Délmagyarország, 1997. július (87. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-31 / 177. szám

6 HANGSÚLY CSÜTÖRTÖK, 1997. JÚL. 31. Mediterrán^.. M

ilyen érdekes volt hallgatni minap az egyik dunántúli város képviselőjének a monológját a televízióban. Városának megszépült sétálóutcájáról beszélt, a kis utcákban megbúvó kávéházi teraszokról, a barátságos vendégcsalogató hangulatról, amitől igazán eleven ez a mediterrán városka... Hopp, érdekes és jólismert jelző. A mediterrán azonban nálunk csak vágyálom. Mert ugye az ember jól ismeri a saját városát, talán túlságosan is. Látja munkába menet és jövet, vagy éppen egy hivatalba ballagva. A szürke házfalakat, melyeken a falfirkák és az ordító reklámtáblák jelzik a színeket. Esténként már hiába sétálna a Belvárosban, az üresen kongó utcák elriasztják. Hétvégén, ünnepnap kiülne egy-egy korsó serre - azonban nincs hova. Alig várja a nyarat, hogy elutazzon egy-két hétre valami délvidéki üdülőhelyre. Legyen az az Adria, a görög, a spanyol vagy olasz tengerpart, teljesen mindegy. Napfény, emberek, színes forgatag, vidámság, tömérdek terasz. Ha lejár a szabadság, visszatér, s újra látja a szürke utcákat, melyek nem változtak, csak szürkébbek és sivárabbak lettek... Néhány éve állt egy emeletes londoni busz a régi híd lábánál, büfének átalakítva. Betérhettek az emberek egy-egy üdítőre, lefényképezték a turisták, mosolyogtak a jópofa járművön. Később a Pest felé autózók találkozhattak vele az egyik benzinkút parkolójában. A tulajdonos elpanaszolta akkor kálváriáját, hogy maradt volna, ám távoznia kellett, az illetékes hivatal ugyanis városképileg nemkívánatosnak, feleslegesnek tartotta a piros buszt. /

gen nagy előszeretettel lobogtatják a mediterrán zászlót Szeged vezetői is. Ám a bizonyítás még nem sikerült. Városunk utcáit soha nem boríthatja napernyőáradat, s nem tűnhetnek fel virágos teraszok, hisz itt a sörutca és a tavaszi fesztivál főtéri programja a mediterrán helyett parttalan szócsatákat jelent a közgyűlésben. Takács Viktor Jogász szemmel • Munkatársunktól Szegeden összeütközésbe kerültek a közterületek használatáról rendelkező helyi és a „magasabb szintű" jogszabályok. A vitát az Alkotmánybíróság döntötte el, de a szegedi közgyűlés is meghozta a maga „hiánypótló" döntéseit. A közterülethasználatról szóló közgyűlési rendeletet július közepén módosította a képviselőtestület. Dr. Zöldi Klára, a szegedi polgármesteri hivatal Ügyfélszolgálati Irodájának helyettes vezetője a rendeletmódosítás kapcsán előbb a közterülethasználat szabályozásának történeti előzményeiről beszélt. Mint mondta, a „közterülethasználat" az igénybe vett terület eredeti rendeltetéstől eltérő használatával azonos hiszen minden közterületnek (utcának, térnek, zöldterületnek, stb.) megvan a maga funkciója. Néhány évvel ezelőtt lehetőség nyflt a közterülethasználat helyi szabályozására: a szegedi közgyűlés először 1991-ben rendelkezett e tárgykörben, az akkor érvényes központi előírások alapján. A rendelet többszöri módosítása után, 1995-ben új szabályozás született: a 14/1995. (V. 4.) Kgy. rendelet törvényességi fölülvizsgálatakor azonban a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal több változtatás