Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-15 / 190. szám

PÉNTEK, 1997. AUG. 15. SZEGED 5 • Sikeres pályázat esetén Rekonstrukció Négyszázhúszmillió fo­rint szükséges ahhoz, hogy a Tisza Lajos körúti rendelőintézet megújuljon. A tanulmánytervről a mi­nap tárgyalt az egészség­ügyi bizottság. A szegedi önkormányzat már több ízben pályázott - ed­dig sikertelenül - úgynevezett címzett támogatásra annak ér­dekében, hogy megvalósulhas­son a városi rendelőintézet Ti­sza Lajos körúti épületének re­konstrukciója. Az 1998-ra be­nyújtott pályázatban 316 mil­lió forint címzett támogatásra tart igényt a város, az önkor­mányzat saját költségvetéséből biztosított pénz, 104 millió fo­rint. A rendelőintézet felújítá­sának összköltsége 420 millió forint. A Tisza Lajos körúti épület rekonstrukcióját indokolja a megnövekedett betegforgalom valamint a közelmúltban meg­jelent, szakmai minimum fel­tételek teljesíthetősége. Az alapterület bővítése elo­dázhatatlan, ennek érdekében az épületből kikerülnek a szak­orvosi ellátáshoz szorosan nem tartozó funkciók, így az Orszá­gos Orvosszakértői Intézet Re­gionális Igazgatósága és egy, az épületben működő házior­vosi rendelő. A térnyerésnek ez csak az első lépése, az épületátalakítás tanulmányter­ve is elkészült, amiben a továb­bi területnyerés lehetőségei is helyet kapnak. A városi önkor­mányzat egészségügyi bizott­sága az épület felújítás tanul­mánytervét elfogadta, s azt to­vábbfejlesztésre javasolta. A tervek szerint a rendelő­intézet udvarában levő rossz műszaki állapotú épület­szárnyat lebontják, a hajdan légoltalmi céllal kialakított pincében lesznek a személyze­ti öltözők, a tetőtérben kapná­nak helyet az irodák. Az azo­nos jellegű osztályokat egy szintre helyeznék, a mozgá­sukban korlátozott betegek a földszinten kialakított rende­lőkben kapnak orvosi ellátást. A tervek csak akkor való­sulhatnak meg, ha a városi ön­kormányzat jövő évi címzett támogatásra benyújtott pályá­zatát elfogadják, s ennek ered­ményeképpen 316 millió fo­rintot kap a város az I. számú rendelőintézet rekonstrukció­jának költségeire. A saját erő, a város költségvetéséből e célra biztosítandó összeg 104 millió forint. Amennyiben a pályázat si­keres lesz, akkor várhatóan kétezerre megújult, korszerű és esztétikus rendelőintézetben történne a város járóbetegei­nek ellátása. K. K. A legkisebb hölgy Hatvan centivel a föld fölött. (Fotó: Miskolczi Róbert) A budapesti Rodeo Cirkusz csütörtöktói szer­dáig vendégszerepel Szegeden. A társulat egyik tagja Tóth Judit, a világ legkisebb embere. A 36 éves kis hölgy 63 centiméter magas, 22 ki­logramm súlyú. A cir­kusznál bűvészként és állatidomárként dolgo­zik. Négy idomított mál­tai kiskutyával szerepel esténként a porondon. Gyerekkora óta a manézs világában mozog. A szülei, sőt a nagyszülei is cirkuszo­sok voltak. A 65 centis öcs­cse, István, szintén artista, de egy másik vándorcirkusszal játja az országot. Judit apai ágról örökölte a „kicsinysé­gét". Édesapja és nagyapja is csak 60-70 centiméter ma­gasra nőtt. Az édesanyja vi­szont átlagos magasságú, a nagyanyja pedig több mint száz kilós. A kis hölgy barát­ja egy méter hatvan centis. Budapest egyik újságosbódé­jánál ismerkedtek