Délmagyarország, 1997. augusztus (87. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-12 / 187. szám

KEDD, 1997. AUG. 12. KAPCSOLATOK 9 olvasószolgálat Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ. PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 » A hét fotója A szendergő hengerlö Árvíz és környezel Álmában dudál egy picit? (Fotó: Nagy László) és mindenkit lehengerlő lendülettel haladjon tovább a kapitalizmus teljes felépítéséhez vezető „horngyulai" úton. Épp csak szunnyad egy kicsit. Azt, hogy „húzza a lóbőrt", talán mégsem mondhatjuk, már csak azért sem, mert semmi lóféle nincs a henger után kötve. Lehet persze még az is, hogy a papucsát is lerúgott sofőrt csak úgy, menet közben érte az elborulás - a baj a kanyarban leselkedik rá, • Szögedi naptár Lőrinc A Cseh- és Lengyelországban pusztító árvíz az emberek életében, egészségében, kulturális javaiban, épületeiben, ipari, megzőgazdasági és közlekedési objektumaiban, termelésében okozott rendkívüli kárral az emberi környezetet sújtó, gigantikus katasztrófa. Az árvízvédelem tehát a legelemibb, a legősibb környezetvédelem. Szeged 1879-es tragédiájának nemcsak a teljes magyarságot, hanem a környező népeket is folytonosan figyelmeztetnie kell az árvizek elleni szervezett védekezésre: a védőművek megépítésére, áradásokat megelőző fenntartására, áradáskor a védelmi tevékenység ellátására, végszükségben a lakosság biztonságba helyezésére, az életek megmentésére. „Ha emberek életéről van szó, nem lehet a természet szépségeiről álmodoznunk" mondta 1996-ban a holland miniszterelnök az akkor nehezen elhárított rajnai árvízveszedelem után (250 ezer ember biztonságáról kellett gondoskodni). ElgondolkodHónapok óta kiemelt hangsúlyt „érdemelt ki" a médiában a KDNP-ben dúló hatalmi harc. Megelégedéssel olvastam a Délmagyarországban -, a KDNP-től „független" frakció című írásukat, mert sajnos, a korábbi a KDNP-vel kapcsolatos tájékoztatások nem mindig voltak ennyire tárgyilagosak. Őszintén örülök, hogy a cikk (5. I.) a „másik" álláspontot is megjeleníti - miszerint a választási törvény a választók akaratát semmibe veszi. Ugyanis a pártra adott szavazatok alapján, minimum a listás képviselőknek (Csépé Béla, Isépy Tamás dr., Kovács Kálmán dr„ Latorcai János, Surján László dr., stb.) kötelessége lenne a pártjuk politikai irányvonalát képviselni, vagy - ha ezt nem tudják vállalni -, akkor lemondhatnak párttagságukról és mandátumukról. Mint ahogyan tette ezt Leitner Gábor. Akik viszont következetesen és nyíltan szemben állnak a párttagok többségi akaratát megjelenítő pártvezetéssel és annak politikájával, és szembenállásukat nem rejtik véka alá, a hatalomért folytatott harc során nem válogatnak az eszközökben: pereskednek, nyilatkozatháborút provokálnak, platformokat alakítnak stb. Nemzetközi fórumokon lejáratják pártjukat - ellene szavaznak az EUCD-ben, nem a magyar választóik ízlése vagy akarata szerint politizálnak. Minden ellenkező híresztelés ellenére, ezek a listás és nem listás képvihatnának ezen a magukat környezetvédőknek nevező szélsőségesek, akik a vízügyieket, az árvízvédelem zászlóvivőit tekintik a környezetvédelem ellenségeinek. Erőink egyesítésével többre jutottunk volna mi is, de még inkább a mostani katasztrófa elszenvedői is. A történelmi Tisza-szabályozás ugyan szűkebb élettérre szorított néhány ritkább növény, vagy állatfajt, de kiterjesztette az ember életterét, s a magyarság „második honfoglalásaként" értékelhető. 