végrehajtását látta szükségesnek, mivel a közutak igazgatásáról a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet is intézkedik. Minthogy a közgyűlés továbbra is ragaszkodott a központi intézkedés hiányosságait kiküszöbölő helyi szabályozáshoz, az ügy az Alkotmánybíróság elé került. A legfelső btrói testület úgy ítélte meg, hogy „a helyi képviselőtestület rendelete nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal", ezért 1997. június 30-i hatállyal megsemmisítette a közgyűlési rendelet több pontját. Az alkotmánybírósági döntés azonban azt is hangsúlyozza, hogy a közgyűlés rendelete önmagában nem alkotmányellenes, csupán „a közutak igazgatásáról szóló KHVM-rendelettel való ütközések" vonatkozásában. Dr. Zöldi Klára elmondta: a közterülethasználatról szóló közgyűlési rendelet júliusi módosításának célja és lényege az, hogy a megsemmisített jogszabályok közül visszaépítse azokat, amelyek a „nem közútnak" minősülő közterületek használatát szabályozzák. A közutak ügyében pedig továbbra is a KHVM-rendelkezés dönt. Az ügy jogi pikantériája: maga a KHVM-rendelet két éve várja az alkotmánybírák határozatát - egyes megítélések szerint ugyanis a szabályozás önkormányzati jogokat sért. Amit a közterülethasználóknak tudni illik: helyi közutak (és egyéb közterületek) igénybevétele előtt az Ügyfélszolgálati Irodához kell fordulni. Az országos közutak ügyében a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság az illetékes. • A nőket jobban tisztelik... Több a közterület-felügyelő A felügyelök a Cserepes sori piacon is rajta tartják a szemüket (Fotó: Karnok Csaba) Többek szerint meglehetősen gazdátlanok a szegedi utcák, parkok, zöldterületek. Dr. Négyökrü Dezső, a polgármesteri hivatal közterület-felügyeletének vezetője viszont arról beszélt, hogy a jelentós bár nem elégséges - létszámbővítés hatására valamivel nagyobb a rend a városban. • Az 1986 óta működő szegedi közterület-felügyeletet eddig sohasem dolgozhatott kívánatos létszámmal Jelenleg hányan járják az utcákat? - A szegedi közgyűlés idén áprilisban hagyta jóvá a létszámbővítést. Mi huszonnégy fős igénnyel álltunk elő, ennek éppen a felét kaptuk meg: fgy tizenkét emberrel számlálunk többet, s öszszesen huszonkilencen vagyunk. Közterület-felügyelőink továbbra is párban cirkálnak a városban: erre személyes biztonságuk megőrzése, valamint a bizonyítási eljárás miatt is szükség van. Újdonság még, hogy embereink választókerületenként ellenőrzik a várost, s állandó kapcsolatot tartanak a képviselőkkel - ott ülnek a fogadóórákon, s intézkednek, ha kell. B Miből áll a fölszerelésük? Meg tudják-e védeni magukat valamivel? - Önvédelmi eszközeink nincsenek, bár a kutyák ellen néha nem ártana... Adódnak izgalmas helyzetek, de eddig még nem volt olyan komoly konfliktus, amely indokolná a „fölfegyverkezést." Előfordult viszont, hogy egy közterületfelügyelő-nőt Algyőn megharapott egy kutya. A technikai fölszerelésnél maradva: nemrég minden felügyelő dátumos fényképezőgépet kapott, ezzel jóval egyszerűbb a vitás helyzetek tisztázása. Rádiós rendszerünk elavult: a rendelkezésünkre álló hullámsáv annyira túlzsúfolt, hogy már alig lehet használni. Tervünk az, hogy áttérünk a polgári védelem