Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-05 / 155. szám

6 HAZAI TÜKÖR SZOMBAT, 1997. JÚL. 5. • A tét: egy dorozsmai szolgálati lakás Ököljog óvónők között? Kinn a bárány, benn a farkas? Ez nem óvis játék, egyik óvánó kizárta a másikat. (Fotó: Miskoltzi Róbert) filmmezö Egy lökettérfogat A Z utóbbi hetek talán legnépszerűbb magyar filmje volt. Igaz, kevesen látták, de népszerűesége mégis az égig hatolt. Szinte nem volt napilap, amelyik ne írt volna róla. Tudunk azért mi, magyarok valamit a filmkészítésről Ha eljut, mert nyilván eljut Hollywo­odba e film híre, le fog esni az ottani szakemberek ál­la, hisz a filmet tulajdonképpen nulla reklámköltség­gel hozták forgalomba, anyagáron. A szereplők nem kértek gázsit, nem volt flancos, több millió dolláros forgatókönyv, így hát nem kellett az egyes jelenetek művészi színvonalából alább adni a szponzorok ajtó­szaggató követelései miatt. A díszleteket se mozgatták sörpocakos, izzadás derék legények. Ilyet ma a világon nem tud senki, csak mi. A film egy egyszerű magyar helységben, Füzes­abonyban játszódik, azon belül is csupán egy szobács­kában. A főszerepet a polgármester vállalta; állítólag titkolt vágyai között már rég szerepelt egy filmfősze­rep. Most elérte, s egycsapásra ismertté vált. Kerrierje ezek után felívelhetett volna, csupán annyi volt a bök­kenő, hogy a film műfaja a pornó kategóriába tarto­zik, s egy ilyen főszerep összeférhetetlen egy közhiva­talnoki állással, ő maga ugyan nagyot bukott, de köt­ve hiszem, hogy műalkotása napirenden marad még egy ideig, s a home-videós kölcsönzőkben gyakorta el­hangzik a kérdés, van-e még abból a jó fajta füzesabo­nyipornóból. S ha már kedvére kiszórakozta magát az ember ezen csámcsogva, elgondolkozik azon tán', hogy hogy lehetett ennyi esze annak a pacáknak. A válasz na­gyon egyszerű: a vágyak börtönében raboskodó em­bernek nincs szüksége 20-30 köbcentiméteres agynál többre, s lám, ha nem kerül a videó az üzletekbe, ugyanezzel a lökettérfogattal betöltve maradt volna egy polgármesteri szék. Podmaniczky Szilárd • Fesztivál, hazai együttesekkel Bál a táncosoknak Vasúti kedvezmények • Munkatársunktól A MÁV Rt. és a GySEV Rt. júliusban is több kiemelt rendezvényre biztosit az uta­soknak 50 százalékos ked­vezményt. így július elsejétől augusztus 13-ig a Gyulai Várszínház előadásaira uta­zók, július 4-6. között a hor­tobágyi nemzetközi lovasna­pokra, július 7-13. között a Szegedi Nemzetközi Vásár­ra, július 18-19-én az ötödik mezőtúri „Szertelenül" rock­fesztiválra, július 18-20. kö­zött a Szegeden hetedik al­kalommal megrendezett nemzetközi kamionos co­untry találkozóra, valamint július 18. és augusztus 23. között a Szegedi Szabadtéri Játékokra vasúttal érkezők kapnak engedményt. A kedvezményes menet­térti jegyek bármely vonat első- és másodosztályára ér­vényesek. A kedvezményes jeggyel az odautazást a ren­dezvényt megelőző nap nul­la órától lehet megkezdeni, a visszautazást pedig a rendez­vényt követő nap 24.00 órá­ig kell befejezni. A kedvez­mény igénybevételéhez vagy a színházjegyet kell felmu­tatni a visszaúton, vagy a rendezvény helyszínén kell pecsétet kérni a félárú retúr­jegyre. Kegytárgy­tolvajok • Kecskemét (MTI) Még a Jeruzsálembe indu­ló repülőgépre való felszál­lásuk előtt, a Ferihegyi Re­pülőtér biztonsági szolgála­tának segítségével elfogták a kecskeméti rendőrök azt a két férfit, aki alaposan gya­núsítható egy nagyértékű kegytárgy ellopásával. A gyanúsítottak: Kénig Haim és Asher Zvi Konig izraeli állampolgárok, akik július elsején már felkeresték a kecskeméti zsidótemetőt, ahol egy sír rendbetételét