1889 óta pedig a Tisza síkvidéki szakaszán gátszakadás és árvízkatasztrófa nem volt. „Én már 1979-ben rádöbbentem, mennyire műveletlen ez az egész vizes társaság" - mondta Akadémiánk egyik, azóta elhunyt elnöke. A hozzánk hasonló, „műveletlen vizeseket" megkísérelhetik ugyan kiűzni a társadalomból, de az árvizeket már nem... Vajon meggyújtják-e ismét gyertyáikat a mostani áldozatok emlékére azok, akik vagy nyolc éve olyan lelkesedéssel demonstráltak a „vízügyek" és a „vízügyiek" ellen? Dr. Vágás István selők járatják le a KDNP-t. Az általuk olyan fontosnak tartott és gyakran hangoztatott, utóbb a frakcióból való kizárás okaként megjelölt „kereszténydemokrata eszméktől idegen" viselkedés ugyan mit jelent? Talán azt, hogy a holland W. G. van Velzen utasításainak megfelelően politizál-e párt, vagy a saját elképzeléseink megfelelően? Ki vezetgeti az EUCD vezetőjét: ki mondja meg, ki a szélsőséges házánkban, a „Népszabi", vagy Surján dr., vagy mindketten? Ki a szélsőséges, ki a radikális és miért? A címkézés, a kirekesztés, megbélyegzés ismert politikai módszere volt az MDP-nek és az MSZMPnek egyaránt. A veszélyes és kényelmetlen politikai ellenzéket Rákosi és Kádár fizikailag megsemmisítette, hatalma fenntartása érdekében. Ma elegendőnek látszik, ha valakit szélsőségesnek neveznek, ezzel olyan félelmet keltenek a politikailag járatlan és hiszékeny emberekben, hogy szinte biztosan képesek e pártok választási eredményét is károsan befolyásolni. Az elmúlt 40 évben tőlünk keletre határozták meg, mi a jó és mi a rossz nekünk. Úgy tűnik, most meg tőlünk nyugatra működnek azok az erők, akik léptennyomon ránk erőltetik akaratukat, miközben fenntartják azt a látszatot, mintha szabad akaratunk és belátásunk szerint cselekednénk. A KDNPnek is külföldi utasításnak megfelelően kellene politizálnia? Sok hasonló kérdést lehetne még feltenni. Bor Ferenc, Szeged Minthogy a mediterrán népek „szent sziesztája" nálunk még nincsen szokásban, ki-ki úgy intézi a délutáni szunyókát, ahogyan tudja. Az útlapításban megfáradt embernek is jár az a néhány perc, hogy azután mindent Ha az idö kegyes lesz hozzánk és meghallgattatunk, akkor kerek egy éven át idézünk - Bálint Sándor nyomán - jelös szögedi napokból, és a hozzájuk kapcsolódó hagyományokból. Egy-egy esztendőben két alkalommal is jeleznek naptáraink Lőrincet, ám a „Szentek életében" ennél is többről olvasunk. A néphagyományban azonban a tűzhalálra ítélt Lőrinc (augusztus 10.) él, kinek napjától - tartja a régi fáma - már nem jó a dinnye. Lőrinc kivételes képességét jelzi, hogy pápai diakónus volt (a III. század végén). Rettenetes halálának oka az volt, hogy amikor a feldühödött császár rajta, és tőle követelte az egyház vagyonát, akkor Lőrinc összegyűjtötte a betegeket: bénákat, vakokat, és más betegségekben szenvedőket, majd a császár elé állított velük, mondván: íme, a „vagyon..." Gyermekkoromban magam is hallottam idősektől emlegetni a szent Háromnapos hitmélyítő találkozót szerveztünk keresztény fiatalok számára a domaszéki Katolikus Ifjúsági Központban. A gyönyörű helyszínen berendezett, otthonos szállást a Katolikus IL júsági Alapítvány jóvoltából ingyenesen vehette igénybe a harminckét résztvevő. A négy egyházközségből A Délmagyarország 1997. augusztus 8-i számának Csörög rovatában „Mars téri cigik" jeligével közzétett bekezdéssel - úgymond - szó érte a „vámosok háza elejét." Anélkül, hogy a mundér becsületét védeném, a következőket ajánlom a Tisztelt Telefonálóik) figyelmébe. A lap ugyanezen számának 5. oldalán található a tiszaszigeti határátkelőről szóló riport. Ebben a röszkei vámhivatal parancsnoka kifejti, hogy naponta és szenapján hulló csillagra: lőrinckönnye. Naptári helye miatt tán, eleink „dinnyés Lőrinc" névvel is illették, pedig a rákövetkező - akár