tartalék-frekvenciájára; az országos rendszer kiváló lehetőségeket biztosít. B Nők is szolgálnak a közterület-felügyelők közt? Nem veszélyes számukra ez a foglalkozás? - Összesen öt hölgy vállalta ezt a munkát. Hogy veszélyben lennének? A már említett kutyaharapás esete kivétel, mert úgy tapasztaljuk, hogy a nőket jobban tisztelik azok, akiket figyelmeztetni kell valamiért. A férfiak hamarabb megkapják a magukét. Többször visszaszóltak már munkatársainknak, hogy „miért nem mennek el dolgozni..." Ilyen megjegyzést még városszerte közismert „személyiségtől" is hallottunk már. B A létszámbővítés idején válogathattak a jelentkezők közül? - A munkanélküliség itt is érezteti a hatását: a tizenkét meghirdetett helyre negyvenöten pályáztak... Pedig a fizetés igazán nem lehet túlságosan vonzó. Munkatársaink a közalkalmazotti bértábla szerint, 21 és 34 ezer forint közötti bruttó bérért dolgoznak. • Hogyan képzik ki az újoncokat? - Elsősorban jogi ismereteket szereznek, szervezett oktatás formájában. A felügyelőknek tisztában kell lenniük a szabálysértési eljárás szabályaival, s az önkormányzati rendeletek tartalmával is. B Milyen területeken kell fölvenniük a küzdelmet a szabálytalankodókkal? - A „kutya-ügyek" változatlanul az élen szerepelnek, s a helyzet alig javul. Az ebtartók közül sokan - a tiszteletreméltó kivételekről most nem beszélek - fittyet hánynak a szabályokra, s nagyon nehéz föllépni ellenük. Bár előfordul olyan eset is, hogy a kutyás gyorsan fölteszi az állatra a pórázt és a szájkosarat persze csak akkor, ha meglátja a közeledő felügyelőt... A Cserepes sori használtcikkpiacon is ott kell lennünk: csempészett szeszből már kevesebb van, de záijegy nélküli cigaretta akad bőven. A vadlerakók csaknem ellenőrizhetetlenek: egyet fölszámolunk, s áttelepítik máshová. A roncs autók viszont fogynak, s amióta nagyobb létszámmal dolgozunk, megnőtt az építési célra igénybe vett közterülethasználati engedélykérések száma. A zöldterületeket azonban sok helyütt gátlástalanul letapossák a kevéssé kulturált gépkocsivezetők. B Mennyi a kiszabható bírságok összege? - A helyszíni bírság 100tól 2 ezer forintig teljed. Mi 500 forintos .jegyet" adunk például kisebb szemetelésért, vagy a várakozási tilalom megsértéséért. Kétezer forintos bírság jár nagyobb menynyiségű építési törmelék „ottfelejtéséért." A följelentés már többe kerül: akár 50 ezer forintig is mehet a büntetés. Erre azonban még nem volt példa: a „szokásos tarifa" 1015 ezer forintos szabálysértési bírság, amelyet például engedély nélküli kereskedéssel lehet kiérdemelni. Nyilas Pétsr A szegedi közgyűlés 14/1995. (V.4.) számú rendeletének 1. számú melléklete. 1. Közterületbe 10 cm-en túl benyúló kirakatszekrény, hirdetőberendezés (fényreklám), cégér, cég- és címtábla: 200 Ft/négyzetméter (nm)/hó. 2. Ideiglenes jellegű árusító pavilon, építmény: - körtöltésen kívüli terület: 150 Ft/nm/hó; - körtöltés és a Nagykörút (Újszegeden a Temesvári krt.) közötti terület: 300 Ft/nm/hó; - Nagykörúton, valamint a Temesvári körúton belüli teriilet: 500 Ft/nm/hó. 3. Üzemanyagtöltő állomás: 40 Ft/nm/hó. 4. Iparvágány: 100 Ft/nm/év. 5. Egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek: 100 Ft/nm/év. 6. Állandó jellegű