meg. A napok ugyanúgy telnek, mint az átlagos magasságú embereknél. Judit naponta hétkor kel, a reggeli után a kutyáit megsétáltatja, majd megeteti őket. Az állatok el­látása után bevásárolni megy az átalakított Opeljével. A kocsiban egy kis méretű ülést szereltek és a pedálokat meghosszabbították. Judit­nak több mint tíz éve van jogsija. Azokat az üzleteket keresi fel, ahol a lehető leg­közelebb tud megállni a be­járathoz. Ugyanis nem tud sokat gyalogolni és nehezet sem cipelhet. A boltban az eladók és a vásárlók is segí­tőkészek. A magasabb pol­con lévő árukat leemelik és kiviszik a kosarat az autóhoz. Egy, a saját méretéhez ala­kított lakókocsival járja az országot a cirkusszal. A moz" gó otthona minden kénye­lemmel felszerelt. Fürdőszo­ba, konyha, étkező- és háló­fülke teszi komfortosabbá az életet. Maga és a kutyái ré­szére készíti el az ételt. Szeret főzni, de mosogatni már nem annyira. Kedvencei: a legkü­lönfélébb saláták, a brassói aprópecsenye és a rántott hús, valamint az olyan ebéd, ami gyorsan elkészül. Ha látják az utcán, mindig csodálkozva és érdeklődve fordulnak meg utána. Gyalo­golni nem szeret és nem is tud hosszabb távot megtenni, de az autóvezetés nem jelent gondot számára. Míg kollégái többször is megállnak pihenni az utazás során, addig ő 10-15 órát is képes egyfolytában a volán mögött ülni. Sokan kér­dezgetik a társulat többi tag­ját, vajon hol vették Juditot. Azt hiszik róla, hogy a cirkusz tulajdona. A cirkuszos szak­mát nem lehet csak pénzért csinálni, kell hozzá szeretet és nagyfokú megszállottság is. Kormos Tamás • Hiányos jegyzék, tanácstalan iskolák Továbbképzési zavarok A szeptemberi tanévnyitó értekezleteken dönteni kell a továbbképzésekről is. (Fotó: Nagy László) A tanév kezdetével nemcsak a NAT beveze­tésével kell az iskolák­nak megbirkózniuk, ha­nem elkezdődik a peda­gógusok kőtelező to­vábbképzésének a tör­vény által előírt prog­ramja is. A felkészülés nem sikerült valami fé­nyesen: szakemberek és iskolaigazgatók is ál­lítják, hogy a tovább­képzések rendszere kö­rül három héttel a kez­dés előtt öskáosz ural­kodik. Három héttel az első tan­évnyitó értekezletek előtt meglehetősen nagy a tanács­talanság az iskolákban a pe­dagógusok kötelező tovább­képzése körül. A továbbkép­zések a módosított közokta­tási törvény rendelkezése szerint kezdődnek el szep­temberben, úgy, hogy az erre szánt fejkvótát az iskolák kapják meg és a tantestületek maguk döntik el, hány peda­gógus és milyen képzési programra jelentkezzék. A zavart egyrészt az okoz­za, hogy bár a továbbképzési programok korábban napvi­lágot láttak, a közlönyben megjelent jegyzék hiányos (őszre pótkötetet terveznek) és főleg nehezen átlátható. (Kimaradt például belőle a szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola kémia tan­székének képzése is.) A ki­advány nem a klasszikus tu­dományágak szerint rendsze­rezi a képzéseket, hanem a szervező intézmények tan­székei szerint, s mivel a tan­székek sok helyütt új néven szerepelnek, így a tanárok hi­ába keresik azt a helyet, ahol annak idején végeztek. Az eligazodásnál gondot okoz az is, hogy a továbbképzések egy részét névelővel, más ré­szét névelő nélkül vették tar­talomjegyzékbe, vagyis