egy hónapnyi - időszak még bővelkedik „dinnyaérlelő, napos üdővel". Valójában nem is nagyon vetünk rá manapság ügyet, mert tudjuk, hogy a következő, szeptember hónap ötödikén is Lőrinc-nap van, és megnyugszunk dinnyeigény dolgában. Idős tápaiaktól hallottam régen, hogy az augusztusi Lőrinc csak a sárgadinnyét „csiccsönti mög." Talán igazuk volt, hiszen a sárgadinnyének kevés hirtelen jött hideg, lehűlés kell ahhoz, hogy megfázzon, és levet eresszen. Ugyanakkor a görögnek ez még nem árt. Persze kevesen tudjuk, hogy nálunk csak egy-két fajtája teérkező középiskolás fiatalok előadásokat hallgathattak, s beszélgettek a hitről, a szektákról, a megújulási közösségekről, a szerelem és a házasság keresztény kiteljesedéséről. A tartalmas programokért köszönet illeti Varga Attila atyát, Kocsis János diakónust, Kocsispéter Judit teológushallgatót, Tóth Károly mélyenként mennyi cigaretta hozható be az országba vámmentesen. Az „illetékesek" pontosan ismerik állampolgári jogaikat - az már más lapra tartozik, hogy később a vámmentesen behozott cigarettát az állami köztartozások megfizetése, valamint a szükséges engedélyek megszerzése nélkül árulják a piacon... Emlékezhetünk arra is, hogy - ugyancsak a Délmagyarország hasábjain - hány alkalommal adtunk hírt „cirem a görögdinnyének, amelyek ilyenkor émek, aratás és kukoricaérés idején. Mert hogy a mi éghajlatunk csak ezeknek kedvez. A nap hiedelemvilágához tartozik, hogy ha Lőrinckor annyi eső esik, hogy a víz a kocsikeréknyomban megáll, sok lesz ősszel a bor. A tiszai feredőzésnek (fürdésnek) immáron vége felé tartunk, igaz, ezidén mégiscsak jó lenne, ha nem az augusztusi, hanem a szeptemberi Lőrinc figyelmeztetne erre. Hogy mennyire szerette volná a közeledő őszt távol tartani népünk, jelesül, hogy sokáig fürödhessen, és dinnyézhessen -, a hajdani szőlősgazdák - nyilván Szent lászló ünneptörvényét idézve - Lőrinc napján nem dolgoztak a szőlőben. De kimentek, és iddogáltak, közben az eget kémlelgették, reménykedve az esőben. Beszélgetés közakolitust és nejét, Túri Érát, valamint az ifjúsági csoportok vezetőit: Kovács Zsuzsannát és Gyukity Krisztinát. A hitbéli elmélyülés közös misék, reggeli és esti áhítat - mellett jutott idő a vidámságra is: sok játék, nevetés, közös tánc adta meg a találkozó fiatalos hangulatát. A szervezők és résztvevők garettafogásainkról." E kis tételekből is összejött az idén már vagy két kamionra való szállítmány. A piacokon járva észrevehetjük azt is, hogy a vámosok, rendőrök, közterületfelügyelők és mások évente hányszor ellenőrzik az illegális árusokat. Higgye el a Kedves Olvasó, engem is zavar, ha kimegyek a piacra egy kiló paradicsomért, és mást se hallok, csak azt, hogy „cigit tessék, cigit tessék..." mert ha behencseredik az első épületbe, a zuhogó téglák miatt legföljebb fuldugóval és védősisakban tépdesheti tovább a szendergés szegfűinek színes szirmait. Ny. P. ben dinnyét „bicskahögyezgettek", éspedig úgy, hogy a szebb termések magjait félre tették, szárítgatták. A megszáradt magokat - akár a sárgadinnyemagokat, akár a görögdinnyéét - az asszony által varrott „ványonacskó"ban tárolták, a hűvös kamrában, külön-külön. így várták a jövő év vetési idejét, a „Fagyosszentök" utánt, amikor is „embörkutyaganéba" téve vetették őket. A kikelt indákat többször is „herülgették", (lecsípték a fölösleges hajtásokat), majd Margit napján (június 10-én) „margitolták", azaz utoljára kapálták és „kaccsazták", hogy szép, nagy termésekkel örvendeztessék a gazdát, és minket, a finom dinnyére áhítattal, nyálcsorgással váró „dinnyaövőket." így van ez, még akkor is, ha jómagam titkon abban