Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-14 / 189. szám

CSÜTÖRTÖK, 1997. AUG. 14. BELFÖLD 5 Telefonszám „civileknek" • Munkatársunktól Tegnapi számunkban beszámoltunk róla, hogy a Parlament hamarosan tárgyalja a közhasznú szervezetekről szóló törvényt, amelynek apropóján a Csongrád megyei civil szervezetek számára szakmai napot rendeznek szeptember 23-án Budapesten. Az érdeklődőknek pályázatot kell benyújtaniuk, hogy részt vehessenek a programon. A témával kapcsolatban bővebb információt a 485-876-os telefonszámon kaphatnak. Alföldi Napló • DM-információ Ma este a TV2 csatornáján 18.15 órától: Alföldi Napló. Tartalmából: félórás filmet mutatnak be az egyre kaotikusabb képet mutató hazai természetgyógyászat helyzetéről. Megkérdezik: ki nevezhető természetgyógyásznak s hogyan korlátozzák az általuk végezhető tevékenységek körét? A műsor második felében a régió kulturális eseményeinek összefoglalóját láthatják. Boltosok, figyelem! • DM-információ Ezen a héten ismét várjuk azoknak a szegedi kiskereskedőknek a jelentkezését, akik a következő napokban kávét, májkrémet, eü-papirl, étolajat, trappista sajtot, burgonyát, margarint, müzlit, kakaóport és mézet a szokásosnál olcsóbban kfnálnak. (A „nevezéshez" egy termék árának csökkentése is elég!) Szerdán* és csütörtökön 9-12 óra között kolléganőnk, Mucsi Szilvia fogadja az aktuális ajánlatokat, a 481-281/302-es telefonon. Péntekenként a Délmagyarország „Itt olcsóbb!" című rovatában természetesen csak a legkedvezőbb árakat közöljük! I686-ban A

dzsámi tornyában hosszan elnyújtva kiált a müezzin. Hangja végigcsap a Maros medrét kísérő tölgyesig emitt, amott meg a Csöpörke-tó vizébe fullad bugyborékolva. Akár a kádi rézveretes ablaka a szegedi várban, tiszta és ragyogó a világ. Mintha ezüstport hintettek volna szerte a városban, csillog a harmat is. A Sziget alatt halkan locsog a Tisza. Fecskék siklanak gyors fordulatokkal a fodros víz felett. A sirálymadár ezüstös haluszony után csap. Ladikjában fölemelkedik Pekker Imre, a halász Mintha bokáig ezüstben állna, alatta bajuszos pontyok és veres szárnyú keszegek dobálják magukat. Pekker Imre újra a vízbe veti a hálót, aztán szemét árnyékolva a város felé fordul. Büszkén tör a magasba a belső vár dzsámija és hosszú minaretje. Korábban a gyaurok imádsága kárált a falai között, s egy Erzsébet nevű szentjük után nevezték az épületet. Azóta a György-templomból is dicsőséges dzsámi lett. A vár fürdőjében gőzölög az éjjel kifolyatott melegvíz Rózsaillatú női lakosztályában a várparancsnok feleségei ébredeznek. A hajnali imát. ahogy rendesen, most is elhagyják. Lent a várfal vérpiros téglafalára mérgeszöld folyondár kúszik. A fal tövében csalánbokrokkal, bogánccsal és kóróval játszik a tünde fény. Élénkül a Palánk is. A Szent Dömötör, a Nagy, meg a Halász utcákon már turbános emberek járnak-kelnek. Bektasi dervisek készülődnek az egyik házacska előtt, tegnap érkeztek, s már zarándokolnak is tovább. Papucsosok, paplanosok és gombkötők pakolásszák a portékákat. Nyílnak a debbágkhánék, vagyis a fürdők, a degesztán palánkjai és standjai előtt fügés és narancsos ládákat, fűszeres zacskókat pakolnak. A sarkokon kóbor ebek kapargatják a szemetek halmait. A medressze apró ablakait is kitárják a szolgák, s szellőztetnek, de a