pél­dául a biológia tárgykört nemcsak a B-nél, hanem az A-nál is keresni kell... A szegedi tanárképzőn azt javasolják a megye pedagógu­sainak, hogy tájékozódás vé­gett inkább forduljanak egye­nesen a főiskolához vagy a választani kívánt intézmé­nyekhez. Az iskolák is a maguk bő­rén érzik a szervezetlenséget, hiszen nekik szeptember első hetében ki kell jelölniük, hogy ki és milyen képzésre megy. A pedagógusok létszáma után kapott pénzt idén kell elkölte­ni, tehát mindenképpen dönte­ni kell. Hét év alatt minden pedagógus eleget kell tegyen a kötelező továbbképzésnek, de hogy pontosan milyen fel­tételekkel, és mennyi kredit­pont kell a hét évi penzumhoz, egyelőre nem tudni. Seres László, a JGYTF főigazgató­helyettese szerint a kormány­zat így a továbbképzési struk­túrát a piramis csúcsától kezd­te el építeni, anélkül, hogy tudni lehessen, milyen lesz az alapja. A Közlönyben 30-60, 60-90,90-120, vagy több mint 120 óra időtartamúra felosz­tott továbbképzésekről ma még nem derül ki, melyik az, amelyiket úgy lehet választa­ni, hogy biztosan fedezze a hét évet. A tanácstalanság miatt több iskolában a legegysze­rűbb utat választják: a taná­rok szakjától függetlenül mindenki számítástechnikai továbbképzésre akar jelent­kezni, amely különben a to­vábbképzések egyik preferált szakja is. így persze a szak­mai továbbképzés nem éri el eredeti célját, de a tanárok ál­lítják, ez nem az ő hibájukból történik meg. Az iskolákban azt is kifogásolják, hogy a megjelent továbbképzési programok tartalmáról sem­milyen információ nem je­lent meg. Másutt még nem is gondolkodtak a dolgon, a va­kációról visszaérkező peda­gógusoktól váiják az igénye­iket, s majd ezután osztják el a kapott összeget, de min­denütt remélik, hogy a mos­tani áttekinthetetlenségből addigra eloszlik valamennyi. Panek József iorrás Kézmttvesvásár • Munkatársunktól Tegnap, csütörtök este vé­get ért a három hete tartó kézművesvásár a Dugonics téren. Az eredetileg csak öt­naposra tervezett rendezvényt a nagy érdeklődésre való tekintettel hosszabbították meg. A Csongrád Megyei Kézműves Kamara által élet­re hívott és idén első alka­lommal megrendezett kiállí­tás és vásár látványos idegen­forgalmi színfoltja volt a vá­rosnak. Mintegy húsz népi iparművész és vállalkozó mu­tatkozott be a szegediek és a turisták előtt, s kínált szá­mukra értékes ajándéktárgya­kat. A Dugonics téri hangula­tos vásárt. mindennap kéz­műves játszóház és színvona­las népművészeti programok egészítették ki. Fürdöudvari est • Munkatársunktól Hangulatos zenei-irodalmi összeállítás lesz a Fürdőudva­ri sorozat következő esemé­nye augusztus 15-én, fél 9 órai kezdettel. A dalok, ver­sek életről, halálról, szere­lemről szólnak, Vámossy Éva, Andrejcsik István, Som­ló Gábor előadásában, zongo­rán közreműködik Pál Anikó. Elhangzanak többek között Szép Émő, Gábor Andor, Sós Zoltán, Juhász Gyula versei, részben megzenésítve, vala­mint Cosma- és Piaf-sanzo­nok. Közéleti Kávéház • Munkatársunktól Ma tartja a Közéleti Kávé­ház a 100., jubileumi előadá­sát. Ebből az alkalomból kon­certet ad a finnországi útra in­duló Jeunesse Quartette 18 órakor a Kortárs Galériában (Oroszlán utca 4.). Közre­működik: Zádory Edua és