rendelték meg. Másnap 16 óra tájban ismét felkeresték a temetőt, bekérezkedtek az imaházba, arra kérve a gondnoknőt, hogy hagyja magukra őket, mert imád­kozni szeretnének. Távozá­suk után a gondnoknő meg­döbbenve észlelte, hogy az imaházból hiányzik a falra szerelt, perselyként funkcio­náló bronz dombormű, amely a kecskeméti zsinagó­gát ábrázolja. A kecskeméti nyomozók még a repülőgép indulása előtt el is fogták őket. Csomagjaikból előke­rült a kegytárgy is, amely­nek értékét előzetesen egy­millió forintra becsülik. Mikszáth Kálmán utca 20. Jf Casino Jf Söröző Jf Szimulátor Biliárd, dart Jf Quasar lézer H mnP A szolgálati lakás: mé­zesmadzag. Amit a mun­káltatók akkor húznak el a jelöltek orra elótt, mi­kor nehezen találnak pél­dául orvost, tanárt, óvó­nőt, házmestert. A szol­gálati lakás jutalom is, amivel kifejezhető, hogy az adott poszton Kisfán­kedővel elégedett a mun­káltató. Éppen ezért külö­nösen meglepő, ha egy szolgálati lakásban élő asszonyt 11 éves gyer­mekével együtt az utcára tesz - a főbérlő. A dorozsmai történet két főszereplője: óvónő. Az idő­sebb, Nagy lstvánné, Etelka óvó néni sok-sok évvel ezelőtt kapott szolgálati lakást. A szerződést annak az iskolá­nak az igazgatója írta alá, ahol az óvónő férje is dolgo­zott. Idővel fölnőtt a négy gyermek, Etelka néni özvegy maradt. Segítőkészségről is tanúbizonyságot téve a szol­gálati lakásba fogadta vá­randós kolléganőjét, s annak férjét. A szabályosnak éppen­séggel nem nevezhető „al­bérleteztetéshez " a szolgálati lakással rendelkező iskola akkori igazgatója hozzájá­rult. Az özvegyasszony jól kijött a fiatalokkal. Szerette a szomszédos szobákban cse­peredő fiúcskát, örömmel vette, hogy albérlője, azaz akkoriban az óvodai körzet­vezetői megbízatást is ellátó kolléganő, Lukovics Gabriel­la tanácsi pénzt szerzett a szolgálati lakás közösen • Budapest (MTI) Hamarosan az Or­szággyűlés elé kerül az ügyvédekről szóló, a kormány által csütörtö­kön elfogadott törvény­javaslat. A tervezet par­lamenti vitájára várha­tóan az ősz folyamán kerül sor - hangzott el az Igazságügyi Miniszté­riumban pénteken tar­tott sajtótájékoztatón. Avarkeszi Dezső politikai államtitkár a törvényjavaslat kimunkálásának szükségsze­rűségét indokolva elmondta: az ügyvédségről szóló 1983. évi törvényerejű rendeletet használt fürdőszobájának fel­újítására, a férj pedig ingyen elvégezte a szakmunkát. A kolleganő családi gubanca, a válóper után is, jó tíz évig jól megvoltak. Éppen ezért föl se ötlött az aktív óvónőben, hogy változtasson a helyze­ten, azaz azzal mozdulásra kényszerítse nyugdíjas kollé­ganőjét, hogy bejelenti igé­nyét a szolgálati lakásra ­hallottuk Lukovics Gabriellá­tól. A két óvónő, pontosabban a főbérlő és albérlő viszonyá­ban az első, vihart jelző fel­hők néhány hónapja tornyo­sulnak. A szolgálati lakásban megjelentek a nyugdíjas óvó­nő felnőtt gyermekei. Híre ment Dorozsmán, hogy csa­ládi örökséggé kívánják ala­kítani a szolgálati lakást. A szóbeszéd megalapozottsá­gát csak erősltetette, hogy a nyugdíjas óvónő iskolaigaz­gató fia jó kapcsolatokat ápol a lakással végső soron gaz­dálkodó önkormányzatnak éppenséggel e városrészben lakó, illetékes irodavezetőjé­vel. A tervbe nem illeszkedő Lukovics Gabriellától és kis­fiától a főbérlő először a bér­leti díj emelésével akart sza­badulni. Majd azt kifogásol­ta, hogy az albérlő barátja­társa is gyakran a lakrészben tartózkodik. Mikor az albérlő minden főbérlői kérésnek ele­get tett volna, akkor jött a „csak", pontosabban a „csa­kazértis". A május 8-án kel­tezett levélben június 30-i ha­táridővel albérlőjének fel­mondott a főbérlő. 