mekteb még csöndes, miként az imaret is. A csapszéket egy drinápolyi görög vezeti Bort ugyan tilos inni de hát annyi minden tilos. Kopata, a kocsmáros áttért az iszlám vallásra, a szerszámát is megmetéltette. Fejét rendesen borotválja, és nem kék turbánt visel, mint a drinápolyi keresztény görögök. Azt persze senki sem tudja, hogy lefekvés előtt, ha elcsendesül a csapszék, s az utolsó részeg is kibotorkál a Palánk utcáira, Kopata elővesz egy festett táblaképet, és az Isza nevű mohamedán szenthez imádkozik. Isza pedig nem más. Jézus Krisztus. A Tabán nevű városrészben a Musa nevű, rossz fogú tímár udvarára most gördül be az örmény kereskedők nehéz szekere. Karmazsint, szattyánt és kordovánt hoztak neki Musa nevetve alkudozik, rossz foga barnán sötétlik a szájából Távolabb, a felsővárosi utak mentén zsindelytetős apró magyar házak sorakoznak. A kertekben palántákra, dinnyelevelekre csorog a fény. A porták mögött zölden hullámzik a szőlőlevél tengere. S az éretlen fürtöcskék, zöld kacsok között már gömbölyödnek az első szemek. Még távolabb, a teleki halmok felé komótosan vonul a marhák csapata. Csattog az ostor, veszettül ugatnak a kutyák, s az elkódorgó állat véknyába belemarnak. A marhakereskedők a kor legfontosabb kémei A hajnali szél most meg mintha visszaseprűzné a fény szertelen szálait Alsóváros felé. A ferencesek klastroma romos és szegényes, de a célnak még megfelel Az is örömre ad okot, hogy egyáltalán működhet. A barátok gyümölcsös kertjében szilvafák, barackok, almák és diók virágoznak. S a virágok között már zölden gömbölyödnek az első cseresznye- és meggyszemek. A lombok közt szarka cserreg, fakopács üti a kérget. Feketerigók futkosnak bársonyvirágok, kaprok, árvacsalánok között. A kert északnyugat felé nyúlik, a Palánk irányába. S ahol a gyógyfüvek s a gyümölcsfák birodalmának vége szakad, ottan folydogál a víz is, melyet Csöpörke pataknak hívnak, s amely tavacskává növekszik végül. Az iszapban Dózsa György koponyája figyel a legenda szerint, s átkokat szór erre a hazug és nyomorult világra. 5. 2-Vr- (^-vvco Privát kender Illatos kert Tápén Kerényi, a sikerkovács Lakossági bejelentés után tartottak ellenőrzést a rendőrök egy tápéi kertben. Talán meglepődtek, talán nem, de ígéretesen burjánzó kenderültetvénybe botlottak. A füstölgő tulajdonos, K. Sándor, 20 éves szegedi lakos azzal védekezett, hogy saját használatra termeszti a narkotikum-alapanyagot. A magvakat pedig tavaly nyáron szedte Tápé külterületén, s az előbb ismertetett önös érdekből ültette el. A termés idén nyárra tizenegy tő kender lett. A tények alapján ugyanakkor K. Sándornak meglehetősen nagy a „fogyasztása", hiszen a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Osztályának nyomozói 3,38 kilogram kenderlevelet és virágkezdeményt, valamint tasakolt-dobozolt magvakat, illetve csírakezdeményeket foglaltak le nála. Az elsődleges szakértői vélemény pedig megállapította, hogy a vizsgált „anyag" cannabisösszetevöket tartalmaz. így az .eljárást kábítószerrel való visszaélés alapos gyanúja miatt indították. Rendőrségi berkekből megtudtuk, hogy elérkezett a kender érésének, illetve betakarításának időszaka, de ezzel természetesen a nyomozók is tisztában vannak... Vagyis számíthatunk az előbbihez hasonló, további lebukásokra. A. L. Kerényi