Skorka László (hegedű), Me­gy es Krisztina (brácsa) és Pé­ter Tímea (gordonka). Házi­gazda: Csősz Géza. A kamionstop nem­csak a fuvarozóknak je­lentett újdonságot, ha­nem a közlekedési fel­ügyeleteknek is, lévén, hogy az ö szakembereik ellenőrzik - természete­sen a rendörséggel kar­öltve - a tilalom betartá­sát. Az új rendszer beve­zetése óta eltelt két esz­tendő tapasztalataival elégedett a hatóság. A nehéz gépjárművek hét­végi forgalomkorlátozása nemcsak a nyári időszakra érvényes, hiszen az új jog­szabályok értelmében az egész esztendőben vasárnap és ünnepnapokon reggel nyolctól este tízig tilos a köz­lekedés számukra. A nyári időszakban - melynek idő­tartama csökkent, már csak július 15-től augusztus 31-ig tart - azonban szombat j-eg­gel nyolc órától vasárnap es­te 10-ig folyamatos a tilalom. „A változó fuvarozási szo­kások jelzik, hogy a járműve­zetők alkalmazkodtak az új rendszerhez. Kezdetben azon is folyt az alkudozás, hogy legalább a szombat éjsza­kai szállításra kapjanak en­gedélyt. Mivel hazánkban egyelőre még kevés a telepü­léseket elkerülő autópálya ­a szállítási útvonalak 26-27 százaléka úgynevezett átkelé­í Ha csirkét kötnek a cementre... Enyhült a kamionstop A tilalom csak a nehéz gépjármüvekre vonatkozik... (Fotó: Gyenes Kálmán) si szakasz -, ezt a kérést nem lehetett teljesíteni. A pihenő­idő nyugalmát egyébként maguk a járművezetők is ér­zékelhetik, ha a hét végén nincsenek úton" - foglalja össze Tóth István, a Közleke­dési Főfelügyelet főigazgató­ja. „ Több ponton is enyhült a kormányrendelet szigora idén nyártól, így például a téli idő­szakban a nemzetközi forga­lomban résztvevők nyugodtan mehetnek. Lényeges változás, hogy eddig csak a magyar ka­mionosok mehettek haza a nyári időszakban hétvégén, ha üresen érkeztek a határra. Ez­után minden magyarországi célállomással rendelkező ra­kott jármű közlekedhet a hét­végén, ha a tilalmi idtj kezde­téig beér a határállomásra. Tulajdonképpen csak a tran­zitforgalom van kitiltva az utakról" - magyarázza Tóth József, a Csongrád megyei Közlekedési Felügyelet igaz­gatóhelyettese. Az eltelt időszak alatt a kamionvezetők megtanultak együtt élni az új jogszabály­lyal. Kialakultak a speciális menetrendek és parkolók. A bulgár és a török sofőrök úgy jönnek, hogy a hétvégét Ma­gyarországon töltsék, mond­juk a Szeged közelében mű­ködő török vagy bolgár par­kolóban. A magyar jogsza­bály egyébként az európai ti­lalmak között a szigorúságot tekintve a középmezőnybe tartozik. „Érdekes módon nem nö­vekedett a várt mértékben a RO-LA, a vasúton való to­vábbutazás szerepe. Elfogad­ható a kihasználtsága, ám el­sősorban ez a nyugati fuvaro­zóknak köszönhető, akiknél fontos, hogy a nagy értékű gépkocsi ne veszítsen el fölös­leges áltdogálással egy hétvé­gét" - mondja Balló Zoltán, a Csongrád megyei Közlekedé­si Felügyelet igazgatója. S hogy megszokták a sofő­rök a hétvégi rendet, azt meg­erősítik az ellenőrzést végző szakemberek is. Akadnak azért még ügyeskedők az úton, kísérleteztek néhányan tiltott rakományra kötözött, néhány élő állatot tartalmazó ketreccel, hiszen az állatokat, romló árut szállító járművek­nek a tilalmi időben is szabad az útjuk. T. V.

Next

/
Thumbnails
Contents