építmények, létesítmények: 1.500 Ft/nm/év; 7. A melléklet 2. pontjában nem említett ideiglenes jellegű építmény: 100 Ft/nm/hó. 8. Önálló hirdetőberendezés: 500 Ft/nm/hó. 9. Totó-lottó láda: 500 Ft/nm/hó. 10. Épftési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék (egy év után félévenként az alapdíj 50 százalékkal emelkedik): - körtöltésen kívül terület: 10 Ft/nm/hó; - körtöltés és a Nagykörút (Újszegeden a Temesvári krt.) közötti terület: 20 Ft/nm/hó; - a Nagykörúton, valamint a Temesvári körúton belüli terület: 50 Ft/nm/hó. 11. Építményen kívüli árusító, javító és szolgáltató tevékenység: - körtöltésen kívüli terület: 150 Ft/nm/hó; - a körtöltés és a Nagykörút (Temesvári körút) közötti terület: 300 Ft/nm/hó; - a Nagykörúton, valamint a Temesvári körúton belüli terület: 500 Ft/nm/hó. 12. Alkalmi árusítás, szolgáltatás: 300 Ft/nm/nap. 13. Üzleti szállítás, vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezése, árukirakodás: 20 Ft/nm/nap. 14. Mutatványos tevékenység: 15 Ft/nm/nap. 15. Mozgóárusítás: 100 Ft/nm/nap. 16. Vendéglátóipari előkert, július 1-től augusztus 31-ig: - körtöltésen kívül: 90 Ft/nm/hó; - a körtöltés és a Nagykörút (Temesvári körút) között: 180 Ft/nm/hó; - a Nagykörúton (Temesvári körúton) belül: 350 Ft/nm/hó. Az év többi hónapjában: - a körtöltésen kívül: 60 Ft/nm/hó; - a körtöltés és a Nagykörút (Temesvári körút) között: 120 Ft/nm/hó; - a Nagykörúton (Temesvári körúton) belül: 200 Ft/nm/hó. 17. Hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek elhelyezése: 1.000 Ft/db/hó. 18. A díjtáblázatban felsoroltakon kívül egyéb tárgyak, eszközök ideiglenes tárolása esetén: 50 Ft/nm/ hó. (A díjak a forgalmi adót nem tartalmazzák.) SZEGED, STEFANIA 10., SAJTÓHÁZ ITT FELADHATJA REGGEL 8-TÓL ESTE DélmaqyarorszAq ktt. Jó-e a közterületek állapota? Közterülethasználati díjtábla (közutakra nem vonatkozik) Marton József, gépészmérnök: - A Stefánián motorokkal és kerékpárokkal száguldoznak. A kutyákat szürkület után elengedik és szabadon rohangálnak a parkban. A gyönyörűen kiépített Tisza-part nemcsak a szegedieknek. hanem a vendégeknek is érték. Ezért öntözhetnék a növényeket, valamint a tisztaságra is ügyelhetnének. Szarka Jenőné, nyugdíjas: - A szemetet nem a tartóba dobják, a kukákat magukat erősnek nevezó egyének felborogatják. A házunknál van egy park, azt mi takarítjuk. De sajnos hiába, mert a nem itt lakók mindig koszt hagynak maguk után. A sok munkanélküli igazán végezhetne közhasznú munkát az utcák tisztaságának érdekében. Bondár Éva, férfiszabó: - Az önkormányzat nem győzi pénzzel a tönkretett szemeteskukák és padok pótlását. Többen mondják, hogy turisták szemetelik öszsze a várost, de ez nem igaz. A helybeliek nem törődnek Szeged tisztaságával. Eldobnak mindent. A hulladékgyűjtők környékén több a szemét, mint bennük! Rescsik Zoltán, táviratkézbesítő: - A város egyes részeit gondozzák, ilyen például a Stefánia és a Tiszapart. Itt ügyelnek a tisztaságra, ápolják a növényeket. De vannak olyan területek, amire egyáltalán nem figyelnek. A Rókusi körúton lévő elhanyagolt, üresen álló telket elborítja a szemét és a törmelék. K. T. Marton József, Szarka Jenöné, Bondár Éva és Rescsik Zoltán (Fotó: Somogyi Károlyné)