1991-ben módosították, az­óta azonban számos változás történt mind a társadalmi környezetet, mind az ügyvé­di hivatást illetően. Az el­múlt időszakban az ügyvé­dek száma jelentősen, 1800­ról 7200 főre emelkedett, a fegyelmi ügyek száma meg­tízszereződött, az ügyvédi tevékenységi forma pedig a korábbinál szerteágazóbbá vált. Avarkeszi Dezső hangsú­lyozta: a minisztérium és az Országos Ügyvédi Kamara egyetértett abban, hogy szi­gorítani kell az ügyvéddé válás feltételeit. Ennek nyo­mán került be a tervezetbe Az óvodai szünet kezde­tén, július l-jén Lukovics Gabriella föllépés előtti pró­bára kísérte kisfiát abba az iskolába, ahol főbérlőjének a fia az iskolaigazgató. A gye­rekek musicalt énekeitek­próbáltak. De anya és fia már nem térhetett haza - a szol­gálati lakás, pontosabban ház általuk lakott részébe. Az aj­tón két vaspánt, lakatok, s a nyugdíjas kolléganő izgatott gyermekei fogadták, s tették pillanatok alatt hajléktalanná az óvónőt és a kisiskolás fiút. „Csak akkor mehetsz be, ha ide állsz a teherautóval, s azonnal pakolsz!" - hangzott a replika 11 és fél év „együtt­élés" után. Az eljárás emberi, de jogi okok miatt is vitatható. Elég csak elmesélni, hogy a kiss­rác azt sajnálja legjobban, hogy a kabalái nélkül kény­telen aludni. A fiú szeme vö­rös, kötőhártya gyulladás gyanús, de a „tébé-kártyák" is a lelakatolt szobában ma­radtak. Azt sem nehéz elkép­zelni, mekkora kárt tehet egy hússal és zöldségekkel tö­mött fagyasztóban, ha kikap­csolják az áramot. Vagy mi­csoda megaláztatás, hogy az óvónő hiába hívja segítségül a körzeti rendőrt, az csak annyit mond a főbérlő fiá­nak: „Komám, nem ezt be­széltük", s aztán magára hagyja az utcára tett asszonyt és gyereket. A másik oldal, vagyis Nagy lstvánné (és gyerme­kei) álláspontjára is kíván­csiak voltunk. A Brassói utca az a rendelkezés, amely sze­rint bizonyos kizáró feltéte­lek esetén a kamara nem kö­teles felvenni az adott ügy­védet tagjai sorába, illetve ha kizárják a kamarából, az illető tíz évig nem kérheti felvételét a szakmai testület­be. A politikai államtitkár fontosnak tartotta azt is, hogy a törvénytervezet meg­határozza az ügyvédi tevé­kenység fogalmát, és szabá­lyozza a külföldi ügyvédek magyarországi munkáját. A törvény új kategóriát alakít ki, a külföldi jogi tanácsadó­ét. Jellemzője, hogy a kül­földön bejegyzett ügyvéd magyarországi tevékenysé­8. számú, csöndes házból a nyugdíjas óvónő egyik lánya jött ki csöngetésünkre, de csak annyira állt velünk szó­ba, hogy közölje: „Gabinak 50 napja volt, hogy elköltöz­zön innen, az ajtót kinyitjuk, ha viszi a motyóját". Az eljárást az önkormány­zat egyik jogásza és a közok­tatási iroda vezetője. Szigeti Károly jogszerűnek nevezte, mert „a főbérlő az albérleti szerződés szerint járt el". El­lenben lakásgazdálkodással, illetve birtokháborítási ügyekkel foglalkozó kollégá­iknak más az álláspontja. Szerintük a határozatlan idő­re szóló albérleti szerződés felbontásának jogosságát csak bíróság állapíthatja meg. Azaz: ha a főbérlő nem engedi be albérlőjét, akkor személyes szabadságában és birtokában háborítja - egé­szen addig, amíg nincs a ke­zében bírósági végzés. Arról nem is beszélve, hogy az „ököljogot" nem magántulaj­don, hanem szolgálati lakás kapujában gyakorolják. Nem sok szolgálati lakást forgathat Szegeden az okta­tási ágazat. A nagyjából 8­10 lakás mindegyikében él­nek. Tehát a munkáltatók, végső soron az önkormány­zat, s nem a szolgálati laká­sokban élők joga (és köteles­sége), hogy ezekkel az ingat­lanokkal gazdálkodjanak. Ezért várjuk kíváncsian: ho­gyan oldják meg a dorozs­mai óvónők