Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-05 / 155. szám

SZOMBAT, 1997. JÚL. 5. BELFÖLD 3 röviden • Miniszteri látogatás a megyében Nagy Frigyes és a biotechnológia •I S/OI.CA" -VIAIUN UK 11. A miniszternek is melege volt. Nemcsók János államtitkár, Nagy Frigyes és Géczi József országgyűlési képviselő a gabonakutatóban. (Fotó: Nagy László) jegyzet A pecsét helye A kiszombori polgármester hatalmas fekete ponttal kezdte néhány évvel ezelőtt kapcsolatát a magyar külügyminisztériummal. Az akkori miniszter titkára ugyanis felhívta a zombori községházát, és közölte, a tárca értesült a kiszombor-csanádi határátkelő meg­építésének tervéről, és arra kérte a polgármestert, hogy szervezzen egy látványos sajtótájékoztatót a le­endő objektum helyén, és e tájékoztatón hangozzék el, hogy a magyar fél mennyire akarja az újabb át­kelőépltést. A polgármester ekkor lehűtötte a miniszté­riumi titkárt. Ekkor ugyanis a helyszínen, a román ol­dalon már javában építették azt a széles utat, mely egyenesen Temesvárig vezetett, ezzel szemben a ma­gyar oldalon ekkor még nem készült semmi. Ez az eset, úgy tűnik, több évre meghatározta a kiszombori átkelő aktájának minisztériumi pályafutását. A terv él­te a tervek megszokott, bár kissé unalmas életét. A magyar külügyminisztérium például egészen a közel­múltig úgy tudta, hogy az átkelő mellett lévő község „nem támogatja az átkelő megépítését, és elkerülő utat akar." Hátha most, az MSZP-frakció tegnapi látogatása nyomán megváltozik ez a helyzet; megszületik a kor­mányközi megállapodás, és élő kapcsolat létesül Csongrád megye és Románia gazdaságilag legerősebb megyéje között. És ismét egyenes út vezet Szegedtől Temesvárig. A román fél határozott óhaját egyébként a Temesvá­rig vezető útnál szemléletesebben mutatja az a pe­csét, mely szintén évekkel ezelőtt készült el, Romániá­ban. Ezt a kiszombori polgármester a saját szemével látta: ez a ma még nem létező átkelőhely nem létező román vámhivatalának pecsétje. • Keleti György Taszáron Meghívás Madridba Simsa Péter korrigál • Budapest (MTI) Az Egészségbiztosítási Alap hiánya az év első öt hónapjában valójában 21,4 milliárd forintra rúgott, azaz 6,3 milliárd forinttal volt ke­vesebb, mint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartása szerinti 27,7 milliárd forintos deficit. Ezt Simsa Péter, az OEP alelnö­ke közölte pénteken, korri­gálva az előző napi sajtótájé­koztatón általa ismertetett összeget. Az eltérést Simsa azzal magyarázta, hogy az OEP vezetése nem vette fi­gyelembe az Egészségbizto­sítási Önkormányzat számá­ra jogszabályban előírt va­gyonértékesítés bevételeit. Ennek az előírásnak az ön­kormányzat már eleget tett, és az 1997-re előírt összeg beérkezett a megfelelő va­gyonszámlára. Deport-56 • Budapest (MTI) Expedíciót indít Szibériá­ba augusztus elején az '56­os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága, hogy felkutassa az '56-os forradalmat kö­vetően a Szovjetunióba hur­colt magyarokat. A másfél­két hónapos vállalkozás négy résztvevője Irkutszk­ban és Krasznojarszkban kutatja a deportáltak nyo­mait, emlékeit. Mint Iványi Péter főtitkár elmondta: 1956 után mintegy 40 ezer honfitársunknak veszett nyoma. A feltételezések szerint legtöbbjüket a Szov­jetunióba vitték, ám nem tudni, hogy Kárpátalja, Ki­jev és Vilnius mellett hová kerülhettek még elhurcol­tak. Statisztika • Budapest (MTI) Valamennyi kalászos ga­bona vetésterülete emelke­dett idén. Az egyéb, a szán­tó- és kertművelési ágakban