben először csendült fel a történeti emlékhelyen, hirdetve nemzeti összetartozásunkat is. N. R. J. • A Szerencsejáték Rt. is segít Egymilliós támogatás • Munkatársunktól A több mint negyedszázados küzdelem után mára számtalan értékes és egyben szórakoztató programot kínáló Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark tevékenységét a jövőben - rendszeresen - támogatni kfvánja a Szerencsejáték Rt. Nagy László, a park igazgatója tegnap örömmel számolt be arról, hogy ezzel elindult egy kedvező folyamat, amelynek eredményeként társadalmi bázis is támogatja majd további erőfeszítéseiket. A szimpatizánsok között pedig rendkívülinek számít - ma amikor mindenki szponzorokat keres -, hogy a Szerencsejáték Rt. ismét felajánlotta anyagi segítségét. Az elmúlt esztendőben ugyanis az akkor még egyszerinek szánt egymillió forint után, most újabb egymilliós adományt kapott a park, mivel dr. Pongrácz Antal, az rt. vezérigazgatója is egyetértett e kezdeményezéssel.