esetét. Újszászi Ilona gét csakis magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján végezhetné, és jogi tanácsadást elsősorban a be­jegyzésének helyszíne sze­rinti hazai jogra, az Európai Unió jogrendjére, a nemzet­közi jogra, illetve az ezekkel összefüggő joggyakorlatra vonatkozóan adhatna. Avar­keszi Dezső szólt arról is, hogy a törvényjavaslat az ügyvédjelöltség eddig kété­ves időtartamát három évre emeli, bevezeti az alkalma­zott ügyvéd intézményét, to­vábbá a fegyelmi eljárás rendszerét háromfokúra egy­szerűsíti. Néhány évos szünet után ismét megpróbáljuk rendszeressé tenni a ha­zai néptáncegyüttesek ta­lálkozóit - mondta dr. Si­moncsics János, a Szegedi Néptáncfesztivál igazga­tója. A július 10-én kez­dódó három napos idei programon hét együttes vesz részt: a Icamaraszín­házi szakmai bemutatók mellett a város utcáin, te­rein, s az újszeged! sza­badtéri színpadon is föl­lépnek. Hagyományosan kétéven­ként rendezik meg a nemzet­közi néptáncfesztivált Szege­den, a „köztes" években pe­dig a hazai együttesek rande­vúzhattak a Tisza partján. Ezek a néptánctalálkozók 1966. óta rendszeresek ­csak az utóbbi kettő maradt el. Nem kell találgatni: pénz­hiány miatt. Dr. Simoncsics János fesztiváligazgató most azt mondja, megpróbálják feléleszteni a szegedi hagyo­mányt: az idén a tánc és a ta­lálkozás örömét kínálják a meghívott együtteseknek és a közönségnek. Ez azt jelenti, hogy a sze­gedi fesztiválon ugyan lesz szakmai program, de nem lesz hivatalos verseny. Az együttesek bemutatóit meg­nézik és megvitatják szakem­berek, a bírálatoknak azon­ban egyetlen céljuk lesz: a szakmai segítségnyújtás. Ki­fejezetten olyan programokat szerveznek az együtteseknek, amelyeken a táncosok külö­nösebb drukk nélkül élvezhe­tik a tánc örömét, megismer­hetik egymást. A július 10-én kezdődő találkozó programja ilyen módon két elkülönülő részre osztható: a szakmai bemutatókat a Kamaraszín­házban tartják július 11-én délelőtt és este, 10, illetve 19 órától. A meghívott együtte­sek egyenként 30 perces be­mutatóit szakemberekből álló zsűri értékeli a 13-án rende­zett szakmai tanácskozáson. A 10-én megérkező vendége­ket aznap este valóságos nép­rajzi csemegével várják a szervezők: a Károlyi kollégi­umban, ahol laknak, palatkai bált rendeznek: a mezőségi Magyarpalatkáról érkező Ko­doba-zenekar muzsikájára ropják majd a táncosok. Az autentikus hagyománykincs őrzését feladatának tekintő szegedi fesztiválon ez a tánc­házi mulatság is idézi majd a kiváló kutató és gyűjtő, Mar­tin György szellemiségét. Azokat az együtteseket hívták a találkozóra, amelyek az eredeti hagyománykincs ápolását tekintik dolguknak. Itt lesz a Halas együttes Kis­kunhalasról, a budapesti Cse­pel, a miskolci Bükkalja, a nyírségi Szabolcs, a szolnoki Tisza Táncegyüttes, s a két vendéglátó csoport, a tápai Topogó és a szegedi Borica is fellép a fesztiválon. A szegedi néptánckedve­lők július 12-én, szombaton délután 16.30-kor láthatják először a táncosokat: a me­nettánc a Széchenyi térről in­dul, s a Kárász utcán át a Du­gonics térig haladnak az egy­üttesek. Aznap 17 órakor a Dugonics téri szökőkútnál adnak ízelítőt a műsorukból, amelyet teljességében az új­szegedi színpadon láthatunk 12-én este 20.30-kor. (Ez a gálaműsor belépőjegyes, elő­vételben a Bartók művelődé­si központban lehet venni.) A hazai együttesek szegedi néptáncfesztiválja talán újra rendszeressé válhat - re­ménykedik a fesztiváligazga­tó. Ezután ismét kétévenként szeretnék megrendezni, mint a Martin György Néptánc­szövetség találkozóját. S. I. Szigorítják az ügyvéddé válást

Next

/
Thumbnails
Contents