termesztett fontos növényt, például a cukorrépát és a napraforgót azonban az előző évinél kisebb területen termesztik - közölte pénte­ken a Központi Statisztikai Hivatal. A május 31-ei fel­mérés előzetes adatai alap­ján gabonaféléket mintegy hárommillió hektáron vetet­tek, ami 5 százalékkal ha­ladta meg a tavalyit. Kukori­cát és burgonyát a tavalyival megegyezően - előbbit 1079, utóbbit 63 ezer hektá­ron - vetettek. A cukorrépa és a napraforgó vetésterülete azonban 16, illetve 5 száza­lékkal kisebb, mint tavaly. Tovább csökkent a silóku­koricával és a lucernával hasznosított területek nagy­sága is, 17, illetve 6 száza­lékkal. Emlékezés Kádár Jánosra • Budapest (MTI) Egész napos rendez­vénnyel tisztelgett Kádár Já­nosnak, az MSZMP egykori főtitkárának emléke előtt pénteken Budapesten a Munkáspárt. A politikus ha­lálának közelgő 8. évfordu­lója alkalmából az Ország­ház előtt felállított portrénál reggel 8 és délután 6 óra kö­zött bárki elhelyezhette a megemlékezés virágait. Az emlékhelyen délelőtt a Munkáspárt vezetői koszo­rúztak. Nagy Frigyes földmü­velésügyi miniszter a péntek délutánját Csong­rád megyében töltötte. A program első állomása­ként a Gabonatermesz­tési Kutatóintézetben tá­jékozódott az ebben az évben megalakult Dél­Alföldi Agro-Bio Kht. ter­veiről. A miniszter remé­nyét fejezte ki, hogy a jövő évi mezőgazdasági támogatások elosztása­kor jelentős összeg jut a biotechnológiának. A földművelésügyi mi­niszter, Nagy Frigyes egész­naposra tervezett tegnapi Csongrád megyi programja egy délutánra szűkült azt kö­vetően, hogy már korábban kiderült: a szövetkezeti nap • Budapest (MTI) A Kereszténydemokrata Néppárt országos fegyelmi és etikai bizottsága hírzárla­tot rendelt el és egyelőre nem nyilatkozik arról: mi­ként döntött Isépy Tamás frakcióvezető ügyében. A testület megvárja, hogy a frakcióvezető mit hoz nyil­vánosságra a határozatból, hiszen a döntés Isépy szemé­Tegnap óta a Csong­rád megyei települések regionális fejlesztési ter­veivel ismerkedik a szo­cialisták parlamenti frakciójának külügyi munkacsoportja. A cso­port vezetői elmondták: meggyőződésük, hogy a kiszombori határátkelő megépítése nemcsak a régió, de az ország ér­dekét is szolgálja, ezért támogatni fogják az át­kelő ügyét. Az MSZP-frakció munka­csoportja Molnár Gyula munkacsoport-vezető, Gottf­ried Péter helyettes államtit­kár vezetésével tegnap érke­zett a megyébe, és önkor­mányzati vezetőkkel, képvi­selőkkel tárgyalt. A délelőtti tapasztalatszerzés után, a tá­jékoztatón kérdésünkre vála­szolva Botka László képvi­selő elmondta, a Temes és Csongrád megyei parlamenti alkalmából Szolnokon Horn Gyulát kell helyettesítenie. Mivel az ottani megnyitó is egy órát csúszott, kissé meg­késve érkezett Szegedre, a Gabonatermesztési Kutatóin­tézetbe. A GKI főigazgatója, dr. Frank József arról tájékoztat­ta Nagy Frigyest, hogy eb­ben az esztendőben Szege­den önkormányzatok, ma­gáncégek és -személyek, s a megyei területfejlesztési ta­nács részvételével megala­kult a Dél-Alföldi Agro-Bio Közhasznú Társaság. A kht. célja: kidolgozni az agrársz­féra azon fejlesztési le­hetőségeit, amelyek az uniós csatlakozás kapcsán nyílnak meg a térségben. A főigazgató szerint az EU-csatlakozással legalább 1 képviselők által nemrég Ma­kón megkötött egyezség ér­telmében a Csongrád me­gyeiek is igyekszenek meggyőzni a magyar kor­mányt arról, hogy a kiszom­bori átkelőhely megépítése nem csak a régió, de az or­szág szempontjából is na­gyon fontos volna. Elhang­zott: a makói találkozó után Géczi és Botka képviselők felkeresték és tájékoztatták az eddig történtekről a KHVM illetékeseit, a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium pedig be­adta a PHARE-CBC pályá­zatra a kiszombor-csanádi határátkelőhely megépítésé­nek tervét, vállalva, hogy biztosítja azt a saját erőt is, mely szükséges ahhoz, hogy a pályázatot kedvezően bí­rálják el. Botka László el­mondta: úgy véli, ez ügyben azt is sikerült elérni, hogy „a különböző megyei érdekek ne oltsák ki egymást." millió hektárnyi szántón vá­lik feleslegessé a termelés. Erre a helyzetre úgy lehetne fölkészülni, hogy a volt szántókon egyrészt bioter­melésbe kezdenek, vegyszer­mentes növényeket állítanak elő, másrészt ipari növénye­ket termesztenek. Bármelyik megoldást is választanánk, a termelés eltartaná a családo­kat. A biotechnológia példá­ul alapjául szolgálhatna egy bio-élelmiszeripar kialakulá­sának, az ipari növényekkel pedig csökkenteni lehetne az importot. A kht. azonban sa­ját erőből egyelőre képtelen azt a bizonyos biotermesztési mintagazdaságot és modell­üzemet létrehozni, dr. Frank József szerint legalább 1 mil­liárd forintos támogatásra lenne szükség. Lehmann István, a me­gyei közgyűlés elnöke arról szólt, hogy csütörtökön Sze­geden, a megyei önkor­mányzatnál tárgyalt Temes megye tanácsának delegáci­ója. A románok közölték, hogy parlamentjük meghoz­ta azokat a módosításokat, melyek lehetővé teszik az át­kelő létrehozásáról szóló kétoldalú szerződés aláírá­sát, melyre novemberben sor kerülhet. Az átkelő optimális esetben 1999-ig megépülhet, és ezután egyenes út vezet majd Szegedtől Temesvárig. Az MSZP külügyesei a tájé­koztatón hangsúlyozták: tá­mogatni fogják a kiszombori terv megvalósulását. A képviselők délután Nagy Tibor polgármester ve­zetésével Kiszomborra láto­gattak. A községháza nagy­termében Nagy Tibor el­mondta: korábban számos félreértés élt a kormányhiva­talokban e beruházásról. A Nagy Frigyes lapunk kér­désére, miszerint reális esé­lye van-e egy ekkora összegű támogatásnak, a kö­vetkezőket válaszolta: „A kormány egy nappal ezelőtt hagyta jóvá az 1998-as mezőgazdasági támogatások irányelveit. Ezek tartalmaz­zák a biotechnológiai mód­szerek alkalmazásának segí­tését is. Egy ekkora összeget azonban szerintem több for­rásból, több tárcától és kü­lönböző pályázatokkal lehet csak összeszedni. Ismerve a programot, az a vélemé­nyem, hogy konokul végig kell csinálni." A miniszter Csongrád me­gyei programja Rúzsán ta­nácskozással és agrárfórui í­mal fejeződött be. Fekat* Kiére nap a Kossuth Rádió Esti Krónikájának adott nyilatko­zatában megerősítette azokat az értesüléseket, hogy a KDNP országos fegyelmi és etikai bizottsága kizárta a pártból. A határozat szerint, mint elmondta, 15 napon be­lül fellebbezhet e döntés el­len, de a fellebbezés elbírálá­sáig a párttagságának gya­korlása fel van függesztve. félreértések alapja, hogy a község ugyan nagy lehetősé­get lát az átkelő megnyitásá­ban, de csak úgy egyezik be­le, ha az átkelőhellyel együtt a községet elkerülő út is ki­épül. Nemrég ugyanis kide­rült: a falu alatt húzódó egy­kori Maros-ér medrének agyagja az elmúlt évtized szárazsága miatt repedezni kezdett. E mozgás nyomán sok ház falán repedések je­lentek meg. A szakemberek szerint, ha a nemzetközi for­galom a falun át vezetne, a házak tovább rongálódná­nak. A megbeszélés után a képviselők megnézték a le­endő átkelő helyét, és átte­kintettek a román oldalra, ahol már évekkel