reménykedem, hogy szeptember ötödikén (akkor is Lőrinc lesz) még vígan dinnyézgetek - adja Isten, többedmagammal. Ifj. Lele József nevében köszönjük a Katolikus Ifjúsági Alapítvány támogatását, a kiskundorozsmai, zsombói, forráskúti és bordányi római katolikus plébániák segítségét. Bízunk abban, hogy az elhintett ige, mint a jó földbe hullott mag, idővel bőséges termést hoz. Ollainé Puskás Éva Pénzügyőrségünk munkatársainak - az illegális dohányárusok ellenőrzésén túl ugyancsak naponta, akad még számtalan ellenőrizni valója. Többek között az, hogy a legális kereskedelmi tevékenységet felügyelje, kiszabja és beszedje az állami köztartozásokat. Ha az emberekben elég erős lesz egyszer a rend iránti igény, talán kevesebbet halljuk majd a piacon is azt, hogy „cigit tessék...!" Bunyevácz Miloje pénzügyőr százados, sajtófelelős Válasz dr. Timár Lászlónak A hozzám intézett levelében foglalt észrevételét köszönettel vettem. Saját meggyőzédésem is az, hogy az egészségbiztosítási pénztárnak a hozzáforduló ügyfeleket magas szakmai színvonalon kell kiszolgálnia. Ennek megfelelően felhívtam a pénztár vezetőjének figyelmét arra, hogy a telefon kapcsolásának rendjéről szóló intézkedését vonja vissza. Intézkedésem végrehajtását magam is ellenőrizni fogom. Cser Ágnes, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, főigazgató Az Agrárkamara és az őstermelők Az őstermelők kamarai tagságával kapcsolatosan felpörgetett sajtókampánnyal ügyvezető elnökségünk augusztus 4-én rendkívüli ülésen foglalkozott. Megítélésünk szerint a kamarai törvény szövegét alapul véve minden őstermelőre vonatkozik a kötelező kamarai tagság feltétele. Megyei kamaráink tehát a ma élő szabályokat nem sértik meg akkor, amikor az őstermelőket kamarai tagként regisztrálják. Ez nem mond ellent annak, hogy az őstermelői igazolvány kiadása nem tagadható meg a kamarai tagság hiányára való hivatkozással. Testületeink ügyvezetésünk, elnökségünk - az átállás politikai súlyát mérlegelték akkor, amikor a taggá válás módjával kapcsolatosan kértek türelmet és toleranciát az azt bonyolító vezetőktől és munkatársaktól. Úgy ítéljük meg, hogy ez megyei kamaráink jelentős többletmunkája és költsége árán érvényesül. A törvényi kötelezettséget többszöresen meghaladó, elsősorban szaktanácsadási feladatokat is ellátnak térítés nélkül, vagy a költségek csak részbeni áthárításával. Szorosan összefügg ezzel az is, hogy az őstermelői körben van egy olyan jelentős réteg, amely esetleg szociális szempontúnak minősíthető mezőgazdasági tevékenységet végez. Ennek meghatározása azonban nem kamarai tagság kérdése. Mindenekelőtt meg kell fogalmazni azokat a szempontokat, amelyek alapján e kör foglalkoztatása esetleg szociális szempontúnak minősíthető. Ennek ismeretében rendezni kell az érintettek adózását. (A mai 250 ezer forintig való szja-mentesség önmagában nem rendezi ezt a kérdést, mert pl. az őstermelők nem mentesülnek a helyi adók alól sem, a hivatkozott értékhatár alatt.) Az előzőekkel szoros összefüggésben rendezni szükséges a kijelölt kör állami támogatását, amely egyrészről a piacra termelők támogatása alóli kivételt, másrészről a szociális támogatás alá helyezést jelenti. A fentieket követően automatikusan rendeződik az érintettek agrárkamarai tagsága. Mindaddig azonban változatlanul a probléma kellő politikai érzékkel történő kezelését kérve, jogosnak tartjuk megyei kamaráink azon intézkedéseit, amelyekkel az őstermelői igazolványt kiváltóknál a kötelező kamarai tagságot érvényesíteni kívánják. Dr. Csikay Miklós, az Agrárkamara elnöke Hogyan politizáljon a KDNP? HitTalálka'# Domaszéken Cigit tessék...!"