Miklós Gábor: Az operaház fantomját is szívesen bemutatnám a Dóm téren. (Fotó: Miskolczi Róbert) Rendezzen bármit, minden előadását profizmus jellemzi. Megszállottan dolgozik, maximalista. Nevéhez fűződik az utóbbi évek két legnagyobb szabadtéri musicalsikere: a Miss Saigon és az Elisabeth. Ha ő állít színpadra egy darabot, a szerző nyugodt lehet, mert fércmunkából is kiváló előadást csinál. Kerényi Miklós Gáborral a Dóm téren beszélgettünk. • A Cyrano-elöadás sajtótájékoztatóján a produkció költségeit firtató kérdésre Szikora János kijelentette, fele annyiba sem került, mint az Elisabeth... - Nem tudom, hogy a Szabadtérin két estén játszott Cyrano mennyiből készült. Tény, hogy az Elisabeth összköltségvetése nem érte el a 40 millió forintot. De ezen a költségen ketten osztoztak: a szabadtéri és az Operettszínház. Ráadásul itt a két szezonban összesen 14 előadást tudtunk tartani belőle, és így a bevétel majdnem megfelel annak az összegnek, amelybe a produkció került. • A Cyrano kapcsán fellángolt a kérdés, lehet-e, kell-e, megéri-e a szabadtérin prózát játszani... - Problematikusnak érzem itt a prózajátszást, hiszen ma már a televízió, a film jóvoltából hozzászoktunk ahhoz, hogy egyik pillanatban látványos tömegjelenetet látunk szélesvásznon, a következő pillanatban pedig már a főszereplő arcát premier plánban. Ilyen hatásokat nem tudunk produkálni egy óriási szabadtéri színpadon. A prózajátszásban ma egyre inkább az a tendencia, hogy minél személyesebb régiókba igyekeznek behatolni, mert ezzel tudnak vetélkedni a filmmel. Ha itt prózát akarok játszani, akkor azzal a veszéllyel kerülök szembe, hogy pont azt veszítem el, ami a színjátszás igazi célja, lehetősége lenne, és helyette teátrális gesztusokkal, operás eszközökkel, zenével és koreográfiával kényszerülök „eladni" a produkciót. Ráadásul az itteni hangosítás azzal a veszéllyel jár, hogy nem tudom követni, mikor, ki beszél. Ez még egy musicalben, operában is iszonyú probléma, ezért én egy nagyon ravasz fénytechnikát dolgoztam ki, ami úgy látszik, működik. A nagy totálok és a szűk fejgépek váltakozásával próbálom a figyelmet a megszólaló szereplőre irányítani. Mindezt a zenére építve oldom meg, ugyanezt egy prózai darabban nehezen tudnám elképzelni. • Ha választhatna, mit rendezne legközelebb a szegedi szabadtérin? - Musicaleket vagy operákat, esetleg egy olyan fantasztikus zenés-táncos összművészeti valamit, ami jól ki tudja használni a tér adottságait, hiszen ezen a színpadon komplex hatásokra kell törekedni. Szívesen színpadra vinném például Az operaház fantomját, és megpróbálkoznék az Evitával is. Egy igazi, romantikus Verdi-nagyopera sem áll tőlem távol, és nagyon izgalmas Székelyfonót, Háryt lehetne itt rendezni. 9 Kőszínházi munkáit a szegedi operatársulat legsikeresebb előadásai között tartják számon. Mikor találkozhatunk újabb rendezésével? - A Szegedi Nemzeti Színházban most nem vagyok műsoron. A szabadtérivel viszont komoly tárgyalásaink vannak, valószínűleg jövőre egy újabb különlegességgel lephetem meg a közönséget. 