ezelőtt el­készült a széles, Temesvárig vezető út. Ma a munkacsoport az EU- és NATO-csatlakozás aktuális kérdéseiről tárgyal. B. A. • Taszár (MTI) Keleti György honvédel­mi miniszter a cseh és a len­gyel védelmi miniszterrel együtt külön meghívót ka­pott keddre Madridba. William Cohen amerikai védelmi mi­nisztertől egy, a NATO­csúcsértekezlet előtti külön megbeszélésre. A Madridba utazó magyar delegációt Horn Gyula miniszterelnök vezeti, aki Kovács László külügyminiszterrel együtt utazik a találkozóra. Mind­erről Keleti György pénte­ken a taszári SFOR-bázison tartott sajtótájékoztatóján számolt be. Elmondta azt is, hogy a NATO-csúcs után az amerikai védelmi miniszter előbb Budapestre, majd csü­törtökön Taszárra érkezik. A honvédelmi miniszter az amerikai nemzeti ünne­pen, a függetlenség napján tett tisztelgő látogatást a ta­szári alakulatnál. Ez alka­lomból szólt arról, hogy a 221 éve elfogadott függet­lenségi nyilatkozat a demok­rácia alapelveit, a politikai és emberi jogot rögzíti, s ez­zel számunkra is példát ad. A délszláv válság rendezésé­re aláírt daytoni megállapo­dás végrehajtásában részt­vevő amerikai békefenntar­tók pedig - hangsúlyozta a továbbiakban - a mi orszá­gunk biztonságát is garantál­ják. A taszári bázis további sorsára térve Keleti György kijelentette: ez a repülőtér jelenleg egy olyan hadműve­letet támogat, amely vala­mennyiünk számára létkér­dés, nem csak magyarok, ha­nem Európa számára is. • Jótékony kormányprogram Sugárkezelés • Budapest (MTI) Magyarországon évente 45 ezer új daganatos megbe­tegedést regisztrálnak. Az anyagi lehetőségek és a technikai felszereltség miatt jelenleg csak a rászorulók fele részesül sugárkezelés­ben. Ezt az arányt 75 százalék­kal lehet majd növelni a csü­törtökön elfogadott, a ha­gyományos röntgenpark cse­réjére, valamint a sugárterá­piás eszközök fejlesztésére irányuló kormányprogram segítségével - mondta Keller László, a Népjóléti Minisz­térium politikai államtitkára pénteken, sajtótájékoztatón. A sugárterápiás eszközök hároméves fejlesztési terve szerint már az idén a köz­ponti költségvetés tartalék­keretéből 500 millió forintot fordítanak e célra, a tárca pénzéből pedig a hagyomá­nyos röntgenpark számára elkülönített 400 millió forin­tot erre csoportosítják át. Jövőre 900 millió forintot, 1999-ben pedig 3,2 milliárd forintot kap a terület. Az új gépek kezeléséhez szükség van a szakemberek átképzé­sére, amelyre 100 millió fo­rintot szánnak. Keller László hozzátette: az elképzelés szerint a fejlesztés hatására megszűnnek a területi egyenlőtlenségek, és javulni fog a 12 sugárterápiás köz­pont munkájának színvonala is. A pénzből a kezeléshez szükséges kiegészítő eszkö­zöket is fejlesztik. A hagyományos röntgen­gépek cseréje jövőre kezdődik meg és négy év alatt összesen 18 milliárd fo­rintot fordítanak erre. Ebből 65 százalék kormánytámo­gatás, a fejlesztés 30 száza­lékát a fenntartóknak, 5 szá­zalékát az intézményeknek kell kigazdálkodniuk. • KDNP - fegyelmi bizottság Hírzárlat - a kizárásról lyiségi jogait érinti - közölte gyelmi eljárást. A vizsgálatot pénteken László Ildikó, a az országos választmány leg­KDNP szóvivője. utóbbi ülése után kezdemé­A fegyelmi bizottság pén- nyezték a frakcióvezetővel tek délben másodízben ült szemben, kifogásolva Isépy össze, hogy folytassa a frak- Tamás egyik televíziós nyi­cióvezető ellen indított fe- latkozatát. Isépy Tamás teg­• Támogatják a kiszombori tervet Egyenes út, Temesvárig?

Next

/
Thumbnails
Contents