9 Sok támadás éri manapság a musicalt, sokan attól tartanak, elveszi a lehetőséget az operától... - Szeretném, ha az opera közelebb kerülne a köznéphez, és nem az elit műfaja lenne. Engem is támadások érnek, hogy az operarendezéseimben musicales hatásokat alkalmazok; hogy olyan aktuális gondolatokat, érzelmeket vetek fel bennük, amelyeket mások nem; hogy bizonyos dolgokat olyan romantikus hevülettel mutatok be és tárok a közönség elé, amely talán az alkotó eredeti szándéka szerint nem volt a darabban. Ezek csacsiságok. Az opera egy fantasztikus műfaj, mindent el kell követni, hogy minél szélesebb rétegek előtt megmutatkozhasson. Hiszek abban, hogy musicalt is játszani kell, mert olyan ősi ösztönök szabadulnak el az elektromos zenében, a ritmusban, a gitárok üvöltésében és az énekesek sokszor artikulálatlan hangjában, amelyek a mai életérzéseinket képesek kifejezni. A különböző műfajoknak tökéletesen meg kellene férniük egymás mellett, a rockopera szidalmazása helyett a műfaj színvonalát kellene emelni. 9 Feleségét, Frankó Tündét mikor hallhatjuk ismét Szegeden? - Most született meg a kislányunk, ezért Tücsi csak jövő februártól énekel újra. Szegeddel egyelőre semmilyen kapcsolata sincs, már jó ideje nem hívták. Talán egyszer erre is sor kerül. Hollósi Zsolt Még a piranha sem tudná megkülönböztetni a Tiszában minap fogott mindenevő, ártalmatlan tambaquit - saját magától. A piranhautánzatot akvaristák ereszthették a folyóba, miután az a medencéjét kinőtte. Vérgőzös jelenetektől tehát nem kell tartanunk - ettől persze még lehet piranha a folyóban. Csak még nem fogták ki. Piranhát fogtak a Tiszában - teijedt a hlr futótűzként a Béke úszóháznál. Mi is történt? Ragadozó halat - lehetőleg süllőt, harcsát - igyekezett fogni a minap Róvó József, a Szőke Tisza Horgászegyesület tagja. Haldarabot tűzött tehát a horogra, hátha sikerül fölkeltenie valamely vízi rabló figyelmét. Némi fárasztás után ismeretlen halat húzott partra. Csak egy pillantást kellett vetnie a zsákmány hatalmas fogaira ahhoz, hogy hozzá se merjen nyúlni. Meg hát látott már néhány természetfilmet a délamerikai folyókban nyüzsgő, vérszomjas piranhákról, me• A Tiszában fogták Nem piranha, de lehetne Róvó József - a Béke úszóháznál fogott tambaquival. (Fotó: Karnok Csaba) lyek fél perc alatt csontig rágnak akár egy ökröt. Es ez a hal feltűnően hasonlított a piranhához... Ugyanerre tippelt Jároli Jenő. a Szőke Tisza J4E elnöke is, aki behozta szerkesztőségünkbe a zsákmányt. Onnan a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézetébe került a hal. Dr. Kufcsák Oszkár tudományos titkár, beható vizsgálatok után. megállapította: nem piranha, de annak nagyon közeli rokona. Közhasználatú spanyolportugál neve tamhaqui - tudományos elnevezése Colossoma bidens -, és nem ragadozó, hanem mindenevő. (A fölboncolt példány emésztőrendszerében kukoricadara volt). Úgyhogy nem kell attól tartanunk: ha az ANTSZellenjavallatok dacára mégis beléereszkedik valaki a folyóba, szertárkész csontvázként fogják ki valahol Gyálarét alatt... Szaporodni egyébként nem képes nálunk sem a piranha, sem semmiféle rokona - trópusi vízhőmérsékletet, és speciális vízkémiai föltételeket igényelnek. Ugyanakkor piranhaivadékot éppúgy vásárolhatnak díszhalkereskedésekben, pár száz forintért a különlegességekre vágyók, mint tambaquit. Es miután gyorsan kinövi az akváriumot, felelősnek alig nevezhető emberek elvileg piranhát is rakhattak már a Tiszába. Amit ráadásul - a tambaquival ellentétben - még nem is fogtak ki... F. Cs.